Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-22 / 145. szám

Miért érdekli ez az ű:sóqot...? (I.) «Arani i álii%” •• Oblösii veffffv árba n... A félév vésőie més változhat — Mi újság? — Áh. . .! Még mindig nem zárult le az aranylesték-his­tória. Biztosan hallott róla. Márciusban és áprilisban sok megrendelésünk voít, amit arannyal kellett cesusai. Es annyi selejtünk, amennyi ta­lán még soha. — Miért? — Akármit csináltunk, az aranyfesték a beégetés után fogadott, ügy jött le az üvegre», mint- — Miért ha rá se festettük, be re éget­tük volna. — Mi az oka? — Szerintünk a helytelen festékkeverés. De a művezető azt állította, hogy a mi hi­bánk, ha lejön a fastók. És két hónapig festettünk, javí­— Június negyediké óta me- dom. június negyedikétől új­gint. .. ra hozzákeveri...? Gyüre és munkatársai elő- — Én elkészítettem egy fel­adásából kitűnik, hogy az jegyzést, amelyben előadom üggyel nemcsak a szakszerve- az ügyről a véleményemet, és zet, de párttaggyűlés is fog- a javaslatomat is — tért ki lalkozott, a művezető. a — Szabadna talán elolvas­ni? Bácsfalusi Ferenc, a festődé — Nem. Ezt nem mutatom művezetője kissé csodálkozva meg. — Miért ? érdekli az arany- — Nem szeretném, ha egy festék az újságot? Szerintem cikkben műszakilag nem he- ez belső ügy, nem az újságra lyénvaló dolgok jelennének tartozik. meg. . — Bejelentés érkezett hoz- A beszélgetés meddővé vált. zánk, mely szerint a munká- Megkerestem a főtechnoló- sokat anyagi kár érte. A ma- gust. A dialógus, mártsak az- gas selejteződés oka is érdé- ért is, mert Stark Ferencnek kel bennünket. Tudomásunk kubai vendégei voltak, rövid toltunk, festettünk, javítót- szerint a sok selejtről még de velős volt. tunk. Most aztán követeltük, hogy a kárunkat térítse meg az üz^m. — Mennyi a maguk kára? — Több mint tízezer forint. — Megtérítették? — A szakszervezeti bizott­sághoz fordultunk Az kiálit mellettünk. — Szóval kifizették a káru­kat? — Még nem. Az igazgató vizsgálatot indíttatott. Egyelő­re tart a kötélhúzás a művezető es a technológiai osztály kö- lógiai előírást a szállító cég.) növeltem a beégetési időt, márciusban szóltak Önnek. — Nekem nem kell szólni, mindennap itt vagyok, látom, tudom mi történik az üzem­ben. — ön szerint mégis, mi az oka a sok selejtnek? — Az igazság az, hogy saj­nos nincsenek bevizsgálási módszereink a külföldi anya­gokra. Az angol aranyfesték — Változtatott-e az idén a technológiai osztály a festődé technológiai előírásain? — Tavaly, májusban változ­tattunk. Az idén, május tizenötödi­kén milyen változtatást eszkö­zöltek? — A korábbi két méterről négy méterre növeltük a beé- getést. Sajnos, én hozzám csak számozása is megváltozott az májusban jutott el, hogy az idén. (A megfelelő számozás- aranyfestékkel problémák vari­hoz adja a megfelelő techno- uak. É® most is csak azért zott. Mindegyik a maga iga­zat hajtja. Mi pedig már ott tartottunk, ha nem változtat­ják meg a festék keverését, másnap nem vesszük fel a munkát, ha aranyi’estékkel kell dolgozni. Ez pedig nagy szó, gondolhatja. De mi el­szántuk magunkat, hogy tud- És most az van, ami nálunk va selejtet nem gyártunk.. lenni szokott. A technológiai osztály hajtja a magáét, a * művezető is a magáét. És amikor kell, nincs felelős. A beszélgetés június első Csakhogy nekem mindenről sápjaiban zajlott le Sólyom dokumentumom van. Az idén Istvánnal, aki az öblösüveg- február tizenkilencedikén volt gyári festődé brigádvezetője, ^ első technológiai változtatás, és szakszervezeti mühelybi- Mivel én ezzel nem értettem zottságának titkára. Még azon egyet, a főmérnöktől kapott a héten ellátogattam a festő- felhatalmazás alapján saját débe. Reggeli időben értem a technológiámat alkalmaztam, munkásokat. Sólyom szabad- Május harmadikétól tizenötö- sagon volt, Gyüre Nándort, a dikéig így dolgoztunk, a selej- muhely pártbizalmiját hívták teződés megszűnt Május ti- a többiek. Gyüre, munkatár- zenötödikén a technológiai sainak közbeszólasajval, kié- osztály az előző két méter be- gészítéseivel előadta, hogy a égetési időről hat méterre nö- vész márciusban kezdődött. A Velte a beégetést. (A beégető selejteződésről szóltak a mű- szalagon megtett út és sza- vezetőnek, aki a felelősseget jag sebessége adja a beégetés technológiai osztálytól kapott idejét. Fordultam a meóhoz új technológiai utasításra há- (s Azt a választ kaptam, hogy rította Az új utasítás csók- a festék aranytartalma (tizen­ken tette a beégetés hőfokát foét százalék) megvan, csak a és idejét. A munkások úgy vé- kötőanyaggal van baj, csomó- lekednek: a hiba inkább az, Sodik. hogy az aranyfestékből a mű- _ a lágyító adagolását mi­vezető elhagyta a lágyítót ért hagyta abba? (flusslözungot). Gyüre május- _ Lehetetlen, hogy az ezer- ban saját szakállára kísérlete- kilencszázhatvanhétben, vagy zett- hatvannyolcban gyártott an­Eredmény? _ goi festékhez, kilencszázhat­A művezető először elu- vanegyben gyártott nyugat- tasított bennünket. Hogy jó-e, német flusslözungot keve- vagy rossz a festék, azt más Hink! Ezt, a festéket gyártó szérvek döntik el felelte. cég előírásai szerint sem sza- — De most már lágyítóval bad hozzákeverni.. . kévénk az aranyfestéket? — A munkásoktól úgy tu­Ugyanakkor volt technológiai mert a művezetőtől ott, és ak- módosítás nálunk is: alacso- *ior tudtam meg, hogy nem nyabb hőfok, rövidebb beége- használ lágyítót. Sajátságos, tési idő. Ez nem egyezik meg hogy a világítási áruknál á cég által küldött technoló- ^ész idő alatt adagolta, a gáai előírásokkal. A főmér- többi aruk festésénél nem. nőknek és a technológiai ősz- Mondtam is neki: ember, hát tály vezetőjének ezt jeleztem. ezze} kellett volna kezdeni! (Folytatjuk) Cslmadla Géza Dcrkovils-portrct avatnak Salgótarjánban Salgótarjánban, a Rokkant­telepen létesült Derkovits mű­vésztelep környezetében va­sárnap délelőtt ünnepi aktusra kerül sor. A művésztelep esztétikai ar­culatát íarmálaindón, és a név­adó művész megbecsülésére le­leplezik Borsos Miklós Kos- suth-díjas szobrászművésznek a nagy proletárfestőről, Der­kovits Gyuláról készült port­réját, Az ünnepség keretében Czinke Ferenc Munkácsy-díjas grafikusművész mond beszé­dei. Az utolsóból első A tanácsi vállalatok saját maguk által kialakított ter­veinek teljesítését érdemes figyelemmel kísérni. Képet kapunk arról, hogy az önálló­ság első esztendejében elkép­zeléseik mennyire voltak reálisak. milyen ütemben oldják meg önként vállalt fel­adataikat, hol szorít a cipó. mit akarnak tenni. A tanácsi helyiiparban az első öt hónap termelése — nem végleges adatok alapján — kissé ellentétes képet mu­tat. Míg a könnyűipari válla­latok időarányos termelési tervüktől 3,2 százalékkal ma­radtak el, addig az egy mun­kásra jutó termelési értékte»* 1- vet 0.1 százalékkal szárnyalták túl. Ez arra enged következ­tetni, hogy jól gazdálkodtak a létszámmal, célravezetőén foglalkoztatták a munkaerő­ket. A termelésben, a korábbi időszakban sok problémával küszködő Nósrád megyei Tex­tilipari Vállalat került az él­re. Időarányos teljesítése 2,7 százalékkal haladja meg a tervezettet. Jól startolt a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat is. A lista utolsó he­lyét foglalja el a Nógrád me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat. Pár tized százaléksai előzi meg a Patyolat. Ütem- gyorsításra van szükség a Nógrád megyei Bútor- és Fa­ipari, a Nógrád megyei Épí- töanyagipari és a Nógrád me­gyei Vegyesipari és Javító Vállalatnál. A termelés gazdaságosságá­ra utaló, egy munkásra jutó termelésben ugyancsak a Nógrád megyei Textilipari és a Nógrád megyei Nyomdaipa­ri Vállalat halad az élen. A többi könnyűipari ágazathoz tartozó vállalat 7,5 százalék­tól 0,1 százalékig maradt el a saját maga által előírt terme lékenységi tervtől. Amit elmulasztottak, nehe­zen tudják pótolni. A kollek tívák vezet® azonban azt ál­lítják: átmeneti visszaesésről van szó, az első félév végéig sok minden változhat. Kertészeti seregszemle Drégely palán k on Jelentős országos esemény kezdődik hétfőn a drégelypa- lánki termelőszövetkezetben. Idén első alkalommal rendelik meg a bogyós gyümölcsízek országos bemutatóját é; - lását. Ez az esemény a második az idei szakkiállítások es bemutatók sorában, mivel a napokban fejeződött be a le­gelőgazdálkodás harmadik országos seregszemléje Baranya megyében. Hétfőtől szombatig pedig a mi megyénk egyik leghíresebb közös gazdasága látja vendégül az ország és a külföld neves elméleti és gyakorlati kertészeit. Nem véletlen, hogy Drégelypalánkon rendezik a bogyós ■ gyümölcsűek — a szamóca, a málna, a ribizkefálék — be­mutatóját. A termelőszövetkezetet termesztési hagyományai, éveken át elért sikerei, a bogyós gyümölcsűek termesztésére kisugárzó hatása teszik hivatottá a megtisztelő szerepre. Az ország csaknem 20 ezer holdnyi bogyósgyümölcs-terüle- téböl ugyan csak 300 holddal részesülnek a drégelypalánkiak, ennek ellenére a jelentőségük nagyobb, mint sokan gondol­nák. Az idei rendkívül szeszélyes, aszályos időjárás nagy ká­rokat okozott az ültetvényekben is. Ennek az első kellemet­len következménye, hogy az exportra termelő gazdaságok nem tudnak a feladatuknak megfelelő mennyiségű gyümöl­csöt szállítani külföldre. A szamóca exportja már befejező­dött Kiderült, hogy a megyebeli termesztők, a drégelypalán­kiak ötven százalékát adták az ország idei szamócaexport­jának. Ezzel ismét bizonyságot tettek a nógrádi gyümölcster­mesztők arról, mennyire fontos a munkájuk. Bizonyítják az eredmények, hogy nem elhanyagolhatók ennek a kis északi megyének a törekvései a bogyós gyümölcsűek termesztésében. A drégelypalánkiak, hontiak, ipolyveceiek példáját, az utóbbi években már több termelőszövetkezet követte. Sza­porodnak a bogyós gyümölcsök nagyüzemi ültetvényei, s amíg 1963-ban még alig száz, tavaly már csaknem három­száz vagon bogyós gyümölcsöt értékesítettek a közös gazda­ságok. Lehetőségeinket azonban még korántsem használjuk ki: a meglevő néhány száz hold telepítés helyett néhány ezer is lehetne, ami lényegesen elősegítené a falusi lakosság fog­lalkoztatását, s növelné a termelőszövetkezetek jövedelmét. A jövő útját, a további sikerek érdekében határozottabb léptekkel kell megtenni. Ehhez hozzásegíti gazdaságainkat a jövő héten lezajló bemutató, a tudomány képviselőivel foly­tatott beszélgetések, a gyakorlati kertészekkel tervezett ta­pasztalatcserék. Pironkodnunk nem kell, de bizonyosan lese mit tanulni, másoktól átvenni. Az újabb ajánlott termesztési módszerek, a gyümölcsszüret, a feldolgozás újabb technoló­giai megoldásai mind gondolkodásra, számolásra késztető feladatok. S nem utolsósorban a fajtakérdés megoldása. Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a Nógrádban töme­gesen termesztett szamócafajta, a Madame-Moutot mind ke­vésbé alkalmas exportcélokra. Szövetkezeti vezetőinknek, gyakorlati kertészeinknek tehát itt a nagy lehetőség, a ta­pasztalatcsere-látogatások során elsajátítani mindazt, ami nálunk az eddigieknél hasznosabban, eredményesebben való­sítható meg. Az ország elméleti és gyakorlati bogyósgyümölcs-termesz- tőinek színe-java látogat hozzánk — közöttük külföldiek is. Hétfőn délelőtt nemzetközi jellegű tanácskozásra kerül sor Balassagyarmaton; ahol napirendre kerül a bogyósgyümölcs- termesztés sok elméleti és gyakorlati kérdése. Délután pedig kezdetét veszi Drégelypalánkon az egyhetes bemutató és ki­állítás. A magunk részéről sok sikert kívánunk az országom rendezvény résztvevőinek munkájához. Padár András Tanévzáró Nagybátonyban A Nagybátonyi Állami Ze­neiskola június 23-án, vasár­nap délelőtt rendezi tanév­záró ünnepélyét. Az ünnepi aktus keretében sor kerül a tanév értékelésére, a legki­I valóbb növendékek jutalma­kat kapnak, s itt osztják ki egységesen mind az anyaisko­la, mind a környező fiókinté­zetek tanulóinak bizonyítvá­nyát. A zeneiskola egyébként jú­nius 24-én felvételi vizsgát rendez, 25-én pedig beiratko­zási napot tart. Gránát robbant Pasztán Rosszcsont befon**.* — Ami még mindig fontos téma „Giccsadó” Kevesebb lesz a Csárdáskirdlynő A gazdaságirányítás új tyi, a Csárdáskirálynö, a Kis rendjének bevezetését megelő- prünás, az Üsző lány, a papa- zö széles körű vitában sokan gáj-pár és több más figura ára adtak hangot annak az aggó- 20—30 százalékkal emelkedett, dalomnak, hogy a gazdaságos­ság előtérbe kerülése kulturá- Felmerült az a ^ probléma, lis szempontból bizonyos ve- hogy a kulturális járadékot ki- szélyeket rejt magában. Az ve* fizettessék meg. A keres- illetékesek ezzel kapcsolatos kedelem tiltakozott az elten, megnyilatkozásaikban hang- hogy a fogyasztókra hárítsák, súlyozták, megvan a lehetősé- a harmadik negyedévre mar ge az igazi kulturális művé- kereken kétmillió forint er- szeti értékek védelmének. A tékuvel kevesebbet rendelt a probléma apró, de érdekes kulturális járadékkal megter- megnyilvánulásaként az Ipar- belt porcelán-figurákbol. A művészeti Tanács által a Hol- Járadékot az üzem sem tudja lóházi Porcelángyár korábban fedezni. Ezért a harmadik ne- zsürizett és engedélyezett tér- M^devt« megszünteti az em- mékei közül 53-ra „kulturális Iítatt figurák gyártását, s be­járadékor”, mint az üzemben lye^® mondják „giccsadót” állapi- mokkás, teás és porcelán ét­Két pásztói fiú — O. Tibor és O. Imre — egy, a második világháborúból megmaradt gránátot talált. A lövedék fel­robbant, mindkét gyermek sú­lyosan megsebesült. — Nem gondoltatok arra, tesitenj kell a rendőrséget, de hogy ti sem örülnétek az ef- hozzányúlni szigorúan tilos. féle hívatlan látogatásnak? Ebcsont, beforr —, ezzel a Lesütött szemmel hallgat, szentenciával vigasztalódnak Aztán lassacskán mondja el, a majdnem tragikus vé­nukent ment«* tel a padlas- gű kalaind ^ hösei A kiszá. ra, hogyan talaltak egy bam- m{thatatlan szerencsének, a bisuveg nagyságú gránátot, ho- nagyon szeretetteljes, és szak' tott meg. Ennek megfelelően a készleteket készít és ad következőkben a Ludas Ma- piacra. A fülledt meleg megüli a pásztói kórház első emeleti kórtermét. Ebéd utáni csönd, minden betegen nyomasztó bágyadtság. Az egyik ágyon kurta hajú, barna szemű lur­kó. O. Tibor, a jövő hónap hu­szonkettedikén lesz tízéves. A legénykén jócskán fehérük a kötés; jobb lába egy, bal lába négy (!) helyen eltört. — Akkor nem fájt — rázza fejét a kérdésre. — Most igen. — Hogyan is történt, Tibi? gyan próbálták szétcsavarni. szerű orvosi beavatkozásnak Nem boldogultak vele. köszönhetően életben marad' ~ Az uúvaron kalapáccsal ^ A vakáció nagyobb ré- kezdtwn verni a gránátot - szé. remélhetőleg, mindket- tolytatja nekibatorodva a k.s ten jó egészségben, s nem el- paciens. Tulajdonkeppen féle veszélyes mulatsággal egyszer azt hittem, gránát, tgi^jk egyszer . egyszer ... nem hit­tem semmit. Hirtelen fölrob­bant. — Mit tennél, ha ismét ta­lálnál valahol egy gránátot? — Gyorsan be vinném a rendőrségre. Ugyanerre a kérdésre ugyan­Nem tudni, jól emlékeznek-e a fiúk, hogy soha senki nem tájékoztatta őket arról, mit kell tenni, ha lövedéket talál valaki... Arról azonban bi­zonnyal hallottak, hogy a máséhoz nyúlni, más házába behatolni nem szabad. A pász­tói eset arra int: erről is. ar­ezt a választ adja O. Imre, Tibi néhány hónappal idősebb ról is szükséges többet szóimi- unokabátyja, aki kevés híján ok a szülőknek, különösen szintén majdnem áldozata lett most. a nyári szünetben, ami- nyét szedtünk, ott almát kós- a világháború rejtve maradt, kor — íme — könnyen kór­de gyilkolásra kész hírmondó- házban tölti,ető az édes szá­jának. A nyakán sérült meg. badság. Néhány milliméter.... és el- — borváró — vérzik menthetetlenül. Ijesz­tő, hogy egyikük sem tudja: az ilyenféle leletről nyomban ér­— ImrussaJ jártunk a falu­ban, a határban. Itt cseresz­toltunk. így értünk a Szabad ság útra Láttuk, lazárvá a 1B. számú ház. Betörtük az ablakot, hogy bemásszunk, kö­rülnézzünk. Buli peches bulija Téglás József dögéi fiatal­ember ez év januárjában ott­hagyta munkahelyét. A fővá­rosban több huligán-galerival lépett kapcsolatba. A társa­dalommal szemben álló cso­portosulósok egyikének volt díszes tagja Telegdi Imre, akit. cimborái „Buli”-nak hívtak. Buli és Téglás elhatározta, hogy „csinál egy jó bulit”, vagyis szép anyagi haszonnal jéró bűncselekményt követ el. Annak ellenére tette ezt, hogy Téglás mögött mór majdnem becsapódott a bör­tönajtó: a győri járásbíróság bűnszövetségben elkövetett lopás miatt egyévi szabadság­vesztés büntetéssel sújtotta; ügyében azonban a megyei bíróság még nem hozott jog­erős ítéletet. A Budapestről Salgótarján felé tartó jóma­darakkal utazott M. Sándor ,kazári fiatalkorú is. Jegye csak Telegdinek volt, aki MÁV-alkalmazottként fillé­rekért utazhatott. Alig hágj - ta el a vonat a megyeha­tárt, Telegdi észrevette, hogy egy alvó fiatalasszony mellett aktatáska hever. Téglás meg­kaparintotta a táskát, a benne talált pénzt kivette, az akta­táskát pedig eldobta. Lakatos Katalin káliói leány jól meg­figyelte a tolvajokat; az ál­tala adott pontos személyle- irás nem kevéssel járult ah­hoz, hogy a rendőrség a tet­teseket melegében elfoghatta. Téglás előzetes letartóztatás­ba került; Telegdi pedig a bí­rósági tárgyalásig nem hagy­hatja el lakóhelyét. NÖGRAD - 1968. június 22., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom