Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-27 / 98. szám

m«e rtöiCTXWAí, gfreoantiet 1 AZ MSZMP NÓGRÁD, MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF„ 98. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. ÁPRILIS 27., SZOMBAT Kulturális* és ideológiai életünk kérdései i (2 oldal) Kockázat nélkül nincs fejlődés <3 oldal) Az oktatás emeltebb színvonaláért i (4. oldal) Százéves a Láng Gépgyár Kádár János az ünneplők között A munka ünnepére készül megyénk lakossága Örömtüzek — Felvonulások — Majálisok A Láng Gépgyár dolgozói péntek délután a Fém­munkás Művelődési Házban tííszünnepséget tartottak az üzem alapításának 100. évfor­dulója alkalmából. Kedves vendégként, régi személyes is­merősként köszöntötték kö­rükben Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkárát, akit a leg­utóbbi választások idején a láng-gyáriak jelöltek ország- gyűlési képviselőnek. Az ün­nepségen részt vett Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbi­zottság első titkára, Kónyi Gyula, a XIII. keíületi pártbi­zottság első titkáról, dr. Hor­gos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Nemeslaki Tivadar, a vasasszakszervezet főtitkára. Meghívták a gyár sok nyug­díjasát: a szocialista hazáért érdemrenddel kitüntetett vete­ránjaikat, továbbá az egykori vöröskatonákat, a 621 tagú láng-gyári vörös zászlóalj még életben levő tagjait. A Himnusz elhangzása után Ónodi Ferenc, a gyár pártbi­zottságának titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd dr. Erdősi Nándor műszaki igaz­gató mondott beszédet. A százéves múltat idézve méltatta a gyár dolgozóinak hazánk iparosításáért, a ma­gyar ipar külföldi jóhírének megalapozásáért kifejtett úttö­rő munkáját. A Láng-turbinák, Diesel-motorok, gőzkazánok, élelmiszeripari berendezések és gépsorok ma már nemzetközi­leg elismertek. A gyár száz­éves történetében is a felsza­badulás jelentette a forduló­pontot. 1945-ben szovjet segít seggel indult meg a munka, s azóta a termelés hatszorosára növekedett. Az előadó arról is szólt, hogy a gyár munkássága mindig szá­mottevő tényezője volt a ma­gyar munkásmozgalomnak. Már a XIX. század munkás­szervezeteiben jelen voltak a lánggyáriak, a Tanácsköztársa­ság idején külön lánggyári munkászászlóalj harcolt a Vörös Hadsereg sorai között. A gyárnak most is önálló mun- kásőr-százada van. A hazafiak ismét Hűé fellegvárát lövik A Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítani Front fegyveres alakulatai pénteken reggel tűz alá vették Hűé, az ősi császá­ri város fellegvárát. A felleg­vár repülőterén tíz, 82 milli­méteres akna robbant. Az AFP szerint a nagysza­bású tavaszi offanzíva óta elő­ször történt, hogy a hazafiak a hűéi fellegvárat ágyúzzák. Mint a VNA jeleníti április 18-ig bezárólag húsz nap le­forgása alatt a Quang Nana tartományban a harcok során 1655 ellenséges katona vesztet­te életét, vagyis sebesült meg, 62 pedig fogságba esett. Nőtt a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak keresete Ülésezett a MEUOSZ megyei bizottsága Tegnap Salgótarjánban ülést tartott a MEDOSZ Nógrád megyei bizottsága. A bizottság tevékenységéről, munkamódszeréről, a szak- szervezeti bizottságok támo­gatásáról Kanyó Béla titkár tett jelentést. A beszámolóban és a rend­kívül élénk vitában megálla­pítást nyert, hogy a megyei bizottság tevékenységének legfőbb tartalmát az határoz­za meg, hogyan dolgozzák fel, s adják tovább a mezőgazda- sági üzemeknek a párt, a kormány, valamint a felsőbb szakszervezeti szervek hatá­rozatait. Természetesen a mozgalom céljaival, feladatai­val, a különböző szervek működésével kapcsolatos kér­désekben a döntés joga az alapszervezeteké. Ebből kö­vetkezik, hogy a megyei bi­zottság egyik lényeges felada­ta: a mezőgazdasági üzemek­ben megteremtse a mozgalmi munka színvonalának fejlesz­téséhez, javításához szüksé­ges feltételeket. Az aktíva­hálózat, a munkabizottságok, a szakcsoportok, a társadal­mi munkatársak mind ezt a célt szolgálják. A soron követ­kező feladatok között szere­pelt többek között az alap­szervezetek önállóságának to­vábbi erősítése, a MEDOSZ- elnökség határozata alapján a jogkörök. a hatáskörök megállapítása, a megyei bi­zottság testületi munkájának erősítése. A bérek alakulását a me­zőgazdasági üzemekben, vala­mint az anyagi érdekeltség alkalmazását Murányi Lász­ló élőterjesztése alapján vi­tatta meg a megyei bizottság. Elemezték az üzemekben leg­általánosabban alkalmazott bérezési formákat. Megállapí­tották, hogy a dolgozók át­lagkeresete az elmúlt évben mindenütt emelkedett. Az emelkedés mértéke egy-egy hónapban 76—144 forint kö­zött váltakozott. A beszámoló és a vita egyaránt azt bizo­nyítja, hogy a mezőgazdasági üzemekben az ösztönző bér­rendszer kidolgozásában, meghonosításában tevéke­nyen részt vettek a szakszer­vezeti bizottságok is. Az álla­mi gazdaságokban, az erdőgaz­daság, a gépjavító vállalat üzemeinek többségében jól élnek az önállóság adta lehe­tőségekkel. Az alkalmazott bérformák mindinkább meg­felelnek a népgazdasági, a vállalati és az egyéni érde­keknek. A tanácskozáson szó esett a szocialista munkaversenyről, a SZOT ezzel kapcsolatos ha­tározata végrehajtásának ta­pasztalatairól. A MEDOSZ Nógrád megyei bizottságának ülésén végezetül értékelték a szakszervezeti politikai isko­lák tanulságait, az agitációs és a propagandamunka javí­tásával kapcsolatos tenniva­lókat is. ^ Ezután Kádár János emelke­dett szólásra. A Központi Bi­zottság nevében üdvözölte az ünnepség résztvevőit, s a gyár egész kollektíváját. A 100 év eredményeiről és harcairól megemlékezve szólt a láng­gyári munkások helytállásáról, sikereiről. Beszélt a gyár ala­pítójáról, Láng Lászlóról is, aki maradandót alkotott. A gyár története alapítása óta elválaszthatatlan a kétkezi és az értelmiségi dolgozók munkájától — mondta. — A láng-gyáriak már a tőkés időkben is helytálltak a tár­sadalmi haladásért vívott harc­ban, tevékenységük összefor­rott az egész magyar munkás- osztályéval, amely méltónak bizonyult, hogy a társadalom vezető ereje legyen. Az elmúlt huszonhárom év eredményei, küzdelmei bebizonyították, hogy a munkásosztály érett a vezetésre. — A jelenlevők nagy ré­sze voltaképpen személyes is­merőse egymásnak — folytat­ta. — Együtt dolgoztak a ro­mok eltakarításán, később a munkáshatalom megteremté­sén, majd megvédésén. Kádár János nagy tetszéssel fogadott beszéde után dr. Hor­gos Gyula és Nemeslaki Ti­vadar a múlt évi munka ju­talmaként átnyújtotta az él­üzem kitüntetést dr. Erdősi Nándornak, a Láng Gépgyár műszaki igazgatójának. Május elseje, a munkásosz­tály nagy nemzetközi sereg­szemléjének méltó megünnep­lésére készülnek magyénk dol­gozói is. Az üzemekben, válla­latoknál, intézményeknél már1 készítik a dekorációkat, a felvonulás tábláit, jelszavait. Május elsejét szerte a megyé­ben a proletár internacionaliz­mus, a béke jegyében ünnep­ük. Legtöbb helyen már elké­szült a május elsejei ünnepi program. Az üzemekben, in­tézményekben, hivatalokban kedden, április 30-án röpgyű- léseket tartanak, amelyeken méltatják az ünnep jelentősé­gét. Ezeken a röpgyűléseken adják át a munkában élenjá­ró dolgozóknak, brigádoknak a kitüntetéseket és jutalmakat. Az ünnep előtti esten Salgó­tarjánban és a megye sok községében örömtüzet gyújta­nak a fiatalok. Május elsején reggel zenés ébresztő köszönti Salgótarján, Balassagyarmat, a járási szék­helyek és a községek lakóit. A falvakban és városokban szer­vezett majálisokra, kultúr és sportműsorra kerül sor, több üzemben látnak vendé­gül termelőszövetkezeti pa­rasztokat. Salgótarjánban, a hagyomá­nyoknak megfelelően az MSZMP Nógrád megyei, és salgótarjáni városa bizottsága, a szakszervezetek megyei ta­nácsa szervezésében kerül sor az ünnepség lebonyolítására. Reggel hét órakor zenés éb­resztő köszönti a város lakos­ságát. Délelőtt 10 órákor há­rom díszlövés, s a megyei szig­nál elhangzása jelzi a felvo­nulás megkezdését. A felvonu­lás előtt Nádasdi András, a Szakszervezeték Nógrád me­gyei Tanácsának vezető titká­ra köszönti a város, a megye szervezett munkásságát. A ha­gyományoknak megfelelően a város üzemeinek dolgozói az MSZMP Központi Bizottsága által kiadott jelszavakkal, a párt és állami vezetők nagy­méretű képeivel, az üzemek tevékenységét jelképező, és a kiváló dolgozók teljesítmé­nyét ábrázoló transzparensek­kel vonulnak. A felvonulást a veteránok nyitják meg. őket a kisdobosok, úttörők, sport- iskolások, a középiskolások kö­vetik. Az üzemek élén a Mi­nisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával ki­tüntetett Írószer Ktsz és a Pest—Komárom—Tó ■ • i megyei Élelmiszer Nagyke­reskedelmi Vállalat dolgo­zói haladnak. A sort az élüzem címmel kitüntetett Ko­hászati Üzemek, Öblösüveg­gyár, Síküveggyár és a Bá­nyagépgyár kollektívája foly­tat ja. A felvonulást fogadó elnök­ségben helyet foglalnak a ve­teránok, a megye és a város párt-, állami és szakszervezeti vezetői, szovjet vendégek, az üzemek, intézmények és hiva­talok küldöttei. A felvonulás után Salgótar­jánban és a megyében majáli­sokat szerveznek. Élüzem a balassagyarmati Fiiiomkötöttáru-gyár A meghatározott nyereség — Bővül as üzem — Ötvenezer forint a leg jobbaknak Az ünnepség hivatalos része az Internacionáléval ért véget. Goldberg lemondott Johnson elnök csütörtökön este Washingtonban egy rög tönzött sajtóértekezlet kereté­ben jelentette be, hogy le­mondott Arthur Goldberg, az Egyesült Államok ENSZ-kül- döttségének vezetője. Az elnök közölte, hogy Goldberg utódjá­vá George Ball volt amerikai külügyminiszter-helyettest ne­vezte ki. Balassagyarmaton ünnep­séget tartottak abból az alka­lomból, hogy a Finomkötött- áru-gyár balassagyarmati gyáregysége a budapesti vál­lalatvezetőség döntése alap­ján elnyerte a megtisztelő élüzecn címet. Az ünnepély elnökségében helyet foglalt Schuchmann Zoltán, megyénk országgyűlé­si képviselője, Lombos Már­ton, a városi tanács vb. elnö­ke, Bárány István és Lrpták Gyuláné, a budapesti üzem igazgatója és szb-titkára, Mi- halovics Józsefné és Décsi Zsigmondné, a gyarmati gyáregység igazgatója és párt­titkára, Braun Andorné, a te­lep egyik legrégibb dolgozó­ja. Bárány István igazgató először a négyezer munkást foglalkoztató Finomkötött- áru-gyár fejlődését ismertette. Az öt évvel ezelőtt alakult üzem a pamutkötöttáru ter­meléséről teljes egészében a szintetikus gyártmányok elő­állítására tért át, exportter­melését duplájára növelte. 1966-hoz képest tavaly 13 százalékkal több árut állított elő, exportját 8,4, termelé­kenységét 8,6 százalékkal nö­velte. 1966-ban elért 24 mil­liós nyeresége tavaly 40 mil­lióra növekedett. Eredményei alapján a Könnyűipari Minisztérium A Salgótarjáni Öblösüveggyár tavaly átadott samottüzeme már nemcsak hazai, de kül­földi igények kielégítésére Is képes. Most indítanak útnak például egy Kubában épülő üveg gyár számára készült nagy samottidom-szállítmányt, melyet különleges csomagolássá látnak el, hogy a tengeri levegő korrodáló hatásától megvédjék. A kubai gyárh'- egyébként már elutazott Kazinczi Gyula, az Öblösüveggyár mérnöke, és Hajósi István gépésztechnikus, hogy közreműködjenek az üzembe helyezés előkészítésében. Az üzen: be helyezéshez, egy későbbi időpontban nagyobb csoport üveggyári szakember kikül­detését is tervezik és a szakszervezete együttes döntése alapján a gyár meg­kapta az „élüzem” kitünte­tést. Ezután a balassagyarmati gyárrészleg eredményeiről beszélt, amely elsősorban az­zal érdemelte ki a címet, hogy nyereségét az 1966-os 470 ezer forintról 1967-re 3 millió 120 ezer forintra, tehát több mint hatszorosára emel­te. Közben 240 tonnás ter­melési tervüket is 257 tonná­ra teljesítették. Az eredményes munkáról tanúskodó számadatok mel­lett azonban a termékek mi­nősége nem javult kellő mér­tékben. Pedig az új mecha­nizmusban a kisebb, 5—10 ez­res szériákra történő átállás és a gyáregység exportra va­ló termelésének bevezetése kiváló minőségű munkát kö­vetel. A gyáregység fejlesztési terveiről' is szó esett: a Fi- nomkötöttáru-gyár a közeljö­vőben bővíteni szándékozik balassagyarmati telepét. Ter­mészetesen ehhez a dolgozók további jó munkája is szük­séges, mert a beruházáshoz szükséges összeget a vállalat­nak saját erejéből kell elő­teremteni. A továbbiakban Bárány István a törzsgárda és a vá­ros vezetőségéinek hathatós segítségét köszönte meg. majd az oklevél átadása után pénzjutalomban részesítette a cím elnyeréséhez nagyban hozzájárult gyáregységi ve­zetőket: Mihalovics Istvánnét, Décsi Zsigmondnét és Virtyó Gyulánét. A „Könnyűipar kiváló dol­gozója” kitüntetés: ‘szabó Je- nőné, Mózer Mária és Szan- dai Jenőné kapták. Az ünnepség végén a leg­jobb eredményt elért dolgo­zók között összesen 50 ezer forint pénzjutalmat osztottak szét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom