Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-28 / 99. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! OGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MtGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF. 99. SZÁM ARA' 1 FORINT 1968. ÁPRILIS 28., VASÁRNAP Elnyerték az élüzem elmet Ünnepség a Kistcrenjei Gépjavító Állomáson Rendkívül szép ünnepnapra virradtak tegnap a pásztói mezőgazdasági gépjavító vál­lalat kisterenyei gépjavító ál­lomásának dolgozói, akik hosszabb idő után szorgalmas munkájukkal kiérdemelték az eitize-m címet. Az ünnepségen többek kö­zött megjelent Kiss József, a megyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztályvezetője, Szebe- rényi Istvánné, a MEDOSZ- központ és Balogh Sándor, a tóvárosi V. kerületi pártbizott­ság munkatársa, Herencsényi József, a tsz-területi szövetség titkára, Kanyó Béla, a ME- DOSZ megyei bizottságának titkára, valamint a Nógrádi Szénbányák képviselői és több tsz-elnök is. Az ünnepi beszédet Tóth Béla, a megyei tanács elnökhelyettese tartotta. Méltatta a gépjavító állomás dolgozóinak egész évi, céltuda­tos, szorgalmas és takarékos munkáját. A Kisterenyei Gépjavító Ál­lomás tavalyi eredményeivel méltán került az első helyre a megyében: eredményjavulásuk meghaladja a nyolcszázezer fo­rintot. A kiváló eredmények eléré­séből jelentős részt vállalt a négy szocialista brigád, amely hármas célkitűzését az idén is teljesítette, és ezzel továbbra is megőrizte a megtisztelő cí­met. A mezőgazdasági termelő és gépjavító munkán kívül az ál­lomás tovább bővítette tevé­kenységi körét. Saját erőből létrehozták a présüzemet, amelynek jelenleg már hatvan dolgozója van és ezek közül huszonhat a nő. A kisterenyei állomás dolgo­zóinak munkasakereiröl szem­léltetően tanúskodik az is, hogy a gépjavító állomások közül nálunk fizették a legnagyobb összegű nyereségrészesedést, mégpedig huszonnégy napi bérnek megfelelő összeget. Tóth Béla, beszéde végén át­adta az állomás kilenc legjobb dolgozójának a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kitün­tetését és Baranyi Bertalannak, az állomás igazgatójának a kisterenyei kollektívát megil­lető élüzem kitüntetést. Az ünnepség keretében vége­zetül Baranyi Bertalan köszön­tötte az állomás dolgozóit, megköszönte igyekezetüket és áldozatvállalásukat, majd pe­dig húszezer forintnyi jutal­mat osztott ki az eredmények részesei között. A lakosság segítségével gazdagodott a szécsényi járás Ülést tartott a járási tanács Erdőmérés tizenegy határban Munkába Indul a kis csoport. Homolya József erdőmémök és segítői 11 község határ*« iák erdőit vizsgálják felül műszerekkel és szívós szorgalommal (Riportunk a 3. oldalon.) Az ENSZ előtt az atomsorompó-szerződés Tegnap tartotta ütését a szécsényi járási tanács: Bakacsi László, a pénzügyi osztály vezetőjének előterjesz­tésében megvitatták és elfo­gadták az 1967. évi költség- vetési és községfejlesztési ter­vek teljesítéséről szóló jelen­tést A tanácsülés megállapítot­ta. hogy a szécsényi járásban az elmúlt évben költségvetési gazdálkodásra 16,3, összesített gazdálkodásra 30,2, költségfejlesztési alapokra pedig csaknem 2,5 millió forintot költöt­tek. Ebből ismét tovább gazdago­dott a szécsényi járás. Mihály- gergén például megvalósult a közvilágítási hálózat korsze­rűsítése. Pilinyben megépült az új bekötő út. Szécsényben befejezték a Batthány utca portalanítását, továbíejlesz- tettók a várkerti részt. El­készült Nógrádszakál és Lu- dányhalászi községek általá­nos rendezési terve. Endre- falván tovább folytatták a patakmeder rendezését. Na­gyobb vízrendezési munkála­tok folytak Hollókő, Nagylóc és Mihálygerge községekben. Az oktatási intézmények fej­szere léseinek pótlására, a tanulási célokat szolgáló szemléltető eszközök be­szerzésére mintegy 250 ezer forintot használtak fel. Gyarapodott a könyvtárak ál­lománya is: csaknem 62 ezer forintért vásároltak könyve­ket. Igen jelentős az az előreha­ladó''. amit a községfejlesztési Ülést tartott a balassagyar­mati városi tanács. A.napi­rendi pontok között értékel­ték a szocialista demokratiz­mus izmosodásának jeleit, kér­déseit is. A legutóbbi választások eredményei tanúsítják, hogy a lakosság érdeklődése meg­növekedett a közügyek iránt, a különböző feladatokkal megbízott választók lelkese­tervek végrehajtásában értek el a járásban. Ezt leginkább az egy lakosra jutó társadal­mi munka értékének alakulá­sa bizonyítja. Míg 1966-ban a társadalmi fnunka értéke alig 10 forint körül mozgott, tavaly 124,30 forintra növeke­dett. Ezzel a teljesítésével a járások közötti verseny­ben Szécsény a negyedik helyre került. Hollókő, a megye községeinek versenyében első, Nógrádsipek a harmadik helyen végzett. Ezért Hollókő 100 ezer, Nóg­rádsipek pedig 40 ezer forint jutalomban részesült. A köz­ségfejlesztési tervek tavalyi teljesítése jónak értékelhető, különösen azért, mert a la­kosságot legjobban érintő kommunális és egészségügyi jellegű feladatokat maradék­talanul végrehajtották. A já­rás községeiben ezeken túl 10,5 kilométer betonjárdáit ké­szítették, Szécsényben pedig községi fogorvosi rendelő és lakás épült. A korábbi községfejlesztési tervek elkészítéséről a szé­csényi járásban is áttértek a tanácsok fejlesztési terveinek kialakítására. Ez lényeges vál­tozást is jelent. Míg az el­múlt évben csak 4,5 millió forint nagyságrendű község­fejlesztési összeggel rendelkez­tek, az idei fejlesztési tervben 15,7 millió forint a fej­lesztés végösszege. Foglalkozott a járási tanács az 1968. évi költségvetéssel is. amelynek összege az idén mintegy 17,6 millió forintot tesz ki. déssel, felelősséggel tettek eleget megbízatásuknak. A tanácstagok tevékenysé­gével kapcsolatban a határo­zat megállapítja, hogy a ta­nácsi munka mechanizmusá­nak egyszerűsítésével kell a választópolgárok véleményét összegyűjteni, s dönteni a vá­ros egészségügyi, kereskedel­mi, kulturális problémáiról. Ugyanakkor a testület dönté­seit is ismertetni kell, egy­részt a város lakosságával, másrészt az üzemek, intézmé­nyek, tömegszervezetek veze­tőivel. A város területén jelentke­ző munkaerő-felesleg foglal­koztatottságának —, a bejá­ró tanulók közlekedési és kol­légiumi elhelyezkedési, és más problémák megoldásának ter­veit éves és féléves munka­tervekben kell rögzíteni. Az előterjesztések összeállításá­nál kívülálló szakemberek, tömegszervezetek bevonása Is szükséges. Arról is gondoskod­ni kell, hogy a határozati ja­vaslatokat a tanácstagok megfelelő időben megtárgyal­hassák választóikkal. Az intézkedések, a rendel­kezések elbírálásakor az ál­landó bizottságokra is ko­moly feladat hárul. Az illeté­kes városi tanácstag vélemé­nyének kikérésével kell dön­teni egyes államigazgatási problémákról, így például birtokháborítási ügyekről, a gyámügyi segélyek odaítélé­séről, szociális otthoni beuta­lásokról, építési engedélyek megtagadásáról, stb. A tanácstagi tevékenység továbbfejlesztésére a vb-ülé- seken történt döntésekről a vb elnöke rendszeresen köte­les a tanácstagokat tájékoz­tatni, az őket érintő kérdések­ről számot adni. A 2007/1967 9/a számú kormányhatározat pedig a tanácstagokra ró fe­lelősséget: évente legalább egyszer be kell számolniuk tanácstagi munkájukról, meg­bízásuk teljesítéséről. Kiró Gligorov, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács hazánkban tartózkodó alelnöke magyarországi tárgyalásaival kapcsolatban az alábbi nyilat­kozatot adta az MTI munka­társának: — Az utóbbi években a magyar —jugoszláv gazdasági együtt­működésben örvendetes fej­lődés következett be. Minde­nekelőtt a kereskedelem terü­letén. Előbbre léptünk a vál­lalatok közötti kooperáció vo­natkozásában is, és a tudomá­NEW YORK (TASZSZ) A közgyűlés egyesszámú (po­litikai) bizottsága pénteken hozzákezdett a tizennyolcha­talmi leszerelési bizottság be­számolójának vitájához. Mint ismeretes, a tizennyolchatalmi bizottság nemzetközi szerző­déstervezetet készített az atomfegyverek elterjedésének megtiltásával kapcsolatban. Ezt követően U Thant he­lyettese, Nyesztyerenko emel­kedett szólásra. A főtitkárhe­lyettes hangoztatta, reméli, hogy a szerződés lehető legrö­videbb időn belül hatályba lép. Arthur Goldberg amerikai ENSZ-képviselő kijelentette, hogy az amerikai küldöttség véleménye szerint az atom­ben is a fejlődés jeleit tapasz­talhattuk. — Ami mostani budapesti tárgyalásainkat illeti, a fő té­ma: az együttműködés alapel­vei. A konkrét, gyakorlati kér­dések rendezését a jugoszláv— magyar gazdasági együttműkö­dési bizottság feladatának te­kintjük. Mind,en esetire úgy vélem, hogy a gép, az elektro­mos- és a vegyipar, valamint a mezőgazdaság területén fűz­hetjük szorosabbra tevékeny­ségünket. — mondotta befeje­zésül Kiró Gligorov, a JSZVT alelnöke. H u% nyecov benaéde sorompó-szerződés három fő célt szolgál. Először; megaka­dályozza az atomfegyver to­vábbi elterjedését; másodszor; hozzájárul ahhoz, hogy az ál­lamok, különösen pedig a gaz­daságilag fejletlen államok hasznosítani tudják az atom­energia békés felhasználásából származó javakat, és harmad­szor: olyan új szerződést kényszerít — különösen az atomhatalmakra — melynek értelmében kitartóan töreked­niük kell a leszerelésre. Ezt követően Kuznyecov, a szovjet külügyminiszter első helyettese, a szovjet küldött­ség vezetője emelkedett szó­lásra. Beszédében hangoztatta, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország mindent megtett a szerződés megköté­séért. A tanácskozások során azonban bizonyos erők állan­dóan kísérleteket tettek arra, hogy káros hatást gyakorolja­nak a munka menetére és megakadályozzák a szerződés megkötését. Kuznyecov hang­súlyozta, ez a szerződésterve­zet számos ország együttes erő- f eszí tűsének gyümölcse, és te­kintetbe veszi az atomhatal­mak és a nem atomhatalmak javaslatait egyaránt. Vélemé­nyünk szerint — folytatta — a szerződéstervezetben az a legfontosabb, hogy minden le­hetőséget kizár az atomfegy­verrel nem rendelkező orszá­gok számára ahhoz, hogy atomfegyverhez jussanak, Beszéde további részében Kuznyecov az ellenőrzés kér­désével foglalkozott. Kijelen­tette, hogy a nemzetközi atom­energia-ügynökség — mint az atomenergia felhasználása te­rén a legnagyobb tekintéllyel rendelkező nemzetközi szerve­zet — fogja ellátni ezt a fela­datot. Olyan ellenőrzést fog megvalósítani, amelyre hatá­sossága szempontjából és ab­ból a szempontból is támasz­kodhatunk. hogy semmilyen körülmények között nem fogja megsérteni az egyes államok szuverenitását. Kuznyecov megemlítette, hogy a szerződéstervezet nem­zetközi együttműködési rend­szer létrehozását irányozza elő a békés atomrobbantások vég­rehajtása területén. Nagyon lé­nyeges — tette hozzá —, hogy ilyen jellegű együttműködés keretein beiül — kétoldalú megállapodás esetén, vagy az illetékes nemzetközi szerven keresztül — semmiféle diszk­rimináció nem alkalmazható. Kuznyecov érintette az atomfegyverrel nem rendelke­zd hatalmak biztonsága to­vábbi megerősödésének kérdé­sét. Rámutatott, hogy minél több olyan állam írja alá a sízerződést, amely nem rendel­kezik atomfegyverrel, annál erősebb lesz az a meggyőző­dés, hogy az atomfegyver soha nem kerül bevetésre. nyos-műszaki együttmüködés­Előterben a szocialista demokratizmus Jugoszláv—magyar együttműködés

Next

/
Oldalképek
Tartalom