Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-22 / 118. szám
Uj városrész épül Salg’ótarjáuhan Gondokkal küzdenek az építők Egy új városrész van kiala- , utóban Salgótarjánban. Be- lépesedett az idén az úgyne- ezett József-plato. A SaJgó- ii'jáni Építő- és Lakáskarbantartó Ktsz megkezdte a lázaik építését. Sándor István művezetőtő] tudtuk meg, hogy 427 lakás .pül fel ezen a területen, lelát egy közepes falunak is leillő népességre lehet számiam. Az első ütemben 32 akás készül, illetve ennyire van már kiviteli szerződés. Az idén átadásra kerül 08 lakás. a többi a jövő évre áthúzódó munkát jelent. Érdekessége az új lakótelepnek, hogy itt már egyszobás lakás nem készül, csak kettő, vagy háromszobás. Az építés ütemével a művezető sem elégedett. Legalább százhúsz embernek kellene dolgozni, de alig több mint fele létszám van csak. Tehát nem az igyekezettel, hanem a létszámhiánnyal van baj. Kőművesből, kubikosból, ácsból és segédmunkásból kellene több. A szövetkezet központjában még megtoldottak azzal: félő, hogy a szakipari részlegeknek nem tudnak időben munkaterületet biztosítani. Nagyon kellene a munkás, de később kiderül, hogy más gondokkal is küszködnek. — Nagyon nehéz az anyag- beszerzés — mondja Verne Attila, az anyagosztály vezetője. — Januárban megrendeltük a falburkoló csempét. Az első negyedben egy darabot sem kaptunk, erre a negyedévre pedig 300 négyzetméterre valót igazoltak vissza az öt szövetkezetből alakult társulás részére. Ennyi csak a József-platóra kellene — mondja. Fajanszaimnál hasonló a helyzet. Az Épületasztalos-ipari Vállalat sem vállalta erre az évre a beépített bútorok elkészítését. A szükséges PVC-csövek, valamint a csavaráru-ellátás is nehézkes, a szükségletnek csak öt—hat százalékát igazolják vissza. Öntöttvasáruból 20 százalékos az igény visszaigazolása. — Fonák helyzet az is, amit egyes anyagok beszerzésénél tapasztalunk. Az üzletben van ugyan, de még most sem tudják az árát. Kérdezem: mikor építhetjük be az ilyen szerkezeteket? Megoldást persze keresünk, mert minket köt a kiviteli szerződés, viszont szállító partnereinknél már nincs ez a megkötöttség, és ez okozza a legtöbb gondot — mondja az anyagosztály vezetője. Az építkezés tehát zajlik, de még nagyon sok megoldásra váró gond van. Számukra az sem vigasztaló, hogy nincsenek egyedül az Ilyen gondjaikkal. Megoldásra van mód. de nem mindegy, milyen áron építhetnek. B. 3. ZDZISLAW WAWRZYN1AK * A nappal Világosságból gyúrt anyag, szívdobogás egyenget, lélegzet simít. Verejték-cseppel, dühös lángolással edzett, testünk méhéből fakadó leheltet. Mi formálunk saját képmásunkra törékeny időből, törékeny kezekkel. Este száz cserépre törve elrejtünk hűvös éjszakánkba. Reggelre új tetőként reáragyogsz a földre.-Fiatal lengyel költő a háborúi», 1944-es esztenú. ben született. A lipcsei Kari Marx egyetem hallgatója, ezt a versét is az >lDK-ban írta. Veszett rókák nyomában Napjainkban is állandóan ismertetik az újságok, a rádió, a folyóiratok: miről ismerhetők fel a veszett állatok. Általában előbb némi levertség, kókadtsáig mutatkozik rajtuk, később nyugtalanná válnak, azután pedig vicsorognak és habzó nyál csorog a szájukból. A veszett rókát még könnyebb "elismerni, hiszen, ha egészséges. nem merészkedik az ember közelébe. Az a róka, amely lakott települések köreiében kószál, jámbor, szelíd állatnak mutatkozik, enyhén szólva már gyanús. Ezt nálunk, Nógrád megyében sokan megtanulták már. "gy többek között a Iliikéi erdészet területén is. Amikor a veszett rókák ügyét szóba hozom. Virágh Gyula erdészet- vezető megnyugtat. — Ügy látszik, sikerült a veszettséget lokalizálni. Hosz- szú hetek óta nem hallottunk veszett rókáról. Feleleveníti körzete két legizgalmasabb. veszett rókával kapcsolatos kalandját. Az első kaland a Nagyvölgyben, a mihálygergei határban zajlott le. a tsz-juhászat közelében. Bene Barna, a juhász arra figyel fel. hogy kutyája komoly harcba keveredett egy rókával. Ámde a másik két kutya is társa segítségére sietett, s így a juhászlakhoz ólálkodott róka végveszélybe került. Az egyenlőtlen és hosszas birkózásnak a juhász azzal vetett véget, hogy egy husánggal a másvilágra küldte az elgyengült rókát. Szép télvégi köntöst viselt a hatalmas állat, megtetszett a juhász feleségének is. Ügy határozott: megnyúzza a „gyönyörű” állatot. S akkor járt arra valaki, aki a rókában megsejtette a veszettséget. A vizsgálat igazolta is. A három kutyát nem» érintette a dolog, mert már korábban megkapták a veszettség eile ni szérumot.: de a juhász felesége végigjárta a tortúrát, és megnyugodni is csak hetek múlva mertek igazán. Hosszú időre • megtanulták, hogy az ember soha nem lehel. elég óvatos! A másik kaland Ipolytarnó con. az őrháznál kezdődött, ahol a vasutas kutyáját meg- marta a veszett róka és azután odébb állt. Vicsorítva ódalgott Litke felé. A ts.z- tagok vitték el Lükére a hírt. hogy a faluba tart egy vicsorgó, senkitől se félő róka. Siket Béla, az ipolytarnó- ci állomásfőnök azonban, még mielőtt bárki is megelőzhette volna Lükéről, utolérte az előzőleg Tarnóeon garázdálkodó veszett állatot és egy jól célzott lövéssel le te vitette. Eddig dióhéjban a két rókatörténet. — Aztán mi lett az ártalmatlanná tett rókák sorsa? — Elégették, elásták őket. — Bizonyára féltek is a környéken...? — Inkább óvatosak lettek, — mondja az erdészet vezetője. — Egyébként hamar elterjedt a hír, hogy ködgyertyákkal füstölik ki a duvada- kat földalatti fészkükből, — Hogyan megy a füst- gyesrtyás vadászat? Ä füst hatására előjönnek a rókák es csak le kell lőni őket? — Az erdészet dolgozói egyetlen ilyen ködgyertyás füstölést láttak. A szemtanú szerint a rókák nem bújta« elő. benn érte ókel a vég . A lyukúkat az erdész és u vadőr betömték. Lakos György Dönteni nehéz Fiatal még a zabari fogyasztási szövetkezet munkaügyi döntőbizottsága. Mindössze hat vitás ügy került eddig hozzájuk. A döntések megoszlottak. Három esetben a vállalat, s ugyancsak három ízben a dolgozók javára hoztak döntést. Az utóbbi történt Czene P. János, a ceredi iparcikk-bolt vezetőjének ügyében is. Az egyik leltározás alkalmával megállapították, hogy 4663 forint az , árutöbblet, és több mint 17Ö0 forint a pénztár - hiány. A szövetkezet vezetősége kártérítésre kötelezte a boltvezetőt. Czene P. János, azonban védekezett. Elmondotta, hogy a hiány tulajdonképpen nem létezik. A hibái az okozta, hogy a pénztár kezeléséhez még nem ért, rosz- szul végezte a nyilvántartásit. A döntőbizottság a boltvezetőnek adott igazat. Nem volt azcniban ilyen körültekintő a döntőbizottság Magyar Pál ügyében, aki húsz éve dolgozik az fmsz-nél. Egy alkalommal, amikor a boltból a szemetet viítte ki, az udvaron megcsúszott, elesett. Eltörött a bokája, s Magyar Pál egy egész esztendeig orvosi kezelés alatt állt. Arra kérte az frász vezetőségét, hogy a havi bére és a táppénz közötti különbséget térítse meg. A szövetkezet vezetősége, és később a munkaügyi döntőbizottság is elutasította kérelmét. A boltvezető ekkor a salgótarjáni járásbírósághoz fordult. Keresetének helyt adtak, és a szövetkezet vezetőségét kötelezték, hogy fizesse meg a különbözetet. Természetesen mindezt el végezhette volna a munkaügyi döntőbizottság is. Hogy miért nem tette, mégis? Szóbeszédre, mendemondára alapozott, ahelyett, hogy meghallgatta volna Magyar Pált, aki régen, húsz esztendeje dolgozik becsületesen a szövetkezetben. Halnyelés nagyban A philadelphiai Szent József Kollégium diákjai az idén is megtartó uák hagyományos halnyelőbajnokságukat. A bajnok, Dán (Javuló, halat nyelt le, a második, Bili Shuda, >’00-at . . . azaz, hogy többet, de. diszkvalifikálták, mert elfelejtette a 200. halat megrágni, holott ez volt a* egyik versenyfeltétel. Megyénkben is virágba berulíak az akácosok. mégpedig csaknem két héttel korábban a szokásosnál. Az akácvirágzás megyénkbe csalogatta ismét az alföldi méhészeket. A képünkön látható Sőregi István a Pest megyei Abonyból érkezett Nógrádba és negyven kaptár méhet hozott a gazdag „méhlcgelőre” Örökségét keresi egy kislány ®£ié lett az árva pénxe? O. Mária tizenhat éves nóg- Galgagu/tára vitte őket. Ott az rádikövesdi kislány apai örök- egyik sógor készpénzben tiz- ségét keressük. Azt a pénzt, ezer forintot adott O. Mihály- ami egyesegyedül őt illeti, és nak, a másik pedig négy ta- amit valaki szégyentelenül el- karékbetét-könyvet. összesen tulajdonított. Nyolc évre kell visszatekintenünk, hogy az eddig ismert események összefüggését megérthessük. A 'kislány édesapja — O. Mihály nógrádkövesdi traktoros — 1960 óta külön él feleségétől. A férfi 1963 áprilisától 1965. február 27-ig 45 000 forintot gyűjtött össze takarékbetétben. A betétkönyvből február 27-én 25 000 forintot kivett. majd másnap sógora társaságában Budapestre utazott, hogy személygépkocsit vásároljon. Pesten megalkudtak 40 000 forintért egy Moszkvicsra. Kérésükre az eladó az autón Bőr- és nemibeteggondozó létesül A salgótarjáni régi kórház kezesre kétmiüdó-négyszáz- épületeit egészségügyi célokra ezer forintot fordítanak. alakítják át. Mint arról már beszámoltunk, a régi belgyógyászat II. osztály helyére telepítik a bőr- és nemibeteg- gondozót. Az illetékes szervek már döntöttek, hogy az építÁtalakítássai modernizálják a régi épületet. Korszerű rendelőket, vizsgálókat létesítenek. A várót is tágasra tervezik. Az építkezést a közeljövőben megkezdik. „Szójáték"*—a Törő Gizella hatodikos kislány, pár hónappal ezelőtt a salgótarjáni Bartók Béla úti általános iskola előtt életében először beült egy autóba. Gondoljuk el, milyen nagy dolog életünkben először csinálni valamit. Giziké talán megnézte a csillogó műszerfalat, ahol egy „óra” mulatta a sebességet, vagy kipillantott az ablakon a Bartók Béla út gesztenyefáira, vagy boldogan lehunyta a szemét. Vagy nem csinált semmit, illedelmesen meghúzódott a puha ülésen, amíg, a kocsi fékezett a Nógrád megyei Textilipari Vállalat előtt. Akkor a többiekkel együtt ki-, szállt, és Futó Antalnéval, az iskola igazgatóhelyettesével, Kaszás Józseffel, a szülői munkaközösség tagjával bement a vállalat igazgatónőjéhez. Két ruhát, mintadarabokat kapott, egy kék színű szövetet, ünnepi alkalomra valót, s egy kockásat a hétköznapokra. Futó Antalné úgy emlékszik, Giziké mosolygott mindenkire. leszkedne az intézmény hely- nősen nagy gondot fordítanak ség-agyütlesébe, minden küld- a hátrányos helyzetű tanulók nősebb ceremónia nélkül!) Az segítésére. Jelenleg az osszigazgató hellyel kínálja Gizikét, akinek tanulmányi eredménye félévkor 3,6 volt. — Milyen tárgyakat szeretsz a legjobban? — kérdezem Gizikét. — Történelem, földrajz, élővilág, fizika, számtan... — sorolja. Ha nem szólnék közbe, valamennyit felsorolná. — Hányán vagytok testvérek ? — Hárman. Nővérem, Piroska 16 éves, még nem dolgozik, öcsém, István ötödikes, ő is ide jár, édesapám az Acéllétszám 25 százaléka, 84 hátrányos helyzetű gyerekük van, az első osztályban például 15 közül 14 tanuló ingyen napközis, de köpenyt, tornafelszerelést, könyvet, füzetet, s mint Giziké, ruhát is juttat számukra az iskola, a textil-, a sütőipari vállalat és mások segítségével. Hogy nemcsak a tárgyi feltételeket igyekeznek javítani, azt igazolja, hogya:* iskolaátlag: 3,4. Nem célom részletesen kitérni a módszerekre. Krajnák Tibor szerint nemcsali mód 4 NÓGRÁD - 1968. május 22., szerda ll kunk. — Mi szeretnél lenni? — Szakmunkástanuló, —, még nem tudom pontosan, milyen szakmát választok, —, nagyon szeretnék egy jót választani. — Olvasni szoktál, a tanuláson kívül? — Igen. Most az Ezeregyéjszaka meséit olvasom. Szeretek olvasni, úti- és történelmi könyveket. A társai szeretik Gizikét, aki szerény, segítőkész kislány, gatói irodába különösebb elfő- Egyik osztálytársát földrajzból gódottság nélkül lép be, úgy korrepetálja eredményesen, tűnik, nem feszélyezi az „igaz- ^ gató bácsi”, Krajnák Tibor jelenléte sem, „megszokta” a Törő Giziké példája nem társaságát. (Vajha minden egyedüli, a Bartók Béla úti áliroda ilyen természetesen il- talános iskolában, ahol külögvárban kocsis, Idegérben la- szerek helyes alkalmazásáról, Giziké fekete szemű kislány, figyelmes, jólnevelt. Az igaza pedagógusok tevékenységéről, az iskolai munkáról van szó, hanem a szülők, a vállalatok, a társadalom segítőkészségéről. — Mondok egy szójátékot, ne ijedjen meg tőle — mosolyog Krajnák Tibor. — Ahogyan az iskola a társadalomban van, úgy a társadalomnak az iskolában kell lennie. Mi a „társadalmasítást” elsősorban a szülői munkaközösséggel való mind szorosabb együttműködéssel képzeljük el. Ez a „szójáték” Törő Gizikének nagyon sokat jelentett, sokkal többet, minthogy beült egy autóba, életében először. Bár, ha elgondolom, az sem kis dolog. (te) 30 000 forint értékben. Tellát a sógortól kapott 'készpénzzel. a másik sógortól kapott betétkönyvekkel egyenlített ék ki a Moszkvics árát. Március 1-én O. Mihály további 10 500 forintot vett ki a saját betétjéből. Ez az összeg — nem éppen dicsőséges pereskedés után —■ az apai nagyanyától az arra egyedül jogosulthoz, a traktoros árvájához került. Az örökhagyó röviddel a kocsivásárlás után. 1965. március 29-én váratlanul elhunyt. A takarékbetét-könyvek ezt követően úgy kerültek vissza tulajdonosukhoz, hogy a sógorok az autót eladták, vételárából pedig visszaváltották a betétkönyveket. Tényként fogadta el ezeket a megyei bíróság. Hol van hát az árva pénze? Megcáfolhatatlanul bizo- nyitott tény. hogy az örökhagyó 35 3Ü0 forintot kivett a takarékból. El kell hinnünk, hogy ezen felül még további 5 000 forintja volt; hiszen a második kivétel alkalmával O. Mihály így nyilatkozott: ..Ez éppen elég lesz az otthoni pénzzel együtt.” Semmi ngm mutat arra, hogy az elhunyt elajándékozta, elveszítette. elköltötte volna a legalább 40 000 forintnyi összeget. Hol van hát az árva pénze? A józan, takarékos életet élő O. Mihálynak nem egy barátja volt; hozzá hasonló becsületes munkásemberek. Baráti körben szokás beszélgetni jelentős eseményekről. • Például — autóvásárlásról. annak körülményeiről is. Az igazi barátság nem szakad meg a halállal; e nemes érzés változatlan ei*őve! árad az eltávozott családtagéi1- ,!öként Pedig árvája felé Marika most tizenhat éves! ipari tanuló. Édesanyja szerény keresetű takarítónő Ök ketten és még két családtag havi ezerszáz forintból élnek. Az öröklésre egyedül jogosult kislány érdekében kérjük azokat, akik támogatást adhatnak az igazság érvényesüléséhez: ne késlekedjenek, írjanak ^ a szerkesztőséghez'. Szívesen felkei’essük. meghallgatjuk őket. Őszinte szavukkal barátjuk szeretettel övezett emlékét tisztelik meg. — b. z. —
