Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-09 / 83. szám
Két salgótarjáni könyvtáros tudományos sikere Munkásastssonyok Szerényen, csendesen „szerette”: a 14 éven aluliakra a r—kőbányaiSzikiaoniLús A napfény megtörik a varrógépeken. Az ablakhoz közel, munkájába mélyedve dolgozik Márton Zoltánná, a Nógrád megyei Textilipari Vállalat nagybátonyi telepén. Pár pillanatra megállítja a masinát, odaszól az előtte levő társának: — Te hogy csinálod? Szó, szót követ, egy köszönöm hangzik el, s mindketten tovább folytatják munkájukat. — Űj fazonhoz kezdtünk, s nem megy úgy minden, ahogy az ember szeretné — magyarázza Mártonná. — Brigádunk pedig megfogadta: csak jót terméket ad ki. Ez engem is kötelez, mert a szocialista brigádban dolgozom. Aztán meg nekem se tetszik, amikor gyenge minőségű árut akarnak a nyakamba sózni. Azt mondom: vegye meg, használja az, aki csinálta. Igaz, ha a minőségre is ad az ember, lassabban halad, a kereset is kisebb, de még mindig jobb, mintha termékeinkre azt mondanák: máshol vásárolunk, mert ott szebbet kapunk... Márton Zoltánnénak nem könnyű a reszortja. A leányka- és bakfisruhák vállait illeszti össze. Nagy figyelem, jó érzék, érzékeny kéz kell hozzá. Sokszor még ez sem elég... Idő Is kell, amíg rájön a legeredményesebb megoldásra. Előtte azonban hol A balesetmentes közlekedésért Csak szakmunkások A palotáéi Május 1. Termelőszövetkezetben az idén már 145 holdon termelnek kertészeti növényeket. A közös gazdaság vezetői időben gondoskodtak arról, hogy elegendő szakember és szakmunkás lássa majd el a kertészeti tennivalókat. Az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek a szakmunkásképzés érdekében. Ennek eredményeként ma már 15 felnőtt kertészeti szakmunkásunk van. A tanulóképzés természetesen tovább folyik. A 32 másodéves tanuló mellé most újabb 14 fiatalt szerződtettek. A kertészetben kora tavasztól egészen késő őszig csak szakmunkások, illetve szakmunkástanulók dolgoznak majd. Segítik a háztájit Csesztvén van. A hétéves József és a kétéves Zoltán. — Váltó műszakban dolgozunk, Férjem bányász, vájár. Amikor én vagyok távol, ő vigyáz a gyerekekre és viszont. Ha úgy adódik, hogy mind a ketten el vagyunk foglalva. akkor a nagyobb vigyáz a kisebbre. Áldozni kell, ha az életben egyről a kettőre akar jutni az ember. Hajlandó a szórakozásra szánt, szűkre szabott Időből is valamit elvenni, hogy régen dédelgetett elképzelését — segédlevele6 varrónő legyen — megvalósíthassa. — Szórakozás — ismétli, majd igy folytatja: —• Van tévénk, azt szoktam nézni, amikor az időmből telik. Azt mondják: sokat változott az asszony sorsa. Van ebben valami, de most is csak neki kell mosni, vasalni, főzni, takarítani. Nem, azt nem mondhatom: segít a férjem, s ez nagyon jólesik, ígyköny- nyebb nekem. Most a délutános műszakban dolgozik. Nemrég kezdett hozzá a munkához. Mire tízet üt a toronyóra, addigra a jólvégzett munka érzésével kel fel varrógépétől, hogy holnap, holnapután is ismét bebizonyítsa: ő is méltó a megtisztelő szocialista cím viselésére. Vcnesz Károly ügyészségi, bírósági állásfoglalásokat is ismertetnünk, amelyek a gyakorlati példákból születtek. Tanfolyamaink tehát elsősorban ezekkel a módosításokkal, a már előfordult különböző problémákkal foglalkoznak. Ugyanakkor — figyelembe véve az egyre növekvő nemzetközi forgalmat — először adunk tájékoztatást a külföldi közlekedési szabályokról is. — Hol tart a szervezés? — Megyénk területén mintegy 18 000 gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkező személy van, akiknek névre szóló felhívást küldtünk és biztosítottuk a tanfolyamok lebonyolításához szükséges feltételeket. Húsz körzetre osztottuk megyénket, és gondoskodtunk a megfelelő helyiségekről, felkészült előadókról, stb. Sajnos, a jelentkezés nem folyamatos, nem az értesítésnek megfelelően történik, ezért nehézségeket okoz a körzetek esetleges bővítése, vagy átcsoportosítása. Itt ragadom meg az alkalmat, és ezúton is kérem a gépjármű- vezetőket, hogy saját és embertársaik érdekében éljenek az általunk nyújtott lehetőséggel. Bővítsék ismereteiket, 6 ezen keresztül járuljanak hozzá megyénk balesetmentes közlekedésének elősegítéséhez. Az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács tavaly ősszel könyvtártudományi pályázatot hirdetett a társadalomtudományi-politikai könyv- állomány forgalmának elemzésére. A pályázatban részt vett Csizmadia Sándorné, a megyei könyvtár olvasószolgálati csoportvezetője és munkatársa Mráz József né. Beküldött munkájukért miniszteri dicséretet és pénzjutalmat kaptak. Az elismerés értékét emeli, hogy a versengésben neves könyvtárak igazgatói, módszertani előadói, tudományos munkatársai vettek részt, továbbá, hogy lényegében a két salgótarjáni könyvtári dolgozó módszerét alapul véve egyhónapos országos felmérés kezdődött a társadalomtudomány ágába tartozó művek kölcsönzésének vizsgálatára. Végül mindkettőjük dicséretére válik, hogy meglehetősen nagy gyakorlati elfoglaltságuk mellett — az olvasószolgálat havonta 12 ezer könyvet kölcsönöz — tudományos kutatómunkára is futja az erejükből. Csizmadia Sándor né és Mr Az Józsefné tanulmánya egyébként nem csupán könyvtártudományi érdekességű. Egy éven keresztül nyomon követve a megyei könyvtár állományába tartozó 4243 társadalom- tudományi — politikai mű „mozgását”, vizsgálatuk néhány, az első bepillantásra is meghökkentő és elgondolkoztató adatot tartalmaz, amelyeket érdemes tovább tanulmányozni és elemezni. Kitűnt például, hogy az említett művek több, mint háromnegyed részét egész évben senki sem kölcsönözte ki. A kikölcsönzött 987 könyvből A vers ünnepén Tavasz és ünneplés — szinte már összefonódott tudatunkban, hiszen legszebb ünnepeink e rttgyfakasztó évszakban sorakoznak egymás után. A tavaszi piros betűs napok közé 1964-ben április tlzen- egylke is feliratkozott. 1905-ben e napon született József Attila, a szocialista költészet kimagasló egyénisége. A költészet napjának megünneplését József Attila költői nagysága mellett az is Indokolja, hogy a hétévszázados, gazdag hagyományokkal bíró líránk egyre nagyobb szerepet kér és kap a művelődési folyamatban. A vers ünnepe konszolidált mindennapi életünk egészséges megnyilvánulása. Azt bizonyítja, hogy az irodalom végleg kivívta helyét a valóság építésének eszközei között. A József Attila művelődési házban, a költészet napja alkalmából rendezett irodalmi matinén a Budapesti Irodalmi Színpad művészei valóban ünnepi, sok színben pompázó verscsokrot nyújtottak át a költészet barátainak. A szép szó hivatott tolmácsai — Bujtor István, Egressy István, Sólyom Ildikó, Surányi Ibolya, Szersén Gyula és Téby Katalin — nemcsak napjaink magyar költészetének jól megválasztott, legélénkebb színeit villantották fel, hanem az alkalomnak megfelelően kitűnően érzékeltették József Attila költői nagyságát. Nemcsak a versek mozogtak széles skálán, hanem a rangos versmondók is többféle felfogásnak adták példáját. A legnagyobb sikert szuggesz- tiv, de nem patétlkus versmondásával Egressy István aratta. — es. b. — 418-at — tehát azok csaknem felét — egész évben csupán egyszer „vették kézbe”. Meglepő és örvendetes, hogy a társadalomtudományi és politikai művek olvasóinak több, mint 41 százaléka a tizennégy—tizennyolc éves korosztályhoz tartozik, ami az ifjúság igen nagy ilyen irányú érdeklődését tükrözi. Az olvasók foglalkozás szerinti megoszlása arra mutat, hogy a munkások aránya alig haladja meg a tizenhét százalékot, holott a könyvtár tagjainak több, mint huszonhárom százaléka munkás. Ami a különböző művek forgalmát illeti, nem hallgatható el, hogy a legritkábban a marxizmus—leninizmus klasz- szikusait, a politikai gazdaságtannal foglalkozó forrásmunkákat veszik igénybe. Váratlanul csekély az érdeklődés a kül- és belkereskedelmi tudományos munkák iránt. Ezzel szemben a legtöbbet az aktuális politikai, nemzetközi eseményekkel foglalkozó könyveket (Kennedy-gyllkosság, Vietnami szabadságharc), valamint Most tavasszal mar könnyű beszélni róla. Az A—2-ről. Idei telünk influenzajárványáról- Mibe került? Összeállítottuk, s ha lehet egy vírusnak „benyújtani” a számlát, hát ezennel átadjuk. Kereke* nyolc hétig időzött nálunk. A bejelentett megbetegedő- tek száma: 1 millió 467 ezer volt az országban. Számítsuk át ezt kiesett munkanapokra. Az A—2 általában 4—S napra vette le lábáról az embert, de mi csak bárommal szorozzuk meg ezt z uásfél milliós számot, mert ebben a kisgyerekek és az idő- <ek is bennefoglzltatnak. Valószínűség szerint — szakértői vélemény ez — négy és fél millió munkanapot rabolt él tőlünk. A betegek 2s százaléka került táppénzbe, a vírus „vendég” nem volt szerencsére veszedelmes: az esetek 1,4 százaléka lárt csak szövődménnyel. (A leggyakoribb szövődménye e tüdőgyulladás volt, a bronhitis és a középfülgyulladás.) Átlagosan minden harmadik szövődményes beteget kellett kórházba szállítani. Kikhez „látogatott el” leginkább az A—2-es virus? A fiatalokat A Szikla italbolt (igaza van Lőrincié Lajosnak, mennyivel másképp hangzana: Szikla Csárda) mögött körülbelül másfél hónappal ezelőtt megmozdult a föld. Délelőtt volt, az egész két—három percig tartott, hullottak a sziklák, mint a záporeső. Egy hektós hordó nagyságú félig-meddig befúródott a földbe. mint valami meteorit. — Szerencsém volt — mond* ja Darankó József (felesége a Szikla vezetője december 3- tól). — Itf dlit a kocsi az udvarban pezsgőkkel, pálinkával, szódával, borokkal. Ha egy perccel az omlás előtt nem hagyják abba a rakodást, szikláé az ital minden. Személyi sérülés nem történt, csupán az italbolt mellékhelyisége semmisült meg. a rácsos kapura most ki van írva: sziklaomlás miatt nem használható. No, meg a szomszéd ház csúszott kijjebb 20 centiméterrel. Mátrakeresztesen nem okozott nagyobb riadalmat az omlás, hegyi faluban nem megy ritkaságszámba az ilyesmi. A városi ember legutóbb a Bell és Sebastian című francia filmből ismeri ezt a jelenséget. Mátráké resztet közelében azonban a szerpentin is járhatatlan, ugyancsak csu- szamlás miatt. A falusiak tudják. a szerpentin, 2—3 hónap az ebbe a könyvtári kategóriába tartozó népszerű riport- könyveket (Ki volt dr. Sorge? stb.) forgatják. A vizsgálat néhány fontos tanulsággal szolgál a könyvtár egész munkája számára. Egyebek között felhívja a figyelmet az állomány egy részének elavultságára, támpontul szolgál a szerzeményezés elveinek, gyakorlatának felülvizsgálatára, ösztönöz az olvasókkal való foglalkozás újabb formáinak keresésére, bevezetésére. Helyes volna, ha a megyében működő üzemi könyvtárak is felhasználnák a megyei könyvtár tapasztalatait. Ezen túlmenően, nem kétséges, hogy a párt- és tömegszervezetek agi- tációval és propagandával foglalkozó szervezeteinek is hasznos felfigyelni a feltárt adatokra, tanulságokra. A két könyvtáros egyébként máris újabb munkába fogott: úgynevezett figyelő lapok segítségével fél éven keresztül az értelmiség különböző rétegeinek érdeklődési körét vizsgálják a kölcsönzött könyveken kérésziül. megbetegedések 36 -sáíaléka jutott, holott ez a korosztály a népességnek csak 36 százalékát jelenti. Igen sok orvosság fogyott. Az A—2 tartózkodása ideje alatt több gyógyszergyárban külön „influen- <a műszakot” kellett tartani. Pontos adatokat még eaak s budapesti gyógyszertárak forgalmáról tudunk, de ez tükröst az országos helyzetet is. Az influenzajárvány alatt egymillió 10* 560 darab Chl- nocizán porral többet adtak el a patikák, mist más hasonló esztendőkben. C-vitamln porból 279 kilóval fogyott több mint máékor. Vegarillnböl 112 700 fiolával többet vettek a téli influenzások, «8 ezerrel több C-vltamin drazsé rogyott és 432 866 darabbal több kalmopirin, mint máskor. A pesti patikusok 11 655 kilóval több lakukra élinirt készítettek a köhögök influenzásoknak. Nem kicsi ez a számla... Hogy fizetheti kf, hogyan törleszthet! le ezt a hívatlanul nálunk vendégeskedő influenzavírus? Ügy, hogy lehetőleg jövőre nem teszi be hozzánk a lábát, s ha Jönne is, gyorsan távozzon. alatt készül el. Geológusok jártuk náluk, ők mondták, az út alatt puha, agyagos a talaj> azért a mozgás. A községi tűzoltóparancsnok meg kint járt egyszer a hegyekben, egyszerre csak látja ám, füst csap ki a hegyből. Azt gondolta> kitört a vulkán, de nem tört ki. A faluban, persze, tudják, az idegent nemcsak a ..mesék" érdeklik. Mátrakeresztes Nóg- rid és Heves megye határán fekszik, a Szikla italbolt előtt húzódik a megyehatár. A faluból három ház hevesi földre esik, de nógrádi közigazgatású. A Kövicses patak ott csörög a Szikla előtt, az a határ. Nemcsak »,határfaluként” érdekes azonban a község, inkább azért, mert rajta keresztül vezet az út Mátraházára, Galyatetőre• vagy éppen Recskre, Párádra, Gyöngyösre, tehát a bel- és a külföldi idegenforgalom útjába esik (A szerpentin omlása miatt most elvezető úton zajlik a forgalom. ugyancsak Mátra- keresztesen át.) Már a márciusi vasárnapokon körülbelül 30 gépkocsi állt meg a Szikla előtt, most pedig napról • napra élénkül a tranzit-forgalom. A Sziklában ezért csak a kisebb gond a további omlás megakadályozása. Az udvarban 45 fokos támfalat kellene építeni, s • még omló részt leomlasztani, egészen a Bur- jankó úttól. Akkor megszűnne a sziklaomlás a Buriból. s csak néhány körtefa alól futna ki a talaj. Az idegenforgalmi szezon most a fő gond. A Darankó- család Pasztáról került a Sziklába, s a sziklás faluba, ahol most albérletben laknak. Az asszony az Agasvár vendéglőből hozott sok konyhai tapasztalatot. Korábban tíz százalék körül mozgott a Szikla ételforgalma, ma 70 körül van. a terv 150 százalék. Szombatonként halászlé, fasírozott, sült kolbász, s még mi minden fő a konyhában. Nemsokára párizsi és bécsi szeletet, csontlevest is főznek, disznótorost rendeznek, lesz. mi szem, szájnak ingere. A falusiak máris ideszoktak a halászlére, s a többi jó falatra, de örülnek a turisták is. Jó ételre csúszik a jó bor. A külföldiek főleg a palackozott borokat kérik. Érdekes módon az olaszok például a lengyel bort. Mátrakeresztes utcái egyébként girbe-gurbák, sziklákkal kövezett a kocsiút. Majdnem olyan, mint Pompejiben, csak a gyikok hiányoznak a kövek közül. Vagy azok is vannak, csak még nem merészkedtek a napra, túlságosan a szezon elején lennénk? Tóth Elemér az egyik, hol a másik társától kérdi: — Te hogy csinálod? Van, amikor derűs arccal jön vissza, máskor meg gondterhelten ül le. s gondolkozik, hogyan is találja meg a legcélravezetőbb megoldást. Pedig nem ismeretlen előtte a szakma. Az alapvető fogásokat otthonról hozta magával. Unokatestvérénél kisebb holmik elkészítésében segédkezett. Később bedolgozó lett. Már ekkor tapasztalta: nem érdemes összecsapni a munkát, mert úgyis visszaadják. Olyan következtetésre jutott: inkább kevesebbet, de jobbat. S igy dolgozik azóta is, amióta állandó tagja a kollektívának. Ennek már három éve. — Kereset? — Ezren alul még nem vittem haza. Hogy az új mechanizmusban miként lesz, még nem tudom. Reményke- dek, meg Igyekszem. Jobb kedvvel dolgozik az ember, ha megtalálja számítását. Persze ehhez nemcsak jó norma. hanem egy kis igyekezet is kell... Később a szakmai továbbképzésre terelődik a sző. — Részt venne továbbképző tanfolyamon, amelynek eredményeképpen segédlevelet kapna? Vállalná a tanulással járó gondokat, pedig két családja Mint arról már korábban hírt adtunk, április 21-én és 28-án, valamint máju6 5-én ismét KRESZ-oktatást szervez megyénk területén a rendőr-főkapitányság, a Közúti Balesetelhárítási Tanács és a TIT. Ezzel kapcsolatban felkerestük Cser Gyulát, a megyei balesetelhárítási tanács titkárét, hogy tájékoztasson az idei tanfolyamokról. — Miért szükséges a tanfolyamok ismételt megszervezése? — Gépjárműparkunk napM ról napra szaporodik. Egyre több járművezető vesz részt a forgalomban, és ezáltal mind több ember van kitéve a közlekedési balesetek veszélyének. A gépjárművezetők általában elsajátítják a közlekedési szabályokat, és ebből eredményes vizsgát tesznek), de tapasztalataink mégis azt mutatják, hogy a balesetek nagy százaléka a szabályok ismeretének hiányából származik. — Milyen új ismereteket nyújt a tanfolyam? — A forgalom növekedésével törvényszerűen együtt jár, hogy az élethez idomulva a közlekedés szabályai is módosulnak. A szabályok egyöntetű értelmezése miatt azonban szükséges azokat az Csesztvén, a termelőszövetkezeti vezetők nagy gondot fordítanak a háztáji gazdaságokra is. Különösen szívügyük a takarmányellátás megoldása, hiszen a cseszt- veiek 100 tehenet, 3—400 sertést és több mint 1000 ludat tartanak a háztáji gazdaságokban. Mivel a termelőszövetkezetben munkaegységre dolgoznak a tagok, a jövedelemelosztásban szerepet játszik a természetbeni is. Ugyanakkor a takarmányrépa, burgonya és a kukorica művelése részében megy, így elegendő mennyiségű abrakhoz jutnak a gazdák. Tavaly az igényeknek megfelelően több őszi árpát is vetettek, s aki igényelt, a háztáji gazdaság területének terhére kapott belőle. A szálas takarmánnyal való ellátást is segíti a közös gazdaság, s lehetőség nyílik a vásárlásra is. A szövetkezeti vezetők • segítőkészsége céltudatos. Ugyanis a csesztvei erős háztáji állományból eddig kevés ment a szervezett közfogyasztásra. A háztáji borjúszapo- rulatot is idegen tsz vásárolja fel, a csesztvei közös gazdaság pedig idegenből vesz üszőket drágán. A háztájiból a borjúvásárlást azonban csak akkor tudják megoldani, ha elkészül a 40 férőhelyes mesterséges borjúnevelő — mert egyelőre nincs hol tartani a borjakat. A háztájiból kikerülő áru értékesítését azonban már az idén megszervezik a közös gazdaságon keresztül. NÓGRÁD — 1968. április 9., kedd 3 Drága volt az A—2
