Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-25 / 121. szám

IKeutlci emberek f <»r falu ú!iA*iiiletili I«! Uefcllegiik a« álszakeinbercknck? í mezőgazdaságban bekövetkezett fejlő­dés, mar néhány évvei ezelőtt telvetet- i-e a vezetők, felelős beosztásúak meg­ítélésével, munkájukkal szembeni elvárások­kal, magánéletükkel kapcsolatos problémá­kat. A mezőgazdaságban, de mindenekelőtt a termelőszövetkezetekben korántsem volt any- nyira szervezett a személyzeti kérdésekkel való foglalkozás, mint az élet más területén. A iárási. megyei tanácsok mezőgazdasági osz­tályain számontartották az első számú veze­tőket — főagronómus, főkönyvelő stb. —. de a hivatalos vélemény nem mindig egyezett a szövetkezeti kollektíva értékítéletével. Ennek az „üzemen kívüli” személyi vizsgá­lódásnak. nyilvántartásnak más fogyatékos- sasai is akadlak. Nemrégiben egy vizsgálati jelentésben olvastam, hogy tudás, szakmai felkészültség nélküli álfökönyvelők működ­tek két termelőszövetkezetben. Ugyanakkor az utóbbi két évben csaknem negyven termelő­szövetkezeti vezető „távozott” rátermettség hiánya miatt. A személyzeti munka továbbfejlesztéséről szóló kormányhatározat nyomán megszületett a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri rendelet egyértelműen szabta meg a tenniva­lókat. Kétségtelen, hogy ehhez változásokra volt szükség, az elvekben és a gyakorlatban, amelyeket az új gazdasági mechanizmus ho­zott meg. A rendelet közvetlenül üzemi ha­táskörbe, a termelőszövetkezetbe utalja a sze­mélyzeti munkát. A közös gazdaságok, a termelőszövetkezeti közös vállalkozás és közös vállalat, valamint a területi szövetség veze­tői felelősek a személyzeti munka elveinek érvényesítéséért, a munkatársak kiválasztá­sáért. a velük való foglalkozásért, a munká­juk és magatartásuk alapján történő minősí­tésért, az érdem szerinti anyagi és erkölcsi megbecsülésért, politikai és szakmai képzett­ségük fokozásáért. Hallottam már ellenvetéseket, miszerint a mezőgazdaságban is be akarják vezetni a ..régi módszereket”, s különben is „a falusi embert nem lehet megrendszabályozni”. Rosszindulatú, az igazságot, a jelenlegi hely­Még mereven tartják a kosarat zetet figyelmen kívül hagyó vélemények. Az első megállapítás vitaképtelen. Hol van mar a tavalyi hó? A falusi embert senki sein akarja, a vélekedők által gondolt értelemben megrendszabályozni. A személyzeti tevé­kenység — a vezetésre kiválasztott emberek körültekintő vizsgálata — a többség érdeke. S az ilyen „rendszabályok” ellen a józan em berek nem tiltakoznak. A rendelet igen nagy felelősséget ró az elnökre, a vezetőségre. Elsősorban tehát az első számú vezetőnek kell megfelelni a kö­vetelményeknek. S csak ezek után dönthet, kik alkalmasak irányításra. Szakmailag és politikailag megbízhatók-e, rendelkeznek-e megfelelő vezetőkészseggel? Meghatározza a szakmunkásállomány tervszerű fejlesztését, foglalkozik a fiatal szakmunkásokkal, elké­szíti a minősítéseket. Csupán néhányat említettem a fontos ten­nivalókból. Mindezek alapjában határozzák meg egy-egy termelőszövetkezet jelenét es jövőjét. A személyzeti munkát tehát nem sza­bad mechanikusan, tessék-lássék módon el­vegezni — mert értelmes, érző emberekről határoz. De nem érvényesülhet egy-egy mi­nősítésnél a szubjektív megítélés, az esetle­ges ellenszenv sem. Nagyon helyes egyébként, hogy a termelőszövetkezet függetlenített ve­zetőit. egyéb üzemi szakvezetőit a vezetőség minősíti. Nem hiányozhat ebből a tevékeny­ségből a kölcsönös bizalom, őszinteség, de az egymással szembeni hyíltság sem. mert a mi­nősítés célja, hogy rendszeres időközönként értékelje a munkát, a dolgozó emberi, politi­kai magatartását, és elősegítse a megfelelő fejlődést.. j személyzeti anyagokat ebben az év- ben keil elkészíteni a termelőszövet­kezetekben Is. Így követelik ezt az eddigi fejlettség, a vállalatszerű gazdálkodás célkitűzései, A mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlesztését nagyjából már a helyes vágányra terelték, az emberek között sem ma­radhat rendetlenség. S ehhez igen nagy segít­séget nyújthatnak az illetékes pártszerveze­tek, tanácsi és társadalmi szervek. P. A. Piaci Jeleni^« Pestre is megy a palotási borsó Lassan, de csökkennek az árak Nem kedvez az időjárás a primőröknek, azonban most már egyre kevesebb azoknak a zöldségféléknek a száma, amelyekből nem jut kellő mennyiség a MÉK-boltokba. árudákba. Zöldhagymából nemcsak a szükséges húszezer csomó áll rendelkezésre, Buda­pest piacaira is jut mégegy- szer ennyi. Zöldborsóból, amelyet nagyrészt a palotási Május 1. Termelőszövetkezet­ből szállítanak, tíz vagon Bu­dapestre „utazik”. Természe­tesen elsősorban a salgótarjá­ni piac igényeit elégítik ki. Eperből, amelyet Nógrádmar- cal. Héhalom. Hont és Dré- gelypalánk küld a megye­székhelyre, négy vagon a fő­városba, két—három vagon pedig már exportra megy. A cseresznye a pásztói fogyasz­tási szövetkezet közvetítésé­vel. Kozárd és környékéről érkezik a salgótarjáni piacra. Jelentős mennyiségű áru érkezik hozzánk Budapestről. Baranya, Csongrád, Szolnok, Heves és Békés megyékből is. A napokban mintegy hetven­ezer fej saláta jön Budapest­ről. Innen érkezik a ma még újdonságnak számító karfiol is. Baranya megye hatvan mázsa kelt, Csongrád, Szol­nok, Heves és Békés megyék tízezer csomó karalábét, na­gyobb mennyiségű zöldpapri­kát, harminc mázsa uborkát, ugyanennyi fejeskáposztát és mintegy tíz mázsa újburgo­nyát szállítanak Salgótarján­ba. Retekből és paradicsomból a szokatlanul hideg idő miatt ma még nincs elegendő. A paradicsomot még mindig melegágyakban termesztik, ezért a beszerzés lehetősége csak minimális. Néhány jó hírrel is szolgálhatunk: az árak ha lassan is. de csök­kennek. A jövő héten a kar­fiolt hat forinttal, káposztát hatvan fillérrel, a kelt negy­ven fillérrel alacsonyabb áron vásárolhatjuk. Olcsóbb lesz a borsó és a cseresznye is. A borsót, már ma 2,60-nal, a cse­resznyét pedig három forint­tal olcsóbban vásárolhatják a MÉK-boltokban. II Népek meséi" kiállítás Vlagyivosztokban kiállítást rendeztek, amely a világ né­peinek meséit, legendáit, mí­toszait mutatja be. Nagy érdeklődést keltett az Ezeregyéjszaka miniatűr ki­adása, amelyet több mint száz éve nyomtattak. A köny­vecske mérete 2x3 centimé­ter. Nagjdtón át jó] olvasha­tók a parányi könyv arab írásjelei, bár tizedmilliméter nagyságúak. Minden oldalon szép keleties díszítések is vannak. A könyv több mint, 200 oldalas. A kiállításon japán és ko­reai mesék gyűjteményei is szerepelnek. Az egyik terem a Szovjetunó népeinek mesé­it és legendáit mutatja be. Rendkívüli válóper Prágában nemrég egészen egyedülálló válóperes tár­gyalásra került sor. A házas­ságba belefáradt két partner, aki a kötelék felbontását kér­te, férfi volt, A Mlada Fronta jelentése szerint a két férfit az anya­könyvvezető simán összead­ta, mert az egyik női ruhát viselt és nőnek is hatott, ne­ve is női csengésű volt, az irataikat pedig átjavitották. Most azután a „feleség” kér­te a válás kimondását. Miután a csehszlovák tör­vény érthető módon nem tartalmaz előírásokat a homo­szexuálisok közötti házassá­gokra, a furcsa kötelék tu­lajdonképpen sohasem volt érvényben. Ki segit gyorsabban? Szécsényben rendezték meg az általános iskolások rész­vételével a járási vöröske­resztes elsősegélynyújtó ver­senyt. A vetélkedőn 12 ál­talános iskola 60 tanulója vett részt, hogy eldöntsék: ki se­gít gyorsabban? A tanulók jó elméleti és gyakorlati felké szülésről tettek tanúbizony­ságot. Végül is a szécsényi Mikszáth Kálmán általános iskola csapata végzett az első helyen. A második he­lyezett Ludányhalászi, a har­madik pedig a nógrádsipeki iskola csapata lett. A mátramindszentiek né­hány esztendővel ezelőtt nagy feladatra vállalkoztak: a régi, düledező házakkal tar­kított faluközpont átépítésére. Nem toldozni, toldozni indul­tak, hanem újjáépíteni. Varga János, a községi tanács el­nöke jól emlékszik a mun­ka kezdeti gondjaira. — Mikor elkészült a falu rendezési terve, az elképzelé­seink megvalósítására sok-sok millióra lett volna szüksé­günk. De honnan...? Megtalálták a helyes utat. A tervet közszemlére lették. Aztán következtek az estékbe nyúló tárgyalások. A község népétől kérték a választ: kezdjük a munkát, vagy ne? Az emberek válaszoltak: a múlt teledtetóséért mindent vállalnak. — Ezek után a tanács nem viszakozhatott. Két választá­sunk maradt. Építünk és ak­kor miénk a bizalom, vagy marad minden a régiben, de akxor elfordulnak tőlünk — mondja az elnök Nincs ba,j a bizalommal. A tanácselnök társaságában rö­vid sétát tettünk a faluban. A mátraalji községet erdő övezi. Valamikor bujdosó ma­gyarok telepíthették, rejtőz­ve üldözőik elől. Ma kapu a hegyek felé. A főtér sárga ho­mokja kiemelkedik a zöld környezetből. Első lépésük az új művelődési otthon felépí­tése volt. A különlegesen szép üveghomlokzat biztatóan csil­log. — Egymillió-kétszázti- zennyolcezer forinttal kezd­ték, a végösszeg hárommillió forintra emelkedett. Felépí­tették az emberek segítségé­vel, akik új életre vágytak Mindszenten is. Következett a tsz-központ építése. Négy fa­lu mezőgazdasági ügyeit inté­zik a művelődési házhoz si­muló szép épületben. — Mikor belekóstoltunk a sikerekbe, megjött az étvá­gyunk — nevet az elnök. Ez azt jelentette, hogy men­tek, talpaltak, míg végül az fmsz-el megegyeztek: új fa­latozót építenek. Szépet, tága­sat, különteremmel is rendel­kezzen. Elkészült. A faluköz­pont egyik oldala ezzel be is telt. Már csak a kispályás sporttelepet kellett megépíte­ni és kerítéssel védeni. Ezzel is elkészültek. Mátrai kővel alapozták, kovácsolt vassal kerítették. Az ízléses munka kiemeli a főteret. — Most a szembelevő ol­dalt fejezzük be. .. Mutatja az elnök az úi is­kolát. Kívülről is tetszetős épület. Körmendi Ferenc, az iskola igazgatója pedig nem tagit, hogy belülről is mea kell nézni. Ez az intézmény is a mai kornak megfelelő Ragyog a műanyagpadló, nevet benne a tisztaság. Há­romszázötvenezer forintot fordítottak rá, és még na­gyobb értéket azok a szülők, akik minden segítséget meg­adtak a munkához. Nemrég, ünnepség volt Mindszenten. Az új élelmiszerboltot avat­ták, amely az iskola sorát követi Szép önkiszolgáló, méltón illeszkedik a többi uj épülethez. Az asszonyok most ismerkednek vele. Még feltűnően mereven tartják a kosarat, elmondják, mit tesz­nek bele. de amint Bakos né­ni mondta: • — Majd megszokjuk, ked­vesem. Csak legyen benne, ami kell. Most egy másik avatásra készülnek. Az új tanácsházáé- éra. Ez zárja a sort. Politikai központja lesz a falunak. Benne a pártszervezet. Ta­nács- és házasságkötő terem, széles folyosó, központi fűtés és más hasznos és jó. .. Ezzel a faluközpont elké­szül. A családi házakat is rendbe tették. A kertekből vi­rágok mosolyognak, az embe­rek pedig büszkék alkotásuk­ra. Az elnök is igazolja. — Mindenkinek, aki segí­tett. jogos a büszkesége. Az emberek sokat dolgoztak ér­te. magukénak mondhatják. .. Elővesz egy füzetet, lapoz benne, és gondosan vizsgál minden beleírt sort. Halkan, megfontoltan sorólja. Elké­szült a járda, mellette fagyal- sövény, a túloldalon hársfa­sor. a „kultúr” körül a fenyő­fa új hajtásokkal dicsekedik. A szanatórium sem szebb. Uj házak, új utcák, fölöttük pe­dig a Mátra. Boldog emberek lehetnek a mátramindszentiek.., Bobál Gyula 1‘izelésemelés — döeceoőkkel A Salgótarjáni Ingatlanke- kifizetni. A szakszervezet til- zelö Vállalat szakszervezeti hi- takozása ellenére az igazgató zotAságának álláspontja az ez ragaszkodott álláspontjához, évi bérfejlesztés szétosztásánál Erre a szakszervezeti titkár egy pontban ellentétes volt az bejelentette: amennyiben az igazgatóéval. A szervezett dől- igazgató végrehajtja elképze- gozók első számú képviselője lését, él vétójogával a szak­ragaszkodott ahhoz, hogy a szervezeti bizottság. Az igaz- műszakiak és az alkalmazót- gató két nap eltelte után bé­ták is — a könnyűipari mi- látta, hogy a szakszervezet niszter rendeletének megfele- képviselője értelmezte helye­iden — január 1-től, ne pedig sen a kormány rendeletét, úgy. ahogy az igazgató akar- Az egésznek csupán egy ta, április 1-áől kapják meg a szépséghibája van: az igazga- fizetésemelést. tónak, a helyzet reális megíté­Ismert, hogy bármilyen bér- lésében a HVDSZ megyei bi- jellegű összeget, csak a szak- zottságának is segíteni kellett, szervezet egyetértésével lehet V. k. Rétságiak a békemenetben Háromszáz fiatal érkezik a bizottságinak. A fiatalok része- rétsági járásból május húszon- sei lesznek a megrendezésre hatodlkán a megyei ifjúsági kerülő egész napos programnak napok keretében Salgótarján- és a békemenetben, az ameri- ba. Az akció sikeres lebonyo- kaiak vietnami agressziói a és Utasához a járás szövetkezetei, a görög fasiszta diktatúra al­vállalatai!, társadalmi szervei len tiltakozva, képviselik a nyújtanak segítséget a KISZ- rétsági járást. Frontot készítenek e^ő... A bányáért sokra képesek — Ne rontsuk el a minő­séget vizes szénnel, mert az nem üzlet. Nincs szüksége er­re sem a brigádnak, sem ne­künk — magyaráz Mákos József főaknász. A három bá­nyász: Csontos István brigád­vezető, Simon József és Csammer Ottó szakvezetők először hallgatnak. Most már értik, miért hívták őket az irodára. Csammer Emil, a párttitkár, ifj. Nemesi Gyula, a szakszervezeti titkár is ki­fejti a véleményét: — Nem volt eddig baj, csak tegnap. Az „urasági” mulasz­tott. A vizes csillét is a bunkerra irányitotta — ma­gyarázkodik a brigádvezető. — A vágat, sajnos nagyon vizes, amíg nem tudunk kel­lően előrejutni, nem is lehet rendesen lecsapolni — mond­ja a másik. — Intézkedtünk már. hogy legyen ott szivattyú. De ad­dig is, amig víz lesz, job­ban kell vigyázni. Ne ront­suk a minőséget — mond­ja a főaknász * Az új lejtős aknán balla­gunk lefelé a párttitkárral. Mit is jelent ez a nemrég elkészült bányarész Forgách- aknán? — kérdezem. — Nagyon sokat. Egy új bányamezőt, a kilences sikló­részt. vagy ahogy itt mond­juk a paptagi mező feltárá­sát. A ki- és beszállási idő egy órát rövidült. Minden műszakból egy órával több a termelésre fordítható idő. Vagy vehetjük a csillefordulót is példának. Azelőtt, ha meg­rakva elinditottuk a munka­helyről, általában 9 kilomé­tert gurult az osztályozóig és vissza. Most hét, legfel­jebb nyolcszáz métert gurul, amíg a bunkertól megfordul. Kevesebb csillével oldjuk meg a termelést, emellett a hosz- szú, földalatti és külszíni pá­lyát sem kell fenntartani. Akik ott dolgoztak, szénfal­ra kerülnek. A gépkocsik meg győzik az elszállítást. Van más előnye is... *■ A készülő légvágatban kar­bidlámpák fényénél dolgoz­nak. Nincs gázveszély. Sokat ígérő a szénfal. Igaz, van meddőbeágyazás, de módjá­val külön lehet választani a szenet a palától. — Frontot készítünk elő. Még vagy 25 méter van visz- sza a légvágatból. A brigád másik fele a fronthomlokot hajtja lyukasztásra. Ha kiér­nek. akkor szembejönnek ve­lünk a légvágaton. Június ele­jén már termelni kell a front­nak — magyarázza Csontos István brigádvezető, majd in­vitál: — nézzük meg a má­sik munkahelyet, mert ott baj van a vízzel. — Ez a másik előny — amiről az előbb szólni akar­tam — a frontfejtés. Eddig nemigen tudtunk rendes fron­tot kialakítani Forgách-ak- nán. Ezt a mezőt viszont frontműveléssel akarjuk le­fejteni — mondja a párt- titkár. Amerre megyünk, iparosok­kal találkozunk. Kábelt sze­relnek, az ácsolatra függesz­tik. Arrább vizestömlőt fek­tetnek. A főszállítóvágat is a víz nyomát sejteti. Duzzad a talp. — Ide P—400-as páncél­kaparót kaptunk, de van B-típusú kaparóberendezésünk is. Gépesítve lesz a front. Valent-típusú tárnokkal, acél­süveggel biztosítjuk. Csak a víz ne lenne. Nagy bajban vagyunk vele. Itt nincs sín­pálya, az anyagot meg vagy 150 méterről kell behorda­nunk. Van ugyan egy kétke­rekű kocsink anyaghordásra, de ilyen talajon csak kín­lódás vele az élet. Ha az anyagmozgatáshoz segítség lenne, gyorsabban haladnánk előre. A víz is előbb eltűn­ne, mert elmarad, ha már a fronttal előrehaladunk. Most nincs is ahová lefolyhatna — magyarázza a csoportvezető. * A hetvenöt méter széles frontfejtés előkészítését feb­ruárban kezdték. Csontos Ist­ván aranyérmes szocialista brigádja saját részére készí­ti elő a munkahelyet. Ev elején még tizenhatan voltak, ma huszonnégyen vannak, s a jövő hónapban már negy­venötén lesznek. Év elején azt is beírták a vállalásuk­ba, hogy az új brigádtago­kat nemcsak a tennivalókra tanítják meg, hanem a jó brigádszellemre is. Gépük is lesz most már bőven, azokat pedig szocialista megőrzésre veszik át. Forgáeh-aknán már érté­kelték az elmúlt negyedévi versenyt. Csontos István bri­gádja az elsők között vég­zett 109 százalékos teljesít­ménnyel, az általuk termelt szénben a megengedettnél jóval kevesebb volt a pala. Ez arra enged következtetni, hogy a tegnapi eset valóban tévedés volt. Amikor erről be­szélgetünk az irodán. Kertész Róbert aknavezető még hozzá­fűzi: — Érdemes . megemlíteni, hogy az új bánya létreho­zásánál — mert volt ám itt nagyon sok munka a kül­színen is. tereprendezés és útkialakitás — a 200 dolgo­zónk közül 87-en vettek részt társadalmi munkában Azért mondom ezt, mert Csontosék már az idén 180 óra társa­dalmi munkát is. teljesítettek. Ez azt is bizonyítja, hogy ezek az emberek a bán va ju­kért igen sokra képesek . .. Bodo János NÓGRÁD — 1968. május 25., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom