Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-26 / 97. szám
Jubilál az írószar Kisz salgótarjáni üzem© öt évvel ezelőtt alakult a/ írószer Ktsz ssl&ótarjáhi telepe. Az alapító tagak közül néhány an Budapesten jártak elsajátítani a töltőtoll- és g oly ós irongy ár tás alapjait. Aztán jöttek az asszonyuk, zömében a háztartásból és elfoglalták helyüket a munkaasztalok mellett. mept a havi 12 ezer darab, most mái- «Jérjöií a 32 azi'=t. Qsoportvaze tőskődtam. Később a golyósiroatoeteó-gyaeió műhely vezetését bízták rám. Elég gowfoaa yolt az asszu- nyokkaL Ma már más a ia&- kőr, a háziasszonyok üzemi munkások lettek. — Két gyerek mellől jöttem el, amikar kezdődött a munkásfelvétel. Előtte időnként az építészetnél dolgoztam. Kezdetben itt sem volt rózsás a helyzet, mert keveset kerestünk. Ma már egé- sizen más — mondja Cseh Béláné. — Női brigádunk 65 tagból áll, a töltőtollak szerelését végezzük. Én csiszoló vagyok. Az üzem sokat alakult. fejlődött KM* v hoev ígérik, hogy hamarosan felszerelik, akkor pedig megun jobb lesz. — Két évig kerestem munkát, és mikor ez az üzeni megalakult talán ötödiknél*, vettek fel — emlékezik Lasko. Zoltánná. Most mindenüH iaN adasd i József műhely vezető • szövetkezeti ipar kiváló dolgosé ja: — Én volta«» az első lakatos a IMK-ban — Én voltam az üzem első lakatosa a TMK-ban — mondja Nádasdi József. — Érkeztek a gépek, telepítettük őket, azután kaptunk tavaly két kiváló ironbetét- gyartó automatát. Először elég sok gond volt velük. Nehezen SzínliAxi esték Ritka nagy baklövés Cseh Béláné csiszoló: — Es az üzem mindig alakolt, fejlődött fejlődjön. Jó lenne. ha minél előbb megvalósulna nálunk a porelszívás. A csővezetéket már felszerelték, de az elszívó-ventillátor még hiányzik. Patyolat-átvevők a gyarmati járásban A balassagyarmati járásban a lakosság ellátása érdekében már az előző években létesítettek Berte len, Érsekvadker- ten, Magyarnándorban ép űrhajómban átvevőhelyeket. A lakosság mindenütt igénybe veszi a szolgáltatást. Több községből kéréssel fordultak a járási tanácshoz, hogy náluk is tegyenek lépéseket az Ilyen igények kielégítésére. Nemrégiben született a döntés, hogy Drégely Patánkon is megvalósítják a Patyolat-átvevőt. A létesítmény mór üzemel. Az említett község mellett kielégíti Hantot és Ipoly- veeét is. A tisztításra leadott ruhát és fehérneműket hetenként egy alkalommal szállítják a mosodákba. Most tárgyalnak arról, hagy Beeskén is létesítsenek átvevőhely el, A községi tanács már kijelölte az erre alkalmas helyiséget. Laskái Zoltánná meós: — Cj módszert vezettünk be a meózasnái. Gyártásközi ellenérzést végzünk rok, mert meós vagyok. Korábban csak a végtermék minőségét ellenőriztük. Újabban már más a meózás is, A gyártásközi ellenőrzés kiterjed minden elemre. Ha valahol selejt keletkezik, nem engedjük tovább. Hárman az alapító tagok közül már sajátjukként beszélnek az üzemről. Ma egyébkén* a jubileumi ünnepségen 47 alapító tag kapja meg a törzs gärd a- j e 1 v ért y bronz fokozatát. Jutalmuk és a többi élenjáró dolgozóé együttvéve mintegy 35 ezei forint lesz. Előtte osztották ki a nyereségrészesedést. Kéthavi keresetnek megfelelő összeget kaptak a dolgozók. A három alapító tagtól és Bozó István telepvezetőtől még sok mindent megtudtam, ha csak tőmondatokban is. A kilencven százalékban nőket foglalkoztató üzem ma mór 533 embernek biztosít munkát. Igen aktívan dolgozik a nőtanácsuk. Javaslatukra tavaly óta patronálják a baglyaid gyermekotthont. Vörös- keresztes szervezetük minta* alapszervezet. Ha pedig tér. melési eredményüket vizsgáljuk számok helyett talán többet mond, hogy 1964-ben és ) 96 5-ben kiváló szövetkezet lett. az írószer Ktsz. Azóta pedig kongresszusi oklevéllel, majd kétszer a Minisztertanács és a SZOT varos ván- dorzászlójáva.1 tüntették ki. Méreg — évi négymillió forintért Megnyerő modorú, művelt fiatalember « községi tanács vb titkára. Azt, amit most leírunk, g már elmondta egy falugyűlésen, s igen kért: a helység nevet ne közöljük, Legyen így; mondjuk, a nagy családon belül • ■ ■ A két és fél ezernél több lakost számláló település köziSr nierten. jómódú. Takarekbetet-államánya meghaladja a négymillió forintot; utcáin sok a szebbnél szebb ház; ezek gazdái között mésf élszáz a gép jármű-tulajdonos. Szemmel látható, van mit a tejszínhabon kakaóba aprítani. Persze, nincs szó arról, hogy a lakossaa kizárólag ezt az innivalót kedvelné- Annyira nincs, hogy a falu három italboltjában ó$ három vegyesboltjában évenként összesen négymillió forintnál többet költenek a lakosak szeszes italra. Mivel az eljárók száma üti a hatszázat, nagyon valószínű, hagy ez az összeg végső soron jóval több4 négymilliós betétállományra így már másként nézünk, hiszen forintunk ebben az évben lesz huszonkét esztendős. Hét évtizednél hosszabb idő alatt gyűlt tehat annyi össze a takarékban, amennyi esztendőnként elcsordul — alkoholban. Ne literezzük, mennyi ez borban, pálinkában, de számítsuk — például — Trabantra, Nyolcvan személygépkocsi ára.-'Családonként évi hatezer-.ötszáz forint. Három rend szép, esi- naltotott férfiruha ára. Vagy egy tévéé. Igaz. a .tála közrendje, közbiztonsága példás, de ez a tény inkább a lakosság törvény tiszteletét és a rendőrség jó megelőző munkáját dicséri, mintsem menlevélül szolgálhatna u nagyarányú iddagálásra. A hangsúly — természetesen a „nagyarányú” szóra esik. Az „egy pohárkával kevesebb” azonban minden kaccingatá- nak váljék egésisegere! — b. z. — A szocialista--reulista színpadi irodalom némely elemének kialakításában Urbán Ernő az ötvenes esztendők elején bizonyos eredményeket ért pl. Két müve, az írói bemutatkozásnak vehető Gál Anna diadala és különösen a következő: a Tűzkeresztség méltán tekinthető áttörő színpadi munkának, annak ellenére. hogy mindkettő magán hordozza a kort jellemző téves és hibás társadalmi szemléletet is. Urbán azonban kétségkívül önmagára adó, igényes alkotó, ha parasztszemléletében olykor korszerűtlen, bár, népszínműi ábrázolásmód felé kacsintgató, azaz közönségé szempontjából halasabb oldalról közelít általában a témáihoz, ám értéke, hasznossága semmiképp el nem vitatható. Ezért okozott meglepetés* — és már eleve bizonyos gyanakvást bennünk Urbán Ernő nevének a legkönnyebb múzsa színházi plakátján való feltűnése. Nem mintha rangon aluli szolgálatnak tartanánk a Vidám Színpad írójának lenni, csupán azért, mert Urbán jóval robusztusabb író alkat, minthogy a bohózati kívánalmaknak akár csak az elégségesség szintjén is megfeleljen. A Vidám Színpad salgótarjáni bemutatója. A nagy baklövéssel teljességben igazolta fenntartásunkat a mű értékét illetően. A szerző humora nehézkes és otromba ebben a sajátos társalgási stílushoz, könnyedebb szellemességekhez, rafináltabb és polírozottábh pikantériához szokott színpadi világban. A fülsértőn csikorgó viccek a Ludas Matyi közismert mottóját eáfolón még az újszülötteknek sem újak, de ez volna a legkisebb bökkenő, ha legalább épkézláb történettel szolgálna A nagy baklövés. A nagy baklövés azonban mindössze a szerzőre vonatkoztatható. Ennyi triviális, út- széii drasztikumot — minden prüdéria nélkül állítom — rég gyúrtak élvezhetetlen masszává egyetlen darabban. S ilyen züllöttnek, korruptnak, ostobának, egészen kétes elemekből tevődének sem ábráfcolták mostanában egy falu irányító garnitúráját szocialista társadalmunk talajába ágyazva. Még csak extrém esetnek sem tekinthetjük, rend- kíviilin előfordulónak, sem a történés egészét vagy részelemeit, sem pedig szereplő alakjait. Heveny láz szülte vízié ez, az előadási együttes alig tud vele bármit kezdeni. Legfeljebb a komédiázó szélsőségeket engedi egészen szabadjára, a teljes ripaeskodásigEz lett a Vidám Színpad produkciójának sorsa, kifejlete is. Élen Kabos Lászlóval, az ordenáréság minden eszközével gátlástalanul éltek a színészek. (S hangsúlyoznám, nem a szelleme« pikantériát kívánom száműzni, csupán azokat az eszközöket, formákat, melyek közönséges űtszéli drasztikummé süllyesztik, szellemi vetületben élvezhetetlenné teszik.) Hogy milyen a nemi ösztönöket sarkon fő por hatása, alig hiszem, hogy színpadi téma. Pláne nem, fizikailag is úgy megfogalmazva, ahogyan Kabostól látni módunkban volt. És ezzel körülbelül mind A nagy baklövésről, mind az előadásról elmondtam a szükségeseket. A darabban „futottak még”: Vass Mari, Lőrén Lenke, Dévay Hédy, Madaras Vilma, Pe*hes Ferenc, Kazal László, Hlatky László, Kosa András és Csonka Endre. Majdesak kiheverjük. (barna) A lakosság ellátása érdekében Nógrádköveiden még megoldatlan a lakossági szolgáltatás. Nélkülözik a fodrászt, cipészt, szabót és más iparosokat. Az igények kielégítését elsősorban a megfelelő hely hiánya gátolta. A járási tanács a községi tanács bevonásával tárgyalásokat folytat a gabonafelvásárló vállalattal, hogy a birtokában levő raktárépületet adja vissza a tanácsnak. Ebben alakítanak ki a tervek szerint egy szolgáltató kombinátot. Helyet kap benne férfi- és női fodrász, férfi- és női szabóság, fényképész stb. Az épület egyik szárnyában presszót létesítenek. A tárgyalások eredményesen alakulnak. A közeljövőben megoldódik Nógrádköves- den a lakosság ellátása. Népszerű a Delta Az év elején indult meg, s már eddig megjelent néhány számával kivívta a korszerű tudományos kérdések népszerű ismertetése iránt érdeklődők figyelmét új természettudomány c#.teehmkai folyóiratunk, a Delta. Terjedő népszer őségére jellemző, hogy a folyóirat szerkesztősége hónapról hónapra nagy számban kapja az elismerő leveleket olvasóitól, s a lapban megjelent cikkekkel kapcsolatos további érdeklődő sorokat; az olvasói érdeklődés irányára mutató javaslatokat. A széle* rétegek technikai-tudományos igé- nyesedését szolgáló Delta valóban hiánypótló feladatot vállalt magára, s jelentősen hozzájárul sajátos formájában a természettudományos- technikai ismeretek általános terjedéséhez. A Magazin nemrég megjelent áprilisi száma is a tudományos haladás több nagyjelentőségű újdonságról ad számot. Az ismeretterjesztésben Jlám/úk a lalíilmit Olyan nagy munkáik idején, min* amilyen a büa?- gonyaültetes is, volt hi- mes réthez hasonló a varsányi határ. Száz—százhúsz asszony, leány is összeverődik naponta és tarka ruhát, fejkendőt visel valamennyi. Egyetlen férfi jár-ke) közöttük, Tóth István, a brigádvezető. Nyoleszáz hold föld munkáját; szervezi, irányítja, ellenőrzi a gazdaságban. Akkora terület ez majdnem, mint annak idején, még az egyesülést megelőzően, egy.egy szövetkezet szántója volt. Ügyel is mindenre, hogy menjen a dolog a maga rendjén. Van egy kis füzete, abba jegyez pontosan mindent. Ott rejti az oldalán himbálódzó bőrtáskában. Elég csak felütni a mindent tudó lapokat, s máris kiderül: a ‘burgonyát még március végén kezdték ültetni, s időben földbe kerültek a gumók több mint kétszáz holdon. — Különösen a lányok ügveekedtek — magyarázta a brigádveaető. — Az U megesett. hogy lefűzték az aggna. nvokat munkában meg a fizetés dolaában is... Voltak napok, hogy hatvan-r-hatvanat forintot is kerestek. . A szövetkezetnek egyébként is erőssége a esuna fiatal lányból szervezett csapat. Negyvenen vannak, s mindig oda küldik őket, ahol legjobban sürget a munka. A burgonya után a gyümölcsöst „szállták meg”. A hetven holdnyj málnást, a negyven hold fekete ribizli*, a cseresznyést, a meggyest. A fák metszését is a fiatal szakmunkás-lányok végezték el. — A lányok április l-től novemberig dolgosnak a közösben — mondta a brigádvezető. — Legalább Is a szerződést így kötöttük meg velük. De az idén is, hogy korább tavaszodon, már februárban jöttek.., Kuris Veronika, Jusztin Terézia, Fábián Piroska - meg még vagy tízen—tizenöten álltak körül a tábla szélén s figyeltek minden szóra, Alken nyodott már, végezitek a napi tennivalóval, — Másutt nem is próbálkoztak a munkával, csak a szövetkezetben ? — Elmenni, innen ? — csodálkozott a kérdésén Fábián Piroska, — Minek? Máshol spin keresnénk többet..-* Mennyit kapnak itt? Nagyon is köznapi a téma, többen is beszélni kezdték. A végén Jusztin Teréziát hagyták, hadd mondja: — Az a teljesítménytől függ mindig. Ki, hogy dolga, zik, úgy keres. — Ha van munkánk egész hónapon át, akkor megvan az 1100—1200 forintunk. — Legfeljebb ha kétszáz forinttal kereshetnénk többet az iparban — vetette közbe Fábián Piroska. — De annál többet ér nekünk, hogy itthon vagyunk a faluban.,. Kúria Veronika még megtoldotta társnője szavait: — Aztán az sem biztos, hogy többet keresnénk.,, A segédmunkásoknak nem osztogatják csak úgy a százasokat. .. Derültek ezen valamenv- nyien. Ügy, ahogy csak a tizennégy—tizenöt éves lányaié tudnak, Amikor elcsitult a zaj Tóth István arról beszélt, alkalomadtán felül kellene vizsgálni a növénytermesztés normáit, Tapasr.'a'.a* bél mondta, nem mindenütt felelnek meg azok asszonyok, lányok ereiének. P^1 dákat sorolt. A burgonyául- t«tésnél is hajtani kellett ma g ükat, hogy ötven forinté* keressenek. ísy maftraráawtt. Közben gépkocsi zúgott el mellettünk, vitte a lányokat be a faluba. Vinczg Istvánná meghonosodó új sajtóműfajnak megfelelően a tartalma* mondanivalót látványos, köztük színes képekkel igyekszik élvezetessé és közérthetővé tenni a folyóirat. Érdekesen tükrözi a televízióval való hasznos, eredményes együttműködést is, amennyiben több fontos kérdésben szerencsésen kombinálja « nyomtatott szót a tévé-képpel, — ezáltal az ismeretterjesztés hatékonyságát növeli. A Delta legújabb szánva egyebek között olyap Zieles általánosságban közérdeklődésre számító probléma friss eredményeit ismerteti, mint amit például a rákdiagnózisról kell tudnunk, de foglalkozik oldalain a lap az új utakon járó textilipar produktumaival, a modern légi- közlekedés jelenével és jövőjével, a kígyóméreg gyógyító alkalmazásával, — címszavakat ad a legújabb lexikonokban sem szereplő tudományos fogalmakról, sőt a tudományos élet humorát is felvillantja. A Delta 48 oldalas terjedelemben nemcsak élvezetes, érdekes, de egyben rendkívül hasznos ismeretanyagot közvetít — az eddigi tapasztalatok szerint hónapról hónapra gazdagodó formában olvasóinak. Árcilenőrzések — bírságok A megyei tanács ipari osztályának árhatósági tevékenysége a* elmúlt négy év alatt jelentősen fejlődött. Míg 1963- ban 746, addig 1987-ben 1023 esetben hagytak jóvá árakat saját hatáskörükben. Az árellenőrzések gyakorisága nem változott, tartalma azonban sokat javult. Az észlelt szabálytalanságok száma négy év alatt 58-ról 336-ra emelkedett. Ennél jóval többször. 373-szor intézkedtek a hiányosságok megszüntetése érdekében. Az árellenőrzések során tapasztalt mulasztásokért, a különböző címeken kiszabott bírságok összege majdnem eléri a két es fél millió forintot. A fejlődés ellenére az osztály árhatósági tevékenysége még nem éri el a kívánt szintet. Ezt állapította meg legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága is. NÖGRÄD — 1968. április 26., péntek