Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-20 / 92. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÖ6RÁD AZ ÚSTA/i P . NÓG RÁD MÍG Y El BIZOTTSÁGA ÉS A MEG Y 11 TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 92. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. ÁPRILIS 20., SZOMBAT Befelezte tanácskozását a Hazafias Népfront IV. kongresszusa A Hazafias Népfront kongresszusa péntek délelőtt folytatta tanácskozását. Az elnökségben többek között megjelent Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, és Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az ülésen felszólalt dr. Bognár József akadémikus, Dimit- ru Gheorghiu, a Román Népi Demokratikus Unió delegációjának vezetője, Hunyadi Károly Tolna megyei küldött, A. A. Szurkov író, a szovjet bé- kemozgalam elnökségének tagja, Izsáki Mihály Komárom .•negyei, Heged,űs László Pest megyei küldött, Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, dr. Kanyar József, Somogy megyei, Bállá István Nógrád megyei küldött, Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke, dr. Sályi István, Borsod megyei, Vass György Vas megyei, Lipták András Békés megyei, valamint Benke Márton Fejér megyei küldött. á A kongresszus elénk figyelemmel hallgatta Bognár József professzor felszólalását, aki az új gazdaságirányítási rendszer társadalmi, politikai kérdésedről tanácskozó különbizottság munkájáról tett jelentést. Az előzetes vitaanyag főként a gazdasági reformnak az egész társadalmi és politikai életre gyakorolt nagy hatását hangsúlyozta. Bognár professzor, ismertetve a bizottságban folytatott vitát, bizonyos kiegészítéseket javasolt a dokumentumhoz, amelyeket a már érzékelhető új gazdasági tapasztalatok indokolnak. Több felszólaló is utalt a reformmal kapcsolatos tapasztalatokra. arra, hogyan erősíti az új gazdaságirányítási rendszer az emberek szocialista vonásait, a kollektív gondolkozásmódot, amelyek kitel- jesítik a felelősségtudatot, a kisebb közösségek és az egész ország jövője iránt. ★i Rendkívüli rokomszenwei kísérte a kongresszus a szovjet delegátusnak, A. Szurkov- nak, a szovjet írószövetség titkárának felszólalását. A. Szurkov beszélt a magyar nép eredményedről, és a szovjet emberek efölött érzett őszinte öröméről. Rövid áttekintést tett a magyar—szovjet baráti kapcsolatok múltjára is, kiemelve, hogy a szovjet népet a 100 ezer magyar internacionalista hősi küzdelme erős szálként fűzd a magyar kommunistákhoz, a magyar néphez. Hangsúlyozta, hogy a két nép barátsága a kölcsönös egyenlőség és tisztelet alapján áll, és azon a meggyőződésen, hogy a nép legjobb fiait mindig fütötte hazaszeretetük, és internacionalista kötelességtudatuk. Beszéltek a különböző megyék küldöttei a gazdag magyar—szovjet kulturális kapcsolatokról, szovjetunióbeli élményeikről, amelyeket számos társas- és egyéni utazás alkalmával szerezték, amelyeket sok helyen éppen a Hazafias Népfront bizottságok szerveztek. Nagy figyelemmel hallgatta a kongresszus azon küldöttek felszólalását, akik a munkásparaszt szövetség jelenlegi helyzetét elemezték, s főként a munkások népfrontbeli munkájáról beszéltek. Az egyes tapasztalatokat összegezve világossá vált, hogy az erősen iparosodó megyékben, ahol a községek jórésze is erősen városiasodig, intenzívebben kell ezeket az immár munkásokat bevonni a népfrontmozgalomba. Ez igen jó támasz a közvélemény helyes formálásában, de segíti a széles munkás-rétegek megnyerését is. Ily módon mégin- kább lehetősége van a bátor véleménynyilvánításra, a népfront fórumain. E területen szorosan együtt kell működni a szakszervezetekkel is. Erőteljesen hangsúlyozták: a népfrontmozgalomban nem hagyhatók figyelmen kívül a munkások széles rétegei. * A nép tehetsége, alkotó- készsége vissza-visszatérő téma volt a tanácskozáson. Többen hangsúlyozták a pedagógusok, elsősorban az általános iskolai tanítók, tanárok felelősségét, akinek kezében kifejlődhetnek, de el is sikkadhatnak a tehetségek. Ha más vonatkozásban i6, de ugyancsak a nevelés jelentőségéről beszéltek azok a küldöttek is. akik a termelőszövetkezeti életben Is nagy fontosságot tulajdonítanak ennek. Fontos ismertetni és megszerettetni az ifjúsággal a mai paraszti, mezőgazdasági munkát. Ezt igyekeznek megvalósítani a tsz-ek szocialista brigádjaiban: azonban a fiatalság egészét jobban kell tájékoztatni a mezőgazdaság alapjában megváltozott helyzetéről, hogy a falu, a mezőgazdaság megfelelő szakember-utánpótláshoz jusson. Ez is népfrontfeladat — hangsúlyozták. * Erdei Ferenc főtitkár foglalta össze a vitát és válaszolt a felszólalásokra, javaslatokra. Az általános helyesléssel fogadott főtitkári vitazáró után következett a határozat- hozatal. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa előterjesztését, a határozatokat és a főtitkári választ. Ugyancsak elfogadta a Hazafias Népfront működési szabályzatának módosítására benyújtott javaslatot, amely nem változtat a népfront- mozgalom eddjgi szervezési és működési elvein, csupán mozgalmi jellegét juttatja méginkább kifejezésre. A kongresszus hasonlóképpen jóváhagyta a három munkabizottság által kidolgozott dokumentumokat. Ezután dr. Zsigmond László, a jelölő; bizottság nevében javaslatot tett a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjaira, szám szerint 174 személyre. Megjegyezte, hogy a javasoltak csaknem egyharmada eddig nem volt tagja az országos tanácsnak, ami új erők bekapcsolását jelenti, s egyben nagyobb számban szerepelnek a javasoltak között munkások, és nők is. A kongresszus megszavazta az országos tanács tagjaira tett előterjesztést. Ezután az új vezetőtestület összeült, hogy megválassza az elnökséget és a tisztségviselőket. Az új tisztségviselők Az országos tanács elnöke: Kállai Gyula, az országos tanács főtitkára: Erdei Ferenc. Az elnökség tagjai: dr. Bakos József, Bartolák Mihály, Bencsik István, dr. Bognár József, Borovszky Ambrus, dr. Erdcy-Gruz Tibor, dr. Földi Mihály, Harmati Sándor, dr. Ijjas József, Losonczi Pál, Madarász Lajos, dr. Mihályfi Ernő, Nánási László, dr. Ne- mecz Ernő, Pióker Ignác, Somogyi József, Somoskői Gábor, Sümegi János, Szabó János, Szabó Kálmán, Vas Wittek Miklós, Varga Gábor né, Veres Péter. Ezután Kállai Gyula mon dott zárszót. A Hazafias Népfront IV. kongresszusa ezzel befejezte munkáját. Bállá István felszólalása — A Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolójában is nagy teret kapott a mezőgazdaság és annak fejlődése. Szükséges is ez, hiszen a mezőgazdaságban dolgozók száma igen magas, és sorsuk javítása valamennyiünknek szívügye kell hogy legyen. Igaz, hogy a parasztság életformája megváltozott, és az enyém helyett, a miénk fogalma lett úrrá, mégis szükséges, hogy segítsünk a parasztságnak a tud,ait formálásában. Termelőszövetkezeti parasztságunk ma már hűséges társa a munkásosztálynak és vele együtt dolgozik a szocializmus teljes felépítéséért — kezdte felszólalását Bállá István, az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezet elnöke. Beszéde további részében hangsúlyozta: megváltozott a falusi élet, s új helyzet alakult ki. A gépek, a fejlett agrotechnika megismerése arra késztette a parasztságot: tudását úgy fejlessze, hogy az új helyzetben is meg tudja állni a helyét. A mezőgazdasági dolgozók a komolyabb feladatok elvégzése céljából szükségesnek tartják szaktudásuk fejlesztését. Meg kell teremteni erre a lehetőséget is — hangsúlyozta Bállá István. — Arra kell törekedni, hogy a mezőgazdaságban dolgozók csakúgy, mint az ipari munkások mindent megtaláljanak, ami szórakozásukat, kulturáltabb életmódjukat segíti. A továbbiakban a fiatalok gondjaival foglalkozott. — Nem könnyű feladat fiataljainkat a mezőgazd,aságba irányítani. Gyakorlatból ismerem, milyen nehéz a fiatalságot a mezőgazdaság számára megszerezni. Nógrád megyében péídául a legközelebbi években négyezer fiatalra lenne szükség a termelőszövetkezetekben. A mezőgazdasági ipari tanulók aránya azonban annyira alacsony, hogy ezt a számot biztosítani nem tudjuk. Ezért ennek a négyezer fiatalnak a meggyőzéséhez kérünk mi segítséget, hiszen a termelőszövetkezeti vezetők ön(Folytatás a 2. oldalon) A hét közepén megkezdték a kukorica vetését a balassagyarmati Palócföld termelőszövetkezetben. A cifrakerti hibridből háromszáz holdon kerül földbe a mag II Hazafias Népfront IV. kongresszusának állásfoglalása a népfrontmozgalom helyzetéről és feladatairól A Hazafias Népfront 1968. április 17—19- én tartott IV. kongresszusa megvitatta a népfrontmozgalom tevékenységét a III. kongresszus óta eltelt időszakban. Országunk gazdasági és társadalmi fejlődése, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája, és az előttünk álló feladatok lehetővé, és szükségessé tették, hogy a kongresszus mélyrehatóan megvizsgálja a Hazafias Népfront mozgalmi tapasztalatait, és állást foglaljon a fejlődésünk jelenlegi szakaszában előttünk álló tennivalókra. 1 A kongresszus megálla- *■ pította, hogy a III. kongresszus óta eltelt négy év alatt a népfront tevékenységének a feltételei bővültek, s maga a mozgalom erősödött és fejlődött. A népfrontpolitika következetes érvényesítése és fejlesztése kedvező légkört teremtett a népfrontmozgalom kibontakozása számára, s a népfront szervei országosan megszilárdultak. Az országban 3 500 népfrontbizottság működik 130 000 taggal, s emellett több százezer a mozgalom aktív munkatársainak a száma. Kialakult a Hazafias Népfront helye és szerepe hazánk politikai, társadalmi életében, bár a mozgalomban rejlő lehetőségeket még nem aknáztuk ki a lehetséges mértékben. A népfrontmozgalom politikai életünk állandó tényezőjévé vált, és rendszeresen állást foglal a főbb társadalmi és politikai kérdésekben. Az országgyűlési és tanácsi választások előkészítésében és lebonyolításában megnövekedett a népfront szerepe, s a ráháruló feladatokat eredményesen ellátta. A Hazafias Népfront választási felhívása nagy visszhangot keltett a választópolgárok széles körében, s az ennek alapján kifejtett választási tevékenység hozzájárult közéletünk demokratizálásához. Az egyre bonyolultabb nemzetközi helyzetben a Hazafias Népfront széles tömegek társadalmi erejével támasztotta alá Népköztársaságunk külpolitikáját, állást foglalt a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Különösen kiterjedt volt békemozgalmi és szolidaritási tevékenységünk. A népfrontbizottságok eredményesen közreműködtek abbéin, hogy közvéleményünk a nemzetközi politika nagy kérdéseiben helyesen tudjon tájékozódni. A szocializmus teljes ' felépítésének időszakában továbbra is történelmileg indokolt a népfront léte, sőt további erősítése és fejlesztése szükséges. Népünk túlnyomó többsége egyetért a szocializmus céljaival, s a társadalmunkban meglevő különféle világnézetű emberek és csoportok készek részt venni e célok valóra váltásában. Ennek alapja az osztályok és rétegek alapvető érdekeinek egybeesése. Társadalmi fejlődésünk adott időszakában azonban az osztályok, rétegek és a dolgozók egyes csoportjai között szükségszerűen átmeneti érdekütközések és részlet- beli nézetkülönbségek is jelentkeznek. Ezek feltárásában és feloldásában nélkülözhetetlen szerepe van a népfrontmozgalomnak. A szocializmus teljes felépítése azt jelenti, hogy élő valósággá tegyük mindazt, amit a szocializmus eszméi kifejeznek. Különösen feladatunk a szocialista tulajdonviszonyok erősítése és fejlesztése, a termelés növelése és az életszínvonal emelése, szocialista intézményeink működésének állandó javítása, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése és nemzeti kultúránk felvirágoztatá - sa. Mindebben az a legfőbb hivatása a Hazafias Népfrontnak, hogy a szocialista nemzeti egység erősítését és fejlesztését szolgálja. Amíg ősz tályok vannak és van párt, addig a népfrontra is szükség van. A szocialista nemzeti • egység politiIcája: szövetségi politika, népfrontpoli- tika, aminek az az alapja, hogy a munkásosztály csak az egész dolgozó nép élén, széles osztályszövetségben viheti győzelemre a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcát. Ez a politika érvényesül a népfrontmozgalomban, amely társadalmunk valamennyi osztályának és rétegének összefogását valósítja meg a szocialista társadalom teljes felépítésére a kommunisták és a pártonkívüliek szervezett együttműködésével, a szocialista nemzeti egység megteremtésével és állandó erősítésével. A nemzeti egység fő bázisa a munkás-paraszt szövetség. A társadalmi és nemzeti haladás vezető ereje a munkásosztály és pártja, azonban a fejlődés során ideológiai és politikai törekvései mindinkább kiterjednek a parasztságra és más társadalmi rétegekre is. Az értelmiségi rétegeket nemcsak a szocialista és nemzeti célok közössége, hanem a származás is nagyrészt a két nagy termelő osztályhoz, a munkás-paraszt szövetséghez köti. És a társadalmunkban megmaradt kisiparos és kiskereskedő rétegek is beilleszkednek a szocialista nemzeti egység keretei közé. A szocializmus kivívása és megvalósítása egykor csak a munkásosztály harci programja volt, ma pedig nemzeti céllá vált. A szocializmus alapvető politikai érdekközösséget teremt a társadalom minden része számára és a <Folytatás a 2. oldalon)
