Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-02 / 78. szám
Ellentétes szavak Szocialista demokráciát (Folytatás az l- oldalról.) mellett. Mindenesetre Johnson támadta pártjának „széthúzó” elemeit, és egységre szólított i*L Párosult ez a Vietnamról elhangzott bejelentéssel, amelyben — megintcsak ellentmondásos módon — túl sok szó hangzott el a katonai erőfeszítések. fokozásáról, a csapat- erősítésekről, 'tartalékosok behívásáról, a háborús pótkiadásokról, és a dél-vietnami rezsim hadseregének erősítéséről. Ezért fogadták világszerte tartózkodással a bejelentést a VDK területe nagyrésze bombázásának megszüntetéséről. Amint a moszkvai Izvesztyija rámutat, Johnson nem szólt arról, hogy a bombázások kar- látozása milyen Időtartamra érvényes. A feltűnő az, hogy Johnson tulajdonképpen csokorba gyűjtötte az elmúlt hetekben politikai ellenfelei részéről megpendített javaslatokat a vietnami „deeezkaláció- ra”. Ez is azt látszik tanúsítani, hogy az elnök egyre népszerűbb bírálóinak vitorlájából akarja kifogni a szelet, A nyugati fővárosokban először hitetlenkedve fogadták a hírt, majd pedig üdvözölték, mindenekelőtt a bombázások korlátozását. Mindeneseire sokan rámutatnak arra, hogy az amerikai elnök népszerűsége az elmúlt hetekben mélypontra zuhant. Mint a Reuter kommentátora irta Johnson bejelentése „drámai elismerése volt annak, hogy az elnök népszerűsége egyre Inkább elenyészik, s az amerikai népet mindinkább megosztja a vietnami háború”, A DPA hírügynökség kommentátora szerint Johnson „nem sok esélyt láthatott a sikerre, amikor feladta a versenyt, mielőtt még az megkezdődött volna számára”. Nagyon jellemző viszont, hogy a UPI amerikai hírügynökség szerint Johnson kortesvezérei „bíznak abban, hogy az elhatározás nem végleges'1: Wisconsin államban a kortesvezérek továbbra is „futtatják” Johnson nevét. Érdekes, hogy maga az elnök sajtótitkára sem tudott száz százalékosan igent mondani arra, hogy az elnök elhatározása végleges-e.., Hétfő délután sajtóértekezleten Robert Kennedy is. Üdvözölte Johnson bejelentését és feltűnő módon ő Is az egységre szólított fel. Sürgette, hogy kezdődjenek megbeszélések közte és Johnson között, ami megint csak annak a jele, hogy a demokrata párt kétségbeesett erőfeszítéseket tesz pozíciói megmentésére. Mindenesetre Kennedy sokat beszélt a békéről, és hangoztatta, hogy annak megfelelő programot kell kidolgozni. Természetesen ezek még csak az első reagálások a fontos fordulatra, hiszen a nagy lapok és a mértékadó politikai körök csak ezután fogják kifejteni véleményüket. Jellemző, hogy Fulbright szenátort egy beszéd kellős közepén érte a johnsoni bejelentés, és ő semmiféle kommentálásra nem volt hajlandó. A Vietnamról elhangzottak alapján annyi máris látható, hogy az amerikai kormánypropaganda nagy reklámot csap majd a johnso- ni részleges korlátozásnak, amelynek jelentőségét azonban — mint mondottuk — a ka- rendkívüli tonai erőfeszítésekről elhang- megszólolt zottak alaposan csökkentik. akarunk Alexander Üuheek beszámolója a CSKP KB ülésén Az elnökségre pályázó Robert Kennedy szenátort hatalmas PRÁGA Alexander Dubcek beszámolója elején kifejtette, hogy magyarázatot kíván fűzni azokhoz az anyagokhoz, amelyeket a KB elnöksége a hétfői ülésen a plénum elé terjesztett és ugyanakkor beszámol arról, hogyan értékeli a CSKP KB elnöksége a januári plénum óta a csehszlovák társadalomban és a pártban végbement fejlődést. „Nyilvánvaló és vitathatatlan — mondta a párt első titkára —, hogy a januári plénum óta megindult mozgás, amelyet a kommunista párt indított el, kifejezetten szocialista és demokratikus jellegű, s azt valamennyi állampolgár addig soha nem tapasztalt aktivitása jellemzi. Rámutatott, hogy az elmúlt hónapok eseményeinek megértése oéijából meg kell vizsgálni azoknak az ellentéteknek a lényegét, amelyek az elmúlt években a társadalomban és a pártban felgyülemlettek. A szocialista forradalom új fázisának megvalósítása az arvtagonizmustól mentes kapcsolatok szakaszában szükségeséé tette a politikai rendszer további formálását. Olyan kialakítást, hogy az megfeleljen az új helyzetnek. Nevezetesen a párt szerepének elmélyítéséről van szó, és általában arról, hogy miképpen áll hozzá a párt, a társadalmi fejlődés jelenlegi feladataihoz. Helyes volt, hogy a párt a megoldásra váró problémák politikai vonalát hangsúlyozta. A CSKP így egyre határozottabban és meggyőzőbben állt a folyamat élére, akkori*, ha az utóbbi három hónap gyors és összetett eseményeinek konkrét menetét a Központi Bizottság nem tudta az előre meghatározott keretek közé szorítani. Az egész folyamat sajátossága abban van, hogy legnagyobb részben — különösen ami az események ütemét Illeti — a kommunisták vezette széles tömegek alkotó és ugyanakkor spontán aktivitása határozta azt meg, amely így a CSKP plénumának határozati értelmében minden felülről jövő utasítgatás nélkül jutott kifejezésre. Nem többről és nem kevesebbről van szó —■ mondotta Dubcek — mint a tömegek és a párt feladatáról alkotott alapvető marxista szemlélet érvényesítéséről, arról a politikáról, amely csak akkor töltheti be feladatát, ha teljes mértékben támaszkodik a legszélesebb tömegek érdekeire, tapasztalataira. A mi jelenlegi politikai mozgalmunkban — folytatta Dubcek — is ez a gyakorlat érvényesül. Az ilyen eljárást a kommunisták és a lakosság döntő többsége helyesli. Növekszik a bizalom a párt lránt és növekszik az önbizalom a pártban. A januári plénum állásfoglalása helyesnek, sőt nagyon időszerűnek és szükségesnek bizonyult, mert a helyzet a sok megérett és megoldatlan politikai probléma miatt akut politikai válsággal fenyegetett. Ezt csak bizonyította az a hevesség, ahogyan az egész társadalom reagált erre. Ugyanakkor azonban ez a körülmény az egész pártot és a Központi Bizottságot is arra kötelezi, hogy minden erejét a szocialista demokrácia megvalósítására összpontosítsa. Másrészt azonban nem szabad figyelmen kívül hagynia azokat a szélsőségeket, amelyek ártanak a mozgalomnak. Mindenkinek és elsősorban a párttagságnak tisztában kell lennie azzal, hogy nem akármilyen demokráciát, hanem szocialista demokráciát akarunk. Nem lehet szó a párt vezetőszerepének gyengítéséről, hanem csakis a lenini normáknak az új feltételekkel összhangban álló hatásos és célravezető megvalósításáról. Dubcek ezt követően hangoztatta, hogy a szocialista forradalom további és teljes megvalósításának alapvető tényezője a munkásosztály, amelyre a társadalmi haladás eddig támaszkodott, és a jövőben is támaszkodni fog. Ezután arról beszélt, hogy a párt tovább akarja fejleszteni és meg akarja szilárdítani mindazt, ami a múltban pozitív volt. Teljesen alaptalan — mondotta —, hogyha ezt a fejlődési folyamatot egyesek arra akarják kihasználni, hogy sommásan elvetnek és lebecsülnek minden eddig elvégzett munkát Amikor elvetjük a hibákat, és azt, ami túlhaladott, nem vetjük el a becsületes munkát. Az előadó eztán a KB és a párt előtt álló közvetlen feladatokról beszélt. A legfőbb tennivaló — mondotta — a megújhodási folyamat elmélyítése, konkretizálása, megszilárdítása. Az eddigi tapasztalatok, beleértve a járási konferenciák tapasztalatait is — módot adnak arra, hogy a párt a legutóbbi plénum szellemében bontakoztassa ki tevékenységét és elhatárolja magát a demagógia, az anarchia és a különböző szélsőségek megnyilvánulásaitól, amelyek csak zavarják a demokratikus folyamatot Ezután kifejtette, hogy nem elég a múlt hibáit megállapítani, hanem keletkezésük okait is meg kell világítani. Éppen ezért a XIV, kongresszusig hátralevő időben el kell végezni az eddigi gazdasági és politikai fejlődés alapos elemzését, Ugyanakkor ki kell dolgozni a párt programját ami feltételezi, hogy a pártnak vissza kell térnie az emberekkel való eleven kapcsolatok gyakorlatához. Az előadó a továbbiakban röviden ismertette a CSKP akcióprogramját. Átszervezik: a KB elnökségét és titkárságát Üj alkotmány kidolgozására kerül sor. Tovább nő a társadalmi és érdekképVSfeTe- ti szervek önállósága. Dubcek elvtárs szólott a gazdasági célkitűzésekről, majd nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. tömeg vesz! körfii a New York-i repülőtéren március 31-én éjjel, röviddel azután, hogy Johnson elnök bejelentette, nem kivánja jelöltetni magát a következő elnökválasztáson (Kadiotelefoto — MTI külföldi képszolgálat) fl rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ: 6.20: Co»i lan tutte. — 1.30: A diósgyőri várban. — 9.60:Harsan a kürtszó: — 1.(3: A tótkomlós! szlovák együttes eitera- ts pengetés zenekara Játszik, Kárász Mihály ne és Tejsi Mihály énekel. — 10.18; Tánczene. — 10.5»: Fiatalok stúdiója. — 13.15: Berlioz: Harold ItáUában — szimfónia. — 12.15: Kedvelt régi melódiák. — 13.0«: A világgazdaság hírei. _ 13.85: A budapesti ulabiuk műsora. - 13.86: Mi öregek. — 13.22: Kovács Árpád népi zenekara játszik, a Gutenberg Művelődési Ház ifjúsági kórusa énekel. — 13.53: Báthy Anna énekel. — 11.11: Kalandozás könyvországban. — 15:15 Operettdalok. — 15.25: Bemutatjuk a Hanglemezgyártó Vállalat új felvételét. — 16.25: Rádióiskola. — 16.56: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Tallózás a világsajtóban. — 17.20: Zala Tóth Erzsébet és Mozsár Imre magyar nótákat énekel. Burka Sándor tárogatózik. — 17.(5: Hozzászólás — lakás ügyben. — 16.00: Könnyűzenei híradó. — 16.30: A Szabó család. — 19-31: Hallgatóink figyelmébe. 16.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. — kb. 20.36: Koezkás Sándor könyvszemléje. — kb. 21.30: A Magyar Rádió ét Televízió népi zenekara Játszik. — 22.20: Klasszikus operettekből. — 22.50: Meditáció arról, hogy miért nem szereti Sartre a strukturalizmust. — 23.0«: Kamarazene. — 23.(1: Könnyűzene. PETŐFI RÁDIÓ: 10.0«: Kodály: Székelyfonó. — 11.15: Légi útvonalak tegmap és ma. — 11.30: öt penny. — 12.09: Báthy Anna énekel. — 12.(0-' Házunk lajá. — ■ ~á* . luuzáioá. — 13.(7: Vízállásjelentés. — 16.00: Kettőtől hatig. .. A Petőfi rt- dló zenés délutánja. — 16.10: Gazdasági akadémia. — 16.35: Hangverseny a stúdióban. — 19.15: Magyar nóták. — 19.56: ló éjszakát gyerekek! — 20.31 Énekóra. Vidám kisopera. — 21.55: Palló Imre énekel. — 22.16: Prágai Jazztesztlvál — 1967. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.05—10.30: Iskolatévé. — 13.35:—ls.Ml Iskolatévé. — 17.59: Műsorismertetés. — 19.00: Hírek. — 10.03: Csináld magad! 11.35: Sokezemközt. — 19.10: A világ térképe előtt. — 19.2o: Esti mese. — 19.30: La Fontaine meséi. — 10.55: Szünet. — 20.00: Tv-Hlradó. — 20.20: Halló, fiúk! Halló, lányok! — 21.50: Parabola. — 22.10: Tv-Hlradó 2. kiadás. — A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: 17.45: A PrMr»> Nemzeti Múzeum új gyűjteményeL — 19.55: Hét tanú (tv-film). — 21.30: Altatódalok. — 21.35: Tv- Híradó. 2 NÓGRÁD - 1968. április 2., kedd 67. Hajnalban az erőd elcsendesedett. A nehéz nap után mélyen aludt mindenki. A katonák egy része súlyos alkoholmérgezéssel a kórházba került. A többiek fejfájással, sajgó tagokkal sorakoztak az ébresztőre. Finley néhány rövid mondatban közölte velük, hogy súlyos büntetés helyett egyszerűen részegeskedésnek tekintik ami történt, és minden tizedik embert a bűnösök közül négy nap pelote-ra ítélnek. Ha legközelebb hasonló eset előfordul, a bűnösöket haditörvényszék elé állítják. Némán hallgatták. A nap ébredt, és a forróság szinte másodpercenként növekedett. Ezután összeállították a corvée-t. Csupa megbízható ember: Galamb, Spoliansky és a többiek kerültek a szakaszba. Finley vezette őket. de La- touret is ment. A rabok már előző nap délutánja óta hiába nyitogatták a vízcsapot. Nem kaptak inni. Az éjszaka még tűrhetően telt, de reggel az Izzó melegben már nagyon legyengültek a szomjúságtól, szédülten, * kimerültén ültek a fojtó dzsungelben, több mint kétszáz emberi váz... Látták a corvée-t érkezni. Látták, hogy a tiszt „súlyba” vezényli a fegyvereket, és rájuk irányulnak. Senki sem mozdult. Lövetni fog? Lehet... Most kiválik egy őrjárat a corvée-ból. és a tiszt vezetésével közeledik. Néhány rab nehézkesen felemelkedik. Eszükbe sem jutott, hogy megtámadják a maroknyi csapatot. — Emberek! — mondta röviden Finley. — Azt izentem nektek tegnap, hogy ha vlsz- szatértek a táborotokba, senkit sem fogunk megbüntetni. Szavamnak állok. Kinyitjuk majd a csapot, kaptok eleséget, de ezentúl minden gyanús esetben bejön ide egy őrjárat. És aki nem viselkedik fegyelmezetten, azt főbe. lőjük. Rendes helyőrség lesz Aut-Taurirtból. Holnap elkezdjük a barakkokat építeni, kaptok kórházat, orvost, és rendet csinálunk. Harminc perc múlva megnyitják a vízcsapot. Egyetlenegy katonát hagyok itt. És olyan sorrendben isztok, ahogy ő vezényli. Ha ennek a katonának valami baja lesz, akkor megtizedel tettek benneteket! Rompez! Az őrjárat tovább ment az erdő belseje felé. A rabok szótlanul ténferegtek. Egyszer csak a vízcsapnál álló katona, Rikov, azt mondta: — Folyik már a víz. Vigyázz! Egyes sorba sorakozni, és mindenki hozza a poharát! A rabok sorba álltak, szén rendben ittak, és a magányos posztnak sem esett semmi baja közöttük... Az őrjárat pedig folytatta az útját az őserdőben egy elefánt- csapáson a pigmeusok tábora felé. A törpe főnök személyesen sietett eléjük, azt hitte, a lázadók jönnek. Keservesen csalódott, mikor a katonák élén a tiszteket meglátta. A bennszülöttek szó nélkül engedelmeskedtek. Nyolc katona hátramaradt és vigyázott rájuk. A főnököt pedig vasra verve magukkal vitték. — Hogy hívnak? — kérdezte útközben Finley a reszkető törpe pigmeust. — IUomomak, uram... — felelte a főnök .,, íves őrnagy lázas gyorsasággal folytatta a kihallgatásokat az ezredii’odában. Rövid rádióérintkezés után értesítették őket, hogy Timbuktuból egy csapat szpáhit vezényeltek ki a helyőrség megerősítésére, és az ügy valamennyi szereplőjét repülőgépen Oránba szállítják. Pencroft nem vallott semmit. IUomor, a törzsfő annál többet, és Galamb mindent, ami csak eszébe jutott. — Gondolkozz, fiam — hiz- tatta íves —, minden csekélység fontos. — Igazán mindent elmondtam ... Legfeljebb néhány pofont felejtettem el, mert az ügyben rendkívül sokat pofozkodtam ... Ja igaz... A mosó- konyhában poszton álltam, és megtámadtak... Ez bizonyára a Laporter mákvirág volt. De valaki rálőtt a sötétből, és nem sejtettem, hogy ez ki lehetett. — Én voltam — mondta mosolyogva az őrnagy. — Éppen aludtam, és maga aggódott a holmimért, de azért jól hallottam amit mond. Sejtettem, hogy más is hallja. így azután előbb surrantam be a mosókonyhába, és láttam Hildeb- randtot, mert ő volt az illető, nem Pencroft, amint odafeküdt a padlóra. Idejében léptem közbe, hogy segítsek magán .., Csak a cipőmet befestette a vörös minium, ezt ügyesen elcseréltem Spoliansky val ... — A cipő! ö meg Troppauerrel cserélte el, és sántított... — Ezért akarták agyonlőni szegény Troppauert. Azt hitték, maga az őrnagy, és ő a maga társa. Most pedig egy fontos kihallgatás... — A szomszéd szoba ajtajához lépett, és kivezette onnan Madge Russelt. Rendes útiruhába volt. és mosolyogva nézte Galamb csodálkozását. — Hát maguk ... ismerősök .,. — Csak Itt ismerkedtem meg az őrnagy úrral —- nevetett a leány. — Régen figyelt engem, és megtisztelt a bizalmával. — Elsőrangú segítőtársam lett Mademoiselle Russel. Az első ember, akit arra kértem, hogy legyen segítségemre. Mert nem bízom senkiben. Egy kissé, Harrincourt, a maga érdekében is történt. Fln- leynek akkor még nem akartam elárulni az inkognitómat, és valahogy segítenem kellett, hogy ne patkoljon el a negyven kilós pelote-tól. Erre használtuk fel a Mademoiselle néhai maszkját, Abu el Ke- birt, a kávéfőzőt, aki megvesztegette Battistát, és így segíteni tudott magán. Hálás lehet ezért... — Ö, még sokszor fogom leróni — mondta lelkesen Galamb. és a lány elpirult. (Folytatjuk)
