Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-29 / 124. szám

Gondokkal is célegyenesben

Bevehetetlen wir, vagy közpréda?

Zárt üvegkapuk, portás: a főbejárat. Az alsó bejárathoz, a Magyar Géza által készített terv alapján még a nyár beállta előtt vaskapu kerül. (Ha kerül! Mindig baj van a határidőkkel.) Egyszóval: neT. E.

hét nevelő érkezett az isko- lesznek hátrányban. Megfele- lába. A diák- és a nevelőtársa- lő előképzettséget szereznek, dalom összekovácsolása — pótolják az induláshoz, s a úgy vélik a Lovász József felsőbb osztályokban elvár ha- Úton — sikerült. A tanulói tó szellemi felzárkózáshoz önkormányzat megtette a szükséges, körülményeikből kezdeti lépéseket, jövőre a fakadó hiányosságokat, héz bejutni a Lovász József tanulmányi munka fokozott Mi szól még az eredményes úti általános iskolába, Sál- segítése, a nagyobb önállóság start mellett? Az iskola ta- gótarján közepén. Bevehetet- kivívása lesz a cél. Az alsó- nulmányi átlaga 3,2, egy ti- len vár a domboldalon? tagozatos és az osztályfőnöki zeddel jobb az előző évinél.

Állítólag nagyon is „ki- munkaközösségek is megfele- Többet mond azonban az, szolgáltatott”, s még azt se lóén tevékenykedtek az első hogy tavaly 620 gyerek közül mondhatja el magáról, hogy év során. Különösen a hát- 98, az idei félévkor 820 diák- legalább néha van udvara, rányos helyzetű tanulókkal ból 76 bukott meg. mint a Holdnak. Nos, ez az -való eredményes foglalkozás S mi marad jövőre? egyik gond. új módszereinek kidolgozó- — Majdnem minden mosta— Körül kellene keríteni az sáért illetheti dicséret őket. ni gondunk. A zsúfoltság ' udvart — mondja Buttyán de általában az egész testül?- mindenekelőtt. (22 tanulócsoSándor igazgató. — Most van tét is. porttal például az iskola-tv.

is udvarunk, nincs is. A ke- Az I/D. és a II/C. osztá- adásainak maximális pedagó- rítés azonban, mint megtud- Ivókban elért eddigi eredmé- Siai kiaknázása is lehetetlen.) tűk, rontaná a város-, illetve nyék igazolják, hasznos volt Szeretnénk egy—két éven be- az iskolaképet, ezért nem en- az a kísérlet, hogy a hátrá- 1Ü1 az alsótagozatos oktatás gedélyezik az építését. Pedig nyos helyzetű, főleg cigánygye- korszerű városi bázisává vál- a mi helyzetünket javítana, rekekkel külön tanulócsoport- ni. S általában tovább csinálni Jelenleg ugyanis nem tudjuk ban foglalkoznak. így lehető- az oktató-nevelő munkánkban használni az udvart, a test- ség nyílott az indulás hátrá- azt. ami jó, ha mái- az „udvarnevelési órákat jó időben is nyalnak leküzdésére, s ezek tartás” nem megy, az iskola kénytelenek vagyunk a torna- a gyerekek a felsőbb osztá- „tágítását” a korszerű okta- teremben tartani. Délután pe- lyokhan már az iskola diák- tó-nevelő tevékenységben, dig valósággal elszabadul a társadalmával szemben nem pokol az épület körül, s bi-.

zony a játszótér társadalma* ——————————

gyakran nincs tekintettel az épületre, törik az ablak, a szögleteket WC helyett használják. .. Ezért zárunk mindent, s várjuk a vaskaput.

A teraszon 200 négyzetméteren nagyszünetben 350 felső-, a főbejárat előtti kis részen 450 alsótagozatos gyerek zsúfolódik. Vajon, az első tanév végén még milyen gondokkal küzdenek, hogyan ösz- szegezik az indulás egy éves tapasztalatait ?

Az igazgató pontosan fogalmaz,

— A tartalmi munkát befolyásoló tényező a tanulók szánta. Ez az épület összes termeivel alkalmas arra, hogy 18 tanulócsoportnak jó elhelyezést nyújtson, ha több a csoport, akkor a délutáni oktatást is be kell vezetni, ami pedagógiai eredményét tekintve optimálisan is 75 százalékos, zavarja az órarenden kívüli úttörő- és szakköri foglalkozásokat. Nálunk 22 tanulócsoport van, s eny- nyi lesz jövőre is. Az indulás egyik legnagyobb gondja tehát a zsúfoltság.

Év elején 200 új gyerek és

Júniusban

mindenütt

döntenek

Magyamán dórban tanácskozott legutóbb a balassagyarmati járási tanács végrehajtó bizottsága. Többek között megvitatták a bérceli, a sandái, a becskei és a harencsé- nyí termelőszövetkezeteik új alapszabályát.

A járásban 24 közös gazdaság készíti el június végéig az új alapszabályt. A szövetkezetek többségében a közgyűlés már „belső törvénnyé” emelte az új helyzethez igazodó alapszabályt. Néhány gazdaságban azonban, Mohorán, Ma- gyaimándorban, Hugyagon és Cserháts urán yban most készülnek erre. A jövő hónapban azonban valamennyi termelőszövetkezetben elkészül az új alapszabály.

Új recept: csirke, kozmosz-módra

Egy falat űrhajós oledel 1,16 dollár

Az űrhajósok táplálkozása egészen különleges problémája a technikának. Az űrhajóstápláléknak könnyűnek. Ids térfogatúnak, Ízletesnek, táplálónak, könnyen emészthetö- nek ijell lennie és falatnyi adagokban kell kéznél legyen. Az űrhajósok fagyasztás útján dehidratált, víztartalmuktól megfosztott ételeket visznek magukkal a világűrbe. íme, így készítik el számukra a csirkehúst:

Frissen vágott csirke mellét lenyúzzák, kicsontozzák és a húst porrá tört szárított vöröshagymával és zellerrel ízesítik, majd törött borssal fűszerezik, és kevés vízzel puhára párolják. A párolt húst megdarálják és a darált húsból meghatározott méretű kockákat préselnek, majd a falatnyi kockákat különleges folyékony keverékbe mártják, mely a levegőben lyukacsos bevonatot képez a kockákon. Erre azért van szükség, hogy a világűrben, a súlytalanság állapotában a kockák ne hulljanak szét, és az ételrészecskék ne

szóródjanak széjjel az űrhajóban. A lebegő részecskék ugyanis kárt okozhatnának az érzékeny műszerekben. Az ily módon előkészített ételkocká- Ivat 9x5x2,5 cm méretű ru- dakká rakják össze. A rudakat vákuumban igen erősen le huták. A készítmény itt gyorsan megfagy, a jég pedig a légüres térben kipárolog belőle, szublimál, és így a húsrúd hamar dehidratálódik. Kiszáradás után ezeket a rudakat, ugyancsak vákuumban, légmentesen záró műanyaghártyába csomagolják. Hasonló módon készítenek az űrhajósok számára dehidratált gyümölcsöt, cukrot, zabpelyhet, tojáskészítményeket, stb.

Étkezés alkalmával az űrhajós szájába vesz egy-egy ilyen ételkockát, a vízipisztolyból szájába kevés vizet fecskendez, azután megvárja, mig az étel kocka átázik, és csak azután eszi meg. Azt mondják, hogy ezek az ételkockák rendkívül ízletesek. Ez el is várható, hiszen minden egyes falat 1,16 dollárba kerül!

Máj lovasszobor

Az építők felvonultak

A Salgótarjáni Kohászati Üzemek, legújabb gyártmányához szükséges új épület kivitelezését a Nógrád megyei Építőipari Vállalatra bízta. A szerződést már megkötötték. Ezek szerint az új létesítményt — amelyben a Dexion- Salgó elemeket gyártják —, két szakaszban épül. Először a talajcserét, a csatornázást és a földmunkát végzik el, utána hozzákezdenek a nagycsarnok építéséhez. Az első szakaszra tervezett munkákkal július végére elkészülnek, az új csarnok átadását 1969 második negyedévére ígérik.

A munkálatok megkezdéséhez már felvonultak.

Ma már: másfél millió faj

A növények és állatok ismert fajainak száma a legutóbbi két évszázadban tízezerről másfél millióra növekedett.

Kirill Zavadszkij leningrádi professzor, aki ezt megállapította, megjegyezte, hogy míg például Linné idején a virágos növények 5250 faja volt ismeretes, mai tudásunk szerint a növényelmek ezt a csoportját 300 000 faj képviseli.

Térhatású

televízió?

Nyugatnémet tv-szabértök állítása szerint a következő évtized végére valósággá válik a háromdimenziós televízió. Ny ugat-Németországban és az Egyesült Államokban már igen előrehaladott stádiumban folynak a kísérleteik, laser-su- gár felhasználásával.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy olyan térhatású tv-készüléket fejlesszenek ki, amelynek tömeggyártása gazdaságilag teljesen kifizetődő.

Három csillag között

a* anyai szívről, cg-y betörésről és a nevelésről

A salgótarjáni Pócskő utca rékkönyvből kivette a betétet, egyik toronyházában, — mint jó ideig tagadta, hogy részese jelentettük —, betörő járt. P.

József és felesége volt a károsult. A bűnöző okozta több ezer forintos veszteség igen érzékenyen érintette a szorgalmas, kizárólag két keze munkájából élő, sőt abból ta- séges bűnössége megáliapítálenne a toronyházban elkövetett bűncselekménynek, — hiába mondta meg őszintén a nevét már az első percekben a társa. Ez a vallomás önmagában aligha lett volna elégkarókoskodó, gyermekeket nevelő munkásházaspárt. Amikor a betörés után a szépen berendezett tiszta otthonban jártunk, P. József né szeme

vörös volt a sírástól. Második látogatásunk idején derűs, nyugodt.

sához, s ahhoz, hogy a munkáscsalád Icára mielőbb megtérüljön. Az Országos Takarékpénztár salgótarjáni fiókja egyik dolgozójáé —• N. Jánosnéé — az érdem, hogy őt is felelősségre lehet vonni. Az asszony pénzintézeti

— Miután számba vettem dolgozóhoz méltó, de hivata- a kárt. akkor könnyebbültem h kötelességét túlszárnyaló, meg, hogy láttam: nemcsak a éberséggel jegyezte meg. mikislányom étkészlete maradt lyen külsejű ügyfél bizony- meg, de a sötétkék ruhája talankodott az OTP-£iókban.

S mikor arra került a sor: több személy közül teljes bizonyossággal kiválasztotta.

— Mennyit érhet az a ruha?

— Mennyit, mennyit?... Néhány százasnál semmiképp sem többet.

— Nagyon hálásak vagyunk a rendőrségnek, — jelentette ki P. József. — Bár ki-ki a maga mesterségének művésze, így titkait kívülálló nem ismerheti, igen tiszteletre méltó teljesítménynek tartom, hogy az egyik fiatalkorút a kétmilliós Budapesten úgy sikerült a nyomozóknak megta- lálniok, hogy nem volt bejelentve, s hogy nem rokonnál, jóbarátnál talált szállást.

★

Az egyik fiatalkorú tettes szerencsétlen családi körülmények között élt, a másikat joggal irigyelték hasonló korú társai. Egy másodpercig sem lehet vitás, hogy bűncselekményükért elsősorban és főként őket terheli a felelősség. De azok, akiknek a fiatalok nevelése kötelességük volt, maradéktalanul megtet- ték-e a magúkét? A szerényebb sorsú hallott-e otthon arról, hogy a becsület többet ér karóránál, zsebrádiónál, forintnál, s hogy mindA gyorsaságnak köszönhetjük, , tisztességes

hogy kárunk jelentékeny há- *""?**“

munkával szerezni? És a

. , . sokkal módosabbat hányszor genykének nem volt ideje ar- . . „, r*a Q 'ól- etettek, hogy az italozás JÓnyada máris megtérült. A lera, hogy elköltse a zsákmányból ráeső részt. A másiknak jutott... Amint én tudom, részben adósságot fizetett belőle, nagyobb részben elszórakozta. Vállalta, hogy teljes egészében megtéríti az okozott kárt: én tudom, hogy ebben apja segítségére is számít.

Az a fiú, aki a P. Józse- féktől eltulajdonított takara nem vezet, hogy dolgozni akkor is kell, ha ezt anyagi szükség nem parancsolja? Még most sem késő felvetni ezeket a kérdéseket, hiszen a megtévedt fiatalok büntetésük kiállása után is fiatalok lesznek még, s a szülői megbocsátás mellett nem nélkülözhetik az eddig kapottnál határozottabb, erélyesebb nevelést.

— b. 8. —

m

i Oánclot

K0PASZ OROSZLÁNBAN

NÓGRÁD - 1968. május 29., szerda

13.

Az ADN hírügynökség már kommentálta is Wocheck pesti késését:

„A Szövetségi Köztársaság kormánya és az I. G. Farbe- nindustrie vezérigazgatósága fájdalmas szívvel vette tudomásul a neves professzor feltehetően pillanatnyi elmezavarban elkövetett cselekményét. A szövetségi kormány szóvivője útján kijelentette, hogy Wocheck professzort továbbra is saját állampolgárának tekinti, bizonyos abban, hogy a neves tudós, akin a fáradtság jelei hosszabb idő óta mutatkoztak, pillanatnyi elmezavairában követte el meggondolatlanságát. A szövetségi kormány minden lehetőt elkövet, hogy Wocheck szülővárosába hazatérjen. Ha a magyar hatóságok a tudóst e szándéka keresztülvitelében meggátolják, minden felelősség a beteg ember akaratgyengeségével visszaélő hivatalos magyar fórumokat terheli.”

Éjszaka 1-kor a külügyminisztérium sajtótájékoztatóra hívta a Budapestté akkreditált külföldi tudósítókkal. A Gel- lért Szálló nagytermében háromszázan gyűltek össze. Nem sokkal később a Reuter gyorshírben jelentette az alábbiakat:

„Wocheck a budapesti Gellert Szállóban tartott sajtóértekezleten elmeállapotának igazolására fejszámolás útján az újságírók által feltett két ismeretlenes egyenleteket oldott meg. Elhatározásáról csak egy mondatot szóLt. Minit kijelentette, az egyetlen utat választotta, amelyet múltjával,

becsületével és a tudomány érdekeivel összhangban választhatott.”

A magyar fővárosból érkező rövid, szűkszavú közleményeket világszerte nagy figyelemmel tanulmányozták. A Far- benindustric székházában vad futkosás vette kezdetét, a szakemberek a vállalat birtokában levő jegyzőkönyvekből azt igyekeztek kideríteni, hol tarthat Wocheck valóban a kutatásaiban. Nagyteljesítményű számítógépek az évtizedek alatt felhasznált készpénzkiadásokat összesítették, az igazgató-tanács az erkölcsi veszteségek mellett a keletkezett anyagi kárra is szerfölött kíváncsi volt.

A kormányfő nyugalmat a gyors egymásutánban bevett három szem nyugtató sem tudta visszaadni. Titkárával néhány titkos telefonbeszélgetést bonyolított le. Arról gondoskodott. hogy délelőtt többé senki ne zavarhassa.

A várt két férfi csakhamar meg is érkezett. A szakminiszter lépett be, nem sokkal később pedig a titkosszolgálat vezetője kopogott az ajtón.

A kormányfő anélkül, hogy kérdést tett volna fel, a titkosszolgálat főnökéhez fordult.

— Nem érdekelnek a kifogásai. Tárgyaljon a szakminiszter úrral, tegyék amit jónak látnak, de én, mégpedig a legrövidebb időn belül személy szerint öntől várom a jelentést a professzor hazatéréséről

A szakminiszter felugrott és idegesen fel-alá járkált.

— Miért tőlem várja a

kormány a jelentést? TU van az önök titkos-szervezete és igen tisztelt vezetője is itt ül. Hol volt az elhárítás? Mit csináltak az önök athéni ügynökei? Nem lehet úgy lokálba menni, hogy a pezsgőzők között ne találjuk ott a titkosszolgálat embereit. Minden, hálószobatitkot a fülembe gyónnak. De hogy egy ilyen tudós mit forgat a fejében, arról senki nem tud. Elküldenek neki egy repülőjegyet: Via Budapest. Mintha Róma felé nem járnának gépeink. És amikor ez a férfiú megszökik, akkor kirángatnak az ágyból és azt mondják, nekem kell jelentenem, ha visszatért!

A kémfőnök mosolygó szemmel tekintett a szakminiszterre. Szivart vett elő, megropog- tatta, körülményesen lemetszette a végét, s csak azután szólalt meg:

— Az agyunkra ment a béke, uraim... Évek óta jelzem, hogy Athénben szabotálják a kísérleteinket. Telefonálok az I. G.-nek. felhívom a miniszter urat, es mit mondanak nekem: Wocheck nagy tudós, nem szabad sürgetni. Amikor végre elérem, hogy áthelyezzék Münchenbe, és felajánlom, hogy saját gépet küldök érte, a Farben tiltakozik: „Mit gondol majd a vén tudós?!” Kértem, legalább a saját embereink közül küldjék a testőrt. Ez ellen is mindenki tiltakozott. Tessék uraim, most aztán marakodunk, veszekszünk, és a szakminiszter úr ismét

szabad utat enged nem is titkait szűzi anyós féltékenységének.

A kormányfő megpróbált vidáman nevetni.

— De uraim, így semmire sem megyünk. A legfőbb államérdek, hogy Wocheck — amint lehet — térjen haza. De állami szerveink és tisztviselőink mégsem kényszeríthetik. Persze, ha valami elszánt magánember valamilyen akciót kezdeményezne... mi senkit nem akadályozunk a tevékenységében.

Eberltng úr, a titkosszolgá lat vezetője noteszt húzott elő a zsebéből.

— Felkészültem uraim erre az eshetőségre. Feljegyeztem azokat a szervezeteket, amelyekre ügynökeim révén némi befolyást tudok gyakorolni.

— Magyarországi szervezetek? — hördült fel a szakminiszter.

— Annyira jól azért nem állok. De mondjuk olyan szer-i. vezetek, amelyek akkor is léteznek, ha nem jegyeztük be őket a parlamenti névjegyzékbe. Hogy precíz legyék, elsősorban az ODESSZÁRA gondolok. Méltóztassanak figyelembe venni, hogy ez a szervezet gyakorlatilag' tíz esztendő óta mélységes hallgatásba burkolózott. Mindannyian tudjuk, hogy ezzel a társasággal juttattuk biztosabb vizekre azokat a hajósainkat, akiket az európai hullámverés elnyeléssel fenyegetett. Az ösz- szekötő, akivel kapcsolatban állott, ma is létezik. Az igaz, hogy közben a CIA ügynökséghez is „leszerződött”, dehát ez nem rendkívüli jelenség nálunk. Ügy gondolom, kellő anyagi ráfordítás esetén ez a vállalkozás megfelelő haszon- kulccsal tudna dolgozni. A szakminiszteri költségvetésre gondolok. Félmillió márkáért néhány ember sok mindenre kapható lehet.

(Folytatjuk)