Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-16 / 64. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKf AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 64 SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. MÁRCIUS 16.. SZOMBAT Hasznot* kísérletek Karancs I a pu j tő n t3 tildai) A jövő műhelyében (3 oldal) Mérkőzés előtt: Egerben nem a Jegrózsásabb a hangulat (5 olciaJ Jó eredményeket hozott az új esztendő (lesi tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsú Pénteken az Építők Székhazában ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. Első napirendi pontként dr. Beckl Sándor, a SZOT titkára beszámolt az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének tapasztalatairól és az 1968-as gazdasági év indulásáról. Elmondotta, hogy az átmenet nyugodt légkörben történt, a lakosság kedvezően fogadta a reformot. A vállalatok között sem fordultak elő különösebb konfliktusok, jóllehet ezekkel állandóan számolnunk kell. Ez év januárjában a főbb népgazdasági ágazatok jobb eredményeket értek el. mint tavaly ilyenkor. Az év eleje óta eltelt időszakban a piaci egyensúly kielégítő volt, a januári fogyasztói árindex pedig 1,4 százalékkal a tavaly januári alá csökkent. Az árak eddigi alakulásából azonban még semmiféle következtetést nem lehet levonni, a jövőben intenzívebb ármozgással kell és helyes is számolni. Az előadó ezután a kollektív szerződések tapasztalataival foglalkozott, hangsúlyozva, hogy mindenütt napirendre kell tűzni a vitákban elhangzott javaslatokat. Kedvezőek a tapasztalatok azoknál a vállalatoknál, ahol bevezették a csökkentett munkaidőt. Az érintett vállalatok nagy többségénél a termelés nem esett vissza, sőt némelyik helyen még növekedett is. A munkaidő-csökkentés kiterjesztése az egész iparra és építőiparra alapos felkészülést igényel és ebből a szakszervezeteknek is tevékenyen ki kell venni részüket. Beeid Sándor ezután elmondotta, hogy a béren kívüli juttatásokat, a jóléti hozzájárulásokat az új mechanizmus viszonyai között mérsékelni akarták néhány helyen. Végül is általában tisztázódtak a kérdések, s a vállalatok az idén is legalább a tavalyi szinten tartják munkásjóléti hozzájárulásukat. Az előadó utalt arra, hogy a szocialista munkaverseny és az újítómozgalom fontos része, lendítője népgazdaságunk fejlődésének. A verseny formális vonásai egyre inkább háttérbe szorulnak, de a verseny értékelését illetően még sok vállalat nem tudott megszabadulni a régi sablonoktól. Nem lehet egyetérteni azzal, hogy formális pontozásos módszereket alkalmazzanak. A vállalatok tényleges eredményei alapján kell meg- ítélni, hogy a verseny eredményes-e, vagy sem. Helytelen az a módszer is, hogy sokhelyütt évenként egyszer vagy ünnepi alkalmakkor jutalmazzák a jó munkát. Jutalmazni, kitüntetni akkor kell, amikor a kitűzött célt elérték. Az újítási rendeletről is szólt, majd a szakmunkás- képzést érintve kifejtette, hogy szükséges a szakmunkásképzési reform kidolgozása, amelyhez a szakszervezetek tapasztalatait is fel kell használni. Ezután Somoskői Gábor, a SZOT titkára javaslatot terjesztett elő a Szakszervezetek Országos Tanácsa, áz elnökség és a titkárság főbb feladatairól és munkamódszereiről, továbbá a SZOT 1968. évi költségvetéséről. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára az elnökség beszámolóját ismertette a két ülés között végzett munkáról. A referátumok felett vita alakult ki. Fiatalokkal—a fiatalokért Kétszáz ifjúsági kulturális fórum a különböző országrészekben Március 15 és április 30 között az ország 200 városában, járásában és kerületében teremt fórumot a KISZ a fiataloknak, hogy elmondják a kulturális élettel kapcsolatos gondolataikat, javaslataikat, s részt vállaljanak a népművelés helyi programjának formálásából. A tanácskozáson, amelyekre az új nemzedék legkülönbözőbb rétegeinek több mint tízezer szószólóját hívják meg, két kötelező és 2—4 szabadon választható témát vitatnak meg. Mindenütt felmérik: mi történt a KISZ Központi Bizottságának az ifjúság szabad idejével foglalkozó 1964. évi határozata óta, és számbaveszik a KlSZ-szer- vezetek, valamint a művelődési intézményeket fenntartó szervek együttműködésének, az ifjúsági klubok tevékenységének tapasztalatait. Ezekről a kérdésekről a plenáris üléseken váltanak szót, amíg a szekciók tanácskozásain a javasolt 17 téma közül azokat vitatják meg, amelyek a leginkább megfelelnek a környék jellegének, adottságainak, az ott élő fiatalok érdeklődésének- Az összejöveteleken részt vesznek a népműveléssel foglalkozó állami és társadalmi szervek képviselői is. Az ifjúsági kulturális fórumok összehívásával egyidejűleg országszerte összegyűjtik és feldolgozzák a fiatalok művelődési helyzetét jellemző, összegező és a tanácsoknál, a szakszervezeteknél, valamint a művelődési házakban, könyvtárakban föllelhető statisztikai adatokat, ezek mozaikjaiból alkotnak képet a 14—26 évesek érdeklődéséről, tájékozottságáról. Ugyanakkor a tudományegyetemek népművelés szakos hallgatóinak bevonásával negyvenezer kérdőívet juttatnak el a középiskolásokhoz. A kérdőíveket április 15-ig bocsátják a fiatalok rendelkezésére, majd a beérkező válaszokat a nyári hónapokban gépi feldolgozással értékelik és összesítik. A járási, kerületi és városi tanácskozások lezárása után májusban a megyei és a budapesti ifjúsági kulturális fórumok megrendezésével folytatódik az eseménysorozat, amelynek utolsó állomása — a Kommunisták Magyarországi Pártja és a KISZ megalakulásának 50. évfordulója jegyében — ősszel az országos ifjúsági kulturális fórum lesz. Forradalmi Ifjúsági lYapok Dicső elődökre emlékeznek fiataljaink Ifjiisági nagygyűlés Salgótarjánban — Megkezdődött a több hétig tartó eseménysorosat A Forradalmi Ifjúsági Napok megyei eseménysorozatának ünnepélyes megnyitóját tegnap délután Salgótarjánban, a József Attila megyei művelődési házban megrendezett ifjúsági nagygyűlésen tartottált. A nagygyűlésen sok száz városi diák és munkásfiatal vett részt. Az elnökségben helyet foglalt Szalai Gáspár, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Lipták József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kálovits Géza, a KISZ Nógrád megyei Bizottságának titkára, Tóth András, a KISZ városi bizottságának titkára, és a fiatalok képviselői. Az ifjúsági nagygyűlést Tóth András nyitotta meg, majd Kálovits Géza titkár mondott ünnepi beszédet. Kálovits Géza beszéde — Hazánkban a tavasz újabbkori történelmünk három nagy ünnepével köszönt reánk. Hősöknek adózunk tisztelettel és megindult szeretettel: 1848. március 15-én halhatatlan if- jainkra. 1919. március 21-én vörös csillagos harcosainkra és 1945. április 4-én a szabadító szovjet seregekre, s a magyar hazafiakra, akik vállukra vették a korszakváltás terhét, örömét. Egymást követő három -ünnep ez, s korántsem a naptári egymásutániság köti össze őket, hanem belső lényegi kapcsolatuk. Mindegyik a magyar nemzeti, s társadalmi megújulás évfordulója. A világfejlődés perifériáira szorult magyar társadalom béklyótörését jelzi ez a három dátum, amelyek fényesen ragyognak történelmünk lapjain, örök példával szolgálva ifjúságunk minden nemzedékének. 1848 március 15., 1919 március 21., 1945. április 4. naptári sorrendje történelmi véletlen ugyan, de szinte szimbolikusan fejezi ki népünk forradalmi küzdelmeinek fejlődését, egymáshoz kapcsolódását. és végül győzelmét. 1848. március 15 óta 120 év telt el. az utolsó szemtanúnak is rég elporladtak már a csontjai, de a különös varázsú, dicsőséges időszak emléke nem fakul, nem halványodik: több mint egy évszázad távlatából is van üzenete, hőseinek legendás cselekedete ma is példaként ragyog — mondotta Kálovits Géza, majd így méltatta a 48-as forradalmi nemzedék érdemeit, történelmi sorsfordulónk eredményeit: — Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc örök példázatot hagyott nekünk, s a világ népeinek a nemzeti ügy, s a társadalmi haladás tántoríthatatlan. hősies védelmezésé- re. A magyar március a múltat, s a jelent is beragyogja fényével. 48-hoz viszonyulni, eszméihez hűnek lenni mindig forradalmi kötelesség volt. Ez azonban soha nem egyszerű megemlékezést jelentett. A kommunisták, amikor emlékeztek, saját koruk döntő kérdéseire keresték a választ. Kálovits Géza ezután történelmünk másik nagy forradalmi tavaszáról, 1919 dicső harcairól szólt: — Az Oroszországból hazatérő százezrek hozták az orosz nép forradalmának élményeit, s ítélkezni akartak. November 24-én megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. A munkásság színe-javával megerősödött párt harcba szólította az egész magyar proletariátust a szocialista forradalomért, a kizsákmányolás megszüntetéséért, a Tanácsköztársaságért — mondotta a többi között, majd így folytatta: — Amikor a külföldi zsoldosok rátörtek a proletárállamra, a városok és a falvak dolgozói — a kommunisták példáján lelkesülve — tízezrével léptek a Vörös Hadseregbe, hogy védelmezzék a munkáshatalmat. Miként negyvennyolcban, tizenkilencben is a városi és a falusi szegények bizonyultak a legjobb hazafiaknak. A Tanácsköztársaságot a reakció mesterkedése elbuktatta, de emléke mély nyomot hagyott népünk szívében. Rövid fennállása alatt az alapvető társadalmi vívmányok olyan sorozatát adta népünknek, amelyre nem volt még példa ezeréves történelmünkben. Az ifjúsági nagygyűlés szónoka ezután azokról a nehéz időkről emlékezett, amelyek a Horthy-fasizmus éveit jelentették népünknek. — Az illegális kommunista párt hallatlan áldozatai összefonódtak a munkás, a paraszt és polgári baloldal legjobb elemeinek küzdelmével, s nyitányát jelentették annak az új A megyei ünnepségsorozat megnyitóján a salgótarjáni ifjúsági nagygyűlésen Kálovits Géza, a KISZ Nógrád megyei Bizottságának titkára mondótt ünnepi beszédet világnak, korszakváltásnak, amely történelmünkben 1945. április 4-én elkezdődött. Mi, nógrádi fiatalok büszkék lehetünk, hogy mint 1919-ben is, úgy 1945-ben is megyénk lakossága elsők között állt a párt hívó szavára az ország- építő munkához. Hivatott vezetőit, a kommunista pártot követve évszázadok ^mulasztásait kezdte behozni népünk. Ennek eredményeit mi fiatalok, itt a városban is lépten- nyomon érezzük. Büszkék vagyunk arra is, hogy a haladásért és szabadságért küzdő vietnami nép támogatására megyénk fiataljai eddig hárommillió forintot gyűjtöttek. Űjabb akciókkal a dzsungélekben küzdők harcát segítik — egy-egy tranzisztoros rádió árát ajánlja fel valamennyi alapszervezet. Ünnepi beszéde végén Kálovits Géza így jellemezte forradalmi ünnepeink jelentőségét: — Sokféle ünnep van. ünnepelni sokféleképpen lehet Az ember természete szerint igényli az ünnepet. Az ünnepeket azonban el is lehet torzítani. Apáink emlékeznek még a régi március 15-re. A dísz- beszédek pufogó hazafias frázisaira, melyekből-48 minden forradalmisága. minden Igazsága elsikkadt. Ünnepeket elsikkasztani, emléküket befeketíteni is lehet. Mi, mai szocialista hazánkban tudjuk és értjük jelentőségét a tavaszi ünnepek hármas csokrának. Látjuk az egyenes vonalat. amely népünk történelmében egymásba kapcsolja őket. Dicső elődök tisztelete, mai tettek végrehajtása, a jövő feladatainak kidolgozása —. ez a Forradalmi Ifjúsági Napok programja. S mert mindez 1968-ban zajlik, amikor még mindig nem sikerült véget vetni az amerikai imperialisták vietnami agressziójának, e nemzeti demonstráció összefonódik egy bátor, szabadságáért és függetlenségéért harcoló testvémép ügyével. A magyar fiatalság szolidárisnak érzi magát az elnyomás ellen küzdő külföldi testvéreivel. Ez újabb bizonyítéka annak, hol, melyik oldalon áll a haladás és a reakció, a szocializmus és az imperializmus közötti világméretű küzdelemben a mai magyar fiatalság — mondotta befejezésül Kálovits Géza. Az ifjúsági nagygyűlés kulturális programmal folytatódott. A műsorban a város öntevékeny kulturális együttesei és fiatal szólistái léptek fel. Az ünnepi műsor zenei részében a közgazdasági technikum kamarakórusa, a Május 1. úti általános iskola gyermekkórusa, a szólisták közül Kiirthi Éva, Péczeli István szerepelt, a műsor irodalmi összeállításában pedig Kerner Edit, Kiss Anna, Heiser Kálmán és Bedegi Győző lépett közönség elé.
