Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-06 / 81. szám

Megválasztották a CSKP KB tisztségviselőit Átszervezik a kormányt PRÄGA A CSKP Központi Bizottsá­ga csütörtök délutáni ülésén Alexander Dubcek, a KP első titkára tett javaslatot a KB végrehajtó szerveinek összetételére. A javaslathoz az ülésén mintegy húsz fel­szólalás hangzott el. A CSKP KB plénuma egy­hangúlag elfogadta a nemzeti front központi bizottságának azt a javaslatát, hogy Anto­nin Novotnyt mentsék fel a nemzeti front központi bizott­ságának elnöki tiszte alól. Egyetértett az ülés Novotny- nak azzal a személyes kérésé­vel. hogy mentsék fel a párt elnökségi tagságától is. A Párt Központi Bizottsá­gának plénuma Michal Chu- dikot saját kérésére felmen­tette a párt elnökségi tagsá­gától és egyetértett azzal, hogy hívják vissza a Szlovák Nemzeti Tanács elnöki tiszt­ségéből és a nemzetgyűlés al­elnöki funkciójából. Ugyancsak elfogadták Ota- kar Simunek kérését, hogy mentsék fel a párt elnökségé­ben viselt tisztségétől. Szemé­lyes kérése alapján felmen­tették Miroslav Pastyriket a CSKP KB elnökségi póttag­ságától és titkárságától. A továbbiakban ugyancsak salát kérésükre felmentették: Jiri Hendrychet, a párt KB elnökségének tagsága, továb­bá KB titkári és a KB ide­ológia! bizottságának elnöki tiszte alól. Felmentették Vla­dimir Kouckyt, mint a KB titkárát, a KB ideológiai bi­zottságának tagját és jogi bi­zottságának elnökét és tagját. A CSKP KB egyetért Bo­huslav Lastovicka kérésével, hogy mentsék fel mint a nem­zetgyűlés elnökét és egyben jóváhagyták felmentését a párt Központi Bizottsága el­nökségi tagságából is. Felmentették KB titkársági tagságából Frantisek Pechat és Martin Vaculikot, továbbá Payel Hront, a CSKP Ellen­őrző és Revíziós Bizottságá­nak elnökét. Megerősítették Milos Jakesnak, az ellenőrző és revíziós bizottság elnöké­vé, valamint Vasil Bilaknak Szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának első titkárává történt megvá­lasztását. Alexander Dubcek ezután megindokolta az elnökség, tit­kárság és titkárok személyére tett javaslatot. Megállapítot­ta, hogy figyelembe vették az elnökségi tagok számának csökkentésére, valamint a funkcióhalmozás megakadá­lyozásáról szóló javaslatokat. Emiatt a jelöltlistán nem sze­repel Jozef Boruvka és Jozef Lenárt eddigi elnökségi tag, Michal Sabolcik és Stefan Sa- dovsky, eddigi elnökségi pót­tag, valamint Lubomir Strou- gal, mint a KB titkára. Josef Boruvkát és Lubomir Strou- galt állami funkcióba helye­zik. Jaromir Dolansky kérte a KB-t, hogy mentsék fel a párt elnökségéből és idős ko­rára való tekintettel járulja­nak hozzá nyugdíjba vonulá­sához. Az elnöklő Drahomir Kolder a KB nevében meleg szavakkal köszönte meg Do­lansky sok évtizedes munkás­ságát. Ezután a KB választási bi­Ki zárások a LEMP-böI Kizárták a pártból Józef Kutin külkereskedelmi mi­niszterhelyettest és a minisz­tertanács elnökének rendele­tével állásából is felmentet­ték. A varsói egyetem pártszer­vezete kizárta tagjai sorából Bronislaw Baczki és Stefan Morawski professzorokat és Jenina Zakrzewaka magánta­nárt. A külügyminisztérium párt­szervezete szintén hozott egy sor hasonló döntést, s a töb­bi között kizárták a pártból Adam Meller és Marian Waj­da osztályigazgatókat A Szejm és az Államtanács irodájának pártszervezete ki­zárta a pártból Andrzej Gwizdza-t, az iroda igazgató­ját a párt vonalával ellen­tétes nézetek hangoztatása miatt. A lengyel írószövet­ség április 9-én hasonló­képpen kizárásokról dönt zottságot választott. A titkos szavazás lebonyolítása után Ludmila Jankovcova a bizott­ság tagja ismertette az ered­ményt. A 103 tagú Központi Bizottság megválasztotta: a KB elnökségének tagjaivá: Frantisek Barbireket, Vasil Bila- kot, Oldricb Cerniket, Alexander Dubceket, Drahomir Kőidért, Frantisek Kriegelt, Jan Pillért, Emil Bigot, Josef Smrkovskyt. Jo­sef Spaceket és Oldrich Svestkát; a KB elnökségének póttagjaivá: Antonin Kapeket. Jozef Lenártol és Martin Vaculikot; a titkárság tagjaivá: Alexander Dubceket, Cestmír Cisart, Alois Indrát, Drahomir Kőidért, Jozef Lenártot, Zdenek Mlynart, Ste­fan Sadovskyt. Vaclav Slavikot és Oldrich Voleniket; a KB új titkáraivá Alois Indrát é h Jozef Lenártot választották. Haltuk kívül a KB titkárai még: Alexander Dubcek első titkár, to­vábbá: Cestmir Cisar. Drahomir Kolder és Stefan Sadovsky. A KB ajánlotta a kormány kommunista tagjainak Javasolják, hogy a kormány adja be lemon­dásit. Ügy döntöttek, ajánlják a köztársaság elnökének: az új kormány megalakításával °*d- rich remiket bizza meg. A bárt plénuma ezután Josef Smrkovskyt a nemzetgyűlés elnö­kének. Frantisik Kriegen fjedig a nemzeti front Központ) Bizottsá­ga elnökének ajánlotta. A csütörtöki ülés végén a KB az új kormányban részt vevő CSKP tagok személyé­vel kapcsolatban fejtette ki álláspontját. A CSKP KB csütörtöki ülé­se után a késő esti órákban Alexander Dubcek, a CSKP KB első titkára. Oldrich Cernik elnökségi tagok és Jo­zef Lenárt kíséretében felke­reste Ludvik Svoboda köztár­sasági elnököt. Tájékoztatták az elnököt a párt Központi Bizottsága ülésének lefolyá­sáról és arról, hogy a KB ja­vasolta a kormány kommu­nista tagjainak, indítványoz­zák a kormány lemondását. A köztársasági elnök ki­fejezte meggyőződését, hogy a kormány lemondásával és újjáalakításával kapcsolatos tárgyalások rövid idő alatt eredményesek lesznek. Pénteken a KB plénumán számos felszólalás hangzott el. A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.40: Kozák Gabor József népi zenekara Játszik, Kerslcs Anka és Tekeres Sándor énekel. — 8.03: A Pin utcai fiú. — 10.10: Orvosi taná­csok. - 10.15: ÜJ felvételeinkből. — io.5ö: Vitéz Mihály éb­resztése. — 11.00: Magyar előadóművészek portréja. Kovács Dé­nes. — 12.15: Szabad szél. — 13.00: A világgazdaság hirei ___13.05: A budapesti színházak műsora. — 13.0«: Írók fóruma. — 13-21: a balassagyarmati földművesszövetkezet népi zenekara játszik. — 13.4S: Hirdetőoszlop. — 14.00: Wagner: Trisztán és Izolda. — 14.18: Néhány perc tudomány. — 14.23: Beethoven összes vonósnégyesei. — 14.45: Hétvégi külpolitikai figyelő. — 15.10: Csak fiataloknak! — is.55: Hétvége. — 17.32: Gondolat. — 18.02: Ajándékfelvételeinkből. — 19.29: Hallgatóink figyel­mébe! — 19.30: Slágerbölcső. — 21.15: Nótacsokor. — 22.15: Sportbíradó. 22.25: Táncoljunk! PETŐFI RÁDIÓ: 10.00: A hét köMnyű- és tánczenei mű­soraiból. — 11.59: a Belga Volkálkvartett énekel. — 12.15: Tu­dósítás az ENSZ-ből. 12.25: Két szimfónia. — 13.47: Vízállás­jelentés. — 14.07: Pityert harckocsizó hihetetlen ám többnyi­re hősies kalandjai. — 14.4«: Béres János furulyázik. — 14.35: Hangversenynaptár. — 15.10: Orvosi tanácsok. — 15.15: Kodály: Háry János. — 17.30: Közvetítés az MTK—Újpesti Dózsa bajnoki labdarúgó-mérkőzésről. — 17.50: Nádas Béla táncdalaiból. — 18.05: Itthon. 19.0«: a Szegedi Dankó Pista népi zenekar játszik. — 19.25: Jó éjszakát, gyerekek! — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Margaret Tynes dalestje. — kb. 21.15t Egy hir a mikroszkóp alatt. kb. 21.30: Operettmuzsika. — 21.4«: Könyvtár Jászárokszálláson. — 22.01: a Les Campagnons de la Cbanson együttes énekel. — 22.1«: Ilyennek látták egymást... A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 8.58: Műsorismertetés. — 9.00: Ml, beremendlek... — 9.25: A koppányi aga testamentuma. Tévé­film (lsm.). — 10.55: Tízéves a BM Duna Művészegyüttes. Látogatás az együttes székhazában (ism.J. ' — 11.30: Kö­szöntő. Szabó Pált 75. születésnapján Dobozy Imre köszönti (lsm.). — 15.23: Műsorismertetés. — 15.25: Csák gyerekeknek! — 15.45: A Magyar Hirdető műsora. 15.50: Szárnyvonal. Rövid- játékfilm. 16.10: Kár-akta. Az Állami Biztositö kisfllmje. — 16.15: Délutáni előadás. Viktória út. Magyarul beszélő román film. — 17.25: Testvérgrárak. — 17.45: Mindennapok művésze­te. A kéziszerszámok II. — 18.05: Hírek. — 18.10: A Magyar tudomány nagy öregei, dr. Freund Mihály akadémikus. — 18.40: A Tv jelenti. — 19.25: Cicavízió. . . — 19.25: A síneken. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv-Hiradó. — 20.20: Nótaszó. — 20.40: Luigi Pirandello két egyfelvonásosa. — 21.35: Tv-Hír­adő — 2. kiadás. — 22.00:—23.45: Euióvízió-táncdalfesztivál 1968. Közvetítés Londonból. A BESZTERCEBÁNYÁI TV-MÜSORA: 9.35: San Romeo 1968. (ism.). — 15.25: A Jednota—Kosice labdarúgó-mérkőzés közvetítése. — 17.15: Búcsú a fedélzeten (jugoszláv film). — 20.40: Francis a nagyvadak országában. — 22.00: Az Euróví- zió nagydíjáért. — Dalverseny közvetítése Londonból. — 23.45: Tv-Híradó. NÓGRÁD - 1968. április 6., szombat Meggyilkollak Martin Luther Hinget Martin Luther King (Telefoto — MTI külföldi képszolgálat) (Folytatás az 1. oldalról) befejeztével kiment szállodai szobája erkélyére és itt énle a halálos lövés. Az orvgyilkos golyója oldalról hatolt be King fejébe. A polgárjogi vezetőt haladéktalanul kórházba szál­lították, de egy óra múlva az orvosok közölték, hogy Martin Luther King halott. Memphis városában, ahol a múlt héten egy King által ve­zetett polgárjogi tüntetés ki­sebb lázadássá fajult, ismét katonai járőrök cirkálnak az utcákon. A városból lövöldö­zéseket, gyújtogatásokat je­lentenek. Tennessee állam kor­mányzója Bufford Ellington visszavezényelte a városba a nemzeti gárda 4 000 főnyi osz­tagát, amelyet egy nappal ko­rábban vontaik ki. King merénylőjét a rendőr­ség keresi. A helyszínen egy nagykaliberű puskát találtak, a rendőrség azonban mindez- ideig nem jelentette ki, hon­nan érte a halálos lövés: egyes vélemények szerint egy szem­közti lakóházból, másik sze­rint egy gépkocsiból. A me­rénylő a személyleírások sze­rint jólöltözött fehér fiatalem­ber volt. Dr. Martin Luther King 1929-ben született, Georgia államban, egy néger lelkész családjában. Iskolái elvégzése után lelkészi pályára lépett és korán bekapcsolódott a néger polgárjogi mozgalomba. A helyi hatóságok többször ve­tették börtönbe. Dr. Martin Luther King ellen számos al­kalommal kíséreltek meg me­rényletet, így Montgomery ben bombát dobtak házára, d,® akkor elkerülte a veszélyt. Martin Luther King az erő- szakmentes polgárjogi küzde­lem egyik megteremtője volt. Legnagyobb szabású tette az emlékezetes washingtoni pol­gárjogi tüntetés szervezése volt. 1963 augusztusában, amikor több mint negyedmillió pol­gárjogi harcost mozgósított. Dr. Kingeit kimagasló tevé­kenysége elismeréseként 1964- ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. King az elmúlt hónapok­ban többször is nyilvánosan kijelentette, hogy az országot a fasiszta diktatúra veszélye fenyegeti. King az elmúlt hetekben a szegények washingtoni tünte­tését szervezte, amelyet a polgárjogi törvények elfogadá­sának meggyorsítására, a nyomorgó amerikaiak megse­gítésére akart felhasználni. A tüntetést több hónapra tervez­te, s az első megmozdulásra április 22-én került volna sor. Johnson elnökön kivül tu­catszámra fejezik ki elítélő véleményüket más amerikai politikusok. Humphrey alel- nök például „a nemzet szé­gyenének’’ nevezte a merény­letet King ellen. Emlékezetes azonban, hogy Truman elnök annak idején, ..zavartkeltőnek” minősítette a néger polgárjogi vezetőt, J. Edgar Hoover pedig, aki korábban is, ma is az FBI vezetője „krónikus hazug­nak” nevezte. Az FBI most az amerikai igazságügyminisztérium felké­résére vizsgálatot indított a King elleni merénylet ügyé­ben. Johnson elnök részvétéről biztosította King özvegyét. Martin Luther King halálá­nak hírére az éjszakai órák­ban zavargások törtek ki több amerikai nagyváros négeme- gyedében. New Yorkban, a Harlem központjában százak gyűltek össze. A rendőrség kordonnal igyekezett lezárni a körzetet és Lindsay polgár­mester haladéktalanul a hely­színre sietett, hogy megaka­dályozza a gettólázadást. Wa­shingtonban a tüntetők több üz­letet összetörtek a város né- geme,gyedének egyik főutcá­ján. A körzetben megerősített rendőrjárőrök cirkálnak, ösz- szetűzések voltak Bostonban és több más nagyvárosban is. Memphisben a merénylet szín­helyén kijárási tilalmat ren­deltek el. (RH0W4ÍD. 70. íves folytatta: — A tiszt, akit a Titkos Szolgálat küldött a tetem el­tüntetésére, Grisont találta holtan. De ez nem ismerte egyikünket sem. Mindössze azt tudta, hogy a Brétail-vil- lában egy halott mellett íves őrnagy várja. Miután csak Harrincourt volt jelen, egy pillanatig sem kételkedett, hogy a Titkos Szolgálat őrna­gyával áll szemben, aki vala­milyen oknál fogva légionári­us közlegénynek öltözött. Harrincourt viszont mukkanni sem mert, és követte a tisz­tet. Elhatároztam, hogy ezt a tévedést kihasználom a nyo­mozás céljaira. Még a Brétail- villából felhívtam Aubert tá­bornokot. Elmondtam neki mindazt, ami történt, és meg­beszéltük, hogy a tiszt téve­dését nem leplezzük le. Csak higgye a sok setten­kedő gazember, hogy a szökött légionista íves őrnagy. Ezt a félreértést a városparancsnok estélyén Aubert kitűnően va­lószínűsítette. Cochran tábor­szernagytól kezdve Macquart- ig mindenki elhitte Harrincourt- ról, hogy íves őrnaggyal azo­nos. így éh a hülye Kréta szerepében nyugodtan figyel­hettem később, hogy kik kör­nyékezik meg az állítólagos íves őrnagyot. Az estély után Lorsakoff és Macquart rá­jöttek, hogy „íves” becsapta valamennyiüket, és elszökött az órával, amiről Grison ak­kor már beszélt telefonon Lorsakoffnak. Madge Russel, csodálatos maszkjában, mint arab kávéfőző kihallgatott egy beszélgetést Lorsakoff és Macquart között. A beszélgetés alapján ő is gazembernek hit­te „Ives”-t. És megtudta azt is, hogy a karóra a terv nej- teke. ö is követte a századot Aut- Taurirtba. Grison tetemét, mivel ő Dupont néven lakott egy sikátorban, Aubert intéz­kedésére a lakására csempész­ték a Szolgálat embered. Én csak akkor sejtettem az óra fontosságát, amikor megfi­gyeltem, hogy útban Aut-Tau- rirt felé Laporter ellopja, mi­alatt Harrincourt mosdjk. Még aznap elloptam Laportertől, alaposan megvizsgáltam, szét­szedtem, de nem jöttem rá a titokra. Laporter hátizsákjá­ban megtaláltam Harrincourt ingét is, amit annyira szere­tett, és az órát az inggel együtt visszaloptam Galamb bará­tunkhoz. Amikor megérkeztünk a helyőrségbe, kénytelen voltam leleplezni magamat Madge Russe) előtt, aki csodálatos munkát végzett. Igen értékes munkát végzett az ügyben Mahmud, Mademoiselle Rus­sel szolgája, ö sajnos a kór­házban van, súlyos maláriás rohammal. Még engem is meg­tévesztett azzal, hogy néhány embert betanított. Ezek min­denkinek azt mondták, hogy Abu el Kebir, a kávéfőző, meghalt. A „kígyóbűvölő” Mahmudot meg egyszerűen le­tagadták. Azután Finleyt is belevontam az ügybe. Finley útján jutottam hozzá a via­szosvászon csomaghoz. Troppauer úgy nyelt le egy falatot, hogy kis híján meg­fulladt: — A verseim! — kiáltotta azután kétségbeesetten. — Megvannak — mosolygott íves —, csak átolvastam őket. — És milyenek, ha szabad érdeklődnöm? — Kitűnőek! Különösen a „Szahara álomvilágában me­rengek” című. — Az véletlenül jól sike­rült ... — mormolta Troppa­uer, és lenyelt egy keményto­jást egészben. Később, amikor visszakapta a verset, minden­áron kezet akart csókolni az őrnagynak... — Az ügy másik részére is világosság derült — folytatta íves. — A néhai Russel-ex- pedícióra gondolok. Kutatóút- ján kalandorok gyűrűje fogta körül Russelt. De a kutató, úgy látszik, sejtett valamit, mert amikor az utolsó útsza­kasz felderítésére ment, hát­rahagyta a társait, kivéve a megbízható, becsületes dr. Brétailt. Hogy a táborban mi történt, azt Illomortól tudom. Este kivit ittak, és a neu- raszténiás Iljics, a „Kölyök” mámorában együtt táncolt a négerekkel. Azután kimerültén elájult. Byrel is berúgott, és összeverekedett a bennszülöt­tekkel. Néhányat lelőtt, de vé­gül agyonszúrták. Ekkor a gyenge idegzetű II jicset Lapor­ter és társai megkötözték. Reg­gél elhitették vele, hogy a kivlmámor gyilkolás! dühében végzett Byrellel és két né­gerrel. Illomor, alti különben egé­szen jól beszél franciául, ott ült némán, és eljátszotta a „fogadalom” komédiát. Szegény Iljics jó médium volt, és a gazemberek továbbra is fel­használták a fiút. Később megtudták, hogy hol van a Russel-féle rajz, elhatározták, hogy végeznek Brétaillal. Illo­mor, aki állandó futár volt a szokota-törzs és a kémek kö­zött, éppen Oramban tartózko­dott. A sirokkótól szenvedő II- jics konyakjába nagy meny- nyiségű altatót kevertek, pe­dig talán a rettegés önszug- gesztiója is elég lett volna ahhoz, hogy a fiú önkívület­be essen, és mindent elhiggyen, amikor a szekrényből kilépeti; a meztelen, dárdás pigmeus, letett egy revolvert, és azt mondta: „ölj!” A fiú nem ölt. hanem el­aludt. Eiste a gazemberek megölték Corot kapitányt, dr. Brétailt és az asszonyt. Penc- roft tette vagy Lorsakoff. II- jiccsel elhitették, hogy ő ölte meg kivi-mámorban a három embert. Ezzel rávették, hogy azt vallja az ügyben, amit Pencroít. így két tanú mond­ta el a „féltékenységi” drámát. Aut-Taurirtban is szívesen felhasználták volna Iljicset, aki Pencrofttal együtt a lé­gióba lépett. De azután látták, hogy csődöt mond végképpen a fiú idegrendszere, és eltet­ték láb alól. .. .Reggel volt. A nap sárga, perzselő sugarai éppen szét­nyíltak az ablak előtt, és be- ömlöttek a szobába. Ültek, hallgattak, és mindenki fá­radt aggyal gondolt az elmúlt szörnyűségekre. — Mozgalmas pár hetünk volt — jegyezte meg csende­sen Galamb, és titokban, a terítő alatt megfogta Madge kezét. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom