Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-18 / 90. szám
VILÁG PRO»FTARJAI EGVPSOtlPTPRf AZ MSZMP MÓ G R Á D MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF. 90. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. ÁPRILIS 18., CSÜTÖRTÖK Napirenden a munkavédelem <3. maal> A prókátor felsülése (4 oldal) Csak a Balassagyarmati MÁV győzött idegenben '3 oldal; Fejlődésünk a szocialista fontos feltétele nemzeti egység Megkezdte munkáját a Hazafias Népfront kongresszusa Szerdán asz Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában összeült a Hazafias Népfront IV. kongresszusa. Délután három óra után néhány perccel a küldöttek nagy tapsa közben foglalta el helyét a kongresszus elnöksége. Részt vett a Hazafias Népfront IV. kongresszusának megnyitó ülésén és az elnökség tagja volt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Kádár János. az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Nemes Dezső, az MSZMP KB Pártfőiskola igazgatója, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint Németh Károly az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Ezután Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára lépett a mikrofonhoz. Megállapította, hogy a kongresszusi előkészítés rendben megtörténi, a küldöttek kellő számban jelen vannak, s a kongresszust megnyitotta. A küldöttek ezután egyhangúlag elfogadták a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatát a kongresszus napirendjére. A Hazafias Népfront IV. kongresszusának napirendje: 1. Elnöki megnyitó beszéd. Tartja: Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. 2. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolója és javaslatai. Előadó: Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. 3. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának megválasztása. Harmati Sándor a továbbiakban bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a 2. napirendi ponttal kapcsolatban két javaslatot és három vitaanyagot terjeszt a kongresszus elé. A javaslatok, amelyeket a küldöttek írásban is megkaptak: ' a Hazafias Népfront IV. kongresszusának állásfoglalása a népfrontmozgalom helyzetéről és feladatairól; javaslat a népfront működési szabályzata módosítására. A kongresszus ezután megválasztotta a szerkesztő bizottságot, (elnöke Mihályii Ernő), majd három munkabizottságot alakított a szocialista nemzeti egység egyes kérdéseivel foglalkozó írásban előterjesztett anyagok megvitatására. Harmati Sándor megnyitója után Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra Gyula megnyitó beszéde Bevezetőben kiemelte, hogy a Hazafias Népfront IV. Kongresszusa a mozgalom csaknem 30 éves történetének újabb kiemelkedő állomása. Hangsúlyozta: az egész nemzet hivatott fóruma ült össze, hegy tanácskozzék országunk további felemelkedése, népünk jólétének, kultúrájának további fejlődése, hazánk, és a világ békéjének biztosítása legfontosabb problémáiról. Ezután üdvözölte a kongresszusi küldötteket, majd értékelte a III. kongresszus óta eltelt négy év tevékenységét, eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a szocialista Magyarország csakis a nemzet minden erejének összefogásával teremthető meg, és ebben fontos politikai szerepe van a Hazafias Népfrontnak. A továbbiakban a kongresszus előkészületeiről szólt, amelynek során csaknem négyezer falugyűlést és száz városi gyűlést tartottak, mintegy félmillió állampolgár részvételével. Újjáválasztották a népfrontbizottságokat, amelyekben harmonikusan együtt dolgoznak a nemzeti összefogás, a nemzeti egység gondolatának különböző generációkhoz tartozó harcosai. Kállai Gyula ezután szólott a népfron (mozgalom múltjáról, s arról, hogy milyen célok szolgálták, vagy gyengítették a nemzeti összefogás kiterjedését. Különösen aláhúzta a szövetségi politika szerepét a nagy horderejű forradalmi átalakulásban. Kiemelte, hogy a szocialista építőmunka sikerei elválaszthatatlanok a párt helyes szövetségi politikájától, s az ennek nyomán erősödő nemzeti egységtől. — A magyar kommunisták pártjának történelmi érdeme, hogy sok nehézség között, járatlan utakon haladva, saját hibáival is szembenézve és leküzdve azokat, győzelemre vitte ezt a helyes politikát: de történelmi érdeme azoknak is, akik hallgattak a párt hívó szavára és jóban, rosszban kitartottak mellette. Utalt a következőkben arra, hogy a szocializmus megváltoztatta Magyarország gazdasági- társadalmi arculatát, s ma társadalmunk valamennyi osztályának és rétegének lényegében közösek az érdekei. A szocializmus teljes felépítése 10 millió magyar személyes ügye lett. A továbbiakban a gazdasági reform egyes kérdéseiről szólt, hangsúlyozva, hogy a munkában első helyre került a szocialista termelési viszonyok továbbfejlesztése, a szocialista ipar és mezőgazdaság felvirágoztatása, gazdaságunk műszaki-technikai színvonalának emelése, a termékek minőségének javítása. Társadalmunk alapjai szocialisták, most el kell érni, hogy Magyarország erkölcseiben is szocialista legyen. A szocialista demokrácia további szélesítéséről szólva megállapította, hogy az országgyűlési képviselők új választási rendszerének bevezetése jól szolgálta a demokratizmus szélesítését és mélyítését. Kedvezően hatott a tömegek alkotóerejének, aktivitásának kibontakozására is mindaz, ami a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése érdekében történt. — A tömegek alkotóerejének, aktivitásának kibontakozása — mondotta a több, között — fontos tényező abban is, hogy történelmileg belátható időn belül megvalósuljon a szocializmus teljes felépítése. Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a népfront- mozgalom megtisztelő feladatának érzi, hogy ebből a munkából is kivegye a részét. A népfront munkájának ma nagyobbak a lehetőségei, jobbak a feltételei mint bármikor korábban voltak. Nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozta, hogy népfrontmozgalmunk alapvető külpolitikai feladata a magyar nemzeti függetlenség és szuverenitás, a nemzetközi béke és biztonság védelme. Kiemelte, hogy az anti- imperialista egységfront alapja a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egyöntetű fellépése. Ezért a népfrontmozgalom üdvözli az év végén Moszkvában sorra kerülő tanácskozást, amelyen a kommunista és munkáspártok a nemzetközi helyzet legaktuálisabb kérdéseiről folytatnak tárgyalásokat. A továbbiakban aláhúzta, hogy a népfrontmozgalom teljes szolidaritásáról és támogatásáról biztosította és biztosítja a szabadságáért küzdő vietnami népet. „Velük voltunk és velük leszünk igazságos harcukban mindaddig, amíg ki nem vívják végső győzelmüket az amerikai imperialista agresszorok felett”. Az európai béke és biztonság kérdéseit elemezve rámutatott, hogy a népfrontmozgalom fontos feladatának tartja a maga eszközeivel közreműködni az európai béke és biztonság megszilárdításában. Végül kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kongresz- szus újabb nagy állomás lesz a szocialista nemzeti egység erősítésének, hazánk további felvirágoztatásának, népünk boldogulásának, a szocialista Magyarország teljes felépítésének történelmi útján. Erdei Ferenc referátuma — Az 1964 tavaszán tártott harmadik kongresszusunk óta a népfrontmozgalom a megszilárdulás és az egyenes vonalú fejlődés útján haladt előre. Erről az időszakról úgy számolhatunk be. a most ösz- szeült kongresszusnak, hogy változatlan az a fő irány, amelyet a Hazafias Népfront az ellenforradalom utáni konszolidáció óta követ; és ebben az irányban folyamatos erősödés, a Hazafias Népfront szerepének és jelentőségének fokozatos növekedése következett be. Ez az egyenesvonalú fejlődés arra is alkalmat ad, hogy hosszabb távlatban is áttekintsük a népfrontmozgalom helyzetét, szerepét és előrehaladását. További feladatainkat ezen az alapon tűzhetjük ki. Az előadó hangsúlyozta, hogy a néphatalom kivívása, megvédése, és megszilárdítása, a szocializmus alapjainak lerakása azt is bizonyítja, hogy sikeresen valósítjuk meg a népfrontpolitikát, amelyet a munkásosztály és pártja kezdeményezett, s amelyhez társadalmunk mind szélesebb körei csatlakoztak. Megváltozott a közgondolkodás, a szocializmus korábbi fázisában megrekedt felfogások is kifejezésre jutnak közvéleményünkben. Fejlődőben van a szocialista nemzeti egység politikája. Fejlődik és erősödik a munkás-paraszt szövetség. Ez változatlanul szocialista fejlődésünk és nemzeti előrehaladásunk fő pillére. Megnőtt a parasztság közéleti aktivitása. Tsz-vezetők és tagok, kommunisták és pártonkívüliek egyaránt megnövekedett felelősséggel és aktivitással lépnek fel minden fórumon: a népfrontbizottságokban, a tanácsokban és a szövetkezeti testületekben. A különféle értelmiségi rétegek kezdettől fogva igen tevékenyek a Hazafias Népfrontban. Az irodalom, a művészet s a tudomány munkásai mind sokoldalúbban kapcsolódnak a két nagy termelő osztályhoz, és a pedagógusok is állandó és tevékeny munkásai a szövetségi politikának. A kisiparosok és a kiskereskedők is megtalálják helyüket szocia- *.sta rendszerünkben. Hasznos funkciókat látnak el, amelyek révén társadalmi szükségleteket elégítenek ki. A szocialista nemzeti egység politikája tehát nemcsak törekvések és szándékok kifejezése, hanem egy valóságban zajló történelmi folyamat továbbvitelének és fejlesztésének a programja is Erdei Ferenc a továbbiakban arról beszélt, hogy a népfrontpolitika társadalmunk állandósult tényezője. A népfrontmozgalom mindig akkor lendül fel, amikor kiemelkedő politikai események történnek. Ilyen volt az ellen- forradalom utáni konszolidáció, a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A harmadik népfrontkongresszus után pedig az 1967. évi választások, továbbá a gazdaságirányítás reformjának előkészítése és bevezetése. Ezek mellett azonban az egész emberiség nagy ügye a háború és a béke is életünk nagy gondjává vált, annak következtében, hogy új meg új imperialista agresszió fenyegeti a világ békéjét és a társadalmi haladás ügyét. Ezután arról beszélt az előadó, hogy a Hazafias Népfront egyik legfőbb feladata, hogy tömegpolitikai bázisa legyen az államhatalom helyi szerveinek, az eddiginél gyakrabban éljen észrevételező, esetenként bíráló és javaslat- tevő jogával, s a szocialista demokrácia fejlesztésének állandó tényezőjévé váljék. A szocialista demokrácia egyik alapvonása, hogy a társadalmi tevékenységben és az állami életben nemcsak a cselekvés formáit szabja meg, hanem céljait és tartalmát is meghatározza. Nemcsak a „játékszabályokat” írja elő, amelyek szerint egyének, csoportok és osztályok cselekedhetnek, hanem kizárja a „mezőnyből” az elnyomó és kizsákmányoló osztályokat, a társadalmi tulajdon és a nép- hatalom alapján megnyitja a lehetőségét annak, hogy a két nagy termelő osztály egymással és a többi dolgozó rétegekkel szövetségben demokratikus formák között szervezze és alakítsa a szocialista társadalmat. A továbbiakban részletesen szólott a népfrontmozgalom feladatáról, a gazdaságirányítás reformjának megvalósításában. A népfrontmozgalom elsődleges tennivalója ebben (Folytatás a 2. oldalon.)
