Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-27 / 98. szám
nevelőkliH ... Az oktatás emeltebb színvonaláért Évadzáró zenei est A Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar hangversenye Még tart az iskolai év, de anélkül, hogy jelenlegi fontos feladatainkat elhanyagolnánk, figyelmünket némileg már a következő oktatási esztendőre irányítjuk. Közoktatás- ügyünknek fontos területe, úgyszólván tartópillére az általános iskola. Gyermekeinknek az életre való felkészítése, pályára irányítása, s az, hogy a felsőfokú intézményekben miképp, milyen eredménnyel altnak helyt, nagyon sok esetben az általános iskolákon múlik. folyamatos gondunk tehát az általános iskolásban nyújtandó ismeret- anyag szilárddá tételének biztosítása. E gond számos összetevője közül most a szakos neveioi ellátottságot tenném szóvá. Kétségtelen, hogy járási vegrenajio bizouadganní a társadalmi szervek lamogata- savai, az isKoiai Körzeti Központok íokozatos kiaiaKiiasa- val eredményesen növelték a iegutooDi esztendőkben a oZdnrenuszeru oKia.ra.soa von- nato tanulok szamai., isiinek euenere az is tény, Hogy megyénk az országosnál szegényesebb kulturális örökségből eredőn, továbbá Kistelepülési viszonyai miatt sza- kosneveloi enaioitsagoan meg mindig négy szazaiekkal tart az országos atlag mögött. Azért nem mellőzhető gond ez. mert a szakrendszerű oktatás keretei a korábbi kerethez mérten jelentősen előnyösebb és eredményesebb feltételeket kínálnak a tanulmányi munkára. Gond továbbá olyan vonatkozásban is, — évek óta egyre jelentkező probléma, — hogy az önálló osztott iskolák, körzeti központok felső tagozatában a tantárgyat nem mindenütt megfelelő szakos nevelői közvetítik. A megyei tanács 1966. évi áprilisi határozata értelmében, járási szerveink fokozatosan javuló munkaerőgazdálkodása eredményeként az elmúlt két évben mintegy tíz százalékkal nőtt, — így 52 százalékra emelkedett a szakos nevelők által adott órák aránya. Az országos átlaghoz mérten még mindig 15 százalékos a hátrányunk, a korábbi lemaradás behozásában azonban a jelenlegi tanév eléggé biztató. Különösen a városokban és a megye központi járásaiban örvendetes az előretörés. Salgótarjánban például 79,4 százalékról 84,9-re. Balassagyarmaton 84- ről 86,2 százalékra, járásaink közül a salgótarjániban 47-ről 49.6- ra, a balassagyarmatiban 25-ről 35 százalékra nőtt a szakos nevelők adta órák aránya, örvendetes a rétsági járás közel tízszázalékos ugrása, s az, hogy a pásztói járásban ugyancsak némi növekedés észlelhető. Elgondolkoztató viszont a csökkenő tendencia, mely a szécsényi járásban mutatkozik. Itt ugyanis a korábbi 34 százalékról 31.7- re esett a szakos nevelői hányad. A megye egészét tekintve — mint látni — a sorolt adatok fejlődést mutatnak, kérdés azonban, hogy a fejlődés üteme arányos-e azzal, aminek évenként szükségszerűen következnie kellene. Nem hagyhatók ugyanis számításon kívül a más megyékbe történő nevelői elvándorlások sem. Ugyanakkor sok esetben a kimutatott számszerű javulás megyén belüli mozgásból ered. ami természetesen a megyei összest semmiben sert) érinti. Évek óta figyelhető például, hogy a balassagyarmati járásból Balassagyarmatra, — (öt év alatt, csaknem ötven, a szécsényi járásból a salgótarjániba, — a központi járásból a városba áramlanak szakos nevelőink. És, ha nem teszünk idejében megfelelő lépést, ezt a tendenciát segíti az új pályázati rendszer is. A többé-kevésbé objektív folyamat útját tehát megfelelő szabályozásokkal fékeznünk ajánlatos; az eddiginél nagyobb gondot kell fordítanunk a célszerűbb, gazdaságosabb munkaerő-gazdálkodásra. Tapasztalataink azt is mutatják. hogy egyes iskolákban a nevelőket nem képzettségük szerint foglalkoztatják. Bár nem általános jelenség. de erősen elgondolkoztató, hogy például a salgótarjáni járásban habár 26 szakos nevelőt állítottak munkába, az eredményjavulás mégis mindössze 2,6 százalék. (Mert esetleg azonos szakos férj-feleség került kis iskolába.) Azt mutatja ez. hogy a nevelők irányítása nem kellő gondossággal, körültekintéssel történt. így következik, hogy a nevelők számos helyen más tárgyat tanítanak, mint amire képesítésük szól. s az is, hogy a túlórák elosztásánál nem az oktatás érdekeit tekintik az iskolák, hanem sokkal inkább a „szociális” szempontot. Több iskolában szakos nevelő a napközis, holott ezt a feladatot tanító is elláthatná. S néhány iskolában most mutatkozik az elmúlt négy—öt év hibás beiskolázási politikája, amikor nem az iskola, hanem egyéni érdekeiket tartották szem előtt a nevelők. Több járásunkban pedig a megpályázható állásokat képesítés nélküliekkel töltötték be. E problémákból eredőn — és a pályázati rendszernek megyénkre történt kiterjesztéséből adódó — alapvető feladat a továbbiakra, hogy járási. városi végrehajtó bizottságaink, szakosztályaink, községi tanácsaink fokozottabb mértékben ügyeljenek a nevelők élet- és munkakörülményeire, gondoljanak lakásviszonyaik javítására. A tanítókról, tanárokról való gondoskodást ne más dolgozókkal szembeni előny juttatásnak lássák, hanem az eredményes oktató-nevelő munka fontos feltételének. A rendelkezésre álló lakásvásárlási, lakásépítési lehetőségekben tartsák messzemenően szem előtt azokat az érdemeket, eredményeket, melyeket a pedagógus fáradozásával kivív. A rugalmas bérpolitikával stabilizálni lehet a nevelői tes* tületet, — az olyan nevelők, akik a járási székhelyektől, körzeti központoktól távol vállalnak szolgálatát, megkülönböztetett bánásmódot érdemelnek. Az 1967/68-as esztendő jó tapasztalatai,, az új gazdaság- irányítási rendszerből fakadó rugalmasabb gazdálkodási formák, a járási-községi vezetők erőteljesebb ügybuzgalma biztosítéka lehet, hogy a jövő tanévben újabb előrelépést tehessünk Ifjúságunk még színvonalasabb nevelése érdekében. Molnár Pál a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályának vezetője A napokban zajlott le az 1967/68-as salgótarjáni hangversenyévad utolsó filharmóniai bérleti koncertje a József Attila művelődési házban. A hangversenyen Virág László vezényletével a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar, valamint Antal Imre zongoraművész és Janota Gábor fagottművész működött közre. A műsort az amerikai tanul- mányútjáról nemrég hazatért Juhász Előd zenetudós ismertette. Az első szám a tizenhetedik századi kamarazene egyik legkimagaslóbb mesterének, a „concerto grosso” megteremtőjének, az olasz barokk nagy komponistájának, Arcangelo Corellinek „Kará csonyi concerto” című vonós- zenekari műve volt. A darab sok szép részlete és lendületes előadása bizonyítja, hogy ez az együttes sokkal többre volna képes, ha az ilyen feladathoz minimálisan szükséges próbalehetősége lenne. Virág László jó tempói, és a stílusnak megfelelő művészi elképzeléseit tükröző igen kifejező vezénylése, a zenekar — nagyrészt hivatásos — muzsikusainak igyekezete és dicséretre méltó produkciója ellenére — a próbalehetőség hiánya miatt — sok helyen a bizonytalanság érzetét keltette a hallgatókban, sőt egy ízben a teljes felborulás veszélye fenyegetett. A következő szám Bach f- moll zongoraversenye volt, amelyet a televízióból ismert, megyénkben már máskor is koncertező Antal Imre népszerű pianista adott elő. Antal Imre és a zenekar tolmácsolásában kitűnő előadásban hallottuk a művet. Leginkább a második tételben talált egymásra zongorista, karmester és zenekar, — a szélső tételek eszmei tartalma — nyilvánvalóan kellő próba hiánya miatt — nem jutott a remélt szinten kifejezésre. Szünet után két XVIII. századbeli klasszikus művet hallottunk: Mozart B-dúr fagottversenyét. Janota Gábor és Haydn Esz-dúr szimfóniáját, a zenekar előadásában. A zenetörténet ezt a kort „bécsi klasszicizmusnak” nevezi, mert az irányzat három legnagyobb zeneszerzője, Haydn, Mozart és Beethoven életük legnagyobb részét Bécsben töltötték, ami bizonyos mértékig hatással volt stílusukra. A Mozart műveit kategorizáló Köchel jegyzék 191-es sorszámú B-dúr fagottversenye Janota Gábor előadásában a hangverseny fénypontját jelentette. A fagottirodalom e szinte egyedülálló remekében egymásra talált szólista, zenekar és karmester. Befejezőszámként Haydn Esz-dúr (Az iskolamester) szimfóniája hangzott el. A mű jellegzetesen tükrözi Haydn első alkotó periódusát, annak gondtalanságát, egyszerűségét, problémátlansáBörtönben a barbár betörök túlélték Gengaatert ea táv suit Hol esik jégeső? Leggyakrabban a Mátrát látogatja A nyár közeledtével fenyeget az első jégesők megérkezése is. Hogy hol, mikorra és milyen gyakran várhatók, arra szigorúan tudományos és megbízható előrejelzést adni nem lehet, de bizonyos szabályszerűségeket már sikerült megállapítani. Az Országos Meteorológiai Intézet szakemberei, dr. Mészáros Ernő kandidátus, osztályvezető és Götz Gusztáv tudományos munkatárs ugyanis tíz éven át április 1-től szeptember végéig minden adatot összegyűjtött ezekről a természeti csapásokról. Hazánk területét 115, nagyjából 30x30 kilométeres négyzetes területre osztották fel és minden egyes napon feljegyezték, mikor hóm küldte jégbefagyasztott üzeneteit a légkör. Megállapításaik szerint a jég leggyakrabban az Északi Középhegységet, a Mátrát látogatja meg: ezen a vidéken átlagosan 16—18 nap időjárási krónikájában szerepel a jégeső. Utána a Duna-zug hegység következik — ebbe a körzetbe tartozik a főváros is — 12—14 jégesős nappal, mig a Mecsek táján átlagosan 10—12, a Balatontól északra pedig 8—10 jégesős napra kell számítani. Mint jelentettük: a Salgótarjáni városi-járási Rendőrkapitányság elfogta, s ügyészi javahagy ássál előzetes letartóztatásba helyezte Pásztor László huszonhárom éves salgótarjáni segédmunkást, E. Ferenc tizenhat éves ipari tanulót és a cimborái által Gengszternek nevezett D. Gyula tizenhét éves fog- lalkozásnólkülit. A gátlástalan bűnözők nem egészen két hónap alatt a megyeszékhely hét pontján törtek be. Ök fosztogatták a piactér környékén a pavilonokat, ők pusztítottak barbár módon a Mali- novszkij úti iskolában. ők okoztak kárt a Salgótarjáni Kohászati Üzemek büféjében. Tizennégyezer forinttal károsították meg a társadalmi és a személyi tulajdont. Nem az 5 érdemük, hanem a rendőrségé, hogy az okozott kár bizonyos része megtérült. A salgótarjáni járásbíróság háromnapos tárgyalásán megdöbbentő, ugyanakkor elgondolkodtató tények bizonyosodtak be. Pásztor László — például — azért csapott fel betörőnek. mert a zsákmányból akarta fedezni a gépjárművezetői igazolvány megszerzésének költségeit. A fiatalembert semmi sem kényszerítette erre: havi ezemégvszáz forintos ikeresetéből néhány hónap alatt megtakaríthatta volna a tanfolyam, a vizsga díját. Aggasztó, hogy a bűn- cselekmény útján szerzett nénz nagy részét, szeszes italra költötte Gengszter és két társa. Pásztorék a krimiből nem arra az egyedül helyes következtetesre jutottak, hogy előbb-utóbb minden bűnöző rajtaveszt; — hanem arra, hogy a betörőkiruccanásoknál célszerű kesztyűt húzni, nehogy ujjlenyomatok maradjanak a helyszínen. Műveletlen- ségükben nem tudták, hogy a modern bűnüldözésnek a dak- tiloszkópián kívül ezernyi eszköz áll rendelkezésére a társadalom védelmére. Gengszterék a Jégbüfébe, a Sajgó Étterembe is be akartak tömi: s erre a célra az addig használtaknál hatásosabb szerszámokat is beszereztek. Szomorú, hogy a bűnözésen. a2 italozáson kívül jószeri nt semmi sem érdekelte őket az életben. A bizonyítási eljárás befejezése után elhangzó perbeszédekben szokatlanul éles ellentét alakult ki a vádhatóság és a védelem között. Az előbbi — igen helyesen — a betörőbandák szinte spontán megalakulásának nagyfokú társadalmi veszélyességére mutatott rá. Az ügyészi vélemény szerint mindhárom vádlott olyan mértékű erkölcsi züllés áldozata lett. hogy megjavításukra csak hosszabb szabadságvesztés büntetés ígérkezik alkalmasnak. A védelem azt fejtegette, hogy a vádlottak szerencsétlen családi körülményei jelentékenyen megkönnyítették a becsületes társadalommal szembefordulásukat. Egyezett a vád és a védelem nézete abban. hogy a Főtéri MAV-ál- tomás büféje — s egy hozzá hasonló talponálló — melegágya az alkoholizmusnak. valamint az azzal közismerten szoros összefüggésben álló bűnözésnek. A járásbíróság Pásztor Lászlót egyévi és négyhónapi szabadságvesztésre és a közügyektől kétévi eltiltásra ítélte. A fiatalkorúak büntetése egy-egyévi —• szintén végrehajtható — szabadságvesztés, ítélethirdetés után a vádhatóság képviselője súlyosbító''^-' a védelem enyhítésért fellebbezett. Jóval ritkábban paskolja végig a jég a Kisalföldet, a zalai és a somogyi dombvidéket, a Duna—Tisza közét és a Nagykunságot, a Hortobágyot. A legszerencsésebb terület ebből a szempontból a Duna-Tisza köze a Csepel-sziget alsó csúcsától délre, ahol a tízéves statisztika átlagosan csak évente 3 jégesős napot mutat. A jégesők időbeli megoszlása is tájanként különböző. A Kisalföldön és a Dunántúlon májusban, a keleti országrészeken viszont júniusban jelentkezik a maximum. E különbözőség okait most kutatják meteorológusaink. Az viszont már kétségtelen a jégesők „napi menetrendjéből”, hogy legszívesebben a kora délutáni órákban „teszik tiszteletüket" ezek a hívatlan vendégek. H Bántó ellentét a modern Karancs Szálló és az SZMT-szék ház épületével ez a kopott, rozzant, málló vakolatú tűzfal. Ezen a felületen egymagában árválkodó reklámfelirat is ellenkező hatást kelt. Meddig még? gát. Ha egybevetjük ezt a bájos zsánerképet, amely egy iskolamestert állít elénk kis* sé csúfondárosan. de érezhetően sok szeretettel és meghatottsággal, — a kései londoni szimfóniákkal, akkor előttünk áll a nagy út, amelyet Haydn megtett a technika differenciálódásában, a tematikus építkezés művészetében, a hangvétel felszaba- dultságában, az érzelmi világ pompázó kibontakozásában, az ellentétek rafinált kiaknázásában. A zenekar itt a kevés próba dacára maradandó élményt nyújtott a közönségnek. Elsősorban ki kell emelni Virág Lászlónak, mint karnagynak művészi kvalitásait. A rendelkezésre álló gyér próbalehetőség mellett nagyon sok és a legnagyobb igényt is kielégítő. művészi teljesítményt nyújtott vezénylésével. A sikerhez nagyban hozzájárult Královszky János koncertmester több évtizedes zenekari rutinja, továbbá Barsá- nyi Mátyás fuvolaművész és Hock Bertalan oboaművész kitűnő játéka. Reméljük, hogy a szépen fejlődő és gyarapodó megye- központ vezetői rövidesen megtalálják a módot, hogy a szükséges anyagi alap megteremtésével biztosítsák a zenekar további, rendszeres működését. Szüts Pál Előkészületek az anyák napjára és a gyermeknapra A Magyar Nők Nógsrád megyei Tanácsa elkészítette a program tervjavaslatát az anyák napjára és a nemzetközi gyermeknapra. A városi és községi nőtanácsok a javaslatot a lakossággal ezekben a napokban tárgyalják meg. A programterv nagy figyelmet szentel az anyák megbecsülésének. Segítséget nyújtanak az anyáknak a munkahelyen, a szolgáltatásokkal és a családon belüli munkamegosztással. Kiszélesítik a felvilágosító munkát az anyák egészségügyi védelmére. A két ünnepen elmélyítik a nemzetközi szolidaritást. A megyei, járási és községi társadalmi szervek akcióbizottságokat hoznak létre az ünnepségek lebonyolítására. A tanácsok szociális bizottságai és a szakszervezet az üzemekben és hivatalokban a sokgyermekes anyáknak pénzjutalmakat. segélyeket és okleveleket ad. Ankétra hívják meg a sokgyermekes, egyedülálló anyákat, hogy megismerkedjenek problémáikkal. A bölcsődei és iskolai szülői munkaközösségek májushan több esetben is értekezletet tartanak, ahol az apa, anya és gyermekek kapcsolatáról tárgyalnak. A nemzetközi gyermeknap méltó megünneplését szolgálja, hogy az ifjúságvédelmi bizottságok májusban kibővített üléseket tartanak a gyermekvédelemről. Hasonlóan tanácskoznak az általános iskolai szülői munkaközössegek is. Foglalkoznak az iskolák ünnepi programjával. a kisdobos- és űttörőavatási ünnepségek előkészítésével. Kidolgozzák a nyári táborozás és szünidei foglalkoztatás tervét. A gyermeknapon majálisokat, vetélkedőket rendeznek a gyermekek részéi-e. Szerepel a javaslatokban rajvetélkedő, vívás, birkózás, asztalitenisz, kerékpár, és rollerverseny. Neves sportolók is felkeresi]: ebből az alkalomból a versenyző gyerekeket. A kereskedelem is külön szerepet kap a gyermeknap alkalmából: játék- és édességkiállításokat rendeznek. Az ünnepségeket előkészítő bizottság a megvitatásra kiadott programot a beérkezett javaslatoknak megfelelően véglegesíti.
