Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-24 / 120. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÖGRÄD XXIV ÉVF.. 120. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. MÁJUS 24., PÉNTEK Pál*#- és állami vezetők látogatása a itW-n Csütörtökön délelőtt a párt és a kormány vezetői látogat­tak el a Budapesti Nemzetkö­zi Vásárra. A vendégeket: Ká­dár Jánost, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkárát, Fock Jenőt, a Minisztertanács elnö­két, Apró Antalt, a Miniszter- tanács elnökhelyettesét. Bisz­Kedves vendégei voltak csütörtökön a Budapesti Nemzetkö­zi Vásárnak: Kádár János, a párt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő miniszterelnök látogatta meg a vásárvárost ku Bélát, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkárát, Kál­lai Gyulát, az országgyűlés el­nökét, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, Czinege Lajos vezérezredes, honvédel­mi minisztert, a Politikai Bi­zottság póttagját, Cseterki La­jost, az Elnöki Tanács titká­rát. Korom Mihály igazságügy­minisztert. és Szurdi István belkereskedelmi minisztert, a házigazda tisztét betöltő dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Droppa Gusztáv, a HUNGEXPO igazgatója fo­gadta. A vendégek körsétájának el­ső állomása az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság és a Magyar Tudományos Akadé­mia kiállítása volt. A köny- nyűipari pavilonban Nagy Jó- zsefné miniszter üdvözölte a körséta résztvevőit. A látoga­tás a Petőfi-csamokban foly­tatódott. A bejáratánál dr. Ko­vács István, a kohó- és gép­ipari miniszter első helyettese üdvözölte a vendégeket. A párt- és állami vezetők felkeresték a szocialista or­szágok pavilonjait. A szovjet pavilonban járva a Moszkvai Rádió és TV, valamint a Pravda budapesti tudósítói „villámriportot” kértek Ká­dár elvtárstól. A négyórás körséta végén az MTI mun­katársának kérdéseire vála­szolt a párt első titkára és Fock Jenő. SZMT-elnoliségi ülés Nem csökken! a béren kívüli juttatások színvonala Az új mechanizmusban, a korábbiaktól eltérően nem a leadott keretek alapján kell a szakszervezeteknek ellen­őrizni a béren kívüli jutta­tások felhasználását. Az ön­állóságnak megfelelően a szakszervezett bizottságok­kívüli juttatásokat a dolgozók számára. Vizsgálják meg, hogy a kollektív szerződés megkötésekor miről feledkez­tek el, gyűjtsék össze a dol­gozók javaslatait, észrevéte­leit, hogy a következő kol­lektív szerződés megkötésénél. nak kell eldönteni: mennyit időben hasznosítani költenek üzemi étkeztetésre, munkásszállásra, munkaru­hára. tisztálkodószerekre és egyebekre. Ennek megérteté­se nem volt könnyű dolog az elmúlt esztendőben. Sokan vol­tak. akik az eddig biztosított ják. Szélesítsék a kört. zék meg az óvodák és napkö­zi otthonok továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit is. Szükség van az alapos elem­ző munkára, a lehetőségek felkutatására, mert sok még a béien kívüli juttatások szín- megoldatlan kérdés. Nézetei vonalát kisebb, vagy nagyobb mértékben csökkenteni akar­ták. Az SZMT elnöksége tegna­pi ülésén ezt a témát tárgyal­va megállapította: a megyei bizottságoknak és az alapszer­vezeti szakszervezeti vezető­ségeknek köszönhető, hogy ebben az esztendőben általá­ban nem csökkent az 1967-ben elért béren kívüli juttatások színvonala. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezeti tiszt­ségviselők nem engedtek a különböző szélsőséges meg­nyilvánulásoknak, í'agaszkod- tak a kormány és a SZOT ez­zel kapcsolatos álláspontjához, útmutatásához. A jelenlegi helyzet, — ame­lyet a kollektív szerződések többé, vagy kevésbé, jól vagy rosszul tükröznek — az előbb említett folyamatnak csak egy részét, az első tapasztala­tokat rögzíti. Ebből már most látszik: az elnökség helye­sen teszi, amikor arra ösz­tönzi a vállalati szakszerveze­ti bizottságokat, hogy a gaz­dasági eredmények ismereté­ben keressék a lehetőségét az eddigi juttatások további emelésének. Tanácsolja, hogy követeljék meg a kollektív szerződésben biztosított béren térések vannak egyes gyár­egységek és vállalati közpon­tok között a munkaruha ki­hordásának idejéről. Nem si­került megoldani az egyedül­álló, nyugdíjas pedagógusok közétkeztetését. Vizsgálatok bizonyítják: a dolgozók nem minden esetben kapják meg a megfelelő mennyiségű és minőségű ételt. Megoldatlan a községekben dolgozó aikal- tud- mazottak közétkeztetése is. néz- A szakszervezeti bizottsá­goknak kötelességük. hogy mondjanak igent a jogos kér­désre, nemet a jogtalanra. Nagy a felelősségük, mert a béren kívüli juttatások kérdé­sében az igazgató meghallga­tása után önállóan kell dön- teniök. Az elnökség a vitában el­hangzottakkal kiegészítve az előterjesztést elfogadta. A könnyűipar újdonságai Az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron nagy közönségsikert arattak a könnyűipar újdon­ságai. Sok látogató kereste fel a hazai és külföldi textilgyárak pavilonjait. A sikeresek között is kitűnőnek minősíthető eredményt ért el a Hungária Műanyagfeldolgozó Vál­lalat kollekciója, amelyből most a divatos csőkabátanyagokat mutatjuk be felvételünkön Versenyben a gépjavító állomások telajanlások a KMP megalakulásának ötvenedik évfordulója tiszteletére A Nógrád megyei Mezőgaz- százötvenen, köztük a dasági Gépjavító Vállalat öt üzem női munkásai is. gépjavító állomásán megtar­tott termelési tanácskozáson a dolgozók üzemenként és bri­gádonként versenyvállalásokat tettek, az eredmények továb­bi javítása, a „Szocialista üzem” cím elnyerése érdeké­ben. A dolgozók nagyobb vál­lalásai a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalaku­lásának ötvenedik évfordulója tiszteletére születtek. prés- fejlesztésre, a tanulásra. A pásztói forgácsolóüzem dolgo- A Szécsényi Gépjavító Ál- zói például vállalták, hogy egy lomáson százötvenöten csatla- betanított munkásként dolgozó koztak a versenyhez, a szerelő- társukat felváltva segítik az üzemen, a mezőgazdasági bri- általános iskola hetedik és gádon, a forgácsoló üzemen és nyolcadik osztályának elvég- a technológiai üzemen kívül a zésében, azonkívül szakmun­A vállalások lényege, hogy a tervezettnél nagyobb haté­konysággal dolgoznak, csök­kentik a költségeket, és segítik a rendelkezésre álló kapaci­tás jobb kihasználását. Az Ér­sekvadkerti Gépjavító Állo­máson a pótkocsijavító-üzem- ben 32, a lakatosüzemben 49, a javítóüzemben 30, a for- , gácsolóüzemben 14, a berceli üzemben 41 és a mezőgazdasá­gi brigádban 16 dolgozó tett értékes felajánlást. Bekapcso­lódtak a szocialista versenybe a nemrégiben élüzem címmel kitüntetett Kisterenyei Gépja­vító Állomás présüzemének, forgácsolóüzemének, javító­üzemének és traktoros brigád­jának dolgozói is, összesen két sajátos üzem közössége, a villanyszerelők és az autója­vítók is megtették felajánlásu­kat. Pásztón a gépjavítóüzem, a forgácsolóüzem és a hűtő­üzem dolgozói jelentkeztek nagyobb vállalásokkal, Tolmá­kassá képzik át. Vállalták két újítás kollektív elkészítését és benyújtását is, amely a ter­melékenység növelését segíti elő. Valamennyi szerződésben szerepel a társadalmi munka, a kulturális tevékenység és a csőn pedig a javítóüzem és a szakmai továbbképzés is. mezőgazdasági brigád áll ver­senyben. A munka mellett nagy gon­dot fordítanak a kollektív szellem kialakítására, egymás segítésére,, és az állandó ön­A gazdasági vezetők pedig vállalták, hogy a versenyt, rendszeresen figyelemmel kí­sérik, ellenőrzik és értékelik s erről a dolgozókat széles körben tájékoztatják. Géppel biztosítanak Kányáson Elkészült az új frontfejtés Csehszlovák válasz a lengyel jegyzékre PRÁGA (MTI) Mint ismeretes, május- 6-án Wlodzimierz Janiurek, a Len­gyel Népköztársaság prágai nagykövete átadta a CSKP Központi Bizottságának és a utóbbi időben egyes csehszlo­vák folyóiratokban, a rádióba»: és televízióban egyesek egye­dülálló információi és vélemé­nyei jelentek meg. Állást fog­laltak a jelenlegi lengyel hely­zettel kapcsolatban, tehát csehszlovák kormanyiiak a 0ivan kérdésekben, amelyek U.n.^ítSfÍ'* elsősorban a lengyel nép ügyét képezik, s ezt úgy lehet ma­Forradalmasítják a front­fejtés! technológiát, Kányás- aknén. Egy 100 méteres fron­ton önjáró gépi biztosítást al­kalmaznák. Az utolsó gépelem is a helyére került csütörtö­kön. Az előkészületekről Schöffe r Péter aknavezető a következőket mondta: — Az előkészítés során a vágat főtéje nagyon összetöre­dezett, és közben csepegő vi­zet kaptunk. Nem sok, mind­össze 30—40 liter lehet per­cenként, de elég, hogy a fő­tét, és a talpat eláztassa. A bányászok vízben kénytelenek dolgozni. Bízunk abban, hogy a front előrehaladása után el­marad, a víz. méter szélességben kellett ki­képeznünk a fejtést. Ezt a nyitott távolságot a mi geoló­giai viszonyaink között nem bírta a főte. — Most, amikor már vasban van a front, az első fogást mégis fabiztosítással kezdjük. Ha sikerül másfél méter mély­ségben megfogni a főtét, akkor nyomban a gépi biztosításra térünk át. Arra is felkészül­tünk, hogy esetleg fával még egy fogásra lesz szükség. A széngyalut — mert azzal vé­gezzük majd a jövesztést — csak ezután szereljük be. Géczi Lőrinc szocialista bri­gádja végezte az előkészítő munkát, ők dolgoznak majd a A gépelemek beépíléséhea<4 jövőben is ezen a gépesített színié. fronton. Ugyanis korábban Petőfibányán dolgoztak pán­célpajzsos fejtésen. Most so­kat kínlódtak a víz miatt, egyáltalán nem volt ideális munkahelyük, de reméljük rö­videsen lesz. Számításaink sze­rint még e hónap végén tel­jes próbaüzemet tarthatunk a gépesített frontfejtésen, és jú­nius 1-én, — az eredeti ha­táridő előtt egy hónappal — indul a géppel biztosított és gépi jövesztésű frontfejtés. Az első lépcsőben napi két méter előrehaladás elérése a cél, ké­sőbb 3 méteres frontsebességet akarunk. Akkor naponta er­ről az egyetlen munkahelyről 80 vagon szenet szállítunk fel­Központi Bizottsága, valamint a Lengyel Népköztársaság kor­mánya jegyzékét, amelyben tiltakozásukat és nyugtalansá­gukat fejezik ki azokkal az információkkal kapcsolatban, melyek a lengyelországi belső eseményekről a csehszlovák sajtóban, a rádióban és a te­levízióban napvilágot láttak. gyarázni, mint a lengyel ügyekbe való beavatkozást. Mindez nyugtalanságot okozott a LEMP Központi Bizottságá­nak és Lengyelország kormá­nyának. Ebben az összefüggés­ben a válasz hangsúlyozza, hogy a CSKP KB és Csehszio- . „„„„ .. , vákia kormánya, a testvéri A CSKP Központi Bjzottsa- Lengyel Népköztársaságban ga es a csehszlovák kormány foglalkozott e levél tartalmá­val és csütörtökön dr. Antonin Gregor, Csehszlovákia len­gyelországi nagykövete átadta a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának és a lengyel kormánynak a cseh­szlovák választ, amely hang­súlyozza, hogy a barátság és az együttműködés a Szovjet­unióval, Lengyelországgal és a többi szocialista országgal, Csehszlovákia külpolitikájá­nak alapköve. A válasz megjegyzi, hogy az végbemenő fejlődést belső ügynek tartja, és semmi eset­re sem szándékszik belső kér­désekbe beavatkozni. A Len­gyel Népköztársasághoz fű­ződő kapcsolatokban a továb­bialtban is a kölcsönös biza­lom és elvtársi megértés olyan kölcsönös légkörét kívánja lét­rehozni, amely a két ország közötti baráti és szövetségi kapcsolatok, valamint a test­véri együttműködés erősítésé-. hez vezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom