Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

mert a közgyűlésén' tarffift,' mért a mStétifólófital' Ezérf a;*korSBbi -- ------—ITr

o

tt' és jóváhagyott' elŐrej'elzétok níttaúHfedaft.’ arfHH?St,^J»fíibenn22 sZäüfleKt

l’ falMíllfnl/tlf rÁl'A« ntorZ&r^AÍ’ PO^

Hogyan élnek a nagyobb önállósággal a karcmcslcesii tsr-b'eiv?

Néhány évvel ezelőtt még - gát jártak el. Azt- a célt tej, a''sertéSf,'anjéflEeB^tel?/S- érni fenntartással kísérték a tartották széria előtt, hogy a” burgonya, a _ lucflmfc éá a'voarancskeszi etoség által ett termelési eket

négv itat ott .,---------- --------..,-- ------ ... _. OJ

;a

ZdaSágí feladatokat ritkán csápadekhiányrőí;1 aszüHyifól’! ráa nöt>i>lWK a' pHutögőS'-; nö^’ iker ült aJt elképzéléseltriék beszéljék ’ vériek afStWi«1 EZ egyidéjöneg felelően megoldat«/ Gyök- . . , , , . , „ leg ' lehétŐVŐ'" tószi-.a'1 dbtótfő

•an előfordult, hogy a vezetők Az_ árbevételt a tavalyi 4 9 alá- ta#08f . áflMgftiflti? lemcsak egymásnak ellentétes crakhetrt; 6,0 feHfifarta^t‘éT tiWStttíhnSye-'

itásífásokkal zavarták meg a m^bo foKritra (átájtjak növel-' lését.' Enflék kŐszőrthfető, hŐgv :özösség munkáját,' hátiéin' ni. s hasonló ariityb^^Sm^ „&> már ' sMtoBMfegP'

öbb esetben a vezetőség-ha- a tartalékok nagyságét*- is." tát^áftSk-' nytlvSH'VsZövetóŐ*

árózatáiva} is szembe helyez- cedtek. Tavaly már' előnyős" formtot • k

/áltozások színhelye volt' a' a sr-ociahs .- »ui.vu »u« va^jr »«<»•

Következet, s mind a tsz-él-’ Wt..ped»g-a K&faAÄtot* níltto

rők és főágronómus, • mind a fo?ní™ «é etór fbh^á.Ö défin hW' isz-tagok azzal indokolja^; a SlÄJ- Ä4 Ä egy stómőtóflkftt

S'léletötfí velétóí?S ^e; valártiint a- sport- ŐS Ennek megfelelni“ bSá?f# nccvhnn'tf •v,r>nb-i'ví‘.1 kulturális célúkra; föld járta- ják az út beruházásokat is. A ÄmSK S dékrá-1 fordított összeg* jeleri*"fétőhelybUé* é$ a-‘ negatív 1 , vn ■ -r- tAs'éh növekedni ■ foBl állomány’ kiálakftásá egyiké

aZ ’idei gondoknak. A^köZporitonsági tartalékra 42 ezer zefbeh. (A számosállat általa, fníot; kíváririák fétVetenm, • b|tív. ötfe'ZáZ7 kilógfiSrhtón éti? szociális' ét kulturális ala% súlvú átlát va<*V" áfttítóo-'

tagok közgyűíéséri^vMgy 'rhä- tóséh7-növekedni • fog; gánbeszélgetésen . f elvetélt

hasznos tapasztalatai.

Közösen fizetik a „tandíiat"

A tartalékolás és áltálában-1 ti majomban ötveri-' férőhelyes a biztonságos gazdálkodás híz'őiriarha-iátalíót ‘ és hdr- hozzájarul - a' tágók - jevédél- minc férőhélyeS serféáfrázt’á- méhtek1 biztonsagához is," tót,‘.Marákóai*pusztárin pedig Nagyrészt a tavalyi tártaié- harrriiné férőhéfyés''nŐVendék- kolásnak köszönhetik, hogy ast* istállót ‘ szeretnének' építerií: az idén a szövetkezetben áttér* átíariii, • hétven szAzalékok Az etedméhyék láttán és a nek a készpéhz-elszámölásrá,- vissza ném térítendő' dbtáció nfiitt év tapasztalatai alap- ami azt jelenti, hogy a ledől- felhasználásával’' és' hárőrri- jári a terrnelökzövétke^éf tag*» gozott normák után hávoritá száéezér forintos'sálát eriő jai tevékeny rékzt" kőének a 80 százáléköt előlegeznék; felhasználással. Ezenkívül 2pÓ' teHkés'zítéSből, és aZ elfógh- KáriáricSkésziberi' a tagság1 a; ezer forintot fordítóitok11 gépi dött tervek megválWsításáböl. gárári’tált' készpénzfizetés ’ ér* vásárlásra.

Néht töfékszenék látványóV dékés médiátf-szaváztá1 me^-í

fordulatokra' Az aZ elvtik; ■ a garáfttóW'nyblÖVan7 száZálé- —mm_____________

h

ogy cSak nagyon1 alápos kos; elálágbÖV hátván százálé- nalTOni KtSO'^llO megforitölással léhet előtébb kot készpénzben, húsz száZalé'- {íy^intui lépril. Mindek 'azoribárt nehV kót; paffig'tePiriéSzétben kfvariü"

jelenti1 aZt, hogy ném élnék nak átyénni/ nVé'gpédig gábö- . w

azokkal a lehétŐségékkel, ■ nábári, slálas- takartnáriybkn .. . . J nWniháf^fr- kSe

amelyeket az ú'j. gakérásági'- , tértnéRekketrt

mechanizmus bevezetése biz- fenrimarádó húsz száZáfék tó- r^f*rtektóSK az ő sZövétkezetQknék fízétésérie'a zárszáriiá(tó ’k6Z4 ^ , a ^^‘trtés

. Jól tudják, hogy' a nagyobb gyűlés utón kerti! sör.

mé^nöVél’te' kötéré- A betonkevero v«öarlása szó-'

. ,.,t is hiszen efetfJ' s ba a” gazdálkodás • ered* rosan összefügg azzal, hogy a n< - - - tévedésért közösen mériyéi lehetővé teszik a tér- tsz-ben_ az idén megalakftotf.., o'. szöseö fizetik meg vezettnél nagyobb jö\*ede!em tak a házi építő brigádot. A Í .land:jár kifizetését, akkor a 'többletet segédiririn-káSökkni egyö« tíöbb mint egy esztendő tapasztalatait ' a párthoz való tartozás óhajaval, ezt mi s^.n

; tehetjük mérlegre armak vizsgálata- bizonyítja jobban, mint éppen a műszaki,

bőm: 'hogyan* yált be, mTiyétí eredtóé- közgiiZdASZ ' értelmiség arányának jelentős

yékét bóíott’á tagfelvételi-hriirika a párt'IX. ertVélkédéfee’ a ’ pártt'ágök között az- elmúlt--- 'í-' a iii_j,,iJlT

k

ongrésszusa óta. A kongresszus a kitnduló- >ont, hiszen ekkor született még 'a szervezeti’ Zabáiyzattíán az a módosítás: amélyt'-'eltöröl- té'á’talgjé'föltsététr1EHilékezhétdnk ’ra:‘a, javáslat körül ■ akkori-- art meglehetősén sZéléS körű vitá bótttakó-" ;ott! 'ki, érvék "'hángzblták 'ef'a ’tagjéiültsiíg' eh11

esZténdŐbéb.’' Az ’újonnan fetvett*'- szellemi' fogtálkózású ’ párttagoknak csaknem egy harmada' kértllt ki'a műszaki értelmiség köréből. AZ Okrik között a 'legdöntőbb az a megái lápí-. lás,: hógy; a "gázdátógiíányitás -új:-rendszeré-• vei kápésolatös vitá'k. a lelkesítő perspektíva, . a -párt pólitlkájának alaposabb. ímélyebb értéssé‘'közlilü'k sokakat hozott közelebb a párttÖHéSé'rrién^tt és ellertb'Isi A’-'jav'ásla’t'élíen-1 'hÄ_

zői a „fe'íliigtílásl^”1 fát^tfektó páritót/'szétés - * ‘ WM

„kapunyitásnak1' tekintették a szervezeti sza- AZétm'últ észtenŐő'is azt mutatta/rrrint azeiő- tólyzát' 'modosftását. Jóiridülatbol fakadó ag- zőeki nem tudunk etóre'téipoi falun a párttagok gáiyök vóltók etek, lényégébén a párt'féltésé ' ardityánák megfelelő növekedésében. A&újon- ^.ilitáíta őkét." időféridbéri a körigrésSzüs idé- nári feíVétt"pá'rttaííoknák mindössze 8,5 íszájéh; a pá'rtszervezbtekbén nyíIVáritartolt csak- zaléká vólt termétősKövetkezeti-i fizikai del* höfh 38-eZér 'tagjelölt’ügyének rendezésében goző. Aá ’okok a 1 falu >helyzetével függnek

tanúsított' elvi következetesség'/ a követelmé- nyékbéli’ szigótúSág; volt az első megnyugtató • yáltísZ ' az - aggodalttiaskodóknák. Meggyőződ- hétték róla: a ■ rriérC’é nem válttízottj változat*; lanul igényes, ' körtritóklntÖ az elbírálás, hi- kzen a pártszervezetek több mint két és * fél ezer tagjelöltet nem tartottak alkalmasnak a' párttagságra.

í S miU bíüőriyít1 á ■ tagjelöltek ügyériék’ rende- pése ótá éltéit több miht egy eSztbridÖ? 'Setn1-*- nilképperi1 riéri a félliígulást. Sőt, a-párttagság ' 1967. évi növékedési i üteme’ még7 alatta'’ isi9 fnarád a kongresszust 1 megelőző évek átlagárlak. Peris’ze, ha figyelŐriibŐ''vésszük, hogy a hüllt éVberi a tág jelölték ügyének rendezése egy idörb visszavetetté, lasáítbtta a tagfélée- télt, a•" szerényébb 'nöVékédést reálisnak tarthatjuk. Nerri szállítottuk le tehát a mércét, a felvételéknél.' S ha mégis vannak problémák p ■ tagfelVétélbŐH7 ezek más természetűék; és" bemmiképpen ném a féltételek lazítására- rrttl- fatriak. A jövő1 szempontjából’ éppen etek a“ fürtetek, tendenciák a figyelemre méltóak; tnert jelzik a ténhiVálókát a tagfelvételi niün- |tá jávftásábari:

AZ eltriúlt időszakokhoz hasonlóan, aarrtült?'

össze/' Közismertért ’ magas1 a tsz-tagok életkora, még mindig tapasztatható a- fiátalok el* vándorlása, . s’ persze’lássúbb >a'materialista--vHágnézét-térhódítása. De ezek csak a» okok' egy részét képezik. Lehet és kell is váltbztatniu például azon, hogy a tsz-vezető- ségek és -a pártszervezeti vezetőségek között: sók1 hélyött nem megfelelő a kapcsolat, s ez visszahúzó tényező a pártszervezetek erősödésé szempontjából'is. Sókat ‘lehetne- segíteni abban'-ié,' hogy erősödjenek politikai súlyuk- böttf' befolyásukbbn, . tekintélyükben a termelőszövetkezeti' - pártszervezetek. Eh-- hez persze a párttagság számbeli nő* vdkédesére is szükség lenne - — mond- hatóáRi és joggal. Áfrt a számbeli1 nö* v'ékédésnék mindenképpen' előfeltétele, hogy a téZ-pártszerVezeteknék legyen vonzásuk/ té- kfrtfélyük.' S ez már "nemcsak a- tagok számá- tól''fágg/ Voftaóvá tenni a pártszervezeteket, ezzéf' teremténi meg'.a-számszerű növekedés alapvétő föltételét — minden’ pártszervezetre érvényes" ez; de kivált a termelőszövetkezeti pártszervezetekre. Itt ugyanis • a kommunisták közösségformáló ereje, . korszerű göndol- kodájtmódjtí, szociaiífeta rrtunkaerkölesé, . közösségi- maRáWrtdsái az új, a- szocialista szöíVbétt1 sém növekedett megfelelő mértékbe«’a* vétkézetr embérhéz méltó életmód,, gondolkomünkás-párttágok aránya.- Ném' mégtórpau- --------------------- • ••-*-' - ■'**•*■*-i

sisról van szó, csupán' kívánatos lenne, ha a * liúnkásoSztály soraiból — az osztály társa- lálmi súlyának és létszámának megfelelőén' — íágybbb * aránybári7 jétérttkéZri&nék’1 a pSétbk/ íáiftéii arta vári1'szükség/-hbgy' a;’héiyfl párt-- iZérvek1' megvizsgálják! mely’-' tényezők gátolják a murikás^pártragok arányának növeke- iését. Sok ipari üzemben meglehetősen pasz- ;zfvak a pártszervezetek a pártonkívüli 'mun- cásokkal szemben. Vanrt'ak ipari üzemek, és különösen építőipari • vállalatok, ahol a múlt

nak.;- épfíékZfrechrilknS tátáiható’.’ Ad

hsfcü’i épPtő'1 brigádé«*1 Mvül • aa

SS»

hogy az idén mirifégy ' száz eKáffl(tonlla« ktk^i ed- árpa•*bér*

holddal pövelték a kalászosok darálást v'égéz,’ váfártiirií' a3

területet, őszi búzából és ta- ^ nagyobb árbevétel elére- szállító brigád, amely voíVtávételeik^** ^mfShattók hőzzájárirl' tőV'ál, tehérgépTcWSfvál. láOazonkívül munkferó^ is tel«a- « kiegészítő dotáció igény- fogattal a lakosság szállítási badúl a kapósok művéléSére. bevétele. A búza, a rozs, a igényeit is kielégíti.

A munkaerővel való tak a- hízómarha, a juh, a gyapjú, a LakbSGvörirv'

rékoskodást és a kapások rriú- velősének megoldását célőzzá' ötven hőid' kukoricánál a kézi kapálás méllőiése; EzenPai ötven holdon1- kísérletképpén egyéves-■ hatású kémiái• szerekkel ' irtják a gyomot. A jőVő^ ben pédfg a - ldsérleték eredi ményétől és a‘ munkaerő-létszámtól teszik függővé, • hogy növeljék-e a vegyszeres kezelés alá vont területét."

Áltétittéir a késaspést*- elsssámolásra

A pénzügyi terv elkész.ííé- sériél ugyancsak a legnagyobb körültekintéíssel és óvatossá gesztend.őben ' egyetlen' párttagöt sélttnvéttéfti<féff'i a munkások1 közül.1 A7 pártÓnftfvüW ■ múnkéáőftk jéfiéhér egyetértenék a-'párt pölttfkáfáV»^ i’1 tétteíkkel' nüpon-tlá bizonyítják egyetértésüket — valöjábán akkor1 jútriak elra'felismé- rSfteÄ; hőgy a partbkn" vánn a hetyfik;' hb” afl oártsZerveZéfék törtülries'- néVélŐ; ’ • tanító’ mun* <áVáI, a ’ társadalmi' törékenységen keresztül oizonyltjálr bé-nékik! igaz, a párton kívül is megbecsülésnek örvendenek, mégis, ag pártén belül' tágább’* cselekvési lehetőség ’ nylftk- nétrt- egyszerűen egyetértésük bizonyítására, hanem a párt politikájának előbbrevítétérfe/

Hogy mennyire összefügg a politikái érett* 'pég, a - tártadálmi problémák’ iránti' érdeklő* * dés, aiők megértésének, ismeretéhék sitiotjé,

dásmód megmutatása a saját példán — rendkívül'!f<mtoS'-tényező. a párt vonzerejének növelésé szempontjából.

Y

/égös»tülú egyr fontos tanulságra kívánjuk! felhívni ! a’ figyelmet: valahányszor a; pártbizottságok', pártalapszerve- zetek a'tágfél vételi' munkát'vlaMíál ják, min* díg- abböl’! kéll kiindulniuk, milyen összefüggés van a< pártszervezet tekintélye, befolyása,, vonzereje, és a párttagok számának növekedésé- között. Ha valáhbl elmaradnak az új' fölvételekkel, ott -ném'egyszerűen csak szervezeti hibákat kell; keresni, és" nemcsak ab* bén keÖ'láMÍ az-okot^t hogy talán nem fog* lalkozták megfelelően a párttagságra szá- rífftásba jővőkk'el; hanem' a pártszervezet rrtunkájdnák egészét kell elemezni. S akkor talán • ki fog« derülni: nem volt elég erős a pártszervezet befolyása, nem tudott kellő tekintélyt kivívni magának, talán baj van a- gazdásági és -a pártszervezet}. vezetés kapcsolatába« is/.nwr megfélelő7azeRyea. párttagok munkamorálja, errttsert magatartás»^ Míndézek rtenfeése’rendftlfvüí'fán'tösf a''pártépítő munka helyzetének-' megértéséhez, ss annak megja- vTtóséhbg.

Faragó Jenő'

Szakácsok

„tanulmányútja"

Hasznos kezdeményezés látott napvilágot; a közelmúltban a pásztói fmsz-nél. A szövetkezet; hogy változatosabbá tegye kisvendéglőjében a saját készítésű ételeket, „-tanulmányútra” küldi, a' szakácsokat, pincéreket. MegállápO- dást kötöttek a' füzesabonyi, az esztergomi és- a karcagi szövetkezetekkel a- szakmunkások cseréjéré. Az égvézség- nek megfelelőén a szakácsok, a konyhai dolgozók/ .valamint a pincérek három hetet' töltenek Füzesabonyban, Esztergomban, illetve Karcagén: Ez alatt megismerkednek a . helyi ételkülÖnlegessésjékkél. Ugyanakkor az' említett városokból is szakmunkások látogatnak PasztŐra. Ok' viszont a Nógrád megyei' étélkülŐn- legességek, tájjellegű ételeit' készítését „gyakorolják.”

Mi ót«' új rá0 ittfrori" viá#T tía* lassagyartWafori, elég War feleségével kimegy az utcára. Néhány lépés után ismerősök állítják meg. Körülötte mind- uriftálan" Ott züm'rriög'a kérdés:

— Na, milyen volt Kubában?

cA kiest neodni kezdett.,.

volt hiány. A cukornád, a A' gépkocsi, a motorkerékpár’ gót a lovákkal/ Ez kiderült'

kérték- a" harcosok', g közben- nar awes! igetek, bávéülíetvények ma-rndnak mögötte, etőt- " té meg ott: kéklik végélátha* tMlán messzeségben a tenger/ Mégis igyekezett hazafelé

.. P1-’ An<?raV a yá^’alrortSziÉWjtó'Züáli^áiS'. AsZál^- káPákl; rflWít járasorikém' aí tiZ'- knómétércs' UtM' egt"’ lővoo' .........

f

iatal állatorvosa pédfg me* emberék küzdélrrieS' napok, jól'1 felszerelt láborütmiumok, tették' meg/ a kollégájává fenntarts«, sél. Egy egész hónapja már; • hét Ők, hónápok' átóp" sZörítják' hogy önti magábőí1 át?- éSmd- vß6£ä' -1 -- vfela mára d fSágot; a Menyeket. zalmatlanságot, az orvul tó*

Egy - esrtenaéjé utkmf KU- állatbetegségeket. Dr.

Azokkal a fiátal' sfeák* Gl,?ztK, társai.

gzábad; idő?’ A'mi kévé« ma-- —- HÄt". hogy márt menniük radt'az'erőltetett’murtk»: Utá«; kell' búcsúztatta őket' as já- azt igyékérték ketlémessé, rftsi igazgató.’ — Jő lenne, ha emlékezetessé tenni a \bndég- legalább még: egy esztendőt" láíőíth1 Afc’ eoíópáli eítíbera s*á* maradhatnánaks nálunk: mára' szokatlan viszonyok, eb- Pedig/ amikor dr, Gl&ztfc lenére* is“- megpróbálták ké- AbdiiVs': kollégáival elkez.dte a nveimes szállást'- brzt-ösítán'j,. tenyésztést" megelőző vizsgála- hogy a magym* állatorvosok: tokát" a- ktitatátokat, voltak könnyen viseljék: a-meíégéti ákítíf értétléntíli csóVáitfrft fő*- *»- Azr biszewr ééOtétmte«: jßkett. először* és tálátr utoljára tör- ött' ragyogóan sikerült a térit* meg" veténij. Hogy karö*- bemutfetkozáó. a", főijnatás is csínykor" ái téngerbem füredi- fídülmúlta: mindén képzeletét; tew .-=-rüOírtíjá‘ Hanem1 mb lesz1- itthon?' AZ*

Ü!ö'«jí á> szúkreszabottt Hjí- ***** £

vátáll szobában;, s^ dK- ölm*. Í

András egyre csak- mesét- Az/ f^trirtto^^duntolan eléje emberéktői; a> féketéktőlj át l^)uU a’ kérdés- Pelesege el* fehérekről akik: egyetértésben, sfi" gyermeküket várta,, amikor- élriek- á szigetén, gzintfe ne* ^^tázottb A- levelék jötték* hezért- esik: elHlnni,. Hogy as mw;u'k' ■s azokból o ■ pontosani „szomszédbán’-',', —- IDŐ kibto tüdto. milyen a kisbaba. De méterre' vobav Amerika' part- vnlösArjban látni, az mégis- jaltől' —- mindez, másképp CSak in6s- a gyógyszertSrak; váffl. Szívesem és- kéretlénui! — S' Hogy sikerült’ végül- a

i -b^

emberekkel"Ält“ üVSTaSM?**a* elején igyekezték

KIÖ2’ h'íV'Asátá'’ vállalták: sé"-" k'bogoznl az, állategeszsegugy Sitik' á skfgetorfezág iriezőgázi szálait. AZ itthonróldaéágát! líáVánriái^: tlzezér" ki*' ^,, tapasztejartok alapján !0rfi«irv0!t az út; sóba riém lartak murikah««.-. Igen ám,- látó«' Oriszágőtór't,' óCéártökírt' d*..an?l1^r' aüegjóbban lobog- szíTí-f^áltók'' át’ Á^ állötÓrVóí^-" .^arní 5?!?V

nak mégis olyan érzéseT tnel71 , e^P ' t**1**’

madt, mint amikor haza, is- ^fn, ■ sprn k rne® rna*

mOréseihéz tér meg az eriibdh- úrikat spanyolul.-.-.

Mert p értíezés meleg vélt. egvlk' köHŐgájávál

Öszmton mondjá: nemcsak a emm s^iájjj. t^öktW- készülődő 30 35 fokos kuba, kapm; ^y, höriäpig[ ^

nyár miátt. megfétoftétt1 rritirikáVál váló*

Cattiagüéy mégyébe, az or-- gattók ki1 a’ tizenöt—hűsZezres' szög- állattenyésztő központ- Bzárvas'márh'a-áÍibmSnyből a

jába; egy hét havannai- tár- töVábbteriyéSZt&Sré' alkalriiás: tózkddás Után került: Két ma- jószágökát: Kíitátósokát Végvár és-egy kubai'kollégával geztek a különböző fertőző olyáh-járásban keZdett dolgoz- álllíttíétegségek kórbkozóiritúcni/, aineiy ctoknérti aWttihr Mäerftfeä8>®. Isritofétükbeft. réndfetőfc;. _______________

a gyógyítás lég- Am a leggyorsabb jármű tír utazza att újto: rtávannát; bemutatkozás itthon?

* Igazán kitünően— ragyog

., _ — ---------P- —-------------- , ------------------,. ------ — atnay ahogy mondja, —

m

egszérveztek a gyógjtkeze- A több ezéf Holdas" álláttfe- ahogy hinné az ember. Btjut' Amikor Irinyit írttá a szemét.

— Kettőt' ígérték g- ifidet lést. nyésztő gazdaságok központ- ismét: Santiago dé- Cútíába,. végignézett; S: egyszer csak

négyét' küldték;.. Aztán áííatorvosi kört ka* ia. a nagykiterjédésű legelők ak°f F>bel Castro katonái ha- nevetni kezdett rám, mintha

j_, Átkel á‘ hatalmas már rég&S-régen ismernénk

volij. miritt.^ffefNógrádi Atoii" kidJfl^zt^É. _ . ____ ...... | ________|_________________________ ____ ^

k

or kísérőjük bemutatta őket hatásosabb módját. IhszemU felmohdja T szolgálatot; ami- amely- a valóságban' söHkáil

a mezőgazdasági igazgatónak, nátHtok; felcserek segítségével kör“ beköszönt az esős évszak; szebb1. csodálatosabb,, mint' az

mentegetőzni kezdett: mégszérveztek a gyógitkeze- A több ezer holdas állatié- ahoav hinné az ember. Bliut' Art

~ P°Ú- száksegéd' szinte' elérhetetlenek. tóradérúlt fel az i^aigatö’af^a; — munkaiát' ii-átivítottii ó<5 köz^ , Sierra Maestiárt, aríol az első1 egymást.

Ha höSz állatorivöSI' Hapriánkr;. ^ miriduritala'ri ’ öktötU»' u,íekf s ugr haladtak tovabb- sikertelen kísérlet után gyüle. . ___ rriiHdiltítaláH'- ______ . , .

m

iridriék leritíé: munkája rifi- őket a mélyebb az alaposabb Most is mosolyog, ha eszébe lufik} ismeretekre. Naponta száz— jut az első ilyen útja. Sosem

Á' munkában valóban’ nem' százhúsz kilométert' ifc' bejárt, tartott Valami nagy barátsáVinczo. Istvánná

NÖGRAD - 1968. május 12., vasárnap

1