Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-02 / 128. szám

ÍV vole év alatt nyolcszoros 9 idegenforgalom C . o Az elmúlt évben 4 335 953 külföldi érkezett hazánkba így — az 1 916 034 átutazóval együtt — több mint nyolcszor annyian jöttek át határain­kon, mint 1960-ban, amikor ez az egyesített szóm nem egé­szen 25 < 00-rel haladta meg a félmilliót. A nálunk megfordult ide­genek száma tehát meghalad­ja lakosságunk teljes létszá­mának a felét. Köztük több mint 3,8 millió vendégben a baráti országok polgárait üd­vözölhetjük, A legtöbben — csaknem 1 610 000-ren — Csehszlovákiából jöttek. A második helyet az 1 135 000 jugoszláv, a harmadikat a 331 000 lengyel turista sze­rezte még hazájának. 200 000- nél több látogatónk volt a Német Demokratikus Köz­társaságból és Bulgáriából, de a 101 000-et meghaladó szám­mal szerepel a statisztikában Románia, a Német Szövetségi Köztársaság, a Szovjetunió és Ausztria is. Fogadtunk ven­dégeket tavaly Angliából, Franciaországból, Olaszország­ból, a skandináv államokból és az Egyesült Államokból is. sőt még Kanada lakosai kö­zül is több mint nyolc és fél ezren lépték át határainkat. Taxi— ötezer évvel ezelőtt Ha sietünk, taxiba ülünk. Ugyanezt tették az emberek már évtizedekkel ezelőtt is, vagyis pontosabban; ha nem rendelkeztek saját járművel, béreltek egyet. Hogyan hatá­rozták meg a fizetendő árat? A legrégibb szállítási díj­tarifa a kínaiak nevéhez fű­ződik. Azt mondják, hogy ott már sok ezer évvel eze­lőtt létezett automatikus ..taxaméter” a riksáknál és a lóvontatta kocsikon. Valamivel közelebbi infor­mációkkal rendelkezünk azokról a „taxaméterekről”, amelyeket a föníciaiak ve­zettek be. Az utas annak idején az időt bérelte, ame­lyet indulástól kezdve ..ha­tóságilag hitelesített homok­órával mértek”. Sokkal pontosabb volt vi­szont az egyiptomiak által alkalmazott módszer. Egy fo­gaskerék-rendszerrel dolgoz­tak, amelybe különböző szí­nű golyókat helyeztek, ezek a számítómű forgásának megfelelően bizonyos idősza­kokban egy gyűjtőtartályba estek. Az utazás végén, ösz- szeszámolták a golyókat, és így kapták meg az utazás díját. 'Még pontosabb „taxamé­tert” szerkesztett Heron gö­rög tudós. A rendkívül ötle­tes készüléket közvetlenül a keréktengelyhez kapcsolták és az onnét továbbította A Tiszamenlí Vegyiművek az idén csaknem ötmillió forint értékben rendelt vegyipari technológiai berendezéseket az Országos Bányagépgyártó Vállalat Salgótarjáni Gyárától. Az üzemben már készülnek a berendezések. Képünkön: Vendel Lajos festő dolgozik már a bunker rácsozatán. Az első szállítmányt a napokban útnak indítják Szolnokra. A harmadik negyedévben az utolsó alkatrészt is átadják a bányagépgyáriak A fogszuvasodás ellen Megszabadulunk a kínlódástól? Az angol fogorvosok szövet­sége bejelentette: felfedezett egy olyan anyagot, amely meg- akadályozhatja a fogak kilyu- kadását. .4 szakemberek bíznak ab­ban, hogy a majmokkal foly­tatandó kísérletek ezt meg fogják erősíteni. A dextranase nevű új anyagot a cukorba és az édességekbe kevernék be. B. Cohen professzor, a sebé­szeti kollégium fogorvosi osz­tályának igazgatója sajtóérte­kezleten kijelentette, hogy a kísérletek eddig sikereseknek bizonyultak. A szájban levő baktériumok számtalan csavar és fogaske­rék segítségével az egyes forgásokat egy mutatóra, amely egy számlapon, forgott. Az utazás hosszát az elindu­lás és a megérkezés között a számlapon mutatott számkü- lönbözetből állapították meg. Azért kellett ilyen bonyolul­tan számolni, mert a szerke­zet 32 400 kilométert tett meg, és csak azután kezdő­dött elölről a számítás. Ezt a nehézséget később át­hidalta egy római tiszt, aki olyan számolószerkezetet ta­lált ki, amelyet minden uta­zás előtt „nullára” lehetett állítani, és bizonyos számú fordulat után egv résen át látható újabb számot lépte­tett előtérbe a taxaméteren. Tíz fordulat után mutatta a taxaméter a nagyobb számot. A rómaiak tehát már ismer­ték az úgynevezett tízes át­vitelt amelyet megszoktunk taxióráinkon. Ez a számítószerkezet egyébként olyan pontosan működött, hogy a római ha­tóságok hamarosan az utak hosszúságának mérésére és ezzel az egyes városok közöt­ti távolság megállapítására is felhasználták. Ezzel a mód­szerrel meglehetősen ponto­sat) felmérhették a római vi­lágbirodalmat összekötő uta­kat. Ennek a munkának ter­mészetesen komoly stratégiai jelentősége volt. Segített pon­tos térképek készítésénél, amelyek közül egy még ma is rendelkezésünkre áll. A középkorban az így szer­zett tudás nagyrészt elve­szett. A reneszánsz itt is megújulást hozott: Giuseppe Capra olasz mérnök újabb taxamétert' készített. Ez még rendkívül bonyolult volt. Mindenesetre a taxamétert már akkor is az utas látóte­rén belül helyezték el. _ Ettől az időtől kezdve mind tökéletesebbek lettek a taxa­méterek. ötven évvel később a német Zürner épített egyet, amelynek számítóműve mé­terre pontos adatokat regiszt­rált. a cukrot „ragadós, sűrű szi­ruppá alakítják” át, amely olyan szorosan tapad a fogra, hogy keféléssel nem lehet el­távolítani. Ez a ragadós anyag felhalmozza azokat a savakat, amelyek megtámadják a fog­zománcot. A dextranase feloldja a fo­gakra tapadt ragadós anyagot, és ha belekeverik a cukorba, megakadályozhatja e tapadás anyag képződését. Cohen professzor hozzáfűzte, hogy a dextranasenak nincs káros mellékhatása. Ezt az anyagot IS hónappal ezelőtt Angliában és Amerikában egy­idejűleg fedezték fel. Tegnapokról — mai tollal Hogy mire képes az ! „A lakásínség enyhítésére. Salgótarján megyei város ve­zetősége a lakásínség enyhí­tése coljából egy 24 lakásos bérház építését vette tervbe, melynek munkálatait rövid időn belül megkezdik. Ezen a téren is biztosítani óhajt­ják a város dolgozóinak problémáját." <\ szabad Nóg- rád 1948. május 29-i számá­ból.) — Édes fiam, hogy mire képes az ember — állt, mel­lém az elmúlt napokban a Centrum Áruház sarkán egy idős, 85 esztendős sóshartyá- ni néni. Aztán kérdezés nél­kül folytatta: — én még ar­ra a Salgótarjánra emlékszem, amikor itt, ezen a téren tar­tottuk a vásárt, meg arra, amikor ott — emelte fel gör­bebotját — a Fő utcán még alacsony házak, meg üzletek voltak. Most, édes fiam, alig akarom elhinni, hogy Salgó­tarjánban vagyok. Nem talá­lok én mái- meg itt semmit. Mondja, hol van most az a nagy fűszerüzlet... meg mond­ja már, hány ember lakik ab­ban az irdatlan nagy házban — mutatott a 13-as épület irányába. Türelmesen végighallgat­tam. Magyaráztam, mintha idegenvezető lettem volna, s egy. ki tudja honnét jött kül­földi csoportnak dicsekednék városunk fejlődésével. — Lehet is dicsekedni — mondta Berkes József, a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának titkára, amikor el­mondottam esetemet a 85 esz­tendős sóshartyáni nénikével. Amikor pedig az 1948-ban megjelent újságcikket idéz­tem. Berkes József így vála­szolt: — Az az emeletes épület nyitánya volt a vásártéri épít­kezés megkezdésének. A há­roméves terv keretében épült első állami bérházat aztán követte a többi. Abban az időben persze a város nem rendelkezett beruházási ösz- szeggel. Elsősorban az üze­mek, az Acélárugyár á bá­nya, az Öblösüveggyár meg a többi finanszírozta az építke­zést. Térképet és statisztikai ki­mutatást vett elő. A régi és az új Salgótarján mutatkozott előttem. A felszabadulás előtt nem épült Salgótarjánban ál­lami lakás, olvastam a kimu­tatáson. A térképek viszont már piros ceruzával satírozott tömbházak a Malinovszkij ut­cában, Aztán a régi vásártér, később a megyei tanács mö­götti domboldal, a Pécskő ut­cai déli építkezés tömbházai, majd a Pécskő utcai torony­házak, A várost övező domb­oldalakon a Rokkant-telepen, a Béke-telepen pedig az új kertes házak sorakoznak egy­más után. Valamennyi új. A számok önmagukért be­szélnek. Olvastam: 1948-ban összesen 12 állami és négy magán ház épült Salgótarján­ban. Aztán mind több. Negy­ven, ötven, 1951-ben már 141, rá egv évre 227 állami lakás­ba költöztek be a lakók. Eb­ben az évben tizenhárom C) masánház is elkészült a vá­rosban. — Az acélárugyári lakások után 1953-ig csak lassú ütem­ben épült a vásártér, amelyet 1957-ben fejeztünk be. A leg­nagyobb problémát az jelen­tette: hogyan tovább? Hosszú éveket kellett várni, amíg 1959-ben eldőlt, hogy a sza­nálást kell választani, s úgy kialakítani a városközpontot. A Karan cs Szálló már épült, amikor még arról folyt a vita. hogy az ötszintes épületekkel folytassuk az építkezést, vasy az adottságokat vegyük fi­gyelembe, s minél feljebb, minél magasabbra töreked­jünk. Egy érdekes epizódot elmesélek. Magyar Géza vá­rostervező elkészítette a 13-as jelű éoiilet egyedi tervét. Már az ötödik szinten voltunk, amikor még nem volt meg az éoítési engedély. Az építés­ügyi minisztert hívtuk meg városnézésre.' néki is tetszett az építkezés, 'megkaptuk az engedélyt. Azóta ezt a típust elnevezték Tarján-tipusnak. Az olvasót nem akarom szá­mokkal untatni, azért mégis szükséges néhányat lejegyez­ni. A fejlődést, s azt bizonyít­ják amit az idős sóshartyáni néni mondott: hogy mire ké­pes az ember. 1962-ben már 282, két évvel később 347 ál­lami lakás került átadásra. Ezzel párhuzamosan növeke­dett a szövetkezeti lakóházak, a kertes családi otthonok szá­ma. És végül az összesítés: a felszabadulástól napjainkig, illetve 1948 májusától máig 11 667 új lakás épült Salgó­tarjánban állami erőből, szö­vetkezeti alapon és megtaka­rított pénzből, magánerőből. — A jelenlegi helyzet? — kérdezett vissza Berkes Jó­zsef. — Az Arany János ut­cai területen még ebben az évben százhatvan lakást adunk át. Tizennyolc lakásba költözhetnek be a lakók az Idegérben, és hatvankilencbe pedig a zagyvapálfalvi részen, a Brezina alatt. Továbbra is biztató^ a jövő — folytatta. — A beépítési terv szerint az Arany János úti lakótelepen ezeregyszáz család elhelyezé­sére kerül sor. 1970-ig 304 la­kás készül el, a többi a ne­gyedik ötéves terv idején va­lósul meg. Aztán irány a domb, a gimnázium fölé. A tanulmányterv szerint ott újabb kétezer lakás építésére van lehetőség. A közelebbi terv viszont a Régi posta ut­cai új építkezés, ahol 1970-ig tizennyolc, illetve tizenöt szin­tes épületekben 264 lakás ké­szül el. Az építkezést rövide­sen megkezdjük. A Rákóczi úti iskola mellé huszonhét, az úgynevezett BM*épületbe pe­dig tizenöt lakás épül. Erre a területre építjük fel 1970-ig a száznegyven csillagházat is. A negyedik ötéves tervben hoz­zálátunk a Meszes alatti rész átépítéséhez is, ahol négy, egyenként huszonnégy emele­tes , lakóházakat huzatunk fel. Terveinkről, a jövőről egyelő­re ennyit — mondotta Ber­kes József. Somogyvári László líis falvak ifjúsága Az ablakon benéz a gyerek Garábon. A községben min­den negyven éven aluli elvé. gezte a nyolc osztályt. Tavaly jelesen végzett egy 71 éves garábi ember. Az összevont iskolákban nem kötelező a nyelvtanítás. Szűcs József — „a követelményeket figyelem­be véve” — oroszra tanít tíz garábi gyereket. A különórá­kért nem fizet senki. Amikor erről beszél, mintha igy ren­deztük volna előre, benéz az iskola ablakán egy gyerek. Az Távolról be lehet látni a zsefnek és családjának. Szűcs len értelmiségi a településen, üvegen keresztül kérdez ra­járól)) konyhákba, közelről az egyetlen pedagógus itt, fia- Paszton, a marxista esti egye- lamit. A tanító érti, nekem „le- azonban teljesen eltűnik a fa- tál ember, alul a harmincon, temen tanul tovább, a leg- fordítja”: — Azt kérdezik, lu a felsötoldi kopasz domb Pesten született, Csongrádban utóbbi ciklusra tanácstagnak lesz-e orosz óra... Ez Tóth mögött. Egészen közelről — gyér ékeskedett,' Jászberényben választották, tanító, iskolaigaz- Ági meg Nágel Anna. Kapál- Garábot Garábról nézve — végezte a képzőt. Nyolc éve gató egy személyben (össze- ni voltak délután. Látják, már nem is falu a falu, in- tanít a garábi iskolában, aho- vont osztályában az összes is- vendégem van, most nyugta- kább kis település a Cserhát va elég késön — 1962-ben ve- koláskorú garábi gyerek lankodnak, hogy elmarad a völgyében. Pedig a legősibb zették be a villanyt. Az isko- együtt tanul, most harmincán tanfolyam. .. magyar települések közül va- Iában beszélgetünk (egyetlen vannak), az úttörőcsapat veze- Alig öt méterre dolgozik az ló, valamikor nagy forgalmú nagy tanterem, egészen kis, tője, a szakkör irányítója, a otthonától, Szűcs Józsefnek postaút vezetett erre. A mai fordulásnyi előtérrel, a „te- garábi és a szomszédos felső- mégsincs magánélete. A „min- templom tájékán, első István kerős” telefon közönséges szé- toldi „mozi” gépésze... denes” iskola leköti minden alapított minorita kolostort, ken áll a bejárat mellett), az — Hetenként egyszer van percét. Az egyetlen terem n annak csak a romjai marad- ablakból kilátni a kis utcára, filmvetítés nálunk. Legutóbb a garábi események színhelye tak mára, mohos kövek a hi- a fehérre meszelt bolthajtásos Jaguárt vetítettem... Nagyon Tsz-gyűlés, ünnepi megemlé- degvérü gyíkok nyári találka- emelvényre, tetején az elfer- rossz film, Heltai, szegény, kezes, mozielőadás, KISZ-cs­dült kereszttel, mélyedésében megfordul a sírjában ... küvő. bál — kivétel nélkül az a Mária szoborral — sok év- A táblán a könyvheti pia- iskolában zajlik. A tanító ér­százados kép. kát. Könyvhét Garábon? te tanul, hamar elalszik. Fii _ Az ifjúság gondjai a kis — Százötven forint az ehe- a legnehezebb? A korszerű vi­f alvak ” ifjúsági problémái H „termés”. Az úttörőkkel, lágnézet terjesztése. Néhány hoztak ide _ kezdem a be- háztól házig járva kosárból éve megszűnt a rendszeres hit­a zt terjesztjük a könyvet. A pia- oktatás Garábon, Szűcs József kát ma oktatási célokat is „gyerekei” nem vallásosak, né­zó helyén. De Garáb áll. Garáb öregszik. A kétszáz lakosú település évről évre vénül. Van aki arról beszél — ha így megy tovább, s a jövő­ben sem maradnak meg a fia­falok a garábi házak között, szelgetest. Szűcs József elhal majd a település. Évek. mondja: óta egyetlen lány maradt ott- — Nincsenek ifjúsági prob hon az általános iskola elvég- lémáink .. zése után. A többi mind el- ifjúságunk sincs, ha csak a hagyta a völgybe épült ősi gyerekeket nem számítjuk an- házakat, s. szolgált, mintának használtuk hány jár csak templomba, az a délelőtti rajzórán. Az utóbbi is elsősorban szülői kényszer- lutajaonneppen esztendőkben sokat köitöttünk re. — Mit szeretnék? Bekerített úttörő szemléltető eszközökre, síke zakmát * tanulnak, Zk.^A^zség\Ttlaki"7leiet r,ült, ^alapozni továbbfej- kertet kapni. az 1 y lesztem a biológiai es kémiai mezogazdasagt szakkor s- ­megpróbálni ide. a gye- meo- rne­gímnáziumba járnak, sokan él. A férfiak üzemekben, a közülük Nógrádból is elkerül- járásnál, Salgótarjánban dől- TZL-7' ,1*" “7 8 r ■ ,, „ - „ t ___f - kémiát itt, minden vegyszer Garabra „szoktatni t ek mar. Ez jellemző nemcsak goznak. a végzős iskolások el­Garábra, de a többi — Cser- mennek a völgyből. Itthon szertárt. Hét évig tanítottam mára. s nélkül. Bűvészkedni kellett... rekeket. tanács “e a , ~ Ennek ellenére tavaly az egyik igerte: négy éven belül hat-völgyi - kis községre: csak az asszonyok, idősebb .... kaioitlk „ uLnUnr1AUarJf Alsó-, Felsőtoldra. Cserhát• emberek maradnak meg. A szentiványra. Bokorra. Kuto- fiatalok többnyire kéthelen­nyolcadikos kislány — Tóth kapjuk a gyakorlókertet, s a Agnes —. a járási tanulmányi hozzávaló kerítést is. sóra is. A hegység vonulatát ként, de inkább csak havonta "arsenyen második lett kérni- Garáb all Garab tovább követő, hat községből álló egyszer főnnek haza. olyankor ab°l öregszik. A tanács igeretet le­lánc minden szeme egyformán kifújják magukat itt a zöld * dolgozok iskolája meg- irtuk, nem felejtjük el Meg­kicsi, egyformán öregedő. dombok között. Azután vissza- ^nt, yelőre- vagy inkább is, nem sok az a négy er? Garábon, az iskola udvarán utaznak a „jobb körülményeit:; ~ ”be^ta kapuit Patak, László három birsalmafa áll, alattuk közé, az iskolák, üzemek kö- . ■ — - ■ 1 ................................................................................ t yúkok kúrálnak. Az épület zelébe. I __ _ egyben hajlékot ad Szűcs Jó- Szűcs fiatal ember, az egyet- I NOGRAD — 1968. június 2., »asörnap &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom