Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-04 / 80. szám
Falu a viharban Érdeklődöm, milyen volt a* fiunk nézte őket és szé trónét olt volt. A németek vitték el időjárás 1945. április 4-én karjából buzgárként szokkellt Hatvanba és adtak egy paMátrakeresztesen ? emberhez fordulok, annyiféle válasz: — Régen volt, Ügy emlékszem, szépen sütött a nap. — Köd bolyongott u hasznod vár romjai alatt. — Még nem éltem akkor. Apám meg tudná mondani. Ahány a vér. Dolgozó embernek karja, a két erő« keze a vagyona. Kéz és kar nélkül nem lehet munkát végezni. Alighanem ez járhatott Holt- ner Ferenc fejében is, amikor keserűségében, a rémület őrjítő hangulatában a kútba vetette magát. Ami nem sikerült a lövedéknek. azt — Borús idő volt. Lógott az elvégezte önmagától. e»o lába'. Azidő tájt Víg Pál volt a — Ki tudja azt már. Más falu bírója, ö se érte meg a volt a fontos akkor- Pártot csatazaj elültét, a alakítani, földet szerezni.,, A szabadság huszonhármaink születésnapján már ennyire nem emlékeznek arra. ami mellékes kísérője volt pírt, hogy kifizetik. Hát, gondolhatják, máig is fizetik! — Hogyan ért véget a háború? — November 25-én betörtek a szovjet csapatok és kétnapos csatában . Hasznosig visszaszorították a németeket. Tizennyolc napig nyugalmunk volt: békét hoztak a szovjet katonák. Három hét után a németek elkeseredett ellentámadást indítottak és a békesség váratlan erős rohammal kicsendjét. Azon a napon ép- szorították a szovjet csapa- pen pihentek a fegyverek, tot. De alig foglalták vissza Vígék a szobában, nyitott ab- községet, máris útilaput kóláknál láttak hozzá az ebéd- töttek a talpukra. Hírét vet- hez. Talán még a levesen tók, hogy a hatvani országsam jutottak túl. amikor az utat már tűz alatt tartja a u ‘“‘’aev^emén^fnek^Ta- abla}í slatt- udvai'on Sr-V felszabadító szovjet hadseÖísöU cfiy UlvJV- Q, eoRUanf T7i*m OA1 Aa T7ir\ TV/Tah4r*Rá‘inIrat ab. lan nem . Hj nát robbant. Víg Pál és Víg reg. Mentették az irhájukat... szén mire az ország tejesen W^ó szilánkok- ^ünk korán vége lett a felszabadult, SS «1 azonnyomban meghalt. háborúnak. hegyi népe már fél esztende je megkezdte új életét. Mire emlékeznek jobban? Vendégek lépnek a helyiségbe és körülveszik az asztalokat a pult közelében, öl De hát sokan haltait meg azokban a napokban, hetekben. Német Sándornét, a tanítónőt a szovjet járőr lőttele. Ma se tudni, hol csavargott Németné az éjszakában ég ... .. , , , Az előzményekre, a viharos mért nem állt meg a járőr telfek^iikf^k egy" pohár napokra. többszöri felszólítására sem. a vadreaénves hegyek kö- Titkát a sírba vitte. S ezért „ s rre tértek be. Gu ol A,,v*fr 8nJ j négyén kö gyanú éstalálea- Ferenc azonban figyelmen kíze ékelődő, csendes, kis hót- ***4 tcf;a‘v ® , "a Viil haevia a mozeáRt százlelkes falu, amely ma tus kíséri emleket. „Habajdos m a rno^"rtcsörgedező csermelyével és a volt” - említik többen is, -Azuten már csak ahirek- Kövicses patakkal, az épülő es ezzel szeszélyességét bői kísértük végig a front hangsúlyozzák. - útját — meséli tovább. — Per sze akkor nem úgy volt, a mjnt manapság. Most majdnem minden háznál rádió, Hyen regénybe, és elbeszé- huszonötnek van televíziója. niTi_ lésekbe illő tragikus történe- Akkoriban ritkaság számba kulat ékelődött be a "német tek kerülnek jegyzetfüzetbe a ment a rádió. A széles körit ontvontó mögé a szűk fehér asztalnál. Ünnep előtti nyéken például csak Kovács vöteyben és T Wehrmachí nap van. A helyiség cement- nos tanítónak volt. Ha anyagilag és erkölcsileg meg- laPlait gondosan tisztogatják, megengedte, odasorakoztunk, tépázott katonái Pásztó felől az asztalokat már leporozták, hogy halljunk valami hírt. a pult is rendes és kívülről a Nala hallottuk meg azt is, konyhából beszökik a tűzhe- hogy az ország szabad, lyen fővő halászlé illata. Un- Egy fiatalabb férfi sört tesz nép előestéjén és azünnepna- eléje. Idős Gubola bemutatja: pokon nagy erre a turista- _ A fiam Együtt dolgo_ rű haditechnika pusztító vív- °- ^pH1’ arra készül ez a veie az erdőn. FakiterJÄtÄsnys. ísss? *>*•* "»«*• sag ellen „Mi jól tudjuk, mi |dóíiebp Gubola Ferenc, amint “ Éppf" a televíáóanten- a háború - mondjak. . És OTa * redőzött homloka el- “** - vesz, at a nem frázisokat hallatnak a árulja, gondolatban még min- szot a fl!'-.akl mar nos, harÜÄÄ.*1“** “rr-id6!- s? " - w maradandó képeivel twtk ' V ,T' ®n emltíkeket-oriz a. -- valóssá azt háborúról? ; , idŐ6 Qubolának Mindenekelőtt szóba kerül h öTökké^om* - Van ennél'nagyobb is gikus^története. HoUner, Trí foltunk. Azt hittük: ott “SS eaivai együtt sírgödröt ásott _ ^nsaÄ°*Äbb, mint otthon. Az a na __ mutat ^ húsz_ Mezőváriék kertjében. Hatal- ^alan csak társasagot keres- évesforma legénvre — Egye- — detonáció és Holtner ho^ me^s^uk a féléi- ZmiZ íS-matemaUiL csinos családi házakkal, a tavaszba boruló hegyoldalakkal oly idillikus képet alkot, 1944 novemberében többször is gazdát cserélt. Gyöngyös felől egy támadó szovjet alaigyekeztek visszaszorítani felszabadítók előőrseit. Mátrakareszteseri, ha a vietnami háború szóba kerül, irtózva tiltakoznak a korszeNagy fia van — mondom rob- meh Közöttünk járt a halt őzül Iák más karját szétroncsolta a bánás. A társak ___ Sasvári Andrásnak a lábát — Érte-e nagyobb veszte- „szakajtotta le”, Nagy Rudolf ség? és Nagy Vendel pedig ott — Megúsztam. Egyet veszíhelyben szörnyethalt. Az tettem: a Bercit — úgy egyiket a légnyomás ölte meg, mondja ezt, mintha az egyik De az is lehet, hogy a másiknak „a hasát vágta fiáról beszélne. Végül meg- szét” a szilánk. S Holtner nyugtat: — A Berci a lovam Lakos György tanár lesz, — S emiékszik-e, milyen időjárás volt 1945. április 4- én? Alighanem áradt a Kö- i. De az sütött a Nap. Étcííul terhes váró» Néhány éve metamorfózisát Nehezen kezdődött, de rob- több lépcsőben megoldandó éli egy város — ahogyan banásszerűen folytatódott feladat jelentős számú érettmondják, Palócország főváro- Három évvel ezelőtt, 1065 ja- ségizett fiatal foglalkoztatása — Balassagyarmat. A nuárjában a Budapesti Fi- sát tenné lehetővé, múltja nem régi, s a város ko- nomkötöttáru-gyár nyitotta rabbi alakulása magán vise- meg a fővárosi ipar vidékre U az országos jegyeket. Meg- telepítésének sorát. Rövidesen felelő gazdasági szerkezet telepet létesített a nehézkon- hiányában megrekedt mező- fekciót gyártó megyei textilipari vállalat is. A nők foggazdasági jellegében, s az igikoztatottságának A megindult urbanizáció, az egészséges életjelenségek mellett nehézségeket is jelent. Ezek a megpróbáltatások a hirtelen változás következései, mérlege A lakásgondok megoldása, a ipar helyett a kereskedelem tüstént kedvezően alakult, kommunális beruházások hilett a városfejlődés legfonto- Időközben fejlődött a már ánya, a kereskedelmi és .a* sabb tényezője. A megmere- meglevő bútoripari vállalat vedett és elavult társadalmi és a fémipari vállalat Is. A szerkezetet pedig hosszú Ideig kisüzemek bővítése és új konzerválták a gazdasági fej- üzemek telepítése igen váltó- Hosszú idő után végre tellődés gátjai. zatosan alakította, örvendete- jesen elhárult az árvízveszély. idegenforgalmi feladatok nagy erőfeszítésekre ösztönözték a város vezetőit. Az elmúlt évben 156 lakást adtak át Balassagyarmaton. Legtöbbet a Lepin-telepen és a Kun Béla lakótelepen. Képünkön: a lakótelep egy részlete Balassagyarmat fejlődése a sen befolyásolta a város új megoldódott az Ipoly sza- felszabadulással kezdődött, iparát. bályozása. Igaz, még hatmilLátható eredményeket azon- _ lió forintot kellene fordítani ban csak az utóbbi években Az idei nyáron fordulópont- a csatorna-csatlakoztatásokra, ért el a város. A sajátos kö- hoz érkeznek el a gyarnjati- mégis nagy munka végére tet- rülmények miatt — a korábbi ak. Elkészül és megkezdi öze- tek pontot. Az ország egyik ipartelepítés hiányában — itt melését a város első gyára. A északi kapujában új létesít- is az ipar fejlesztése került traktor- és dömperfülkét mények reprezentálják az sorra. Az országos iparosítási gyártó üzem az első - létesít- idegenforgalmat. A kép eredmények már felfedezhe- mény itt, amely magán vise-- azonban csak akkor lesz féltők az Ipoly-meniá városban. }i a szocialista gyárépítés jes, ha elkészül a határmen- A decentralizálás Balassagyar- minden jegyét. A város egyik fi halászcsárda, s a néhány maton is meghozta a várt vezetője meghökkentő, de ágyas átmeneti szálló, változást. viszonylagosságában találó hasonlattal jellemezte a fej- A városszéli lakótelepek Sem Madách, vagy Mikszáth, lődést: „Az ókorból a kom- épülésével egyidőben halad a sem Komjáthy nem ismerne munizmusba jutottuk...” A csatornázás és a vízellátás rá az egykori álma tag langyos két világháború között egy ,„v,Sói„. kispolgári SS/Ä5 Balassagyarmatra betörtek a csupán ^ ipart. Így aztán mai élet friss, tevékenységre nem lehet csodálkozni azon serkentő légáramlatai. Hirte- az egészséges, s néha már ISO, lökésszerűen következe.. «f~“„SÄT? EÜSÄ be a változás, amely két-há- arac| c rom év alatt szinte alapjaiban mozgatta meg a várost. j meleg ingre már csak o bekecset veszi Ka- zinczi József. Az udvaron sütteti magát a tavaszi napfényben. Jókedvüek a reggelek. Még érzékeny az operáció helye, de egyenes a tartása. Már az arca is színesedik. A szeme fénylik, ahogy gyönyörködik az unokákban, akik az udvaron botladoznak. A napokban megzavarták Jókedvű reggelek berekkel, tartsa vissza őket a tettlegességtől, és tudja meg: amazoknak mi a szándékuk. A falu felett, a dombon találkoztak a hazafelé tartó nótá- sókkal. Mikor Kazincziékat meglátnák, kijózanodtak. —i Miért bántották Komát Gábort? — állította még a menetet Kazinczi.- Értessetek meg velük. Ez elkiáltotta kö— Mert utunkba került! — a következő pillanatban elrekonstrukciója. A sok-sok gondot enyhítik az új kutak, s a négyszáz köbméteres víztároló elkészítése. A villanyhálózatot már korszerűsítették, új tíanszformátorházak , nagy ami a gyarmati emberekből szüntették a légvezetékeket. A közművesítés mellett a kereskedelem fejlesztése is erőt Az ország, a megye gazda- kívánó feladat. Erőfeszítése- sági, politikai befektetései tesznek a közlekedés ja- évről évre gazdagabban meg- vitására is. Tárgyalások foly- térülnek. A városi emberek nak a nógrádkövesdi vasút- és a vezetők szorgalmat, megnövekedett életkedvét tenniakarását támogatja az állam, amikor Balassagyarmatot kiemelt, preferált városként kezeli. S tegyük hozzá, nem méltatlanul! utakon torlódnak a gépek, és emberek, az útról eltanácsol- már a ti feladatotok. „ ,,, ,, . . ják a civilt. Kihez fordulja- Másnap értek vissza Mátraeg zoko t nyugdijas életrend- najc? Tótok Sándor javasolta, szelére. Gondokkal terhesen: ... -. nJ,, ,et. Hívatták a tanácsra. A tit- _ Be kell jmni Tarjánba< s hogyan gyógyítsák a háború ep« pofon- Alakodat ar személyesen ment erte, de beszélni Hermann Ferenccel, okozta sebeket? Még az úton pm. , SÄSS w .—ÍT-iS«“ getni. ne "'ia u '""TéTZ“.'" /f"«v “ mozduljon! — kiáltotta KazinHermann járt Mátraszelére, ak minden jóravaló embert M a titkos üzenetekkel. Ismerték felkeresnek a faluban és fel- z ' m 1 aKarioK/ — Az ünnepről, velem? — őt. Eldöntötték, hogy Kazinczi, szántanak: lépjenek be a Pártot szervezni, mint ti csodálkozott Kazinczi . Sípos és Varga bemegy a vá- kommunista pártba. Szépen, kiáltották vissza, Megtapogatta az oldalát, rosba. Tótok otthon marad, és rendben folyt a toborzás, ami- — Jói van, legyen, döntsön hogy kifogást keressen. vigyáz a rendre. Hajnalban in- kor futár érkezett Homokte- <* falu, hívjuk össze gyűlésre. — Messze a tanács nehéz dúltak, de csak estére értek renyéről, fiagy egy idegen em- Akkor ís már jókedvű regnekem az út. ' a fargácsi kolónia kis bá- bér megalakította a kisgazda- gálák követték egymást. GyóA titkár azonban nem kolónia kis -r _____________ „ ----n yászlakásába. pártot. Szeléről is átmentek gyultak a háború tépte se ta~ _ jöttünk volna mi még tizenketten, itatták őket, szid- bek, de az indulatok feszültek. gitott. Végül Kazinczi József ^ {lkellett 'tm- ták a kommunistákat, és 'mi- Tótok Sándort választották elindult. A felesége az ajtó- városba lépés árát sza- kor hazafelé jöttek, megtá- me0 párttitkárnak, Kazincz bol netett utana, s csendesen ™ xÁSZLi madták Komár Gábort, az lett a helyettese. A kommunis badko^ott Kazinczi Tfiadták Komát Gábott, figyelmeztette: . egyik kommunista szervezőt, ták járták a házakat. Az asz — Vigyázz magadra... ~ A kiesi robotot mi? — _ Bosszuljuk meg — köve- szonyok piros zászlókat varrKazinczi visszaforduU. néz- nevetett Nermann. telték a Mánton-fiúk. tak. Mátraszelén a kommunáié az asszonyt. Az idő már őt Jókedvvel telt meg a lakát. _ A bosszúállás nem lehet ta párt aratott győzelmet. A Is megviselte, de a hangja Hermann egy levelet mutatott. a kommunisták módszere — kisgazdáknak nem maradt hímint régen most i* aggodal- Wckt szólt, de felolvasta. Deb- tiltakozott Kazinczi. vük a faluban, más. Azon a reggelen is ag- recenböl küldték, hogy szer- Hfába uoI( 0 jÓ2an beszéd. Kazinczinak most, a tanács- godalmaskodott, amikor Mát- vezzek a munkások pártját. TdtoJc sándor< sip0S Ferenc, ^zasra menet amint visszanéraszelére beköszöntött az új — Én azt mondom, a mun- Varga Ferenc és Kazinczi zeH asszonyára, újra es*.ébevilág. kások pártja a kommunista erőlködése, egy csoport ember fat°tt a piros zászlós nagygyuMedve Károly, a tolmács Párt, azt kell megalakítani. elindult Jánosakna felé, hogy lés- A gondolattól átmelegedett üzenetet hozott, ’hogy alakít- — És ha az emberek nem találkozzon a hazafelé tartó 0 *®?*<** . , .. „ sanak pártot. De milyen pár- értik meg, mit jelent a kom- kisgazdapárt-alapítókkal. Ka- Mikor hazafele jött, letépett tot? Azt nem üzenték. A kör- munísta párt? — kérdezte Sl- zinczi József megkapta a e9V nyitó oarkaagat .. nyéken dörögnek az ágyúk, az pos. * megbízatást: menjen az em- Bobál Gyula vonal rekonstrukciója, a vasútállomás átépítése érdekében, ami az ipar szempontjából is igen lényeges. Megfeszített munka jellemzi a balassagyarmatiakat a kulturális tevékenységben is. Üj iskolát, tantermeket léAz élénk ütemű fejlődés _____ ________ v alóságos gazdasági és társa- tesítenek. Nagy gonddal ké dalmi láncreakciót váltott ki. szítik elő az új művelődési Biztató jövő áll az iparosítás haz építését. A kultúra várai- előtt. A Finomkötöttáru-gyár emelésében, s a közcsaknem tízmillió forincos egészségügyi gondok megoldáfejlesztéssel, 1970-ben már 1100 munkást foglalkoztat. A százhaimincmilliós beruházással épülő kábelgyárban már az idén elkezdődik a szabadvezetékes kábelgyártás. Mire 1972-ben teljes üzemmel működik a gyár, a kábeldobgyártás is fejlődik — hiszen az igen biztató exportlehetőségek erre ösztönöznek. sában ettől függetlenül még a tennivaló. sós Balassagyarmat, ez a hosz- szú ideig „alvó város” lüktető élettel terhes. A tervszerű iparosítás folyamata kiváltotta a tervszerű város- fejlesztést, ami szétfeszítette a korábbi mezőgazdasági és hivatali centrum kereteit. Balassagyarmaton kiderült, s már igazolódik, hogy érdé- beruházási eszközök mes nagyobb mértékben és a rű felhasználásán táj szükségleteivel egyezően Kétségtelenül: sok múlik a célsze- a fejlesztés szempontjából legelőnyöiparosítani. Csupán ezt a fel- sebb adottiiágok kihasmalá_ •ismerest, s az országos „elvárosokat” gyümölcsöztetik a gyarmatiak, amikor újabb ipari részlegek letelepítéséről tárgyalnak. Kedvező lehetősán. Erre viszont biztosítékot nyújt a lakosság tenniakará- sa, az emberséges patrióta szív, az a hozzáértő, felelősség kínálkozik az Egyesült ségteljes tevékenység, cUtiely Gyógyszer és Tápszergyár egy jeHemzo erre a városra, részlegének telepítésére. A Pádár András ■4 NÓGRÁD — 1968. április 4., csütörtök <
