Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-23 / 146. szám

Felkészülés a gyakorlatra Salgótarján üzemei közül a közeljövőben a Síküveggyár és az Öblösüveggyár polgári védelmi parancsnoksága ké­szül gyakorlatra. A síküveg­gyáriak augusztusban rende­zik meg a gyakorlatot. A parancsnoki és alegységpa­rancsnoki állomány felkészíté­séhez nagy segítséget nyújt a városi polgári védelmi törzs­parancsnokság hivatásos állo­mánya. Az öblösüveggyár is gya­korlatra készül, aminek sike­res végrehajtásához a pa­rancsnoki állomány részére törzstechnikai kiképzést szer­veznek. Énnek az a célja, hogy a parancsnokok a gya­korlaton önállóan vezessék, irányítsák a szakszolgálatok munkáját Eredményes munka, kellemes pihenés A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben eredményes gya­korlatot hajtott végre az üzem polgári védelmi műsza­ki szakszolgálata. A személyi állomány több gyakorlatot hajtott végre. Ilyen'volt a többi között a málházás és a rnenetgyakorlat. Gyakorlat közben elvégezték a kárfel­számolási munkát is. Az eredményes gyakorlat végrehajtásáért az üzem pol­gári védelmi parancsnoka ju­talom-kirándulásban részesír tette a műszaki szakszolgálat teljes személyi állományát, akik a gyakorlat után Eger­ben töltöttek el egy kellemes, napot. Befejeződött a kiképzés A Zománcipari Művek Sal­gótarjánt ..Gyáregységében- is befejeződött ■ v üz a kiképzés, amelyet a polgári védelem parancsnoki és alegységpa­rancsnoki állománya számára szerveztek. A kiképzés során a parancsnokok módszertani­lag is elsajátították a beosz­tott állomány továbbképzésé­nek formáit. A kiképzés célja volt az is. hogy a korszerű követelményeknek megfele­lően ismerjék meg az úgyne­vezett kívülről való mentési és mentesítési munkálatok szak­szerű végrehajtását. Egyéni és közös érdek Az ötvözetgyár TMK-műhelyében zug­nak. a gépek. A többszörösen kitüntetett szocialista brigád minden tagja serényen tevékenykedik. Van munkájuk bőven. A tizenkilenc tagú brigád — amelyikben meg­található a lakatos, hegesztő, esztergályos és kovács — felelősségteljes feladatot lát el. Ok végzik el a vállalati beruházások, az új munkák kivitelezését, az újítások megvalósítását, a tartalékalkatrészek ké­szítését. Látogatásunkkor a Meteloth-ter- mikus üzemrésznél a kvarcitkő portalaní­tásához szükséges rosta készítésén dolgoz­tak. A rosta segítségével javítják a gyárt­mány minőségét, a szálló por lekötésével pedig csökkentik a szilikózisveszélyt is. A brigádot, amelyiknek Biró Elemér, a vezetője, megbecsülik a gyárban. Tudják: rájuk mindig, minden esetben számíthat­nak. — Fiatal a brigádunk — mondja Bíró Elemér, — Az átlagos életkor alig éri el a huszonhat évet, A legidősebb tagunk Vág­völgyi Józsi meg Angyal Laci bácsi. Ök ötvennyolc évesek. A legfiatalabb Varga Joachim, alig tizenkilenc esztendős. Érde­kes még az is, hogy hél községből já­runk a gyarba. A jó viszont az, ha meg kell fogni a munkát,- egyszerre fogjuk meg. Egyébként a brigádnapló sokat elárul a kollektíva életéről. Saját indulójuk van, a „Piros volt a paradicsom nem sárga" dallamára. A napló bizonysága szerint együtt vesznek részt a pártoktatáson. Segítik egymást az otthoni munkában, Részt vettek közös kirándulásokon, gyárlátogatáson. A brigád valamennyi tagja megszerezte az általános iskola Vili. osztályáról a bizonyít­ványt, s nem hanyagolják el « szakmai tanfolyamokat se-m. Vágvölgyi József pedig egymaga eddig 340 újítást dolgozott ki, a legtöbbet közülük elfogadták, alkalmazás­ra bevezették. A kollektív munkát iga­zolja az a számos oklevél, amit a jó munka jutalmául nyert el a brigád. Most újabb vállalást tettek. — Ismerjük a Politikai Bizottság hatá­rozatát, amelyik a honvédelmi nevelés fon­tosságát hangsúlyozza. Sokat beszélgettünk róla. A brigádtagok megértették, mennyire fontos a hátország védelme, a termelés folyamatosságának biztosítása. Ezért vál­laltuk a polgári védelmi kiképzést a bri­gádon belül — summázza a brigád vélemé­nyét Vágvölgyi József. Mi van ebben a vállalásban? Először is: az üzemben, a brigád együttesen vesz részt a 15 órás polgári védelmi kiképzésen. Az oktatást Szőcs Pál tartalékos hadnagy vál­lalta. Egy évben három polgári védelmi jellegű filmet is megtekintenek kollektíván. Polgári védelmi faliúisáaot szerkesztenek, amelyen a szakmai cikkek mellett a világ minden tájáról adnak tájékoztatót a gyár többi dolgozója számára is. S mivel a NOGRAD-ban rendszeresen olvasnak pol­gári védelmi jellegű írásokat, valamennyi­en előfizetik a lapot, s az abban meg­jelent cikkeket tanulmányozzák. Kioktatják a tűzoltó tevékenységre is a brigád tag­jait. — A termelésben ütőképes n brinádunk — folytatja a beszélgetést Bíró Elemér. — Azt akarjuk elérni, hogy a pol­gári védelem terén is megálljuk a helyün­ket. Egy esetleges háborúban a hátország­ra rendkívül nagy feladat, felelősség há­rul. Megmenteni az életet, biztosítani a ter­melést. Ezért a továbbképzésünk nemcsak egyéni, de közösségi érdek is. Ez így igaz. S. L. A gázálarc szennyezett helyiségben is biztonságot nyújt. Használat előtt minden esetben ellenőrizni kell a szűrő­betét üzemképességét tanunk. A járások, községek — elő­relátható számítások alapján — az ellenség támadó fegyverednek közvetlenül kitéve nincsenek, ezért az itt szervezett erők a területek, másodlagos hatások — kiszóródás stb. — elleni vé­dekezés biztosítása mellett el­sősorban a csapást ért városok kívülről történő mentésére keli felhasználni. Eljutottunk tehát an­nak megállapításához, hogy a járások szerepe a polgári vé­delmen kívül ugrásszerűen meg­nőtt, miután a tömegek szer­vezésének lehetősége adott. Van nagyüzemi szervezettsége: tskj állami gazdaság; van jelentős bázisa: intézmények, technikája, ahhoz, hogy életmentő feladatait eredményesen be tudja tölteni. Összegezve az elmondottakat megállapítható, hogy a polgá­ri védelmi szervezetek korszerű kiépítése egyik legfontosabb ré­szét képezik a polgári védelem­ről szóló jogszabályok rendel­kezéseiben meghatározott külön­leges feladatoknak. A védekezés megszervezéséveli valamint a mentéssel és mente­sítéssel kapcsolatos különleges szakfeladatok ellátását azonban csak a korszerű szervezeti felté­telek biztosításával lehet meg­valósítani. Mindent meg kell ten­ni azért, hogy az újszerű had­műveleti elgondolásoknak, ter­veknek és követelményeknek megfelelő polgári védelmi szer­vezeteket építsünk ki. amelyek alkalmasak arra, hogy a nagy­hatású fegyverek alkalmazása után kialakuló bonyolult hely­zetben adódó feladatokat teljes mértékben ellóaák. Vegyi harcanyagok és azok hatásai A vegyi fegyver ma — jelentőségét és tömegpusztító jellegét tekintve — teljesen indokoltan került az atom­fegyver mellé. A „tömegpusztító” jelzőt már az első világ­háborúban „kiérdemelte”, hiszen csak a yperni klórgáztá- madás után 5000 halott maradt a csatatéren. A vegyi fegyverek fő cso­portjának, a mérgező harc­anyagoknak olyan jellemző tu­lajdonságai vannak, amelyek megkülönböztetik mind az atom-, mind a biológiai fegy­vertől. A vegyi fegyver az élőlények, elsősorban az ember ellen irányul. A különböző fi­zikai tárgyakra nincs hatással, s ezért egyes „stratégák” sze­rint előnyös, mivel az élő erők tömeges elpusztítása után a megmaradt értékek: üzemek, épületek, gépek stb, használ­ható, érintetlen állapotban ke­rülnek a győztes fél kezébe. Emellett előállításuk olcsóbb, mint az atomfegyvereké. Ilyen meggondolások alapján egyes amerikai vezetők előnyben ré­szesítik a mérgező harcanya­gokat az atomfegyverrel szem­ben. A vegyi harcanyagok megje­lenése az első világháború idő­szakára esik. Az első világ­háború előtt a nagyobb euró­pai államok már olyan vegy­iparral rendelkeztek, amely­nek , alapján a vegyi háború gondolata ipari szempontból megvalósulhatott volna. A há­ború kezdetén azonban a küz­dő felek egyike sem gondolt erre. Az első világháború kitörése után rövidesen létrejöttek a jól erődített állásrendszerek, amelyek az élőerők számára megfelelő biztonságot’ nyújtot­tak. Ez a helyzet, siettette a vegyiharc gondolatának meg- valósítását., .- Először a-franci­ák, utánuk ..a, németek pró­bálkoztak, de jelentősebb ha­tást nem értek el. Majd kö­vetkezett a „yperni fekete nap”. 1915. április 22-én este sárgászöld gázfelhő hömpöly­gőit a német állásokból a francia—angol lövészárkok fe­lé. A németek klórgázzal telt palackokat ástak be az első vonalba, s amikor a szél irá­nya és erőssége kedvező volt, megnyitották a palackok csap­jait. Az eredmény: 5000 ha­lott és 10 000 sebesült. A klórgáz sikeres alkalma­zása előrelenditette a vegyi­háború fejlődését. A kutatá­sok eredményeként új mérge­zd harcanyagok jelentek meg a színen. Például a rendkívül mérgező és csaknem szagtalan foszgén és dijoszgén. Az oro­szok már 1916 nyarán klórpih- rinnel kísérleteztek, amelynek megkötése csak fizikai ad- szorbcióval — gázoknak vagy oldott anyagoknak molekulá­ris erők hatására a szilárd anyagok felszínén történő meg­kötése — .lehetséges. A néme­tek hamarosan felismerik a klórpikrin jelentőségét, s ők is használni kezdték. Az újabb kutatások a köd vagy füst formájú anyagok al­kalmazásához vezettek, mi­vel ezeket az akkori szűrők át­engedték. Ilyen harcanyagot 1917 júliusában alkalmaztak először eredményesen a néme­tek „Klark” fedőnéven. Az antant hatalmak kísérletezései az „Adamsit” előállítását ered­ményezték, de alkalmazására az első világháborúban már nem került sor. A mérgező füstök alkalma­zása szükségessé tette, hogy a gázálarc-szűrőbetéteket füst­szűrők beépítésével egészítsék ki. Az ilyen gázálarcok újra tökéletesen védték az „anató­miai kapukat” — szem, száj, orr, fül. A németek, a „Klark” ve- gyületekkel egyidőben olyan anyag előállításával is foglal­koztak, amelyek a bőrön ke­resztül Is felszívódnak- (mus­tárgáz). 1918-ban az amerikai­ak is .előállították a hasonló tulajdonságú Lewisit vegyüle- tet. Az első világháború befeje­zése után nemzetközi mozga­lom bontakozott kj a vegyi­harc ellen. A Népszövetség 1925 januárjában jegyzőköny­vileg megtiltotta a mérgező harcanyagok és a bakterioló­giai fegyver alkalmazását. Saj­nos az egyezményt egyik nagy­hatalom sém tartotta magára nézve kötelezőnek, s világszer­te hozzáláttak újabb mérgező harcanyagok felkutatásához. A nitrogénmustárok után a kémiai fegyverek rettegett ar­zenáljába bevonultak a német laboratóriumokban előállított hipertoxikus idegmérgek is: tabun (1937), a szarin (1958) és a szomán (1944), majd az an­gol kutatók által előállított DFP. Az alább feltüntetett ér­tékek azt mutatják, hogy az illető anyag egy kilogramm mennyisége hány átlagos test­súlyú embert (70 kg) halálát okozhatja: DFP 3600, tabun 24 0000, szarin 71 000, szomán 140 000 fő. A második világháború be­fejezése után az Egyesült Ál­lamokban lázas munkával, s rendkívül nagy összegekkel újabb vegyi harcanyagok elő­állításán fáradoznak. Kutatá­saikat olyan mérgező harc- anyagok kidolgozására össz­pontosítják, amelyek teljesen megbénítják az ember ideg- rendszerét, és szellemi tevé­kenységét. Ezek az úgyneve­zett „humánus” pszichotoxikus vegyületek nem életveszélye­sek, hatásuk meghatározott időtartamra korlátozódik, majd a szervezet minden utó­hatás nélkül regenerálódik. A katonai szempontból hasz­nálható pszichotoxikus ve­gyületek között első helyen az LSD-t lehet megemlíteni. Ha­tásáról az első közleményt 1959-ben adták ki. Fél kilo­grammnál kevesebb mennyiség elegendő ahhoz, hogy New York egész lakosságából elme­beteget csináljanak. Nem kétséges, hogy egy esetleg kirobbanó háborúban a nyugati hatalmak a győzelem eldöntésének érdekében nem óvakodnának e harcanyagok bevetésétől. A támadás nyo­mán bekövetkező veszteség fő­leg attól függ: hogyan készül­tek fel a polgári védelmi szer­vek és a lakosság a vegyi há­borúra. A következő cikksoro­zatban néhány hasznos taná­csot szeretnénk adni a tömeg- pusztító fegyverek elleni véde­kezéshez. Az alkalmazott vegyi harcanyag kimutatását és azonos­ságát a terepen minden esetben elvégzik a vegyi felderí­tők. r.77-l egvidőben a szennyezett talajból. növényzetből, levegőből, vízből stb. mintát is vesznek. Képünkön talaj­mintát vesz a vegyi felderítő fi poiggeBri wédelem korszerüsitéséröl Megyénket, illetve egyes terü­leteket átfogó korszerű véde­kezés teltételeinek megteremté­sében a polgári védelemre jelen­tős és felelősségteljes feladatok hárulnak- Ezek elsősorban a lakosságnak és a népgazdaság­nak az atom, a vegyi, a bioló­giai és egyéb fegyverek elleni védelmével összefüggő tevé­kenységeket foglalják magukban. A polgári védelem - védekezés elveinek változásait követve az elmúlt években jelentősen fej­lődött. A régi légoltalom szer­vezeteitől. ma máy . odáig ju­tottunk. hogy a védekezés meg­szervezését társadalmi összefo­gással. a lakosság tevékeny rész­vételével valósítjuk meg. A polgári védelem feladatai­nak ellátásában jelentős a szak­szolgálati alakulatok és az ön­védelmi alegységek részvétele. A mai kor polgári védelme Igazodik az új hadműveleti, A gázálarc védelmet nyújt harcászati helyzethez. Olyan szer* Jett, amelyik elidegeníthetetlen része a honvédelemnek, az or­szág védelmi felkészítésének. Ezt az újszerű vonást tartal­mazza » kormány által kiadott határozat, amelyben a polgárt védelem keretében végrehajtásra kerülő feladatokat az állami es ■szövetkezeti szervek, valamint a társadalmi szervezetek részére kötelezően írja elő. A kormány- határozat által érintett területe­ken létrehozott szakszolgálatok — az eddiginél jóval szélesebb körben — felépítésükben az ál­lamigazgatási tagozódásokat kö­vetik. Ennek következtében a szakszolgálatokat az országos ha­táskörű szervek. illetve a me­gyék. városok és járások vég­rehajtó bizottságai saját terü­letükön szervezik meg. A fentiek alapján felmerült az igény, hogy járásaink terü- et én olyan feltételeket hoz­munk létre, amelyek azonosak a már megszervezett területe­kével. Ahhoz, hogy ezeket még- eremtsük, alapvető szervezési vál­toztatásokat te végre kell haj­Polgári védelem Tömegpusztító fegyverek * Szennyezett terepen

Next

/
Oldalképek
Tartalom