Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NŐQRÁD AZ MSZMP N 6 <3 R Á fa MIIG VH BIZOTTSÁGA ÍS A -VUG Y FI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 82. SZÁM ARA' 1 FORINT 1968. ÁPRILIS VASÄRNAP Itt van-e már a Kánaán? Nagy nemzeti ünnepünk tópáli kijelentések feltűnő hetében sok-sok vállalat, ellenzést váltottak ki és tö­üzem, gazdaság dolgozói ül- megesen tódultak, szinte gá- tek meg egy szerényebb ün- tat szakítottak az ellenérvek, népét is megyénkben: a nye- Elsősorban politikai bizonyí- reségosztást. Így a héten tékokat soroltak fel: az im- megtartott termelési értekez- perializmus félelmét és nyug­ietek, összejövetelek, hangú- talanságát a szocialista or- latát ezúttal a zizegő, pénzt szágok sokoldalú megerősödé- vagy betétlapot tartalmazó sétől, az ellenséges ideoló- borítékok is emelték. S ebben giai behatolásra való törek- senki se lásson nemtelen vést, a „fellazítás” módsze- anyagiasságot, hiszen minden rét, a kozmópolitizmus bom- egyes forint mögött szorgos, lasztó próbálkozásait. Mind­munkában eltelt esztendő ezek fölött elhangzott a leg- gondokat, akadályt, nehézsé- főbb érv is: hódító céljaik és get leküzdő sikerei sorakoz- becstelen eszközeik érdeké- nak! Számadás volt a javá- ben a háborúk kirobbantásá­ból, s ahol a pénz csengése tói se riadtak vissza, amint egybeolvadt a poharak koc- erre Vietnamon kívül Izrael canásával, ott — minden bi- agressziója is bizonyítékul zonnyal — jól sáfárkodtak szolgál. Az imperializmus anyaggal, energiával, idővel, állandóan fegyverkezik és a géppel. És a jóindulatú em- háború lehetőségét próbálja beriség is az öntudat ere- konzerválni a világon, s így, jével vegyült. S az is na­gyon jó, hogy ezen a sze­mindez önmagában is elegen dő indok arra, hogy erőnket rényebb ünnepségen éppen megsokszorozzuk. A gyenge, úgy, mint nemzeti ünnepim- bármilyen hős is, bizonyos kön gyakran szóba kerül- erőfölénnyel szemben tehe­tek a már-már elfeledett óév tétlenné válik, tanulságai és tapasztalatai, De az érvek tengelyében valamint az idei célok, ame- — békés dolgozók között ez lyeknek elérésében mindig érthető! — különös rangot gyümölcsöztetni lehet koráb- kapott a gazdálkodás, a- gaz­bi tapasztalatainkat. Nyereségosztó ünnepsége­ink egyike után azonban na­gyon érdekes és megszívle­lendő vita tanúja lehettem. A polénia abból indult ki, dasági verseny. Mindenek­előtt úgy, hogy világmére­tekben ez is a két világrend- szer között dúló osztályharc egyik formája, amelyből mindenképpen a szocializ­ki- tör­hogy a beszámolóban több musnak kell győztesen ízben is elhangzott: igaz, kerülnie. Ez pedig nem eredményesen gazdálkod- ténhet meg a technikai fej­tünk, de ez nem vezethet el- lesztéssel párhuzamos őntu- bizakodottsághoz, hiszen év- őati, szorgalmi, és kulturális női évre nagyobb kötelezett- elemek egészséges növekedése ségek hárulnak ránk. Az elő- nélkül. De még a belföldi adó világpiaci árakat emle- versenyben is csatát veszíti getett, hangsúlyozta a tér- az a közösség, amely nem melékenység hatékonyságának híd lépést tartani a techni- fontosságát, s több követel- kai követelményekkel, nem ményt sorolt fel, amelyek tudja megoldani az önköltség nélkül az új gazdasági csökkentését, vagy nem vet mechanizmus előnyeit sem számot piaci igényekkel. S élvezhetnénk. Nagyobb fe- annak volt igaza, aki_ filoző- gyelmet és munkaintenzitást fiai érveket húzott elő tarso- is elképzelhetőnek tartott S lyából, hivatkozván arra, mindezeket szükségszerűnek hogy amióta ember él a föl­ítélte, minthogy egyébként úön, az előreható mozgás, az nem állhatjuk meg helyűn- állandó fejlődés tendenciája két sem a belföldi, sem a vi- érvényesül, s ez alól korunk lágversenyben. Valaki tréfá- sem kivétel, sőt mintha ean megjegyezte: „Mit érdé- technikai szinten ez a moz- kel engem, hogy a kapita­lizmusban a munkás, a dol­gozó nagyobb intenzitással gás rendkívül felgyorsult vol­na. Mindent egybevetve: ha­bármilyen sikereket, fejlődést így is jó. Én elégedett va­gyok jelenlegi helyzetem­mel.” S ez a tréfának szánt értünk el eddig! — a jövőben kijelentés elindította, vagy hatványozott igyekezettel; ha úgy tetszik „lezúdította” hozzáértéssel, a lavinát Jócskán akadtak persze, akik teljes komolysággal osz­tották a tréfálkozó vélemé nyét. „Szépen felépítjük a szocializmust” — szorgalommal kell helytállnunk munkahe­lyünkön, s ez egyáltalán nemcsak az életszínvonal to­vábbi növelésének feltétele, ■nyugodtan hanem az elért színvo­nal megtartásának is. mondotta az egyik. „Nem Sőt, azt is megállapítottuk, kapunk sérvet és én nem hogy túlzó és hamis, ennél- óhajtok - — *■­nagyobb Tövedéi- fopa kártékony az a meg- » »»■«- o Vállalat állapítás, mintha nálunk már met sem.” Meg a vallatet mÍT£en ’ fenéki tejför> len_ egyik vezetője is nemi nősz­_____________ t algiával állapította meg, hogy bizony ő már „megáll­ne. Bőségesen van még ten nivalónk addig, amíg elmond­szívesen kihúzná az hatjuk: itt van már a fiá­idét az utóbbi évek körül­ményei között egészen nyug­naán. Ma még Petőfivel együtt vallhatjuk, hogy „vannak dijazásáig. Mások viszont azt haims próféták, akik azt hir- vitatták. hogy most már detik nagy gonoszán, hogy csak az elesetteken és gyen- mar megállhatunk, mert itten «ébb keresetű dolgozókon az ígéretnek földje van.” S kell segíteni, meg a kapzsi, Petőfi utat jelez ebben a fel- telhetetlen embereket kell fogasbeli zűrzavarban is: „Ha megnevelni és csakugyan majd a bőség kosarából min- maradhat minden az eddig denki egyaránt vehet, ha élért színvonalon A furcsán majd a jognak asztalánál érvelők védelmében el kell mind egyaránt foglal helyet, mondani, hogy valameny- ha majd a szellem napvilá- nyien nagyon mélyről indul- &a ragyog minden ház abla- ták, s a felszabadulás előtti kán...” nincstelenség távlatából je- Es addig? lenlegi életnívójuk valóban „Addig folyvást küszköd rendkívül magas csúcsnak ni kell.” S e küzdelemben az tetszik Azután a fehér asz- öntudaton kívül a nyereség tál melletti vidám hangulat lehetősége, az anyagi érdekelt- is elvesz valamit a meg- ség, a jólét további növeke­jegyzések éléből. Az sem titkolható el azon­ban, hogy a megnyugvó pa­dése is a korszerű fegyver­nemek közé sorolható. Lakos György Gyorsan és jól... (3. oldal) Fény az iskola homlokán (S oldali Győzött Nagybátony (6. oldal) Polgári védelem (11. oldal) Szabályozták a vállalatok devizahiteleit A Magyar- Nemzeti Bank a Pénzügyminisztériummal és a Külkereskedelmi Minisztéri­ummal egyetértésiben szabá­lyozta a devizahitelek nyújtá­sát és igénybevételét. Ilyen hitót a bankok devizában nyújtanak belföldi vállalatok­nak és szövetkezeteknek, s azt kamataival együtt ugyancsak devizában kell visszafizetni. Devizahitel igényelhető export­üzletekre, továbbá úgyneve­zett lecserélése« áruüzletekre, amikor egymást helyettesítő áruk importjára és exportjá­ra kerül sor. Beruházási devi­zahitelt is nyújtanak, mégpe­dig olyan gépek, műszer, be­rendezés, vagy licenc beszer­zésére, amelynek devizaköltsé­gei és kamatai az export tisz­ta devizabevételeiből k ét- három éven belül megtérül­nek. A vállalatok kezdeményez­hetik olyan áruk behozatalát, amelyek belföldi feldolgozás után exportra kerülnek, s eh­hez devizahitelt igényelhet­nek. A devizahitelek elbírálásá­nak egyik fő szempontja, hogy a hitelek devizában és forint­ban egyaránt gazdaságosak le­gyenek, és az állami költség- vetés részére ne jelentsenek többlet-megterhelést. VIRÁGZIK AZ ARANYESÖ (Koppány György felvétele) Május 8—június 9 megyei békehónap Szolidaritás az elnyomott népekkel Megalakult a megyei operatív bizottság Tegnap Salgótarjánban, a József Attila művelődési ház­ban megalakult a megyei bé- ke-opteratív bizottság. Kidol­gozta az 1968. évi május 8-tól június 9-ig tartó tavaszi bé­kekampány programját, ame­lyet a szolidaritás jegyében rendeznek meg. A szolidaritási hónapot a Hazafias Népfront hirdette meg. Az alakuló ülésre a népfront megyei elnöksége hívta meg a résztvevőket, amelyre a párt és a tömeg­szervezetek, valamint a társa­dalmi szervezetek elküldték képviselőiket. A népfront ne­vében Ozsvár Istvánná ismer­tette, hogy a szolidaritási hó­nap célja a vietnami és a füg­getlenségükért harcoló né­pek, támogatása, valamint az Európa biztonságáért folyta­tott harc segítése. Megemlé­keznek a szocialista országok eredményeiről is. Élmény- beszámolókat tartanak a Szov­jetunióról, ismertetik külpoli­tikáját. A békehónap alatt Viet­namban járt emberek számol­nak be a hősi harcokról. Cé­lul tűzték, hogy az egész me­gye tiltakozzon az amerikai imperializmus vietnami ag­ressziója ellen. Ezzel párhu­zamosan fokozzák a vietnami nép erkölcsi és anyagi támo­gatását. A békehónap programja gazdag. A megnyitó békegyű­lésre május 8-án Balassagyar­maton kerül sor, amikor is vi­etnami fiatalokat látnak ven­dégül. Salgótarjánban bélyeg­kiállítást nyitnak a megyei könyvtárban „Békét a világ­nak” cimmel. Ezen a napon a megye üzemeiben, tsz-ekben, iskolákban, vállalatoknál és In­tézményekben röpgyűléseken emlékeznek a fasizmus felett aratott győzelemről. Az autós­klub béke túrát szervez. Több helyen szovjet—magyar, bol­gár—magyar, lengyel—magyar és mongol—magyar baráti ta­lálkozókat rendeznek, amelye­ken neves művészek is fel­lépnek. A megyei béke-operatív bi­zottság arról döntött, hogy az idei békehónapot a megye ki­magasló eseményévé teszi po­litikai demonstrációval és magas színvonalú rendezvé­nyeivel. Decibel, barackvirág A falucska utcáira a sziklák közül időnként lejön a szél, szétnézni, hány millió fakana­lat faragtak ki Mátrakeresztes polgárai. Könnyen bejárja a hegyi falut, amely körülbelül 700 lelket számlál. Ezen a napos áprilisi dél- előttön olyan csönd van a fő­utcán (mosit még inkább csak vasárnap élénkül az idegen- forgalom a Mátra üdülőhelyei­re), hogy akaratlanul a zajra gondolok. A Time szerint a legkisebb hangerősség-különb- ség, amit az emberi fül még érzékel a decibel (dB). Húsz dB felel mega szélben mozgó falevél zizegésének, 50 dB egy nyugodt vendéglő átlagos zö­rejének, 70 dB az élénk utcai forgalomnak, 130 dB egy kö­zelben levő gépfegyver katto­gásának és körülbelül 175 dB egy startoló rakéta dübörgésé­nek. Bizony sok decibel „lejön”, ha a mátrakeresztesi vendég­lőről, utcai forgalomról be­szélünk. Gépfegyverkaittogás 1945 táján hangzott erre. ra­kétát pedig innen még nem indítottak. Maradna a faleve­lek zizegése, a 20 dB, de most nyílik a barackvirág, le­velek még nincsenek a fákon. Vajon a barackvirág hány de­cibellel zizeg a hegyi szélben? Ki gondolná, ebben a csendben, hogy az embereknek hiányzanak a modern zajfor­rások. Legalábbis egy részük. Ide sorolják a televíziót, a „motorikus nyugtalanság” nem igen hiányzik nekik. Nincsen tv a faluban? Van. De nagyobbak a hegyek, „le­árnyékolják” a képet. Most körülbelül 25—30 itv-készülék- kel rendelkeznek, de minden család venne — mondják —. ha jól ..bejönne” a kép. A kisegítő adót csak 1970-re ígé­rik. Az a község minden ré­szébe le tudná dobni a suga­rat. Mondják, az országban ösz- s^esen 170 község van, amely­nek kisegítő adóra lenne szük­sége, a hegyi falvakról van szó. De legjobban Mátrakeresz- tesnek kellene. Itt most sza­bálytalanul szerelik az anten­nát. Van, aki többet rak egy­más hegyére-hátára, legtöbben a hegyoldalban a fákra kötö­zik, a csertölgyekre. Képzeljék eí, 20 decibellel zizegnek a csertölgy levelei, amelyek közül egy antenna le­hozza az egész világ zaját, va­lamelyik hegyoldalba bújt ház­ba. Vajon, hány decibel, hi­szen közte van a startoló ra­kéta zaja is. Annak ellenére, hogy ebben a faluban nem jól kapják a sugarakat, amelyeket felfognak a hegyek. (Sugara­kat? Már itt sem csak a nap­sugarakra gondolnak.) S a világnak mennyi dolgait, gondjád, örömét nem lehet de­cibellel mérni! Tóth Elemér \a»v az érdeklődés a szakközépiskolák iránt A szakközépiskolákkal kap­csolatos időszerű kérdésekről tartottak sajtótájékoztatót szombaton a művelődésügyi minisztériumban. Vendégh Sándor, a szakoktatási főosz­tály -vezetője elmondta, hogy az általános iskolákban idén végző gyerekek közül 66 ez­ret vesznek fel a különböző tí­pusú középiskolákba. A már­cius 1-i helyzet szerint a gim­náziumokban rendelkezésre ál­ló 35 400 helyre csupán 28 242- en kérték felvételüket, vi­szont a szakközépiskolák első osztályaiba — amelyekben 25 600 fiatalnak tudnak helyet biztosítani — 34 921 tanuló je­lentkezett, az 5 000 techniku­mi helyre pedig 11 856 nyol­cadikos kérte felvételét. A nyolcadikosok 41,9 százaléka jelentkezett szakmunkásképző iskolába. Az érdeklődés tehát igen nagy a szakmai képzést nyújtó tanintézetek iránt. A fizikai dolgozók gyermekei többségükben ilyen iskolákban kívánnak továbbtanulni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom