Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-10 / 84. szám

Svájci hála — nósTádi bfiszkeiés: Ma kezdődik A% operaénekes levele „Kovács József kultúrott­hon igazgató, Salgótarján, Acélárugyár, — kúlturotthon — Ungarn.” A boríték bélyegzőjén: Lu­sern. Aki küldte, nem isme­retlen körünkben, s különö­sen nem a művészbarátok között, akik sok évvel ezelőtt- ről emlékeznek még az acél­árugyári műkedvelő élet je­lentősebb produkcióira. A levél mellett Vertich Jó- asef, a kiváló színjátszóren­dező szívességéből egy fény- kép. Sommerset Maugham: A szent láng című drámájának jelenetképe. A lapon: Tordai Zsuzsa és Turek László üzemi színjátszók. ben is határozottan állást fog­lal. Pillantsunk bele soraiba: „Már komolyan restellem, hogy ilyen sokáig nem adtam életjelt, de minden igyekeze­tem ellenére sem jutottam mindmáig levélíráshoz. Az előző években is nagyon so­kat dolgoztunk, de mo6t tény­leg alig van szabad percünk. Hiába, semmit sem adnak in­gyen, 6 különösen így van ez egy idegen országban. Örömmel írhatom, hogy egészségesek vagyunk mind­ketten, (a feleség is), csak a „főn”, ez a meleg levegőá­ramlat visel meg olykor ben­nünket. Nyári visszautazá­sunké szerencsés volt otthon­ról, nagyon jó időt fogtunk Mégi siker emléke... Maugham: A szent láng című drá­mája az acélárugyári színjátszók előadásában. A főszerep­ben: Tordai Zsuzsa és Turek László A luzerni levél küldője: Tu­rek László, a kies tájairól, síparadicsomáról híres svájci város operaházának tagja. Mostanában elég heves vi­ták témája és eldöntetlen kér­dése: életképes-e az öntevé­keny művészeti munka; a te­levízió korában van-e létjogo­sultsága még a műkedvelő­életnek? Turek László levele a szülővárosához és lakóihoz való ragaszkodás megható je­lein túl azért figyelmet ér­demlő. mert a vitatott kérdés­ki, és élvezhettük az utun­kat végigkísérő tájak szépsé­gét. Csak az volt a baj, hogy egész kevés idő maradt kipi­henni magunkat, máris Kez­dődött az évad, — részemre mindjárt komoly feladattal. A Hoffmann meséi című opera volt a nyitódarabunk, és ben­ne négy szerepet, négy egy­mástól teljesen különböző fi­gurát kellett játszanom: And- reast, Cochenillet. Pittichinac- ciot és Franzot, az öreg süket szolgát. Hála a „Petőfiben” (acélárugyári színjátszó együt­tes) megtanultaknak: sikerült a feladatot jól megoldani. Minden újságban igen jó kri­tikát kaptam, és már a bemu­tató előadás estéjén több szer­ződésközvetítő agent keresett föl ajánlatokkal Németország­ba. Mi azonban úgy döntöt­tünk, hogy egyelőre mara­dunk, mert itt igen jó kilá­tásaink vannak. A színházat is újjáépítik jövőre, és itt olyan szép a környék, hogy nem szívesen vesszük kézünk- be a vándorbotot: Oly sokszor gondolok az otthoniakra, 6 köztük Kád is (Kovács József igazgató) há­lás szívvel azért a segítsé­gért, amit a pálya elkezdésé­hez nyújtottál. Baráti szere­tettel gondolok kedves Mind­nyájatokra, akikkel a kultur- otthonban annyi szépet átél­hettem; a magas nívójú előadá­sok szívet melengető sikerei­re, a közös vendégszereplé­sekre, kirándulásokra és bab­leves vacsorákra, de minden egyes percre, amit a „Petőfi­ben” töltöttem. Mindent, ami jelenlegi foglalkozásom alap­ja, ott tanultam meg Vertich Dódi-bá’ irányításával, óriási tudásából valamit el-elcsípe- getve. Büszkén őrzöm a „Pe- tőfi-díj”-at és boldog vagyok, hogy ennek a kollektívának tagja lehettem. Remélem, a mai fiatalok élnek ezzel a le­hetőséggel!?” Turek László levele kom­mentár nélkül is kiállás a nagymúltú mozgalom mellett, mely az Acélárugyárban im­már nyolc évtizede virágzik, s amely országosan is szá­mos neves művészt indított el különösen legutóbbi évtize­deinkben a hivatásosság felé. A jószemű kultúrotthon igaz­gató Kovács József és a ren dező Vertich József méltán büszkék, hogy ösztönzői, segí­tői lehettek Turek László szép ívelésű útjának az Acéláru­gyártól a budapesti, 6 tovább: a luzerni operaházig. Kölcsönös büszkeség ez, amelyben nógrádiak, mind­annyian osztozunk. (barna) IV. Salgótarjáni Pedagógiai Napok Ma kezdődik Salgótarjánban, a városi tanács vb művelődés- ügyi osztályának szervezésé­ben, a IV. Salgótarjáni Peda­gógiai Napok eseménysorozata. Ma délelőtt kilenc órakor a megyed József Attila művelő­dési ház színháztermében hang­zik el a megnyitó előadás, ame­lyet A nevelőmunka idősze­rű kérdései címmel Havas Pé­ter, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztályvezetője tart. Holnap délelőtt ugyancsak kilenc órakor kezdődnek az előadások. A Karancs Szálló mozaik termében óvónők ré­szére tart előadást Babodi Bé­la, a kecskeméti felsőfokú óvónőképző intézet tanára az alkotójátéknak, az óvodai ne­velés folyamatában betöltött szerepéről. A Lovász József úti iskolában több előadás hang­zik el. Alsótagozatban tanító nevelőknek Szeléndi Gábor, a sárospataki felsőfokú tanító­képző intézet tanára beszél a tanulók személyiségét alakitó hatásokról. Napköziotthonos nevelők előtt ekkor hangzik el Elekes Pál fővárosi napközis szakfelügyelő előadása a gyer­meki személyiség megismeré­sének és alakításának feltéte­leiről, és módszereiről a nap­közi otthonban, s az érzelmi nevelés szerepéről a személyi­ség formálásában. Az orosz szakos nevelőknek Lothringer László, az Országos Pedagógi­ai Intézet idegen nyelvű tanszé­kének munkatársa beszél az érzelmi nevelés jelentőségéről az idegen nyelvek tanításában. Itt hallgatják meg dr. .Köves Józsefnek, az egri tanárképző főiskola adjunktusának a tan­könyvről és munkafüzetről, mint a földrajz órán használa­tos munkaeszközökről szóló előadását a földrajz szakos ne­velők. Délelőtt 11 órakor a kémia szakos pedagógusoknak Tokody Klára, az Országos Pe­dagógiai Intézet kémia tanszé­kének munkatársa tart előa­dást a gondolkodás fejleszté­sének korszerű módszereiről az általános iskolai kémia órákon. Ugyancsak e napon, délelőtt kilenckor testnevelő szakos nevelőknek hangzik el előadás a megyei József Atti­la művelődési ház klubszobá­jában. Előadó: Szécsényi Jó­zsef, a testnevelési főiskola ad­junktusa. Előadásának, címe: A tanulói aktivitás nevelése az önálló munkát fokozó módsze­rek alkalmazásával. A pedagógiai napok április 12-én fejeződnek be. E napon két előadás hangzik el, délelőtt kilenc órai kezdettel a Lovász József úti iskolában. A ma­gyar szakosoknak a mai ma­gyar szépprózáról szól dr. Nagy Sándor, az egri tanár­képző főiskola tanára. A fizi­ka szakos nevelőknek pedig Müller Antal, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Filozófiai Tanszékének tudományos mun­katársa tart előadást a filozó­fia és a modem fizika kap­csolatáról. A pedagógiai napok alkal­mával a város nevelői és meg­hívott vendégei részére a pedagógusszakszervezet és a városi tanács vb művelődés- ügyi osztálya fogadást ad. Jó állomány, sok gyapjú P szívsebészet és a protézisek A moszkvai tudósok mester­séges baloldali szívkamrát és egész mesterséges szívet konst- ruáltak. és próbáltak ki álla­tokon. Ezeket a készülékeket a klinikai és kísérleti sebészeti intézet laboratóriumában dol­gozzák ki Borisz Petrovszkij akadémikus vezetésével. Vla­gyimir Sumakov, az orvostu­dományok doktora, Petrovsz- kij akadémikus legközelebbi se g'.tr társa azt irja az Izvesz­tyijában, hogy a tudósok a szív munkájának modellezése és a mesterséges segédberen­dezések létrehozása közepette éppen a szív balkamrájára for­dítják a fö figyelmet, mert a szervezetben a legnagyobb ter­helés a baloldali szívkamráro hárul. Dr. Sumakov hangsúlyozza, hogy a teljes műszív meg­konstruálása még nehezebb feladat, mivel annak hosszú évekig működnie kell, hogy a legnagyobb nehézségek egyik/- a trombvsok keletkezésének megelőzése. Sumakov megállapítja 'ljjj a munkálaitok jelenleg két irányban folynak. Egyrészt olyan anyagokat keresnek, amelyek felületére nem üle­pednek le trombusképződést kiváltó vérrészecskék. Más­részt a mesterséges szervek létrehozásakor olyan anyago­kat igyekeznek felhasználni, amelyek saját felületükön vé­dőhártyát hoznának létre a vérrögképződés veszélyének csökkentésére. A klinikusok nagy érdeklő­dést tanúsítanak a szivproté- zisok iránt. Dr. Sumakov vé­leménye szerint az ilyen pro­tézis idejében bekapcsolva megjavíthatja mind a szív, mind pedig az egész szervezet vérellátást. A tehermentesített beteg szív fokozatosan vissza­nyerné munkaképességét, s a szív teljes kigyógyítása után a protézist el lehetne távolíta­ni. „Reméljük, hogy a szív me­chanikai segítőtársainak létre­hozása már közel van” — irja a twdós NOGRAD - 1968. április 10., szerda Halszállítás — levélborítékban Tom Ravenstíaíe londoni zooló­gus bejelentette, hogy kitalált egy vegyszert, amelynek segítsé­gével víz nélkül lehet halat szállítani. A tudós két éven át napi 20 órát dolgozott, amíg sikerült ki­kísérleteznie egy propoxát 7464 nevű vegyszert, amely injekció formájában alkalmazva, lehetővé teszi, hogy a halak 48 órán át a normálisan szükséges nedvesség mennyiség 10 százalékával beér­jék. Egy aranyhallal bizonyította szerének hatékonyságát: levélbo­rítékba tette és postán elküldte egy barátjának. Akváriumba téve, az arany­hal ugyanolyan virgonc lett, mint azelőtt volt... A rétsági járás termelőszö­vetkezeteiben az elmúlt évek­ben jelentős fejlődésnek in­dult a juhtenyésztés. Az elő­rehaladás különösképpen a gyapjúhozam emelkedésében mérhető. Ma már mintegy öt­ezer jószágot számlálnak a közös gazdaságokban, s tavaly az átlagos nyírósúly 3,61 kiló volt. Ez csaknem fél kilóval több annál a mennyiségnél, amennyit korábban egy-egy birkáról nyírtak. Kedvezően alakult a gyap­jú értékesítési ára is. Egy év alatt 72.30 forintról 75.50 fo­rintra növekedett. Figyelem­reméltó eredmény, hogy ta­valy minden birkáról csak­nem 273 forint értékű gyap­jút nyírtak, értékesítettek. Az összeg jó 36 forinttal több annál, mint amennyit egy év­vel korábban eladtak. így a járás termelőszövetkezetei 213 ezer forinttal többet kaptak a gyapjúért, mint egy évvel azelőtt. A közös gazdaságok szakemberei úgy értékelik, hogy az eredmények a tartási körülmények javításával, a gondosabb gyapjúkezeléssel magyarázhatók. A bárányszaporulatot jelző mutatók is jóval kedvezőbben alakultak tavaly, mint a ko­rábbi években. Van a járás­ban néhány termelőszövetke­zet, ahol egészen kiváló ered­ményekről adhatnak számot. A nőtincsi Néphadsereg Ter­melőszövetkezetben tavaly aa anyajuhok többségét kétszer ellették. A kezdeményezést érdemes lenne meghonosítani a járás többi gazdaságában is. Természetesen ezt össze kell kötni a gondos takarmá­nyozással. Mindezek ellenére a járás termelőszövetkezeteiben még egy sor kihasználatlan lehe­tőség van. Elsősorban rend­szeres szelekcióval, a tenyész­tésre alkalmas jószágok kivá­logatásával tovább lehet javí­tani a juhállomány minőségét. Ez magával hozz a gyapjúter­melés emelkedését is. A jövőben nagyobb gondot for­dítanak a gazdaságok a bárá­nyok hizlalására. A juhászat fejlesztése el­képzelhetetlen, jó gondozók nélkül. A járás termelőszövet­kezeteiben a hozzáértő, gon­dos juhászok mellett akadnak, akiknek a munkája sok kí­vánnivalót hagy maga után. Időben kell gondoskodni a juhászok utánpótlásáról is. Ismeretes, hogy ez olyan szak­ma, amely nem vonzza túlsá­gosan a fiatalokat. Olyan kö­rülményeket kell tehát te­remteni, hogy a termelőszö­vetkezetek minél több fiatalt küldjenek tanulónak. k fára­dozás mindenképpen megté­rülne. Hiszen az eredmények azt is mutatják, hogy a juhá­szat jövedelme, hozzáértő gon­dozók közreműködésével még tovább növekedhet. Négyszeres összefogással Fiatalkorú betörőt kerítettek késre Nagybátonyban Nagy bátony-bány av áros ban Korim István trafikjában egy éjjel hívatlan látogató járt. A betörő a tetőn át hatolt a helyiségbe, majd jelentékeny mennyiségű dohányáruval, édességgel, bizsuval távozott Mihelyt a bűncselekményről értesült, nyomban a trafik­hoz sietett Hegyi Sándor rendr őr-főtörzsőrmester, körzeti megbízott. A tiszthelyettest községszerte tisztelik, szeretik. Hegyi Sándor ezalkalommal is jól hasznosította a meg­érdemelt bizalmat. Miközben a helyszínt biztosította, már gyűjtötte az adatokat a bá­nyavárosiaktól. Ezekben az órákban újabb bűncselekményről érkezett Két forduló között bejelentés a rendőrséghez. Egy munkásőr jelentette, hogy otthonából eltűnt engedéllyel odahaza tartott szolgálati pisz­tolya és lőszere. A lakásban édességről származó sztaniol- ra, bizsu-gyűrűre bukkant. A Salgótarjáni városi és já­rási Rendőrkapitányság nyo­mozói — nagyrészt a Hegyi Sándor szerezte információk alapján — Sz. Lajos bányász lakására mentek. Az apa el­mondta, hogy fia nem töltöt­te otthon az éjszakát. A rend­őrség a pincefolyosón megta­lálta, s bűnjelként lefoglalta a trafikból eltulajdonított árut A nyomozás két szála ék­ként találkozott; nem lehetett kételkedni affelöl, hogy mind­két bűncselekmény tettese ugyanaz a személy, — mégpe­dig minden valószínűség sze­rint ifjú Sz. Lajos tizenöt éves fiatalkorú A rendőrség azonnal szol­gálatba hívta az önkéntes rendőröket és a munkásőrö­ket. Sz. Lajos kereséséhez számos más jóakaraté ember is segítséget nyújtott a rend­őrségnek. A fiú elfogása sür­gős volt, nehogy a fegyverrel másban, vagy önmagában kárt tegyen. A négyszeres összefogás si­kert hozott. Sz. Lajost az éj­szakai órákban Szorospatakon elfogtak. Előkerült a lőszer és a fiú nagyapja kertjében el­ásott pisztoly is. A nyomo­zás egyes részletek tisztázásá­ra még tart Befejezése után a balassagyarmati járásbíró­ság — mint a fiatalkorúak bírósága — tárgyalja Sz. Lajos ügyét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom