Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-23 / 94. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGY El TANÁCS LAPJA "" XXIV. ÉVF., 94. SZÁM ARA: 70 FILLÉR ■H«Hi 1968. ÁPRILIS 23., KEDD Éjszakai riadó (3 oldal) Ügyészek az öregekért <4 oldal) A második hazai döntetlen (4. oldal) Aláírás előtt atomsorompó-szerzőcSés Zamfatyin sajtóértekeslete MOSZKVA (MTI) Az ENSZ-közgyűlés XXII. ülésszaka április 24-én meg­kezdi a 18-as leszerelési bi­zottság atomsorompó-6zerző- dés tervezetéről szóló jelen­tésének megvizsgálását. Eb­ből az alkalomból Leonyid Zamjatyin, a szovjet kül­ügyminisztérium sajtóosztá­lyának vezetője külföldi és szovjet újságírók számára sajtóértekezletet tartott, ame­lyen hangsúlyozta: minden lehetősége megvan annak, hogy a közeljövőben létrejöj­jön az atomfegyverek elter­jedésének megakadályozásáról szóló szerződés. Az ENSZ- közgyűlés XXII. ülésszakának szerdán megnyíló második szakasza az atomsorompó- szerződéstervezetről folytatott viták zárószakaszát jelenti, amely után az államok rá­térhetnek a rendkívül fontos és megoldásra megérett kér­désre vonatkozó nemzetközi szerződés aláírására. A szerződéstervezettel kapcsolatos munkák sike­res befejezése: sok állam kitartó erőfeszítéseinek gyümölcse —• hangsúlyozta. A szerződéstervezet — hangzik a továbbiakban Zam­jatyin nyilatkozata — haté­konyan oldja meg a nukleáris fegyverek elterjedésének meg­akadályozását és elzár min­den ahhoz vezető utat, hogy a nukleáris fegyvereket birtok­ló hatalmak köre kibővüljön. A szerződéstervezet egyúttal gondot fordít az atomerő bé­kés célú felhasználásának elő­mozdítására. Hivatott továbbá kedvező feltételeket teremteni ahhoz, hogy az aláíró orszá­gok akadálytalanul, s gyors ütemben fejleszthessék iparu­kat, nemzetgazdaságukat. A szerződéstervezet külön elő­irányozza, hogy az aláíró nem nukleáris országok maximáli­san kedvező feltételek mellett segítséget kapjanak a nukle­áris fegyverekkel rendelkező országoktól nukleáris töltet alkalmazásával lebonyolítan­dó robbantások elvégzésére. A továbbiakban rámutatott: az atomsorompó-szerződés újabb fontos szakaszt jelent a fegyverkezési hajsza általá­nos megszüntetéséhez vezető úton. Ezután a nyilatkozat ki­emeli : a Szovjetunió figyelem­be vette a nem nukleáris or­szágok által kifejezésre jut­hatott garanciális óhajokat, s a maga részéről minden lehető lépést megtett, hogy e kérdés kielégítő megoldást kapjon. A nyilatkozat emlékeztet az ENSZ Biztonsági Tanácsa ha­tározattervezetére a szerző­désben részt vevő nem < nukle­áris államok biztonságának szavatolását illetően, majd nyomatékosan rámutat arra, ííogy az atomsorompó-szerző­dés megkötése megfelel vala­mennyi ország érdekeinek. A továbbiakban Zamjatyin válaszolt az újságírók kérdé­seire. Egy nyugatnémet laptudósí­tó kérdésére közölte: a szov­jet kormány a leszerelésért vívott harcot nem tekinti az atomsorompó-szerződés meg­kötésével lezártnak. Tovább folytatja harcát a teljes és ál­talános leszerelésért. A szov­jet kormány kész konkrét in­tézkedéseket tenni a leszerelés egyéb területein is. Kész alá­írni az általános és teljes le­szerelésről szóló megállapo­dást. A New York Times moszk­vai tudósítója arra volt kí­váncsi, hogy a Szovjetunió miképpen értékeli Románia álláspontját az atomsorompó- szerződés kérdésében. — Leonyid Zamjatyin felhívta az amerikai újságíró figyel­mét aura, hogy a szófiai ülésszak záróközleményében a Varsói Szerződéshez tartozó országok, ideértve Romániát is, kifejezésre juttatták azt a nézetüket, hogy az atomfegy­verek elterjedése megakadá­lyozásának problémáját meg kell oldani. Románia helyesli az atomfegyverek elterjedésé­nek megakadályozását, az atomsorompó-szerződés terve­vetének szövegében azonban kiigazításokat kíván eszközöl­ni. A Varsói Szerződéshez tartozó többi ország a szerződéstervezetet meg­felelőnek tartja jelen for­májában. A Pravda munkatársa Franciaország álláspontja iránt érdeklődött. A külügy­minisztérium sajtóosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a kérdésről a francia kormány nyilatkozatot adott ki, s ah­hoz ő nem kíván semmit sem hozzátenni. A Ruhr-Nachrichten moszk­vai tudósítója az iránt érdek­lődött, hogy milyen biztosíté­kot kap India, amennyiben nukleáris támadás érné egy olyan ország részéről, amely nem hajlandó aláírni az atom- sorompó-szerződést. Zamja­tyin utalt a nyilatkozatában említett garanciális rendszer­re, amelynek értelmében min­denekelőtt a Biztonsági Ta­nácsban helyetfoglaló nukleá­ris hatalmak, így a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Anglia, az ENSZ lévén sza­vatolják a nem nukleáris ha­talmak, tehát India biztonsá­gát is. A nyugatnémet Handelsb­latt moszkvai tudósítója sze­rint az NSZK kormányát ag­gasztja az, hogy az atomfegy­verek elterjedésének meg­akadályozásával kapcsolat­ban az angol szövegekben „ellenőrzésről” van szó a szóban forgó fegyverekkel kapcsolatban, az orosz nyelvű szövegekben pedig arról, hogy a nem nukleáris hatalmak „ne jussanak hozzá” ehhez a fegyverhez. A szovjet külügy­minisztérium sajtóosztályának vezetője válaszában leszögez­te, hogy azok, akik a atom­sorompó-szerződés ellen fel­lépnek, ezt nem nyelvi meg­gondolások, hanem politikai indokok alapján teszik, s nyelvi megfogalmazás ár­nyalataira való hivatkozás csupán kibúvó. Egy nyugati tudósító azt kérdezte, mi lesz, ha Kína nem írja alá az atomsorompó- szerződést. Zamjatyin hangsú­lyozta, hogy minden államot üdvözölni kell, amely csatla­kozik a szerződéshez, de ha a Kínai Népköztársa­ság nem lesz részese az atomsorompó-szerződés- nek, ez nem fogja csök­kenteni annak egyetemes jelentőségét. Sajtóértekezletének befejező részében 'Leonyid Zamjatyin hangsúlyozta: jelenleg a leg­fontosabb közös feladat tető alá hozni az atomsorompó- szerződést. Sok a naposcsibe, kevés a tojás Javuló felvásárlás — Nő a szarvasmarha exportja Friss tej a fogyasztóknak A főbb cikkek felvásárlása az első negyedévben — a tojás kivételével — jobban alakult mint a múlt év azonos idő­szakában. A hízottsertés-felvásárlás megközelíti az ötezret, ez a mennyiség több mint két és fél szerese az egy évvel koráb­binak. Az átvett hízott serté­sek átlagsúlya 117,6 kilo­gramm. A teljesítés az első negyedévben időarányosnak mondható. A járások közül a sertés­program előirányzataival szemben csupán a rétsági já­rásban tapasztalható lemara­dás, a többi járás teljesítése a várakozásnak megfelelően alakul. Vágómarhából 2 227-et vá­sároltak fel az első negyedév­ben, 14,7 százalékkal többet, mint múlt év hasonló idősza­kában. A felvásárolt vágó­marhák átlagsúlya tovább ja­vult: 524,3 kilogrammra nőtt, ami 15,6 kilogrammal nagyobb mint egy évvel korábban volt. Az összes felvásárlásból ex­portra került 837, ami 369-el több, mint tavaly az azonos időszakban volt. Az export- mariiák átlagsúlya 545,5 kilo­gramm volt, ami a külföldi vevők megváltozott igényei miatt 15,2 kilóval csökkent a tavalyi első negyedévihez ké­pest. A felvásárolt vágómar­hákból kétszázhatvanhatot helyeztek ki a tsz-ekbe to- vábbhizlalásra, 485 kilós át­lagsúlyban. Az idei kihelye­zés kétszerese az egy évvel ezelőtti mennyiségnek és az át­lagsúly egy mázsával na­gyobb. Az első negyedévben 134 vemhesüszőt vásároltak fel, s ebből hatvanhetet a tsz-ekbe és hatvanötöt az egyéni és háztáji gazdaságokba helyez­tek ki. Baromfiból 1644 mázsát vá­sároltak fel, 1,4 százalékkal többet, mint 1967 első negyed­évében. Az összes felvásárlás­ból az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezeteit mindössze 19 mázsával része­sedtek, ami fele az egy év­vel korábbi mennyiségnek. Április 10-ig a háztáji és egyéni gazdaságokban 314 ezer naposcsibét „terítettek”. A naposcsibe-kínálat sokszor meghaladta a keresletet. Tojásból kétmillió 166 ezer darabot vásároltak fel, 31,2 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. A felvásárlás vissza­esésében több tényező is köz­rejátszott. Elég itt utalni a kilós tételben történő átvétel­re, a tisztaság fokozottabb megkövetelésére, a szabvánv szigorú betartására, az árvál­tozásra. Az általános fogyasz­tási és értékesítési szövetke­zetek egymillió 378 ezer to­jást vásároltak fel az egyéni és háztáji gazdaságokból, ami a tavalyi első negyedévi fel» vásárlásnak csak a fele. Tejből 43 373 hektoliter az idei felvásárlás, ez 3,4 száza­lékkal több, mint tavaly a* azonos időszakban volt. Ele- rehaladást jelent, hogy a ter­melőszövetkezetek havonként mintegy 2200—2400 hektoliter tejet közvetlenül adnak el a boltoknak, illetőleg a fogyasz­tóknak. Ma jutalmazzák a legjobb dohánytermelőket A napokban értékelték az ország dohánytermelő terme­lőszövetkezeteinek, állami gaz- cfaságainak tavalyi eredmé­nyeit. Az értékelés szép nóg­rádi sikert hozott. A kerti do­hányt termelő közös gazdasá­gok közül az országos elsősé­get az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Terme­lőszövetkezet érte el. A har­madik helyet pedig a Sziráki Állami Gazdaság szerezte meg. Az érsekvadkerti dohányo­sok már eddig is szép sikere­ket mondhatnak magukénak. Az 1962-es és az 1964-es Me­zőgazdasági Kiállításon és Vásáron mindkét alkalommal aranyéremmel jutalmazták do­hányukat. Tavaly 135 holdon termeltek kerti dohányt, s holdanként 11,90 mázsás net­tó eredményt értek el. Mag- lódi János munkacsapata 12,41 mázsa nettó termésael a leg­jobb munkacsapat lett. Az egy holdra jutó árbevétel 37123 forint. A termelőszövetkezet az idén 165 holdra növeli a do­hánytermő területet, ami a dohánytermelést kedvezően elősegítő rendelkezések ered­ménye. A Sziráki Állami Gazdaság 50 holdon termelt tavaly ker­ti dohányt és 8,5 mázsás hol- dankénti átlagtermést ért el. Minőségi munkájukra jellem­ző, hogy a leadott dohány 70 százalékát első osztályú mi­nőségben értékesítették. A helyezettek a kitüntető oklevelet és a pénzjutalmat ma délelőtt ünnepélyes ankéton ve­szik át, amelyet Szolnokon rendez a Magyar Dohányipar. Az érsekvadkertieket Szarvas István párttitkár és a legjobb munkacsapat-vezető képviseli. Megkiszorázták Lenin szobrát Salgótarjánban V. I. Lenin születésének 98. évfordulója alkalmából tegnap Salgótarjánban, a megyei ta­nács épülete előtt levő szo­bornál a párt- és tanácsszer­vek koszorúzási ünnepséget rendeztek. Az ünnepségen Jerki Mihály, a megyei ta­nács loarta lapszervezeteinek csúcstitkára méltatta a nagy forradalmár munkásságát. — Mi, magyarok hamar megtanultuk Lenin nevét, szá­munkra ez a név jelentette a háborútól, a földbirtokosok, a gyárosok és bankárok uralmá­tól való szabadulást. Ezért ta­lált követőre Magyarországon is a szovjet példa 1918—1919 forradalmaiban. Nemzeti tö­rekvésünk dicsőséges szakasza­inak félévszázados jubileumá­hoz közeledve idézzük most Leninnek 1919-ben, a magyar munkásokhoz intézett szavait: „Az a háború, amelyet ti vi­seltek, az egyetlen jogos, igaz­ságos, igazán forradalmi há­ború, az elnyomottak háború­ja, az elnyomók ellen.” — Napjainkban is többször nemcsak idézzük az üdvözlő szavakat, hanem tanításait is alkalmazzuk mai viszonyaink között, s tanításai alapján pár­tunk vezetésével haladunk előre a szocializmus építésé­ben — mondotta többi között Berki Mihály. A párt- és tanácsi szervek, a társadalmi és tömegszerve­zetek koszorúját helyezték el ezután az emlékmű talapzatá­ra a kegyelet és hála jeléül. Csak legyen elég vagon a sok fának. Minden talpalatnyi hely foglalt a litkei vasútállomáson. A helybeli erdészet dolgozói készülnek a szállításhoz. Egy hét alatt húsz vagon »papírfát” indítanak Olaszországba, öt vagon tűzifái a fővárosba, s négy vagon bányafát a nógrádi bányaüzemek részére

Next

/
Oldalképek
Tartalom