Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-13 / 61. szám
A célig goron^rö» as át (II t Hol állnak a lalak? Hite! hagyományos foglakozás az ópiumcsempészet Legyőzik az akadályokat Ha egyetlen mondatba sűrítenénk Kovács András Falak című új filmjének mondanivalóját, azt mondhatnánk: a Falak a ma még nem teljesen realizált társadalmi lehetőségek felmutatásáról szól, a lehetőségekről, amelyek a szocialista demokráciát (és nem a társadalmi kereteket elvető anarchiát) jelentik. A film egyenes folytatása, — még inkább — bővítése annak a problémakörnek, amelynek megrajzolására Kovács András először a Nehéz emberek alkotásakor vállalkozott. A két film között rendkívül szoros a kapcsolat, és így a tárgyalt probléma sem új: a „nehéz emberek”, a folyton újért küzdők többnyire eljutnak a „falakig”, amelyek azonban nem a valóságos záróvonalakat, hanem elsősorban, sőt szinte kizárólagosan, szubjektív korlátokat jelölnek. Miről szól a film? Egy exportra termelő vállalat szakembere „önkényesen”, az eddigi gyakorlattól eltérően, felhívja a külföldi megrendelő figyelmét az átadásra szánt áru fogyatékosságaira. Emiatt összeütközésbe kerül a vállalat vezérigazgatójával és fegyelmit kap. A jog, hogy ..lázadását”, amellyel lejáratta a vállalat jóhírét (!) elbocsátással torolják. ugyanúgy adott a vállalati vezetés számára, mint ahogy a védelme is. A jogos védelmet azonban egészen a film végéig senki sem vállalja, akkor — és valóban az utolsó pillanatban — közvetlen felettese mellé áll. A film itt ér véget, ott és akkor, amikor a harc elkezdődik, a néző nem ismeri meg a harc kimenetelét, de azt már tudja, hogy ez a küzdelem lehetséges, sőt, elkerülhetetlen is. Miután nincs szándékomban „filmkritizálni”, nyugodtan leírhatom — nekem a film nyíltsága, s rendkívül tisztára csiszolt értelme miatt tetszett. És az időszerűsége miatt is. Társadalmunk úgynevezett nagy kérdései között is első helyen áll az egyén személyes felelőssége, az a fajta felelősség- vállalás, amely minden ügyet, ügyünket közösnek ismer, tekintet nélkül az egyén társadalomban elfoglalt helyére. Ki járatja le egy vállalat tekintélyét? Az, aki — a „márka becsületéért” — felfedi a termék hiányosságait, azokat a fogyatékosságokat, amelyek miatt „kétszer gyártják — először és utoljára”, vagy az, aki nem vesz tudomást sem a hibákról. sem arról, hogy a felvevő, vagy átvevő érdeke valahol találkozik a termelő érdekével. Ez a „valahol”, vagy inkább valami, a jó áru. Kovács András, a főtüzet kétségtelenül a vezetés felelősségére irányítja, s tulajdonképpen ezzel is nagyon aktuális kérdést feszeget. A vállalati önállóság, s vele a vállalati vezetés felelősségének növekedése napjaink kérdése, az eladható. versenyképes áru előállítása pedig mindannyiunk feladata A filmben a felelősség vállalását a vezetés ..alsóbb régióiban” tapasztalhatjuk, ami viszont nem jelentheti azt, hogy vezérigazgatói szinten mindez nem képzelhető el. A film ilyen vonatkozásban modell, így szükséges az a konfliktus is, amely elsősorban arra hivatott, hogy ne csak a „fenti” vezetést, hanem az egész társadalmat figyelmeztesse. Alkalmam volt részt venni azon az an keton, amelyet a Falak salgótarjáni bemutatója után rendeztek, s amelyen megjelent Kovács András is. A vita során ilyen kérdések hangzottak el: Film-e a Falak, vagy valami más? Mit nevezünk „falaknak”, mi a feladatunk: ledöntésük, vagy „csak” a meglátásuk, tapintásuk, esetleg bővítésük? Kinek szól a film, miért csak az értelmiség szűk rétegének problémáit tárgyalja, mit jelent a vezetők „védettsége” — tevékenységük nyilvános értékelésének lehetőségével szemben? Valameny- nyi izgalmas, és a filmben — véleményem szerint — tisztán, közérthetően, nagyon nyíltan megválaszolt kérdés. A „falak” a társadalom objektiven meghatározott keretei. Jelzik a lehetőségek határát. Ahhoz azonban, hogy jelezzék —- érzékelni kell őket, ismerni magasságukat, szilárdságukat, s azokat a további lehetőségeket is meg kell (legalább) sejteni, amelyek kihasználásával a társadalom keretei később tovább bővíthetők. A „falak” a társadalom korlátáit jelzik, ezeket azonban nem szabad összetéveszteni-kevemi a szubjektum korlátáival, azokkal a „belső”, egyéni falakkal, amelyek ma még — igenis tipikusan — gátolnak abban, hogy tevékenységünkkel egészen a falakig eljussunk. A vezetők „védettsége” irányító munkájuk nyilvános értékelésével, ellenőrzésével szemben, és az ide kapcsolódó rosz- szul értelmezett tekintélyvédelem ugyancsak a régóta vitatott kérdések közül való, de éppen az időszerűsége miatt mostanában már eldöntött, és egyre inkább megkövetelt normatíva. — A jó vezetőnek nem használ a „védettség”, mert nincs szüksége rá, a rossz vezetőt pedig éppen a védelem „óvja” attól, hogy jobbá váljon — válaszolta a Falak író-rendezője a salgótarjáni ankéten. A megfogalmazáshoz nehéz lenne bármit is hozzátenni, annyira tömör és annyira igaz is. Végül valamit arról, kinek szól a film, csak az értelmi- Bégnek készült-e? A kérdést szándékosan fordítottam így. A „falak” a társadalom lehetőségeit jelentik, a társadalom kötelessége megismerni, felmérni valamennyit. A probléma nem az értelmiség problémája — éppen emiatt nem az. Ugyanakkor kár lenne letagadni: a kovácsandrási problémakörök sorozatosan felvetik az egyén, a vezető jogát és lehetőségét, az egyedül helyes, mert társadalmilag is igaz cselekvésben. Ennek a „beszűkülésnek” — szerintem — az lehet az oka, hogy Kovács András a vezetés, az értelmiség körében több megoldásra váró problémát lát és talál, mint a „nem vezetők” soraiban. Ami viszont nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a munkás és a paraszt mindezt nem képes felfogni, vagy egyszerűen nem érdeklődik az értelmiség problémái iránt. Amikor a vállalati vezetés — és végeredményben minden más vezetés —, felelősségéről, szubjektív kereteinek megváltoztatásáról, s arról van sző, hogyan lehetne minél teljesebben és a legértelmesebb társadalmi mozgással betölteni a falakon belüli teret, nem csak a mérnök, az orvos, a tudós és a politikus — a munkás és a paraszt is gondolkodik. Pataki László Megkezdték Nehezen tavaszodik. A korábbi enyhébb idő után ismét visszatért a hideg. A mezőgazdaságban azonban már felkészülten várják a vetés megkezdését. Egyes helyeken — a szélvédettebb, homokosabb területeken — már vetettek koratavasziakat. A szügyi tangazdaságban sem szalasztották el a legelső kedvező alkalmat Tegnap először húztak sorokat a homokos talajba a vetőgépek csoroszSzügyben is lyál. Tizenöt holdon vetettek borsós napraforgót. A szügyi tangazdaságban befejezték már az ősziek fejtrágyázását. összesen több mint háromszáz holdon szórták ki a gabonák megerősödését, fejlődését serkentő hatóanyagot. Egyelőre a száz va- gonnyl burgonya válogatásával, előhajtatásával foglalkoznak A gazdaság gépei alaposan kijavítva, gondosan előkészítve várják az indítást. A csemppssssindikátu# székhelye India egyes államaiban az angol nyelv használata ellen a közelmúltban lezajlott tiltakozások és rendbontások idején az ópiumcsempészek is I fokozták tevékenységüket. Ez Madhya Pradesh államban mutatkozott meg a legfeltűnőbben. A felvonulások alatt a tüntetők letépték az angol nyelvű hirdetéseket és cégtáblákat, sőt az autókról az angol rendszámtáblákat is. Az államban egyébként is több száz gépkocsi rendszám, vagy más ismertetőjel nélkül közlekedik. Ez kedvezett a csempészeknek. A zűrzavart kihasználva szabadon közlekedtek keresztül-kasul az államban a gépkocsikkal. A rendzavarások idején több százezer rúpia értékű ópiumot szállítottak el. Az ópiumcsempészet — szinte már hagyományos foglalkozás Madhya Pradesh államban. Itt működik a csempészek illegális nemzetközi szindikátusa. Az ópium ára a feketepiacon négyszer-ötször magasabb az állami árnál, a kikötőkben pedig, ahonnan csempészúton továbbítják, elérheti a tízszeres árat is. Madhya Pradesh államból származik India egész ópium- termelésének kétharmada, az egész indiai ópiumtermelés pedig a világtermelés háromnegyed részét teszi ki. A csempészek a legkülönbözőbb fogásokat alkalmazzák, hogy kivihessék a kábítószert az ópiumtermelő vidékekről. Felhasználják erre a célokra a kerékpár-alkatrészeket, az elegáns autók különböző titkos rekeszeit, néha pedig még az ökrök, tehenek szarvát is. A rendőrség időnként letartóztat néhány csempészt, főleg a jelentéktelenebbeket —. óz ügynököket és futárokat. Az illegális üzlet igazi főkolomposai azonban azokból a nagyvárosokból irányítják a különböző machinációkat, ahol inint tekintélyes üzletemberek működnek. Átadási jegyzőkönyvek — úgy is mondhatnám bizonyítványok — oldalait lapozgatom a Nógrád megyei Építőanyag- ipari Vállalat szécsényi építésvezetőségén. Alig akad kifogás, inkább ilyenek olvashatók : Elismerésünket fejezzük ki a kivitelezőnek a határidőre és kiváló minőségben végzett munkájáért... A másikban pedig ezt olvasom: ... köszönetünket fejezzük ki a kéthónapos határidő-rövidítésért és a jó minőségi munkáért. .. — Kaptunk nemrég egy ajánlatot a szolnoki tejipartól. hogy vállaljuk el az üzemük átalakítását. Amint mondták, van arrafelé építővállalat több is, de látták, hogy a szécsényi tejüzemnél milyen munkát végeztünk, ezért szeretnék, ha mi vállalnánk — újságolja Horváth István építésvezető. — Elvállalták? — Nem. Messze van. és itt Is annyi az igény, hogy a teljesítés meghaladja az erőnket. Elsősorban a környéken vállalunk munkát. Szeretnénk a beruházási vállalattal jő kapcsolatot teremteni. Versenytársunk is akad: a termelőszövetkezeti éoítőtársu- lás. ök bizonyos dolgokban kedvezőbb helyzetben vannak, még bért is magasabbat tudnak fizetni. Hátránnyal indulunk tehát a versenyben, de azért állni fogjuk a sarat — mondta. Az építésvezető magabiztosságának okai akkor tisztázódnak. amikor a munkahelyeket járjuk. Tavaly hat és fél milliós tervük helyett, hétmilliót teljesítettek. Az idén már 10 millió forint termelési érték elérése a céljuk. Hét profilban dolgoznak, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy önellátók. nem szorulnak másra szakipari feladatok megoldásánál sem. Tavaly nyereségesen dolgoztak, hozzásegítették a vállalat más részlegeit is a veszteség pótlásához. Maradjunk azonban a munkahelyeknél. Tavaly összeroskadt a sütőipari vállalat szécsényi kemencéje. Sürgős volt az átépítés, és tegyük hozzá nem mindennapi munka. Az országos és speciális vállalat nem vállalta, ők igen. Balassagyarmatról csoportosítottak át erőt. Amikor ott jártunk, a pékek dicsérték a kemencét. Az építésvezető elmosolyodott. és utána jegyezte meg: — Szakértőt hívtak, mikor a számlát megkapták. Az igazolta a minőségi munkánkat. A tejiparnál Gajdinger László művezetésével végeztek jó munkát, úgy. hogy közben nem kelleti az üzemet leállítani, s ennek ellenére kéthónapos határidő-rövidítést értek el. A technológiai szerelés most folyik, és utána még mintegy 40 ezer forint értékű befejező munka és 50 ezer forint értékű újabb megrendelés vár az építőkre. 'Mivel a több milliós beruházást üzem közben valósították meg. az üzemvezetőség most sem szűkmarkú az elismeréssel. Innen származik tehát a legutóbbi szolnoki ajánlat. Szécsényben az idén fejeződik be a nyolelakásos társasház építése. Kislakásokat is építettek tavalv. és az idén is sok az érdeklődő, bár még kevés a szerződés. Az a tény. hogy egy év alatt 20(5 munkahelyen dolgozott az építésvezetőség Balassagyarmattól a kisteleki domborcimke-üzemig egyben azt is bizonyítja hogy nem válogatott a munkában. Az idén a textilipari vállalat jobbágyi fdephelvén végeznek tatarozást, üzembővítést mintegy hatmillió forint értékben. Nógrádmegveren több mint egymillió forintéit egészség- ügvi kombinát létesül az ő kivitelezésűkben Ezek csak a nagyobb munkák Lesz, illetve van saját rezsis is. Tavaly elég mostoha körülmények között dolgoztak a vízválasztói salakblokk-üzem korszerűsítésén. Az idén a Mohorán fenntartási és felújítási alapból a községi tanács az idén 669 ezer forinttal rendelkezik. Tovább fejlődik a község- Útépítést végeznek 200 méteren a Mikszáth Kálmán utcában. A munkálatokra 50 ezer forintot fordítanak, a tervezett társadalmi munka értéke 8— 10 ezer forint. Az autóbusz-váróterem tavaly már félig elkészült, az idén befejezik. Építésére 18 ezer forintot fordítottak. Bővül a könyvtár állománya, emellett jelentős támogatást nyújtanak a helyi sportkörnek is. Állami támogatás segítséharmadik részleg fejlesztése került előtérbe. A tari kőbánya termékét Pásztón fűrészelték lapokká. Kiváló hőtartása miatt használják országszerte a sütőkemencék alapjának burkolására. Az új sütőipari technológiák kenyérgyárak létesítése miatt állandóan csökken a kereslet. Ez az egyik ok. ami arra késztette a vállalat vezetőit, hogy más lehetőségek után kutassanak. A tari kőből eddig csak a ki fűrészelt lapokat értékesítették. Igen nagy mennyiségben keletkezett törmelék, ami a szemétbe ment. Mint kiderült: alacsony a faisúlva. ígv ha őrleményt készítenek belőle, kiváló adalékanyag lesz köny- pvű-betonelemek gyártásához. F-z tehát a vállalat fejődésének a következő lépcsője. Pásztón már az új területen, a vasúthoz közel áll az új fűrészüzem épülete. A szécsé- nyiek készítették. A régi már annyira elavult, hogy az üzemelését is betiltották. Itt viszont bőven lesz hely. Kelemen János műszaki vezető szavai nyomán kirajzolódott az én képzeletemben is a kő- fűrészház mellett az előregyártó-csarnok. ahol majd a tari kőtörmelékből készülnek a falazó elemek. Csak idő kérdése mindez. Nincs tehát megállás az építőanyagipari- aknál. Mindig újabb dolgokkal kísérleteznek. Zagyvaróna és Szécsény után az idén a tari és pásztói üzem kerül előtérbe. Ott is mer akarják gével nevelői lakást vásárolnak. Ehhez a község 30 ezer forinttal járul hozzá. Az idei legjelentősebb munka a községben a kultúrotthon felújítása lesz. Költség- vetésből mintegy 200 ezer forintot fordítanak a régi épület mennyezetének és tetőzetének átépítésére. A munkát a hugyagi tsz építőbrigádja végzi, és az idén szeretnék befejezni. Javul a község kereskedelmi ellátottsága is. A Magyar- nándor és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet vegyesboltot épít Kis-Mohorán mintegy 30 ezer forint ráfordítással. gyorsítani a fejődést. Bódé János Fejlődő községek Mohorán felújítják a kultúrotthont Á néma ellenség — Mit gondol ellenség-e a vegyszer? — kérdezem Gazsó András kazári termelőszövetkezeti dolgozót. Az alacsony, markáns arcú, Szabolcsból ideszármazott férfi tűnődőn megvonja a vállát, azután felderül az arca. — Értem — mondja, s már magyaráz. — Azon múlik, hogyan kezelik. Én már megtanultam bánni a vegyszerrel. Még Szabolcsban történt, csupasz kézzel nyúltam a para- thion tartalmú szerhez. Egy másik alkalommal meg a nikotintól lettem rosszul.... — Megbetegedett? — Nem úsztam meg egykönnyen, hiszen mindkét vegyszer erős méreg. Ne csodálja azonban az egészet. Nyolc éve dolgozom a növényvédelemben. s ez az első tanfolyam, ahol megtanítottak a szabályokra... A tanfolyamon harminchárom növényvédő betanított- munkás-ielölt vett részt, akik vizsgáznak A vizsgabizottságban ülnek az Örkényi mezőgazdasági szakmunkásképző iskola tanárai, a megyei növényvédő állomás szakemberei, a megvei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának képviselőié. Fekete haiú sötét szemű fiatalember ii1 a bizottság előtt. Higgadtan nvugod+an válaszolgat a kérdésekre. B6gér László, a diősjenői termelőszövetkezetből. — Sorolja fel a sok tápnö- vényű kártevőket — mondja Gordos Gyula, a megyei növényvédő állomás igazgatója. — Tetvek, .. .cserebogár, egér, pocok... ezek az úgynevezett polifák kártevők — válaszol. — Beszéljen részletesebben a cserebogárról — szól közbe Cserháti Zoltánná növényvédő szakmérnök. Bogét László nem esik zavarba. sorolja a jellemzőket, mintha lexikonból olvasná. Pontosan megmondja a védekezés szereit is. A lárvák ellen DL—7-ből 17—ÍR kilogrammot használunk holdanként, de lehet alkalmazni a lindános szuper- foszfátot is. Holdanként száz kilót... — Mit kell tenni erős mérgek alkalmazása esetén? — hangzik a következő kérdés. — Ilyen mérgek alkalmazásakor minden esetben be kell ielentoni a védekezést a tanácsnál. Sőt. az illetékes körzeti orvosnak is. A bizottság tagjai összenéznek. Ez rendben. — S mit kell még tenni? — kérdi egyikük. Észbekap. — Gondoskodni a területen levő vadak riasztásáról, s az erős méreggel kezelt terület egy hónapig tartó őrzéséről... Ilyen felelet csak ötös lehet. — Ennyire szereted a növényvédelmet? — kérdem a gyakorlati vizsga után Bőgér Lászlótól. Elvégeztem már a gyümölcstermesztő szakiskolát, a méregkamra-kezelői tanfolyamot, most meg ezt — mondja mosolyogva s hozzáteszi. — Időközben beiratkoztam a váci mezőgazdasági technikumba. .. — Mit csinálsz a szövetkezetben? — Tíz hold szilvást gondozunk ketten Szabó 'Máriával, aki harmadéves a gyümölcs- termelő szakon. Tavaly volt velünk még egy idős ember is, de belépek a szövetkezetbe, s szeretném átvenni én a szilvást... A vizsgázók váltakoznak. Győri Istvánt, a hugyagi közös gazdaság korosabb tagiát a narathion tartalmú növényvédőszerekről faggatják Az ő korában már nem könnyű minden apró — de igen fontos — részletkérdést megjegyezni Kapuszta Ferenc, akit az erdőkürtiek küldtek ide. magabiztosan magyarázza el a „Kvasszia” nevű permetezőszer készítésének bonyolult folvamatát is. Jól felel a nógrádi Bitó István is. A nyolchetes tanfolyamon sokat tanult. A vizsga után arról beszélt, nem fordulhat már elő többé a tavalyi eset. — Wofatox porozóval dolgoztam — magyarázza — amikor baj történt a géppel. Nem akartam időt veszíteni belenyúltam a vegyszerbe, hogy megjavítsam a gépet... Szerencsére nagyobb baj nem történt. S hogy eddig a megyében komolyabb mérgezési eset nem fordult elő, az is a szerencsén múlt. Hiszen boldog-boldogtalan hozzájuthatott — s még hozzájut — a legveszedelmesebb mérgekhez is. Végre már vannak kiképzett méregkamra-kezelőink, s növényvédő szak- és betanított munkásaink, de több kellene a jelenlegi számnál. A megyei tanács, a növényvédő állomás eddig U erőfeszítéseket tettek a kiképzés érdekében. Jő lenne azonban, ha a termelőszövetkezetek is többet tennének. A szövetkezeti vezetők és tagok ne vegyék fontoskodásnak a növénwéde- lem szakmai fogásaira kiképzett emberek felszólítását, hanem tartsák be a szabályokat —, mert a vegyszerből, amely az életet segíti, néma ellenség is lehet. V. ANÓGRAD — 1968, március 13., szerda 3