Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-26 / 97. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ,l; u. Jubilál az írószer Ktsz salgótarjáni üzeme ŐQRÁD AZ MSZMP 'NÓGR AD- flítGYEÍ BIÍOTTSÁGA ÉS A Wf G Yjt I TANACS LAPJA. XXIV. ÉVF 97. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. ÁPRILIS 26., PÉNTEK Fogadás as FIK nagykövetségén Mahmud Riad elutazott Budapestről Csütörtökön Abdel ^^tah Arab Köztársaság külügymi- Fouad, az EAK magyar.. .zági nisztere és az általa vezetett nagykövete rezidenciáján ío- delegáció. A búcsúztatásra a gadást adott Mahmud Riad- Ferihegyi repülőtéren megje- nak, az Egyesült Arab Köztár- lent Péter János külügyminisz- saság külügyminiszterének bu- tér és vezetésével a magyar— dapesti látogatása és a ma- egyiptomi tárgyalásokon részt gyár—egyiptomi tárgyalások alkalmából. Megjelent a foga­dáson a tárgyalások egyiptomi delegációja Mahmud Riaddal az élen, a magyar delegáció pedig Péter János külügymi­niszter vezetésével. Ott volt a fogadáson Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese, dr. Bíró József vett delegációnk. Ott volt Rácz Pál, a kairói magyar a Magyar Népköztársaság kap­csolataiban. Mahmud Riad válaszában hangsúlyozta: — Őszintén örülök a tárgya­lásaink során elért eredmé­nyeinknek, és szeretném még- egyszer kifejezni az Egyesült Arab Köztársaság népének, nagykövet. Megjelent Abdel kormányának és elnökének há- Faittah Fouad, az EAK buda- Iáját mindazért a segítségért, amelyet az agresszió elleni harcunkhoz nyújtott a magyar nép, kormánya, vezetőivel együtt. Kapcsolataink örvende­tesen fejlődnek, s a magunk részéről mindent elkövetünk a bennünket összefűző szálak erősítésére. Az Egyesült Arab Köztársa­pesti nagykövete, továbbá F. J. Tyitov szovjet nagykövet, Josef Pucsik csehszlovák nagy­követ is. Mielőtt a vendégek beszáll­tak a repülőgépbe, Péter Já- külkereskedelmi miniszter, II- nos így búcsúzott Mahmud Ri- ku Pál művelődésügyi minisz- adtól: tér, Nagy Józsefné könnyűipa- _ itt-tartózkodásuk befejez­ik miniszter, továbbá a politi- tével szeretném mégegyszer ség külügyminiszteri küldött­kai, a társadalmi és a kultu- megköszönni, hogy ön, ellátó- sége az osztrák fővároson ke- rális élet sok vezető személyi- gatva hozzánk, szívesen adott resztül hazautazik Kairóba, sége. Megjelent a magyaror- nekünk értékes tájékoztatást A látogatás befejeztével köz- szági diplomáciai képviseletek országa politikájáról, hazai és teményt írtak alá a tárgyaló számos vezetője. ^ _ külpolitikai tevékenységéről, felek. A fogadást megelőzően Mah- Biztos vagyok abban, hogy a, műd Riad — Szarka Károly budapesti nyílt szellemű tár- külügymmiszter-helyettes és gyalás és eszmecsere nagyon Rácz Pál kairói magyar nagy- hasznos lesz országaink együtt­követ társasagában — megte- működésének megerősítésére, a kin telte a parlament épületét kétoldalú kapcsolatok íejlesz- és látogatást tett a Magyar tése és a közös nemzetiközi problémák megoldása terén is. Bizonyos, hogy megbeszélése­ink eredményei előrelendítő hatással fognak kamatozni az Egyesült Arab Köztársaság és Nemzeti Galériában. * Csütörtökön, a kora délutá­ni órákban elutazott Budapest­ről Mahmud Riad, az Egyesült Tájkonferencia Salgótarjánban Napirenden: nemzetközi kérdések és társadalmi problémák Tegnap Salgótarjánban, a TIT Nógrád megyei székhá­zában megnyitották Borsod, Heves, Nógrád megyék nem­zetközi, hadtudományi. iro­dalmi és történelmi szakosz­tályainak kétnapos előadói tájkonferenciáját. A tanács­kozáson megjelent Höhn Jó­zsef, a nemzetközi választ­mány országos titkára. Csü­törtökön a nemzetközi kér­désekkel foglalkozó neves szakemberek Latin-Ameri ka helyzetéről tárgyaltak. A konferenciát Gálfi Ár­pád, a TIT Nógrád megyei szervezetének titkára nyitotta meg. Elmondta, hogy a ten­gerentúli földrész földrajzi, gazdasági, társadalmi, politi­kai és katonai problémáinak megismerése azért fontos, mert a dolgozók széles töme­gei egyre nagyobb érdeklő­dést tanúsítanak a kontinens iránt. A megnyitó után került sor Palik Ferencnek a földrajzi és gazdasági tudományok ta­nárának előadására. Részlete­sen elemezte a földrész kia­lakulását, gazdasági összeté­telét. Előadását vetített ké­pekkel illusztrálta. Kollár Zoltán, a közgazdasági egye­tem tanára Latin-Amerika társadalmi és politikai helyze­téről tartott előadást. Mint hangsúlyozta, a földrész el­lentmondásoktól terhes. Na­gyon jelentős viszont abból a szempontból, hogy miközben az Egyesült Államok politikai bázisává fejleszti, a tömege­ket fegyveres diktatúrával el­nyomják. Ismertette a latin­amerikai forradalmi mozgal­mak helyzetét, s ebben Kuba szerepét. Ezek után került sor dr. Balogh Gyula alezredes ka­tona-politikai előadására. Részletesen elemezte Latin- Amerika Feltárta az AÁSZ szerepét, az Amerikai Egyesült Államok katonai beavatkozását a ha­ladó mozgalmak elfojtására. A tanácskozás a délutáni órákban konzultációval foly­tatta munkáját. A megyék küldöttei felszólalásukkal egé­szítették ki az előadásokat. Ma az irodalmi és történel­mi szakosztályok konferen­ciájára kerül sor. Szabó Bé­la történész, a feudális palóc falu felbomlásáról, a kapita­lista falu kialakulásáról tart előadást. A téma korreferátu­mát Bakó Ferenc, az egri vármúzeum igazgatója tartja. Csukly László tanár, A palóc­élet ábrázolása a magyar iro­dalomban címmel tart elő­adást. Tanácskozás a falusi népművelésről A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksé­ge és az Országos Népműve­lési Tanács csütörtökön együttes ülést tartott a TOT székhazában. A két tanács tagjain kívül részt vett az ülé­sen Aczél György, aa MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Ilku Pál műve­lődésügyi miniszter, s ott vol­tak a tanácsok és egyéb tár­sadalmi szervek képviselői is A megbeszélést Szabó Ist­ván. a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg, majd Molnár János művelődésügyi minisz­terhelyettes, az Országos Népművelési Tanács titkára tartott bevezető előadásit a falu kulturális életének idő­szerű kérdéseiről. A referátumot vita követte, amelynek során felmérték a termelőszövetkezetek, falvak művelődésének helyzetét, fog­lalkoztak azzal, hogy milyen anyagi erők állanáit rendelke­zésre a falusi művelődés to­vábbfejlesztésére, s a véle­ménycsere alapján meghatá­rozták az ezzel kapcsolatos tennivalókat. A tanácskozáson elhangzottak alapján közös felhívást bocsátanak majd ki a termelőszövetkezetek veze­tői és tágjai, valamint a nép­művelők számára. Az ötven tagú Komarov-exportbrigád szerelt a töltőtollakat üzemben a 3. oldalon.) A BNV egyik szenzációja lesz Hőtároló elektromos kályha gyártása kezdődik a Tűzhelygyárban Az idei Budapesti Nemzet­közi Vásárnak minden bi­zonnyal egyik tüzeléstechni­kai szenzációja lesz a sófürdős hőtároló elektromos kály­ha, amelyet a feltalálóval, dr. Bíró Attilával kötött szer­ződés értelmében a salgótar­jáni Tűzhelygyárban fognak gyártani. A szerződést ápri­lis 29-én írják alá. A kályha működésének alapelve, hogy a tartályokban elhelyezett, kü- lönleges összetételű sót a vil- lamos energia melegével felol­vasztják. A sófürdő az így tárolt hőt a visszakristályoso- dás folyamatában kisugároz­za. A só olvadása viszonylag rövid idő — nyolc óira — alatt végbemegy, — míg az újra- ikristályosodás. tehát a tá­rolt bő leadása mintegy ti­iag a kályha bekapcsolása, il- gia Felügyelete örömmel üd- letve a só felolvasztása éjjel vözölte a találmány ipari történhet, amikor a villamos előállítását. Elterjedésétől jé- áram olcsóbb. A só felolvadá- lentős villamosenergia- és sa után a kályha automatiku- széramegtakarítást várnak. Ai- san kikapcsolja az áramot, kalmazása hozzájárulás az megkezdődik a só kihűlése, vagyis a tárolt hő kisugárzá­sa. Számítások szerint a kályha egyszeri „töltés” után hat—nyolc esztendeig üze­mel. A miskolci Tüzeléstechnikai Intézet igazgatóhe­lyettesének szabadalma nyo­mán a Tűzhelygyárban — hosszú kísérletek eredménye­képpen — elkészültek az első mintapéldányok, amelyeket a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron már a nagyközönség is megtekinthet. A Nehézip>ari zenhat óráig tart. Gyakorlati- Minisztérium Villamosener­ésszerűbb energiagazdálko­dáshoz. A sófürdős hőtároló elektromos kályha bemutatá­sára meghívás érkezett Cseh­szlovákiából, a prágai tüzelés- technikai kiállítás rendező­bizottságátél. A Tűzhelygyár vezetőinek terve, hogy a merőben új elveken felépülő tügelőeszkoz null-sorozatát legkésőbb 1969. első negyedében kibocsátja. Ha azonban mód lesz rá, ezt még az idén végrehajtják, hogy a nagy érdeklődéssel várt új termék mielőbb meg­jelenhessen a hazai és a nemzetközi piacon. A mezőgazdaság szakember- és szakmunkás-ellátottságáról l lésesett a megyei népi eltenőrsési bizottság Tegnap Salgótarjánban ülést tartott a megyei népi ellenőrzési bizottság. Több korábbi vizsgálat és tájékozó­dás eredményének ismertetése után megvitatta a megye me­lentkezik a szakgárda számá­nak növelésére. Azt kutatták, mennyi agrármérnökre, technikusra, szakmunkásra, s egyéb, speciális képzésű szak­emberre lesz szükség az elkö­zőgazdasági szakember- és vetkező öt—tíz évben. szak munkás-ellátásánál-: hely­zetét. A vizsgálatot végző appará­tus mindenekelőtt arra ke­resett választ, hogy a mező- gazdasági üzemekben elegen­dő számú szakember és szak­munkás dolgozik-e. Elemez­ték, hogy mekkora igény je­Sikeres társadalmi munka a balassagyarmati járásban Tegnap délelőtt ülésezett a balassagyarmati járási tanács. Napirendjének legkiemelke­dőbb pontja a tavalyi költ­ségvetési és községfejlesztési huszonhárom terv teljesítésének megvitatá­sa volt. A járási tanács megállapí­totta, hgoy a községi tanácsol; jó irányító-szervező munkát végeztek. Példázza ezt. hogy eredetileg csup>án ötszázezer forintot alig meghaladó érté­kű társadalmi munkát tervez­tek a járásbaj»; ezt később majdnem egymillióra emelték, — a teljesítés négy és negyed- millió forint lett. A gyarmati járás falvai közül — az ezer­kétszázas lélekszámot megha­ladó kategóriában — Szügy gi szempontból is jelentékeny lió forintnál kevesebbet a helyi anyagok nagyarányú lett csuprán áldozni, felhasználása. Saját anyagok felhasználásában a járás száz- százalékos si­kel­A járás majdnem nyolc ki­lométer járdával, másfél kilo­méternél hosszabb szilárd kert ért el. E tekintetben leg- úttáP Drégelyna­iobban Hugyag. Hiny és Or- GaÄta ^ 1 “ jobban Hugyag, Iliny és halom dolgozott. A balassagyarmati járás jól gazdálkodott a termelőszö- ^orvosi vetkezetek erősítésére nyúj­tott, majdnem húszon két­millió forintos állami támoga­tással. Talajjavításra, vízren­dezésre, építkezés és gyü­mölcslé 1 építés segítésére, az építési állattenyésztés fellendítésé- mind gazcsere teleppel, az előbbi község ál­lakással, Dejtár négytantermes iskolával gaz­dagodott. Tizennyolc község járult hozzá a balassagyarma­ti kórházépítés költségeihez. Örvendetes, hogy az ez évi feladatok zöméhez tervezői, mind az megyei szinten a második he­lyezést érte el a községfejlesz- katonai helyzetét. I bési versenyben. Népgazöasá­re, és erdőgazdálkodásra ju- építési kapacitás adott. A tott az állami támogatás dön- tervdokumentáció hiánya tő, húszmillió forinthoz köze- csak kevés községben késiéi- lítő hányada. Jellemző a teti a munka megkezdését. így tsz-ek megerősödésére, hogy a — példul — Cserhátsurány- gyenge termelőszövetkezetek ban az iskola, Terénybem pe- dotációjára tavaly másfél mil- dig az óvoda építését. A rendkívül alapos, sok­rétű vizsgálódás érdekes ered­ményt hozott. Reális helyzet­képet nyújtott a jelenlegi ál­lapotokról, s tájékoztatást adott az igényekről. A jelen­legi helyzetben csupán az ál­lami gazdaságokról és a jobb termelőszövetkezetekről mond­hatjuk el, hogy elegendő szá­mú és kellő képesítéssel bí­ró szakemberekkel és szak­munkásokkal rendelkeznek. Az igények azonban mindkét vonatkozásban növekedtek. De míg a felső- és középfokú képesítésű szakemberek szá­mának növelésével különösebb gond nincs, a kellő számú szakmunkás biztosítása érde­kében sok a tennivaló. A jelentés, amely részét ké­pezi egy későbbi országos felmérésnek, hasznos, gondo­latébresztő vitát váltott ki. . Többek között vitatták a szám­szerű megállapítások realitá­sát, mivel eltérés tapasztalha­tó a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának felmérésétől. Többen szóvá tették, hogy a szak­munkásképzés fejlesztésének nagyobb üteme érdekében az iskolázási lehetőségek fejlesz­tése is szükséges. A NEB-ülés résztvevői vé­gül — néhány kiegészítéssel — elfogadták a jelentést. Amint a zárszóban elhangzott, ez a fontos téma nincs lezár­va. A megállapítások, javasla­tok realizálására ezután ke­rül sor. Májusban a népi el­lenőrzési bizottság széles kö­rű ankétot rendez, s a mező- gazdaság szakirányítóival, az üzemek vezetőivel, a műve­lődésügy képviselőivel ta­nácskoznak a tennivalókról. Megalakult az Országos Mezőgazdasági Szaktanácsadási Bizottság Csütörtökön a MÉM-ben megtartotta alakuló ülését az Országos Mezőgazdasági Szak- tanácsadási Bizottság, amely társadalmi testületként végzi majd munkáját: a mezőgaz­daság, az élelmiszeripar és az erdészet területén irányít­ja, szervezi a szaktanácsadási tevékenységet A bizottság megválasztotta vezetőségét: az OMSZB elnöke dr. Bíró Gyula nyugalmazott professzor lett, az ügyvezető elnöki munkakört Varró Jó- séf, az AGROINFORM szak­tanácsadási osztályának ve­zetője tölti be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom