Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-15 / 63. szám
Willy Brandt igazol... BELGRAD (MTI) Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter a belgrádi Po. Útikénak adott nyilatkozatában ismét igazolni igyekezett Bonn külpolitikáját. Kijelentette: „a feszültség csökkentése érdekében jó viszonyt akarunk kiépíteni valamennyi európai országgal, függetlenül attól, hogy milyen politikai, gazdasági és társadalmi rendszerük” Ezzel szemben nem tett említést arról, hogy Bonn rendezni kívánná viszonyát az ííDK-val. Brandt szerint az NSZK es Jugoszlávia gazdasági kapcsolatai egészében véve mindkét fél számára kedvezően fejlődjek. Az interjú során a jugoszláv tudósító leszögezte, hogy a két ország közötti legutóbbi kereskedelmi tárgyalások éppen azért szakadtak meg, mert Bonn nem hajlandó teljes mértékben szabaddá tenni Jugoszláviának az NSZK-ba irányuló kivitelét. Brandt^ nyilatkozatában lényegében vlsz- szautasította a német fasizmus jugoszláv áldozatainak kárta lanítását, kijelentve, hogy »jogi és pénzügyi okokból nem foglalkozhatunk érdemben ezekkel az igényekkel.” Az tgységpe való törekvés «lom imái A Pravda a budapesti taiűlhozörói MOSZKVA (TASZSZ) „A budapesti találkozó eredményeképpen a kommunista mozgalom kétségtelenül az új nemzetközi találkozó előkészítésének közvetlen gyakorlati időszakába lépett — írják a Pravdában a lap különtudósítói a konzultat!” találkozó munkáját elemez ve. „A találkozót megelőző időszakban — jegyzik meg a tudósítók — a kommunizmus eUenségei, a burzsoá nacionalizmusban reménykedtek, amely véleményük szerint, képes arra, hogy megzavarja a nemzetközi kommunista és felszabadítási mozgalmak sorainak internacionalista alapokon nyugvó összeforró ttsá- gát. Ezek a remények azonban a proletár szocialista internacionalizmus szikláin zúzódtak szét.” „Ezért panaszkodik oly elkeseredetten a polgári «ajtó. A kommunizmus ellenségei kiábrándultságának okait nem nehéz megérteni — írják a szerzők. — A kommunista mozgalomban egyáltalában nem a központosító 'rányzat kerekedik felül, amiben az imperializmus reménykedett, hanem éppen ellenkezőleg a forradalmi sorok további ösz- szeforrottságát kívánó egészséges igyekezet. A budapesti találkozó a legmeggyőzőbb módon erősítette meg, hogy mozgalmunkban az egységre való törekvés dominált. Ez a fő vonás.” ,.A Spanyol Kommunista Párt küldöttsége hasznosnak tartja a budapesti konzultatív találkozót- Fontos lépést tettünk előre a kommunista és munkáspártok nemzetközi találkozójának ügyében” — jelentette ki Santiago Alvarez, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja a Pravda tudósítójának. A Pravda csütörtöki számában közli a Spanyol, a Chilei és az Ausztráliai Kommunista Párt képviselőivel készített interjút. Santiago Alvarezhez hasonlóan értékeli a találkozót, Oscar Astudillo, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkár-helyettese és C. Jones, az ausztráliai Kommunista Párt elnök- helyettese is. Sejna kiadatását kéri Csehszlovákia A kormány ülése PRAGA (CTK) A csehszlovák kormány szerdai ülésén meghallgatta a külügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium és a katonai főügyész jelentését, a szökésben levő és lefokozott Jan Sejna, volt vezérőrnagy bűnö6 tevékenységével kapcsolatos vizsgálat előrehaladásáról. Az ügy részletes tanulmányozása után a kormány visz- szatér a kérdés megvitatására, és szigorú következtetéseket von le belőle az állami szervek vonalán. Br. Karel Duda, Csehszloválesének, a csehszlovák kormány jegyzékét. Ebben a csehszlovák kormány hivatalosan kéri a szökésben levő Jan Sejna volt vezérőrnagy kiadatását, aki két ország közötti jogsegély-egyezmény hatálya alá eső közönséges bűn- cselekményeket követett el. A jegyzékhez csatolták a katonai főügyész elfogatási parancsát A minisztertanács ülésén a továbbiakban foglalkoztak a neon hatékonyan termelő szénbányák felszámolásának problémájával, a fémkohászatban végrehajtandó változtatásokkal, a nemzetközi gazdasági Ida washingtoni nagykövete együttműködés és külkereske- sZérdán átnyújtotta W. Stoes- delmi kapcsolatok fejlesztésé- selr.ek, az amerikai külügymi- vei, végül pedig a Szlovákia nisztérium európai ügyekkel elmaradott vidékei gazdasági foglalkozó államtitkár-helyet- életének fellendítésével. II rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.20: Verbunkosok, csárdások. — 8.34: Négy fal között. — 10.10: Febér liliomszál. •. Óvodások műsora. — 10.30: £des anyanyelvűnk. — 10.35: Magyar történelmi operákból. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Petőfi Sándor verseiből. — 11.10: Zenekari muzsika. — 12.15: Tánczenei koktél. — 13.00: A világgazdaság hírei. — 13.05: A budapesti színházak műsora. — 13.08: Vita a korszerű mezőgazdaságról. — 13.23: Kóruspódium. —- 13.33: Könnyűzene Vimcze Ottó szerzeményeiből. —- 13.45: Március 15. — 14.00: Bruschino úr. — 14.30: Róka Móka bábszínháza. — 15.15: üzenetek. — 15.55: „Föltámadott a tenger”. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.15: Haydn: C-dúr szimfónia. — 17.40: Nytitott stúdió. — 18.00: Üj Zenei ÜJság. — 18.40: Történelmünk dalaiból. — 19.25: Sporthiradó. — 19.34: Hallgatóink figyelmébe. — 19.35: Tánczene. — 19.58: Közvetítés a Katona József Színházból. Fáklyaláag. Dráma 3 részben. Irta: Illyés Gyula. — Kb.: 20.48: A színház művészeivel beszélget Rapesányi László. — 22.58: Kergics Anka és Csapó Károly népdalokat énekel. — Mursi Sámuel furulyázik. —■ 23.20: Zenekari muzsika. — 0.10: A nászéjszaka. Részletek Mass&per operettjéből. PETŐFI RADIO: 10.00: Csajkovszkij: Diótörő. — 10.22: Válaszolunk hallgatóinknak, — 10.37: Egy budai fabódéban kezdődött. •.— 11.50: Tavasz-ébresztő. — 11.58: Romantikus kamarazene. — 12.48: Vesztegetés a pokolban. -- 13.03: Könnyűzene. ~ 13.29: A régi Metropolitan nagy énekesei. — 13.47; Vízállásjelentés. — 14.00: Kettői hatig ... A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.10: A világirodalom remekei. — 18.49: Sebestyén András—Szilágyi György: Kantáta a fiúról, aki mindig harmonikázott. — 19.00: Hangverseny a stúdióban. — i9.35: A Tisza-kutatás je- lcntócége. — 19.50: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.25: Sporthiradó. — 20.35: If.j. Kovács Imre népi zenekara játszik, Bálint Sándor énekel. — 21.10: Láttuk, hallottuk... — 21.30: Misha Elman hegedül. — 22.15: „Halló itt Puskás ...” — 22.35: Budai kaland. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 8.25—8.45: Iskola-TV. — 17.13: Műsorismertetés. — 17.15: Pedagógusok fóruma. A* évfordulók küszöbén. — 17.45: Hírek. — 17.50: Az orvosi gondolkodás története. Középkori élet. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Tüzek. A Forradalmi Ifjúsági Napok megnyitó díszelőadásának közvetítése Pécsről. — 20.00: TVHiradó. — 20.20: Péntek esti TV-színház. Az írnokok kálváriája. — 21.35: Epilógus. Emlékezés Gát József csembalóművészre. — 22.05: TV-Híradó. — 2. kiadás. A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: 18.15: Eizenstefn, Pudovkln, Dovzsenko és Vertov filmjeiből. — 19.00: TV- Hiradó. — 19.35: Elkésett bemutató. Egy 23 éves film ősbemutatója. — 20.35: Egy nő a hajón (lengyel film.) — 21.35: Pont egy közügy után. — 22.15: Kab&rémüsor. Robert Kennedy sajtóértekezlete Robert Kennedy szenátor a C apitoliumban sajtóértekezleten újságíróknak bejelentette: esetleg mégis indul, hogy megszerezze a Demokrata Párt jelölését az elnökválasztásokra. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) Felhívás a munkásmozgalmi történelmi dokumentumok gyűjtésére Az 1968, az 1969 és az 1970-es esztendők a nagy évfordulók évei. 1968 októberében az „őszirózsás” forradalom, novemberében az első Magyar Tanácsköztársaság és a KMP megalakulása, 1969 márciusában a magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása 50., 1969 végén és 1970 elején pedig a fel- szabadulás 25. évfordulóját ünnepeljük. A nagy események Nőgrád megyében is szorosan összefüggőitek a legális és illegális munkáspártok és a munkásmozgalom történetével. A Nógrád Szerkesztősége és a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum, azért, hogy a még lappangó párttörténeti és munkásmozgalmi emlékeket összegyűjtse és megmentse, valamint, hogy a nagy évfordulókkal kapcsolatban rendezendő kiállításokat és megírásra kerülő tanulmányokat, cikkeket, művészi ábrázolásokat korhűbbé és főleg megyei vonatkozások tekintetében gazdagabbá tehesse, kéréssel fordul mindenkihez: gyűjtse a történelmi, mozgalmi dokumentumokat. A gyűjtőtevékenység, amihez segítséget kérünk az alábbi főbb csoportokra osztható: 1. Tárgygyűjtés. Ide tartozik minden eszköz, használati tárgy, érem. jelvény, emléktárgy, zászló, ruházati darab, stb.. amiket a fenti nagy események során használtak, illetve ezekkel az eseményekkel kapcsolatba hozhatók. 2. Képgyűjtés. Minden egykorú fénykép, rajz, festmény, térkép és vázrajz, ami akár az országos, akár a megyei események lefolyásának egy-egy részletét, vagy az azokban résztvevő személyeket örökíti meg. 3. Hírlapok, nyomtatványok, könyvek, brosúrák, készei írt vagy sokszorosított röplapok: — elsősorban a megyei sajtó még fellelhető példányaira, vagy a megyei eseményeket tárgyaló országos lapokra gondolunk. Nagyon fontosak az ellenforradalmi — Horthy — időszakban megjelentetett illegális röplapok és a felszabadító harcok során megjelent nyomtatványok. 4. Iratok: — magánszemélyek tulajdonában levő hivatalos iratok, igazolványok, községi, hatósági, direktóriumi és párt- intézkedések a fenti időszakokból, továbbá a bírósági perek iratai, amelyek az ellenforradalmi időszakban a munkás- mozgalomban résztvevők ügyeire vonatkoznak. Ide tartoznak még a különböző jegyzőkönyvek, és az esetleg még feltalálható kéziratos eseményfeljegyzések, egykori levelezések is. 5. Helyrajzi adatok: — a községben lefolyt történeti jelentőségű események, gyűlések, csatározások pontos helye. Vöröskatonák és felszabadító szovjet harcosok sírjainak helye. Az esesményekkel kapcsolatos emléktáblák és emlékművek helye stb. 6. Személyi adatok: — a fenti eseményekben községükbe* — a köztudomás, vagy egyéni értesülések szerint — kik vettek részt, hol találhatók és mikor kereshetők fel. 7. Helyi gyűjtemények: — van-e a fenti eseményekkel kapcsolatban történelmi gyűjtemény a község területén köz- vagy magántulajdonban. Hol és mikor tekinthető meg? A magánszemélyek, vagy a közéletek birtokában levő tárgyakat, képeket, iratokat, levelezéseket stb. nem kívánjuk a Nógrád, vagy a- múzeum számára feltétlenül elhozni, ha azokhoz tulajdonosaik ragaszkodnak. Ilyen esetekben azokról fényképfelvételeket készítünk. Kérjük, hogy értesítéseiket a Nógrád Szerkesztősége, vagy a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum címére elküldeni szíveskedjenek. M })<&(&,© ÍP.HÜUMD. 52. Galamb véresre csípett® magát a szúnyogokkal, és eldobta a kinint. Egyetlen grammot sem szedett még. Rikajev már kininsüketséget kapott a sok malária elleni védekezéstől. Galamb pedig csak hagyta, hogy csípjék a moszkitók. mert tudta, hogy ha kórházba kerül maláriával, az már annyi, mintha elpatkolt volna. — De este a kantinban megint nem a láz kínozta, hanem türelmetlen éhség. És mikor végre hozták a vacsorát, Rikajev egyszer csak lebukott a székről, fél méterre dobta magát a hidegrázásban, és összeszorított fogai úgy csikorogtak, mint amikor két érdes kavicsot dörzsölnek ösz- sze... Az orvos csak ránézett a dánra: — Malária... — állapította meg legyintve. És Rikajevet vitték... „Becsület szavamra, a sors ugrat” — mondta magában elkeseredetten Galamb. „Pedig meg kell halni! Meg kell halni!” — ismételgette magában, és nagy falatokat vács —, nyelt le a vacsorájából. Sze- mondta.. eáját őrizte és a csontlapot a 88-as számmal. Most Hlavács vanszorgott be a kantinba. Éppen hogy felhat rám. Én kis híján francia tengerésztiszt lettem. Pszt... — és szájára tette az ujját. — Én tudok hallgatni. De megIenti, hogy derékszíj nélkül jött át az udvaron. Rompez! Kobdenszkinek már sok kellemetlensége volt azért, mert ez a légionista még itt lábat- lankodik. Értette ő jól a kapitányt, és hogy Galamb még élt, az igazán nem az altiszt jóakaratán múlott. Dühtől eltorzult arccal hallgatta végig Galamb jelentését, azután ez a torzulás átment egy állati vigyorgásba. — Hát most majd elbánok veled. Huszonnégy óra en crapaudine... La touret őrmester a kapígyógyult a lázrohamából, amit mondom: rám számíthat... VI- tányhoz ment: ez a büntetés tífusznak hittek. Galamb összecsapta a bokáját az asztal alatt, és kacsintott. Most jutott csak eszébe, hogy Hlavácsot nem látta, mióta megtudta, hogy ő íves őrnagy. Persze az állítólagos cipész ezt nem is sejti, mert láza6 volt. Még egyszer rákacsintott a cipészre, aki hök- kenten nézte, azután közel hajolt, és a fülébe súgta: — Mindent tudok... Hlavács halálsápadt lett.. Most jön az ingügy! — Nem értem... — hebegte. Galamb megint kacsintott, és csak ennyit mondott jelentősen, halkan: — Az ing...! Elszólta magát lázálmában... Hlavács ajkai remegtek, és megkapaszkodott a székben. — Könyörgök... én, én... ha ha megtudják... — Megbízhat bennem... én rendes fiú vagyok... És kitűnő nyomozó ... Ezt elhiheti... — Kérem ... — hebegte Hla- nekem Spoliansky én igazán nem teszont látásra ... őrnagy úr! És kilebbent. Hlavács zsibbadtan ült, és verejtékét tö- rölgetote. Istenem ... Milyen bajba jön, ha ez az ember csakugyan megőrült. Gardone kapitánynak Galamb valósággal mániája lett a semmittevésben, tehetetlen dühében, ingerlékenységében. Még a sivatagban a fejébe vette, hogy „ezt a gyanús egyént” elpusztítja. És egyre azt jelentik, hogy megúszta a halálos büntetést! Dühöngött, hogy sok ráuszított altiszt dacára ez még él, itt, ahol olyan könnyen osztogatják a halált. még két és fél órára is tilos volt. Huszonnégy óra, ezen a vidéken, voltaképpen kínhalált jelentett. Nem vállalhatta a felelősséget. A kapitány azonban nagyon lehordta: — Itt nem vagyunk a hadtápnál! Itt különleges viszonyok vannak, és sok minden szabályellenes. De másképp nem megy. Laitouret ment a fogolyért. Ez már a munkaruhába öltözve várta... és ... vigyorgott! — Harrincourt! Huszonnégy érát kap en crapaudine. Meg kell mondanom, hogy ezt nem nekem köszönheti ... És ha.., Minden elkeseredését levezette Mit vigyorog! Maga barom! A NÓGRÁD - 1968. március 15., péntek gény Troppauer! A verseit el- hetek .. tette abba a viaszosvászon — Jó, jó... A fontos az, zsákba, amelyben Grison tár- hogy ön adott esetben számítebben a gyűlöletben, amit valami gyanakvással magyarázott. Most is jön szemben. És fütyörészik! Rárivallt: — Közlegény! Hol a derékszíja? Szemben áll vele a íoitó- ságtól izzó erődudvaron. — Nem vagyok szolgálatban, mon commandant — felelte Galamb. — Hol a derékszíja? — Paquetage után mindig huszonnégy óra alatt tízszer is meghal! „Csak egyszer add, Uramisten, végre, Csak egyszer” — imádkozott magában Galamb, és határozottan boldog volt. Vitték az őrségre. A kapu melletti őrházban laktak a goumier-k is. Spolianskyt, a gróf urat verte éppen az altiszt egy derékszíj csatos végével — Te kutya! Elaludtál az őrségen ? Te piszok... te.. száradni hagyom, hogy ne ke- Engem büntet meg a hadnagy nődjön el a viasz. úr, te nyomorult... te alszol? — A szaikaszvezetőnek je- (Folytatjuk)
