Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-16 / 140. szám
BORST DARÄZS JÓZSEF Segíts neki! Ez a középkori vitéz a jól őrzött kapun át szeretne bejutni a városba. Négy úton próbálkozhat, de csak az egyik rezet sikerre. Segíts neki megtalálni a helyes utat! (Pipollini cimű olasz lapból) Ez a kislány űtrakcl. de nagy a kőd.és nem látja az úti alkalmatosságot. amivel utaznia kell. Segíts neki! Kösd össze a számokat 1-től 65-lg, s azonnal előáll a modern „ütibatár”! A rózsák nyári gondozása Elnyitották első. pompás virágaikat a rózsák. Az einyílott virágokat ne hagyjuk bokorban hervadni; a virág alatti szárral együtt vágjuk vissza a szár harmadik-negyedik. legfejlettebb rügyéig. így elősegítjük a folyamatos virágzást. E rügyekből ugyanis hamarosan új. bimbózó hajtások nőnek. Míg ha a rózsatő az einyílott virág esetleges, satnya telítését neveli. . néni, vagy csak későn hoz új hajtásokat. Ha virágzó rózsaszálat vágunk a tőről, akkor is gondoljunk a tovább? virágzásra. Ha rövidebb szárú lesz is a rózsaszál, legalább a két alsó rügyet hagyjuk meg a «záron. A rózsa szereti a tápdús földet és a nedvességet, Szárazságban meghálálja az öntözést. A vadhajtásokat, amelyek nagyon sok tápanyagot és nedvességet vonnak el a nemes résztől, és renuszerint igen gazdagon hajtanak ki a vadaiauy uoi, annul niegjelennek. azonna* vágjuk visz- sza. lehetőleg tóból. A fiatal hajtásokat és a bimbókai gyakran lepik ei a le- veiieivek. KarteeceiUket nagyon megsínyli a virág. Ezeket a szívó kártevőket egyezrelékes ka- ljszappanos-nikotinos permetezéssel pusztíthatjuk (Erősebb ne legyen, mert az már perzsel). Egy-két tőről káliszappanos vízzel Is lemoshatjuk a tetveket. A falánk araszoló hernyókat pedig, - amelyek napok alatt felfalhatlak az egész lombozatot és a zsenge bimbókat is megrágják — kézzel is könnyen leszedegethetjük. amint megjelennek. Rózsáink a gondos ápolást késő őszig tartó virágzással hálálják meg. rS'tbic rikkant Hol a Rába, Hosszú lába, Lóg bele a Vén Dunába. Az üdülés „tudománya Nyári szabadságukat az emberek legszívesebben víz mellett töltik. Sok pénzt és fáradságot fordítanak a nyaralás előkészítésére, de ritkán gondolnak arra, hogy a szórakozáson kívül egészségüket is szolgálja-e. A tóparti klíma jellegzetessége: a nagy vízfelület hőmérséklet-kiegyenlítő hatása, és a csökkent felhőképződés, ami a napsütéses órák számát növeli. A hullámzó vízről visz- szaverődő napsugár az ibolyántúli sugarait hatékonyságát fokozza, ami nemcsak a bőr szép lebarnulását eredményezheti, hanem gyors leégést és napszúrást is okozhat. A balatoni üdülés tehát erős inger a szervezetre, ami a gyerekek fejlődését és az egészséges felnőttek szervezetének regenerálódását elősegíti ugyan, de a betegek számára káros is lehet. Különösen a pajzsmirigy-túlműködésben szenvedők viselik el nehezen a Balatont, de annak az egészséges fiatalembernek, aki csaknem egész napját a strandon tölti, az éjszaka felét pedig áttáncolja, ugyancsak hosszú idő kell a balatoni nyaralás kikeveréséhez. A strandolok két legveszélyesebb szokása: a napon aludni, és a tűző napon átforrósodott testtel a hideg vizbe ugrani. A nap könnyen elbá- gyasztja az embert, és megesik, hogy a mély alvás szinte ájulásba megy át, melyből még a bőr súlyos leégése sem ébreszti fel a szerencsétlen „üdülőt”. Az ilyen gondatlanság éppúgy tragikus következményekkel járhat, mint az átizzadt testtel hideg vízbe ugrás, amikor a szív már nem tud alkalmazkodni a hirtelen hőmérsékleti változáshoz. Helytelen az a szokás is, hogy a strandon a déli nap tűző sugarai alatt órákig futballoznak, vagy röplabdáznak a fiaSem nyaralás, sem hétvégi pihenés során nem helyes az egész napos strandolás, amit nálunk oly sokan és oly szívesen űznek. Aki egész héten dolgozik, és vasárnap reggeltől estig a strandon tartózkodik. az aligha kerülheti el a bőre leégését, s vasárnap este fáradtabban kerül haza, mint ahogy reggel elindult. A víz mellett nyaralók is jobban teszik, ha délelőtt és délután csak 2—2 órára mennek a vízbe, s a közbeeső időt pihenéssel, árnyékban olvasással, sakkozással, vagy árnyékos fasorban sétálással töltik. A pihenést, akárcsak a munkát. jól kell beosztani. Nem helyes, egész nap az ágyban heverészni. reggeltől estig túrázni. és nem ajánlatos órákat tölteni a vízben sem, Az utóbbi főleg a melegvízű fürdőkben szokásos. A középkorú, vagy az idős és legtöbbször nemcsak reumás fájdalmaktól, hanem magas vérnyomásban és szivbántalmakban szenvedő üdülők is órákat áztatják magukat a meleg vízben. Aid így tesz. az ne csodálkozzék, ha fájdalmai fokozódnak, szervezete kimerül (a szívéve) Bíbic rikkant; — Nézd a pitypang Sárga pénze. Szétszóródott, Már a rétrel Mintha csupa Kis Nap volna S arany fényét Szórja, szórja! Nézd itt, nézd ott, Mi vet lobbot, S ez mi, az mi? Sorra nyit ki; Bimbó, virág, szerelem nem ér véget — sohasemI SZÜTS LÁSZLÓ vÁkotn-bákofft Ez itten egy kicsi ház, Morzsa kutya rá vigyáz az ottan egy almafa, csepp lányka ül alatta; távolabb a kék hegyen talok. fi tíSS^tCBSSCSfJ Sok, otthonát, szerető háziasszony, ha az élelmiszer- hygiene került szóba, büszkén mondja: „Nálam olyan tisztaság van, hogy a földről is nyugodtan lehet enni”! A konyha tisztasága, ha elengedhetetlen része is az egészséges konyhának, nem egyetlen feltétele. Az élelmiszerek lgelyps, egészsége*, kezelésének, s számos egyéb, apróságnak tűnő dolognak is nagy szerepe van abban. A tisztaság és gondozottság követelménye a háziasszonyra is vonatkozik. A háztartás ellátása során sokféle olyan munka válik szükséget,sé( fűtés, takarítás, esetleg beteg családtag ellátása, stb.), amelyek mellett az élelmiszerkeze- lés és tálalás szigorú személyi tisztaságot, gyakori kézmosást kíván, sőt a ruha-kötény váltását is szükségessé teszi. Abban a ruhában ebédet főzni, amelyben poroltunk, vagy éppen a WC-t takarítottuk, nyilván nem helyes. Fontos feltétele az egészséges konyhának az edények, evőeszközök és a háztartáshoz szükséges egyéb eszközök gondos tisztántartása. Leghelyesebb azokat mindjárt használat után meleg, szódás vízzel lemosni és utána meleg vízzel leöblíteni. Sajnos, ez a gyakorlatban ritkán valósul meg. mert a háziasszony az ételek készítésével van elfoglalva. Annyi időnek azonban — különösen most a nyári hónapokban — maradni kell, hogy leöblítsük a használt edényt, kést, darálót, mégpedig ha lehet, folyóvíz alatt. Ez egyrészt megkönnyíti a későbbi alapos mosogatást, másrészt megakadályozza azt. hogy a gyorsan bomlásnak induló éjelniaradékpk esetleg rossz szagot árasszanak és svábbogarak, hangyák, legyek gyülekező helyévé váljék a konyha. A mosatlan edényt, amely csak úgy vonzza a legyeket, semmiképpen sem gyűjtsék napszámra a konyhában. A mosogatás három szakaszban pedig a következőképpen lenne teljesen ideális és megfelelő az egészségügyi követelményeknek: 1) mosogatás ultrával, 2) fertőtlenítés hypoval, 3) forróvizes öblítés. Természetesen az egész nap folyamán összegyűlt mosatlan edényeket még így sem szabad egy vízben elmosni. A mosatlan edényeket zsír- és fűszertartalom szerint elkülönítve kell sorravenni a mosa- gatasnál úgy, először a zsírta- lan edényeket mosogassuk el. A mosogatáshoz használt keféket, stkálóeszközöket is rendszeresen tisztogassuk és főzzük ki, és az élelmiszerektől különálló szekrényben, rekeszben tároljuk. Dr. S. R. együtt) és lényegesen rosszabb állapotban tér haza, mint ahogy a nyaralást megkezdte. Semmiképpen se töltsünk több időt a meleg vízben. mint amennyit az orvos számunkra előirt. Dr. Sándor Róbert a lenyugvó nap megyen; esteli tűz fellobog. — legyetek mind boldogok; ide festek még lilát, hadd álmodjon a világ! GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Képét egy héttel ezelőtti lapunkban láthattátok, (Folytatása a vízsz. 20.) 10. Északi nép. 11. Mérges kígyó. 12. Né- va mássalhangzói. 14. Tisztít. 15. S.D. 16. Szláv uralkodó volt. 18. Fényérzékenység egysége. 19. Levegőt vesz be. 20. A vízsz. I. folytatása. 22. Ja-val elején ragadozó. 23. Földbe kerül. 24. Költői napszak. 25. Állam. 26. Sz-szel végén földtörténeti kor. 28. 5 és 51 római számmal. 29. Égitest. 30. Pózna. 32. E.Q. 33. Táj lehet ilyen. 35. Víz. 36. Párizsban sok van belőle. 40. Fennállása kétezer-ötszázadig évfordulójának megünneplésére készülő szovjet város. FÜGGŐLEGES: 1. Edény. 2. Láda mássalhangzói. 3. Betegség jele. 4. Fém. 5. Szentkép. 6. ÁÚat- övi jegy. 7. T.B. 8. Birodalom. 9. Tanszer 13. Merevítő 14. Mezőgazdaságban használatos motor. 17. Volt ilyen birodalom. 18. Bányaváros mássalhangzói. 19. Geo- metriai fogalom. 21. Allatöví jegy. 22. Végei vége. 24. K.R.P. 25. Utasítás gyorsabb haladásra. 26. Fed. 27. Alak. 28. Utasítás mezőgazdasági munkára. 29. Kolumbusz egyik hajója. 31. Közlekedési vonal. 33. Vissza: a múlt hónap mássalhangzói. 34. Ária magánhangzói. 37. Azonos magánhangzók. 38. H.K. 39. Duna mássalhangzói. 'Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1. és 40. A vasárnapi gyermekrejtvény helyes megfejtése: Százéves a Zsolnai Kerámiagyár. Könyvjutalmat nyertek: Mis- kédi László Szécsény, Vízi László Balassagyarmat, és Mezővári József Pásztó. A könyveket postán küldjük ed! óslui egy reggel, amikor öltözött, leverte a fogasról édesapja szélesszalagos, zöld szinti kalapját. Ahogy felvette a földről, gondolt egy merészet, és azon nyomban feltette a tejere. F'er- sze a kalap rögtön lecsúszott a füléig. — Olyan vagyok, mint az apám — kacagott Jóska meglepetten, — Csak egy kicsit m tg nagy nekem ez a kalap. 1 tükör elé állt. és megigazítana. Mintha egy pillanatra álomba merült volna, aztán meg hit télén igen erősnek érezte megát, feszült rajta az ing és a kubút — Hűha! — rebegte kissé megszeppenve. — Ez egy igazi varázskalap. Talán még a k bánságomat is teljesíti? Szeretnék felnőtt lenni, kedves k’skalapom — mondta kérlelvén. — Meglepem az apámat. elvégzem a munkáját. Segít« Haliam! .4 kalap megperdúlt egyszer c fején, s ebből Jóske arra következtetett, hogy a kívánsága minden további nélkül teljesül. Kerékpárra kapott, és hajtott kifele a határba, ahol édesapja egy szántóföldi brigádot vezetett. Csodák-csodájára, mindenki úgy üdvözölte Jóskát, mint egy felnőttet. Egy traktoros rögtön megkérdezte tőle, hogy ennyi és ennyi munkához ösz- szesen hány liter üzemanyagot vételezzen? Jóskának melege lett, mert bizony számtanból elég gyengén állt az iskolában. Összeadott, kivont, szorzott és mondta a végeredményt. — Ha én annyi üzemanyagot kérnék — dünnyögte fejcsóválva a traktoros — ameny- nyit te most kiszámítottál, akkor a szántásnak talán az egynegyedét se végezném el. Egyáltalán tudsz te számolni? Jóska hátán vizes lett az ing és titokban cibálta fején a kalapot, de bizony az számolni nem segített. Még jobban megzavarodott, amikor egy asszony megkérdezte tőle, hogy két hold tengeri megkapálásá- ért mennyi munkaegység jár? A ceruzával valósággal rávéste a számokat a papírra, de az eredménnyel az asszony is elégedetlenkedett. — Hogy akarsz bennünket vezetni — veszekedett Jóskával —, ha még számolni sem tudsz rendesen? — Egy kis türelmet kérek — nyögte Jóska. A zajongásra odabaktatott a vetőgépkezelö is. Faggatni kezdte a kis legényt, hogy elég-e a száz holdra kiszállított vetőmag mennyisége? Mert bizony nem szeretné, ha vetőmaghiány miatt megállna a munka! Jóska ekkor már hol lekapta, hol pedig feltette a varázskalapot, de akármit csinált vele, csak nem adott segítséget a számoláshoz. Az emberek pedig sürgették. Jóskának kiszáradt a torka a nagy ijedtségben. Ráadásul kitörött a ceruza hegye, a papír is elszakadt. Ilyen szorult helyzetben mi mást tehetett volna? Válasz nélkül felkapott a kerékpárra és vadul nyargalt hazafelé. Otthon aztán gyorsan levette a varázskalapot, és megkönnyebbülten felsóhajtott. Hirtelen az álomszerű érzése is elmúlt, és visszaemlékezett mindenre, ami a határban történt. Azon nyomban elővette a táskát, és maga elé tette a számtan könyvet, meg a füzetet. — Semmit se ér a varázskalap — mosolygott magán jóízűen —, ha valaki nem tanulja meg jól a számtant. Állítólag, amióta a varázshistória megesett vele, az osztály legjobb tanulója számtanból. Griff Sándor NÓGRAD — 1968. június 16., vasárnap 1] I
