Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-13 / 61. szám

A célig goron^rö» as át (II t Hol állnak a lalak? Hite! hagyományos foglakozás az ópiumcsempészet Legyőzik az akadályokat Ha egyetlen mondatba sűrítenénk Kovács András Falak című új filmjének mondanivalóját, azt mondhatnánk: a Fa­lak a ma még nem teljesen realizált társadalmi lehetőségek felmutatásáról szól, a lehetőségekről, amelyek a szocialista demokráciát (és nem a társadalmi kereteket elvető anarchiát) jelentik. A film egyenes folytatása, — még inkább — bőví­tése annak a problémakörnek, amelynek megrajzolására Ko­vács András először a Nehéz emberek alkotásakor vállal­kozott. A két film között rendkívül szoros a kapcsolat, és így a tárgyalt probléma sem új: a „nehéz emberek”, a foly­ton újért küzdők többnyire eljutnak a „falakig”, amelyek azonban nem a valóságos záróvonalakat, hanem elsősorban, sőt szinte kizárólagosan, szubjektív korlátokat jelölnek. Miről szól a film? Egy exportra termelő vállalat szakem­bere „önkényesen”, az eddigi gyakorlattól eltérően, felhívja a külföldi megrendelő figyelmét az átadásra szánt áru fo­gyatékosságaira. Emiatt összeütközésbe kerül a vállalat ve­zérigazgatójával és fegyelmit kap. A jog, hogy ..lázadását”, amellyel lejáratta a vállalat jóhírét (!) elbocsátással torol­ják. ugyanúgy adott a vállalati vezetés számára, mint ahogy a védelme is. A jogos védelmet azonban egészen a film vé­géig senki sem vállalja, akkor — és valóban az utolsó pil­lanatban — közvetlen felettese mellé áll. A film itt ér véget, ott és akkor, amikor a harc elkezdődik, a néző nem ismeri meg a harc kimenetelét, de azt már tudja, hogy ez a küz­delem lehetséges, sőt, elkerülhetetlen is. Miután nincs szándékomban „filmkritizálni”, nyugodtan leírhatom — nekem a film nyíltsága, s rendkívül tisztára csiszolt értelme miatt tetszett. És az időszerűsége miatt is. Társadalmunk úgynevezett nagy kérdései között is első he­lyen áll az egyén személyes felelőssége, az a fajta felelősség- vállalás, amely minden ügyet, ügyünket közösnek ismer, te­kintet nélkül az egyén társadalomban elfoglalt helyére. Ki járatja le egy vállalat tekintélyét? Az, aki — a „márka be­csületéért” — felfedi a termék hiányosságait, azokat a fo­gyatékosságokat, amelyek miatt „kétszer gyártják — először és utoljára”, vagy az, aki nem vesz tudomást sem a hibák­ról. sem arról, hogy a felvevő, vagy átvevő érdeke valahol találkozik a termelő érdekével. Ez a „valahol”, vagy inkább valami, a jó áru. Kovács András, a főtüzet kétségtelenül a vezetés felelős­ségére irányítja, s tulajdonképpen ezzel is nagyon aktuális kérdést feszeget. A vállalati önállóság, s vele a vállalati ve­zetés felelősségének növekedése napjaink kérdése, az elad­ható. versenyképes áru előállítása pedig mindannyiunk fel­adata A filmben a felelősség vállalását a vezetés ..alsóbb ré­gióiban” tapasztalhatjuk, ami viszont nem jelentheti azt, hogy vezérigazgatói szinten mindez nem képzelhető el. A film ilyen vonatkozásban modell, így szükséges az a konf­liktus is, amely elsősorban arra hivatott, hogy ne csak a „fenti” vezetést, hanem az egész társadalmat figyelmeztesse. Alkalmam volt részt venni azon az an keton, amelyet a Falak salgótarjáni bemutatója után rendeztek, s amelyen megjelent Kovács András is. A vita során ilyen kérdések hangzottak el: Film-e a Falak, vagy valami más? Mit ne­vezünk „falaknak”, mi a feladatunk: ledöntésük, vagy „csak” a meglátásuk, tapintásuk, esetleg bővítésük? Kinek szól a film, miért csak az értelmiség szűk rétegének problémáit tárgyalja, mit jelent a vezetők „védettsége” — tevékenységük nyilvános értékelésének lehetőségével szemben? Valameny- nyi izgalmas, és a filmben — véleményem szerint — tisztán, közérthetően, nagyon nyíltan megválaszolt kérdés. A „falak” a társadalom objektiven meghatározott keretei. Jelzik a lehetőségek határát. Ahhoz azonban, hogy jelezzék —- érzékelni kell őket, ismerni magasságukat, szilárdságu­kat, s azokat a további lehetőségeket is meg kell (legalább) sejteni, amelyek kihasználásával a társadalom keretei ké­sőbb tovább bővíthetők. A „falak” a társadalom korlátáit jelzik, ezeket azonban nem szabad összetéveszteni-kevemi a szubjektum korlátáival, azokkal a „belső”, egyéni falakkal, amelyek ma még — igenis tipikusan — gátolnak abban, hogy tevékenységünkkel egészen a falakig eljussunk. A vezetők „védettsége” irányító munkájuk nyilvános érté­kelésével, ellenőrzésével szemben, és az ide kapcsolódó rosz- szul értelmezett tekintélyvédelem ugyancsak a régóta vi­tatott kérdések közül való, de éppen az időszerűsége miatt mostanában már eldöntött, és egyre inkább megkövetelt normatíva. — A jó vezetőnek nem használ a „védettség”, mert nincs szüksége rá, a rossz vezetőt pedig éppen a védelem „óvja” attól, hogy jobbá váljon — válaszolta a Falak író-rendezője a salgótarjáni ankéten. A megfogalmazáshoz nehéz lenne bármit is hozzátenni, annyira tömör és annyira igaz is. Végül valamit arról, kinek szól a film, csak az értelmi- Bégnek készült-e? A kérdést szándékosan fordítottam így. A „falak” a társadalom lehetőségeit jelentik, a társadalom kö­telessége megismerni, felmérni valamennyit. A probléma nem az értelmiség problémája — éppen emiatt nem az. Ugyanakkor kár lenne letagadni: a kovácsandrási probléma­körök sorozatosan felvetik az egyén, a vezető jogát és lehető­ségét, az egyedül helyes, mert társadalmilag is igaz cselek­vésben. Ennek a „beszűkülésnek” — szerintem — az lehet az oka, hogy Kovács András a vezetés, az értelmiség köré­ben több megoldásra váró problémát lát és talál, mint a „nem vezetők” soraiban. Ami viszont nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a mun­kás és a paraszt mindezt nem képes felfogni, vagy egysze­rűen nem érdeklődik az értelmiség problémái iránt. Amikor a vállalati vezetés — és végeredményben minden más veze­tés —, felelősségéről, szubjektív kereteinek megváltoztatá­sáról, s arról van sző, hogyan lehetne minél teljesebben és a legértelmesebb társadalmi mozgással betölteni a falakon belüli teret, nem csak a mérnök, az orvos, a tudós és a po­litikus — a munkás és a paraszt is gondolkodik. Pataki László Megkezdték Nehezen tavaszodik. A ko­rábbi enyhébb idő után is­mét visszatért a hideg. A mezőgazdaságban azonban már felkészülten várják a ve­tés megkezdését. Egyes helye­ken — a szélvédettebb, homoko­sabb területeken — már ve­tettek koratavasziakat. A szü­gyi tangazdaságban sem sza­lasztották el a legelső kedve­ző alkalmat Tegnap először húztak sorokat a homokos talajba a vetőgépek csorosz­Szügyben is lyál. Tizenöt holdon vetettek borsós napraforgót. A szügyi tangazdaságban befejezték már az ősziek fej­trágyázását. összesen több mint háromszáz holdon szór­ták ki a gabonák megerősö­dését, fejlődését serkentő ha­tóanyagot. Egyelőre a száz va- gonnyl burgonya válogatásá­val, előhajtatásával foglalkoz­nak A gazdaság gépei ala­posan kijavítva, gondosan előkészítve várják az indítást. A csemppssssindikátu# székhelye India egyes államaiban az angol nyelv használata ellen a közelmúltban lezajlott til­takozások és rendbontások idején az ópiumcsempészek is I fokozták tevékenységüket. Ez Madhya Pradesh államban mutatkozott meg a legfeltű­nőbben. A felvonulások alatt a tüntetők letépték az angol nyelvű hirdetéseket és cégtáb­lákat, sőt az autókról az an­gol rendszámtáblákat is. Az államban egyébként is több száz gépkocsi rendszám, vagy más ismertetőjel nélkül közlekedik. Ez kedvezett a csempészeknek. A zűrzavart kihasználva szabadon közle­kedtek keresztül-kasul az ál­lamban a gépkocsikkal. A rendzavarások idején több százezer rúpia értékű ópiumot szállítottak el. Az ópiumcsempészet — szinte már hagyományos fog­lalkozás Madhya Pradesh ál­lamban. Itt működik a csem­pészek illegális nemzetközi szindikátusa. Az ópium ára a feketepiacon négyszer-ötször magasabb az állami árnál, a kikötőkben pedig, ahonnan csempészúton továbbítják, el­érheti a tízszeres árat is. Madhya Pradesh államból származik India egész ópium- termelésének kétharmada, az egész indiai ópiumtermelés pe­dig a világtermelés háromne­gyed részét teszi ki. A csempészek a legkülönbö­zőbb fogásokat alkalmazzák, hogy kivihessék a kábítószert az ópiumtermelő vidékekről. Felhasználják erre a célokra a kerékpár-alkatrészeket, az elegáns autók különböző tit­kos rekeszeit, néha pedig még az ökrök, tehenek szarvát is. A rendőrség időnként letar­tóztat néhány csempészt, fő­leg a jelentéktelenebbeket —. óz ügynököket és futárokat. Az illegális üzlet igazi főko­lomposai azonban azokból a nagyvárosokból irányítják a különböző machinációkat, ahol inint tekintélyes üzletemberek működnek. Átadási jegyzőkönyvek — úgy is mondhatnám bizonyít­ványok — oldalait lapozgatom a Nógrád megyei Építőanyag- ipari Vállalat szécsényi épí­tésvezetőségén. Alig akad ki­fogás, inkább ilyenek olvasha­tók : Elismerésünket fejezzük ki a kivitelezőnek a határidő­re és kiváló minőségben vég­zett munkájáért... A má­sikban pedig ezt olvasom: ... köszönetünket fejezzük ki a kéthónapos határidő-rövi­dítésért és a jó minőségi mun­káért. .. — Kaptunk nemrég egy ajánlatot a szolnoki tejipar­tól. hogy vállaljuk el az üze­mük átalakítását. Amint mondták, van arrafelé építő­vállalat több is, de látták, hogy a szécsényi tejüzem­nél milyen munkát végeztünk, ezért szeretnék, ha mi vál­lalnánk — újságolja Horváth István építésvezető. — Elvállalták? — Nem. Messze van. és itt Is annyi az igény, hogy a teljesítés meghaladja az erőn­ket. Elsősorban a környéken vállalunk munkát. Szeretnénk a beruházási vállalattal jő kapcsolatot teremteni. Ver­senytársunk is akad: a ter­melőszövetkezeti éoítőtársu- lás. ök bizonyos dolgokban kedvezőbb helyzetben vannak, még bért is magasabbat tud­nak fizetni. Hátránnyal in­dulunk tehát a versenyben, de azért állni fogjuk a sarat — mondta. Az építésvezető magabiztos­ságának okai akkor tisztázód­nak. amikor a munkahelye­ket járjuk. Tavaly hat és fél milliós tervük helyett, hét­milliót teljesítettek. Az idén már 10 millió forint termelési érték elérése a céljuk. Hét profilban dolgoznak, ez gya­korlatilag azt jelenti, hogy önellátók. nem szorulnak másra szakipari feladatok megoldásánál sem. Tavaly nyereségesen dolgoztak, hoz­zásegítették a vállalat más részlegeit is a veszteség pót­lásához. Maradjunk azonban a munkahelyeknél. Tavaly összeroskadt a sü­tőipari vállalat szécsényi ke­mencéje. Sürgős volt az át­építés, és tegyük hozzá nem mindennapi munka. Az orszá­gos és speciális vállalat nem vállalta, ők igen. Balassagyar­matról csoportosítottak át erőt. Amikor ott jártunk, a pékek dicsérték a kemencét. Az építésvezető elmosolyodott. és utána jegyezte meg: — Szakértőt hívtak, mikor a számlát megkapták. Az igazol­ta a minőségi munkánkat. A tejiparnál Gajdinger László művezetésével végeztek jó munkát, úgy. hogy közben nem kelleti az üzemet leállí­tani, s ennek ellenére kéthó­napos határidő-rövidítést ér­tek el. A technológiai szerelés most folyik, és utána még mintegy 40 ezer forint érté­kű befejező munka és 50 ezer forint értékű újabb megren­delés vár az építőkre. 'Mivel a több milliós beruházást üzem közben valósították meg. az üzemvezetőség most sem szűkmarkú az elismeréssel. Innen származik tehát a legu­tóbbi szolnoki ajánlat. Szécsényben az idén fejező­dik be a nyolelakásos társas­ház építése. Kislakásokat is építettek tavalv. és az idén is sok az érdeklődő, bár még kevés a szerződés. Az a tény. hogy egy év alatt 20(5 mun­kahelyen dolgozott az építés­vezetőség Balassagyarmattól a kisteleki domborcimke-üzemig egyben azt is bizonyítja hogy nem válogatott a munkában. Az idén a textilipari vállalat jobbágyi fdephelvén végeznek tatarozást, üzembővítést mint­egy hatmillió forint értékben. Nógrádmegveren több mint egymillió forintéit egészség- ügvi kombinát létesül az ő kivitelezésűkben Ezek csak a nagyobb munkák Lesz, illetve van saját rezsis is. Tavaly elég mostoha körül­mények között dolgoztak a vízválasztói salakblokk-üzem korszerűsítésén. Az idén a Mohorán fenntartási és fel­újítási alapból a községi ta­nács az idén 669 ezer forint­tal rendelkezik. Tovább fej­lődik a község- Útépítést vé­geznek 200 méteren a Mik­száth Kálmán utcában. A munkálatokra 50 ezer forin­tot fordítanak, a tervezett társadalmi munka értéke 8— 10 ezer forint. Az autóbusz-váróterem ta­valy már félig elkészült, az idén befejezik. Építésére 18 ezer forintot fordítottak. Bő­vül a könyvtár állománya, emellett jelentős támogatást nyújtanak a helyi sportkörnek is. Állami támogatás segítsé­harmadik részleg fejlesztése került előtérbe. A tari kőbánya termékét Pásztón fűrészelték lapokká. Kiváló hőtartása miatt hasz­nálják országszerte a sütő­kemencék alapjának burkolá­sára. Az új sütőipari techno­lógiák kenyérgyárak létesítése miatt állandóan csökken a kereslet. Ez az egyik ok. ami arra késztette a vállalat ve­zetőit, hogy más lehetőségek után kutassanak. A tari kő­ből eddig csak a ki fűrészelt lapokat értékesítették. Igen nagy mennyiségben keletke­zett törmelék, ami a szemét­be ment. Mint kiderült: ala­csony a faisúlva. ígv ha őrle­ményt készítenek belőle, ki­váló adalékanyag lesz köny- pvű-betonelemek gyártásához. F-z tehát a vállalat fejődésé­nek a következő lépcsője. Pásztón már az új terüle­ten, a vasúthoz közel áll az új fűrészüzem épülete. A szécsé- nyiek készítették. A régi már annyira elavult, hogy az üzemelését is betiltották. Itt viszont bőven lesz hely. Ke­lemen János műszaki vezető szavai nyomán kirajzolódott az én képzeletemben is a kő- fűrészház mellett az előre­gyártó-csarnok. ahol majd a tari kőtörmelékből készülnek a falazó elemek. Csak idő kérdése mindez. Nincs tehát megállás az építőanyagipari- aknál. Mindig újabb dolgok­kal kísérleteznek. Zagyvaró­na és Szécsény után az idén a tari és pásztói üzem kerül előtérbe. Ott is mer akarják gével nevelői lakást vásárol­nak. Ehhez a község 30 ezer forinttal járul hozzá. Az idei legjelentősebb mun­ka a községben a kultúrott­hon felújítása lesz. Költség- vetésből mintegy 200 ezer fo­rintot fordítanak a régi épü­let mennyezetének és tetőze­tének átépítésére. A munkát a hugyagi tsz építőbrigádja végzi, és az idén szeretnék befejezni. Javul a község kereskedel­mi ellátottsága is. A Magyar- nándor és Vidéke Fogyasztá­si Szövetkezet vegyesboltot épít Kis-Mohorán mintegy 30 ezer forint ráfordítással. gyorsítani a fejődést. Bódé János Fejlődő községek Mohorán felújítják a kultúrotthont Á néma ellenség — Mit gondol ellenség-e a vegyszer? — kérdezem Gazsó András kazári termelőszövet­kezeti dolgozót. Az alacsony, markáns arcú, Szabolcsból ideszármazott fér­fi tűnődőn megvonja a vállát, azután felderül az arca. — Értem — mondja, s már magyaráz. — Azon múlik, ho­gyan kezelik. Én már meg­tanultam bánni a vegyszerrel. Még Szabolcsban történt, csu­pasz kézzel nyúltam a para- thion tartalmú szerhez. Egy másik alkalommal meg a ni­kotintól lettem rosszul.... — Megbetegedett? — Nem úsztam meg egy­könnyen, hiszen mindkét vegyszer erős méreg. Ne cso­dálja azonban az egészet. Nyolc éve dolgozom a nö­vényvédelemben. s ez az első tanfolyam, ahol megtanítottak a szabályokra... A tanfolyamon harminchá­rom növényvédő betanított- munkás-ielölt vett részt, akik vizsgáznak A vizsgabizottság­ban ülnek az Örkényi mező­gazdasági szakmunkásképző iskola tanárai, a megyei nö­vényvédő állomás szakembe­rei, a megvei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyának képviselőié. Fekete haiú sötét szemű fiatalember ii1 a bizottság előtt. Higgadtan nvugod+an válaszolgat a kérdésekre. B6­gér László, a diősjenői terme­lőszövetkezetből. — Sorolja fel a sok tápnö- vényű kártevőket — mondja Gordos Gyula, a megyei nö­vényvédő állomás igazgatója. — Tetvek, .. .cserebogár, egér, pocok... ezek az úgyne­vezett polifák kártevők — válaszol. — Beszéljen részletesebben a cserebogárról — szól közbe Cserháti Zoltánná növényvé­dő szakmérnök. Bogét László nem esik za­varba. sorolja a jellemzőket, mintha lexikonból olvasná. Pontosan megmondja a véde­kezés szereit is. A lárvák ellen DL—7-ből 17—ÍR kilogrammot haszná­lunk holdanként, de lehet al­kalmazni a lindános szuper- foszfátot is. Holdanként száz kilót... — Mit kell tenni erős mér­gek alkalmazása esetén? — hangzik a következő kérdés. — Ilyen mérgek alkalmazá­sakor minden esetben be kell ielentoni a védekezést a ta­nácsnál. Sőt. az illetékes kör­zeti orvosnak is. A bizottság tagjai összenéz­nek. Ez rendben. — S mit kell még tenni? — kérdi egyikük. Észbekap. — Gondoskodni a területen levő vadak riasztásáról, s az erős méreggel kezelt terület egy hónapig tartó őrzéséről... Ilyen felelet csak ötös le­het. — Ennyire szereted a nö­vényvédelmet? — kérdem a gyakorlati vizsga után Bőgér Lászlótól. Elvégeztem már a gyü­mölcstermesztő szakiskolát, a méregkamra-kezelői tanfolya­mot, most meg ezt — mond­ja mosolyogva s hozzáteszi. — Időközben beiratkoztam a váci mezőgazdasági techni­kumba. .. — Mit csinálsz a szövetke­zetben? — Tíz hold szilvást gondo­zunk ketten Szabó 'Máriával, aki harmadéves a gyümölcs- termelő szakon. Tavaly volt velünk még egy idős ember is, de belépek a szövetkezet­be, s szeretném átvenni én a szilvást... A vizsgázók váltakoznak. Győri Istvánt, a hugyagi közös gazdaság korosabb tagiát a narathion tartalmú növényvé­dőszerekről faggatják Az ő korában már nem könnyű minden apró — de igen fon­tos — részletkérdést megje­gyezni Kapuszta Ferenc, akit az erdőkürtiek küldtek ide. magabiztosan magyarázza el a „Kvasszia” nevű permete­zőszer készítésének bonyolult folvamatát is. Jól felel a nógrádi Bitó István is. A nyolchetes tan­folyamon sokat tanult. A vizsga után arról beszélt, nem fordulhat már elő többé a tavalyi eset. — Wofatox porozóval dol­goztam — magyarázza — ami­kor baj történt a géppel. Nem akartam időt veszíteni bele­nyúltam a vegyszerbe, hogy megjavítsam a gépet... Szerencsére nagyobb baj nem történt. S hogy eddig a megyében komolyabb mérge­zési eset nem fordult elő, az is a szerencsén múlt. Hiszen boldog-boldogtalan hozzájut­hatott — s még hozzájut — a legveszedelmesebb mérgekhez is. Végre már vannak kikép­zett méregkamra-kezelőink, s növényvédő szak- és betaní­tott munkásaink, de több kel­lene a jelenlegi számnál. A megyei tanács, a növényvédő állomás eddig U erőfeszítése­ket tettek a kiképzés érdeké­ben. Jő lenne azonban, ha a termelőszövetkezetek is többet tennének. A szövetkezeti ve­zetők és tagok ne vegyék fon­toskodásnak a növénwéde- lem szakmai fogásaira kikép­zett emberek felszólítását, ha­nem tartsák be a szabályokat —, mert a vegyszerből, amely az életet segíti, néma ellen­ség is lehet. V. A­NÓGRAD — 1968, március 13., szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom