Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-20 / 92. szám
Ejiv levél nyomában „Szeretet van a szívükben” Nemrég „valamennyi lakó konyhai személyzet produk- nevében” levelet kaptunk a dója. Sajátköltésű és Heltai Balassagyarmati Szociális Ott- versek, előadták Éva és Kati hon egyik idős gondozottjától, nővér. A legnagyobb sikert az Ezt írja: „Csak az elismerés ápolónövérek cigány-életképe hangján lehet szólni az ott- aratta. A zenét mindvégig Ju- hon vezetőségéről és minden hász bácsi, az est egyetlen dolgozójáról. Munkájuk mel- gondozott-szereplője szolgál- lett még arra is vállalkoznak, tatta, citerával. hogy szebbé, jobbá tegyék — Az előadásról egyébként — Nem lehet azt így elmondani, kérem. A műsor azért is különösen „izgalmas” volt, mert az ápoló személyzet ezúttal a megszokottól eltérően, színes jelmezekben, önmagát játékosan kifigurázva mutatkozott a gondozottak előtt. Ez a körül napjainkat. Évente több aíka- az öregeket kérdezze, ne en- m®ny nemcsak elfogadhatóvá lommal vállalkoznak színda- gém. A folyosón, vagy a tárrabok betanulására, hogy vi- salgóban ilyenkor mindig ta- dám esteket szerezzenek ne- Iái valakit, künk. Kedvességükért ezúton mondunk köszönetét.” Eddig a levél. Mivel effajta dicséret nem érekzik mindennap ■ szerkesztőségünkbe, érdemes bővebben is foglalkozni vele. Siker Az egyik folyosói asztal mellett két férfi kártyázik. Az tette az apróbb hibákat, hanem még külön érdekességgel is felruházta őket. A változatos műsort a szereplők saját maguk állították össze, a jelmezeket is ők tervezték és készítették el — szabad idejükben. A próbákon és az előadáson az otthon vaelőadás hallatára élénken he- lamennyi dolgozója részt vett. lyeselnek, ezert rögtön a véAz előadás A műsorok egyik szervezőTudakolom, honnan e ritkán tapasztalható önfeláldozás. Öröm leményüket kérem: — Sikere volt a műsornak? — Már hogyne lett volna — válaszol egyikük önérzetesen je, és — ahogy később meg- — mikor az elejétől végéig én tudtam — állandó konferáló- citeráztam. ja Aradi Istvánné, az intézet A társalgóban először egy igazgatónője, ötvenegy beosz- szemüveges öregúrral próbá- tottjával 220, nagyrészt maga- lók szóba elegyedni, de őt tehetetlen emberről gondosko- annyira leköti az újságja, dik. Mikor a rendezvényre te- hogy nemigen törődik velem, relődik a szó, fényképeket Az ablaknál ülő két nénivel rak elém. A tavaly készült már több a szerencsém, képeken az otthon dolgozói — Á, az előadás! Azt nem láthatók — mint az akkor lehet elmesélni, hogy az meny- minden fáradságot előadott vidám lakodalom- nyíre érdekes volt — mondjátok népviseletbe öltözött ja az egyik nevetve. — Ahogy — Nem is volt önfeláldozás — javít ki valaki. — A műsor nemcsak az öregeknek, nekünk is örömet szerzett. Nincs szebb érzés, mint látni, hogy egy betegségtől megkínzott ember önfeledten tud örülni valaminek — ez megér Aradiné: Egy-egy ilyen műsoros estnek a gondozotleány- és legény énekkara, il- Sári nővér kiállt, és énekelni , íZ * i i l «UHivki ná«7niánp i’»w oi. tekra gyakorolt lélektani haletve esküvői násznépe. — Sajnos, a farsangi előadásról nincsenek képeink, pedig az is igen jól sikerült. Hogy az idei műsornak is nagy sikere lehetett az ápoltak körében, az már a műsorszámok felsorolásából is kiderül. Népi tánc; bemutatták a takarítónők „vegyeskar” sejáték Mátyás királyról; a kezdett... nem lehet azt elmondani, kérem. — Én akkor éppen betegszobán voltam vissza a második, még az elsőnél is töpörödöttebb kis öregasszony —, de szerencsére oda is bejöttek egy percre. Úgy fel voltak maskarázva, Régi slágerek a alig ismertem meg őket. előadásában. Me- — Mégis, milyen volt az előadás? tása felmérhetetlen. Mindenesetre többet ér, mint akár- emlékszfk há"y idegnyugtató tabletta. A portás, aki legutóbb a békéről szavalt verset, és aki legközelebb is szavalni szeretne, búcsúzóul így invitált: — Jöjjön el a következő előadásra, ha érdekli, ígérem, elmegyek. Baranyai László A pórul iárt aufós Negyvenöt pere alatt kézre került a tettes Szerdáról, csütörtökre vir- a város területén megúnta a radon Balassagyarmaton el- kocsikázást, rátért a buda- lopták Sípos Imrének, az pesti főútvonalra és folytat- Ipoly Étterem helyettes ve- ta útját ki a városból. Az el- zetőjének személygépkocsi- fogyasztott ital is működésbe ját. A járművet hajnal 3 lépett. Amikor elhagyta a emlékszik a órakor Pécsi János, a vágóhíd dolgozója fedezte fel a Balassagyarmat és Kővár közötti útszakaszon az árokba fondulva. Azonnal jelentette az illetékes rendőrhatóságnak. Megindították a nyomozást és a tettest 45 perc alatt kézre kerítették. Mi történt az éjszaka? Daróczi Tibor 19 éves balassagyarmati lakos ezen az dón éjszakai műszakban dol- estén elhatározta, hogy au- gozott, röviddel ezután fe- tózni fog. Előzőleg a város dezte fel az árokban a kere- több vendéglőjében elfogyasz- kekkel égnek álló gépkocsit, tott egy-egy kisfröccsöt és 11 Stoic István, aki Pécsivel korsó sört. Mikor az Ipoly együtt tartott, felismerte, Étteremből az utcára lépett hogy a jármű Sípos Imre tu- megpillantotta Sípos Imre lajdona. Egyikük a rendőrsé- kocsiját. Még akkor nem get, a másikuk a gépkocsituvágóhidat, így történtekre: — A kormány erősen jobbra húzott. Mikor vissza akartam fordítani recsegett, ropogott a kocsi és arra ébredtem, hogy fejtetőn állok... Daróczi a kitört szélvédőn keresztül kimászott a kocsiból és hazasétált. Pécsi János, aki a vágóhíbor ellen megindították az eljárást. Tanulság, hogy nagyobb elővigyázatosságra van szükség. Nyitva, őrizetlenül ne hagyjunk értékeket, mert ez alkalom az enyveskezűeknek. B. Gy. Brutyó János Salgótarjánban Tegnap délelőtt Salgótarjánba érkezett Brutyó János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, megyénk országgyűlési képviselője. A vendéget az MSZMP salgótarjáni városi bizottságának székhazában Szalai Gáspár, a városi pártbizottság első titkára, Sándor Elemér, a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke fogadta. Brutyó János baráti eszmecserét folytatott a város vezetőivel Salgótarján problémáiról, a város fejlődéséről. Ellátogattak a Tóstrandra, megtekintették az SBTC új edzőpályáját, majd látogatást tettek az Arany János úti építkezésen. A Pécskő Uzletház megtekintése után Brutyó elvtárs ellátogatott a ZIM Salgótarjáni Gyáregységének építkezésére is. Megyénk országgyűlési kép viselője délután a ZIM Ady Endre művelődési házában pártnapot tartott, ahol az országgyűlés legutóbbi üléséről, valamint a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozójáról tartott tájékoztatót. Virágzik a cseresznyefa Útban a területi egység felé Képzőművészei! gondok Nógrádban Ülést tartottak nemrég Nóg- a társmegyék képzőművészeti tott grafikai anyagot mutatná!? rád megye képzőművészei, politikájára, elősegíti az eset- be Feledi Gyula, Lukovszky Megvitatták az egy hónappal leges gyanakvások megszűnte- László, Lenkei Zoltán, Kunt ezelőtt tartott területi kon- tését, s valóban létrejöhet a Ernő, Bérezi Pál, Pető János, zultációs ülésen elhangzotta- területi egység. Sajnos, ilyen Kalló László, Tóth Imre, Czin- kat, a kiállítások lehetőségeit, értelmű egység mégsem való- ke Ferenc, Lóránt János az új gazdasági mechanizmus- sült meg. Okai az egyes me- munkáit. Üj kezdeménye - sál kapcsolatos változásokat, gyei csoportok közötti művé- zés: Egerben minden év- Iványi Ödön, megyei csoport- szett produkcióban, a nagyobb ben országos akvarell-kiál- vezető most a gondokról, a csoportok ütőképesebb voltá- lítást rendeznek. Miskolc- tervekről, a lehetőségekről tá- ban, és az anyagi áldozat ön- nak továbbra is megmarad az jékoztat. zetlen voltának hiányában ke- országos tárlat rendezési joga. — A képzőművészek észak- resendők elsősorban. Salgótarjánban a múlt évi magyarországi területi szerve- — Kiállítások? kiállítási programot helyiség zete az eddig éltéit időszak _ A területi kiállítást áp- !}iá"yábaii "f"1 t^tuk végre- alatt arra törekedett, hogy a rilis 4_én Salgótarjánban ren- hajtam' Anu volt’ azt a ba- teríilctí egységet megteremtse, deztük, ez a jövőben megyén kívül nem vándorol. A besztercebányai tárlat, amely eddigi gyakorlat szerint az északmagyarországi területi kiállításra épült, a jövőben minden esetben más profilt kap, idén novemberben, vagy decemberben rendezik meg: sokszorosíSikerillt-e ez? — Kezdetben az összevont megyék a legmesszebbmenőkig támogatták ezt a törekvést, sok esetben a saját megyéjük művészeinek háttérbe szorítása árán is, azzal a meggondolással, hogy ez a példamutatás hat adta, hogy ezt a kocsit veszi igénybe. Hazafelé elhaladt Siposék háza előtt, visz- szafordult és belépett az udvarba. A garázs ajtaját nyitja találta. Benézett a gépkocsiba, ott volt az indító- '•ulcs is. A gépkocsit kitolta az utcára, és amikor megfelelő távolságra ért, beült és ndított. A Zastava engedelmeskedett. Ezután már ment minden mint a karikacsapás. Száguldott az éjszakai városon keresztül-kasul. Mikor lajdonost értesítette a történtekről. A rendőrség azonnal megkezdte a nyomozást. Rövid idő alatt kiderítette, hogy a tettes nem lehet más, mint Daróczi Tibor, akit a hatóságok garázda magatartásáért már felelősségre vontak. Négy órakor az „igazak” álmát alvó Daróczit előállították. Tagadott. Öt órakor azonban beismerte a gépkocsi eltulajdonítását. A járműben 10 ezer forint kár keletkezett. Daróczi TiKözvélemény-kutalás A Magyar Rádió és Televí- gusok — a lakosság gazdaságié közvéleménykutató osztá- gi tájékozottságáról is érdek- lya április 20-a és 30-a között lödnek. országos közvélemény-kutatást A közvélemény-kutató osz- végez. A felmérés elsősorban tály kéri a rádióhallgatókat és a rádió és a televízió ismeret- tv-nézőket, fogadják szívesen terjesztő műsoraival foglalko- a kérdezőbiztosokat, akik a zik, de a kérdezőbiztosok — népművelés szempontjából is egyetemi hallgatók és pedagó- fontos feladatot teljesítenek. NÓG RÁD - 1968. április 20., szombat Cjfza kattatások „Pofa be”. „Az asszony verve jó”. „Én édes kis feleségem”. Valamikor színes csillámporral hintették rá vásári fakanalak lapjára az ilyesféle és hasonló épületes szövegeket, mulatságára a szem lélő- dőknek. A feliratok könnyen lekoptak persze, s a kanál rendeltetésszerűen bevonult a gazdaasszony háztartásába. Az írásos fakanalak divatja időközben végképp elmúlt, de nem úgy maga a praktikus szerszám, amely ma is mindenfajta sütés-főzés nélkülözhetetlen kelléke. De ki hinné, hogy van olyan falu is, melynek szinte legfőbb jövedelmi forrása a fakanál-készítés. Hobby? .. Vagy nagyonis praktikus foglalatosság?.. Mátrakeresztesen, ebben a Hevessel szorosan határos nógrádi községben valamikor talán csakugyan időtöltö passziót adott néhány faragó kedvű embernek, de ma komoly és jelentős háziipar. Tessék csak meghallgatni róla Király Lászlót, az Erdei Termék Vállalat gyöngyösi üzemegységének kirendeltségvezetőjét: — Az első, vásári portékának szánt kanalakat — mondja —, úgy tudom, 1928-ban faragták Keresztesen. Jó kereslete lehetett, mert egyre több családnak támadt később kedve erre a munkára, a legalkalmasabb, ezzel lát- A faragást 1953 óta végzik az ja el háziiparosait a válla- Erdei Termék Vállalat kere- lat. tében, s anyaggal is a válla- — Ebben az esztendőben lat látja el a községet. 500 köbméter anyagot kap a falu — magyarázza szemlé- — Hány fakanalast tartanak jőüő utunkon a kirendeltségvezető. számon? — A kezdettől eltelt negyven év alatt alaposan megszaporodott a számuk. A jó kereseti lehetőség nagy vonzóerő. Napjainkban csaknem félszáz család él a 25 centistől méteresig váltakozó fakanalakból, káposztásvillák- ból, uborkafogókból, nokedli szaggatókból, fűszerkanalakból. A legkisebbekért 1 forint 12 fillért, a legnagyobbakért 7,68 forintot kapnak darabonként. — És mennyi konyhaszerszám lesz e teméntelen fából? — A készítmények méretétől függ, de hozzávetőlegesen egymillió-kétszázezerre számítunk. — És van-e ennyire igény... országosan is? — A háztartások „felvevő képessége” — mondja mosolyogva — hihetetlen mennyiség. Tudják, a gyermekes otthonokban olykor főzésen kí- ilyen ViUi célra is szolgálatot tesznek a gazdaasszony kezén. De tréfán túl: a fakanál a — Bizonyos, hogy van. Első- belföldi piac mellett igen sorban a faragó készség, rá- keresett exportcikk, termettség. S ebben a jelek Minden községnek van va- szerint nagyon gazdag Mát- lami különleges nevezetessé— Mi a fakanálkészítés mes- terségi ,jtitka”? Van-e „titok”? rakeresztes. Negyvennégy család készíti ma is kézműves eszközökkel termékeit, négy család azonban már gépeken termel. Ez a kettő híján faszáz család — a község hétszázas lélekszámát egészében felöleli. Ha az idegen végigsétál a kedves kis falun majd minden portán egységes méretre szabott farönkök halmát látja. A kanalfaragásra a bükk ge. Egynek a természeti táj, másnak pompázó népviselete, vagy történelmi múltja ad hírnevet. Mátrakeresztesnek az, hogy itt készül mindaz a fakanál, amely Szegedtől szinte Szombathelyig, Pécstől Záhonyig asszonyaink kezén mindennaposán forog. Az a szerszám, mely szinte nélkülözhetetlen kelléke a konyhai remekléseknek. lassagyarmati Palóc Múzeumnak köszönhetjük. Egyetlen, de szűk lehetőség számunkra a Képcsarnok Vállalat helyi boltja, továbbá rendelkezésünkre áll a miskolci Szőnyi- terem. Az egyéni kiállítások lehetősége is csak jövőre kerülhet szóba Salgótarjánt illetően. Más a helyzet a szű- kebb kamarakiállításokkal. Itt Balassagyarmat, Nagybátony, Miskolc jöhet számításba. — Milyen a Nógrád megyei csoport helyzete a területi szervezeten bélül? Melyek a inegyében élő képzőművészek legnagyobb gondjai? — A területi szervezeten belüli helyzetünket létszámunk, szakmai súlyunk határozza meg. Csoportunk 12 tagot számlál. Be kell látnunk, hogy jelenleg szakmai vonatkozásban is kevesen vannak, akik következetesen dolgoznak, így nem vehetjük fel kellő súly- lyal a versenyt Miskoiccal. Nehezíti a dolgot az is, hogy a művészek a megyében szétszórtan élnek. Talán két—három művészünk van, akik jelenleg nem rendelkeznek a megélhetést nyújtó alapkeresettel, e gondot sürgősen rendeznünk kell. Újabb művészek letelepítése, új műtarmes lakásók építése, a kiállítási helyiség mielőbbi felépítése is szükséges. A városi és a megyei tanáccsal történt megegyezés szerint a végleges kiállítási helyiség elkészítéséig, épülne egy ideiglenes helyiség a Pécskő utcai új általános iskola mellett, azzal a távlati elgondolással, hogy a végleges csarnok átadása után gyermekkönyvtári funkciót kapna, tekintve, hogy jelenleg ez az intézmény is helyiséggonddal küzd. T. E. Ki mit gyűjt? Egy német múzeum árverésen nem egészen 5000 dollárért megvásárolt Londonban egy „vas szüzet”, amelyet a középkorban kínzóeszköznek használtak. (barna)
