Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-12 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! , AZ MSZMP NÓGRÁD MtGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF„ 60. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. MÁRCIUS 12.. KEDD Törvényhozó munkások (3 oldal) Az I. Békekölcsön húzása (4 oldal) Szállítók — Nagybátony 1:0 (5 tidal) Szakmai bemutató Szécsényben Á hajtató8 költségei fölösen megtérülnek A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tegnap Szé- esenyben, a II. Rákóczi Ter­melőszövetkezetben szakmai bemutatót tartott. Bene Jó­zsef főagronómus a résztvevők között üdvözölte a környék azon szövetkezeteinek szakem­bereit, ahol a szécsényiek gya­korlatának megfelelően bur- gonvatermesztéssel foglalkoz­nak. Dr. Borús József, az intézet tudományos munkatársa a bur- gonvahajtatás elméleti és gyakorlati kérdéseiről tartott előadást. A hagyományos mód­szerek mellett ismertette a hallgatósággal azokat az ered­ményeket is, amelyeket a ku­tatók a burgonyahajtatási kí­sérletek során eddig elértek. Mint mondotta: jelenleg a fóliasátrakban történő előhaj- tatás jelenti a legújabb, a leg­olcsóbb, és a leghatékonyabb hajtatási eljárást. Az ország különböző gazdaságaiban, ter­melőszövetkezeteiben mintegy 80 fóliasátor van. Ennek nagy részében a nógrádi gazdaságok hajtatnak vetőburgonyát. Or­szágosan is egyedülálló tökély­re fejlesztette a módszert a szécsényi termelőszövetkezet. A szécsényiek mellett mindössze a Szügyi Tangazdaságban haj­tatják még fűthető fóliasátrak alatt a burgonyát A módszert Szügyben és Szécsényben is a Nyírségi Kísérleti Intézet ho­nosította meg. Török László növénytermesz­tő agronómus a szécsényi ter­melőszövetkezet egyéves ta­pasztalatát ismertette a be­mutató résztvevőivel. A közös gazdaságban 190 holdon ter­mesztettek tavaly vetőburgo­nyát. Mint elmondotta: három vagon vetőburgonyát csíráztat­tak elő a fóliasátrak alatt. A számokból aztán az is kide­rült: a sátor, a munkabér, a fűtés, s az egyéb költségeket, fölösen megtéríti az a termés­többlet, amit az előhajtatott burgonya hoz. A gyakorlati bemutatóra a szécsényi termelőszövetkezet majorjában került sor. A résztvevők nagy érdeklődéssel szemlélték a három fóliasátrat. A takarók alatt a burgonyák­kal telt ládákhoz párhuzamos csöveken küldi a meleget a sátor előtt megépített kemen­ce. A bemutató után élénk szakmai vita következett a ter­melőszövetkezet klubjában. A részt vevő szövetkezeti szakem­berek sok kérdést tettek fel dr. Borús József kutatónak és Török Lászlónak, a szécsényi termelőszövetkezet növényter­mesztő agronómusának. Műtrágyáznak, szántanak a szövetkezetekben Késik a nitrogén — Előkészületek a vetéshez Üj kukoricafajták Az eftmúlt tavaszias napokat egyaránt kihasználták a ba­lassagyarmati járás homokjain a Börzsöny, a Oserhát és a Mátra lankáin gazdálkodó ter­melőszövetkezetekben. Az őszi gabonavetések általában ked­vezően teleltek, s most min­denütt műtrágj'ával serkentik gyorsabb növekedésre, fejlő­désre a növényt. Bencze Barna, a pásztói já­rási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályáról az alábbi tájékoztatást küldte: a közös gazdaságok jelentős te­rületen végezték már el az őszi kalászosak fejtrágyázását. Megtették a szükséges előké­születeket a tavasa vetések­hez is. A vetőmagot jórészt saját készletből biztosítják. A vetés előtti vizsgálatokat, a tisztaság és csírázási próbákat most végzi a vetőmagfelügye­lőség. A szécsényi járásban ugyan­csak. megfelelő ütemben halad a fei trágyázás. Az elmúlt hét végéig több mint három és fél ezer holdra szórták ki a műtrágyát. Gond azonban, hogy több termelőszövetkezet nem rendelkezik elegendő mennyiségű nitrogénműtrá­gyával. Készítik a vetőmagot a tavasziakhoz, és a biztonsági szemlék tapasztalatai szerint, megfelelően „kiállították’ munkára az erő- és munkagé­peket is a közös gazdaságok­ban. Amint azt Veres János, a salgótarjáni járási tanács me zógazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője elmon­dotta. a műtrágyázást minden termelőszövetkezetben folytat­ják. A karancskeszi termelő­szövetkezetben mintegy nyolc­száz holdon befejezték az őszi kalászosok fejtrágyázását. Gondoskodtak a tavaszi veté­sű növények magjáról is a szövetkezetek, s a szállítmá­nyok folyamatosan érkeznek- Többek között két nagyhoza­mú hibridkukorica-fajtát is vetnek majd a járás termelő­szövetkezeteiben. Az elmúlt napokban a traktorok is mun­kához láttak a földeken. Né­hány termelőszövet kezet ben szántottak, a Somoskőújfalut közös gazdaságban pedig bor­sát vetettek. A tavasziak fejtrágyázá­sával gyorsan haladtak eddig a rétsági járás terme­lőszövetkezeteiben. Általános tapasztalat, hogy az őszi ka­lászosok jól bírták a telet. Ha az elmúlt héten nem változik újra téliesre az idő, altkor több termelőszövetkezetben megkezdték volna a koratava­sziak, a mák, a borsó és az árpa vetését. A munkákhoz szükséges előkészületeket megtették. A vetőmagot ki­tisztították, csíráztatták és előkészítették a tavaszi indu­láshoz a traktorokat, a foga­sokat. tárcsákat is. Befejezés előtt a kalászosok műtrágyázása a balassagyar­mati járásban is. Az igyek­vőbb gazdaságokban, Ötha­tomban, Dejtáron és Ersek- vadkerten már befejeződött, vagy a végét járja a munka. Több szövetkezetben azonban itt is gond, hogy a fejtrágyá­záshoz szükséges nitrogént csak késve kapják az AGRO- KER-től, A népfront programja: a szocializmus teljes felépítése Megyei küldöttértekezlet Salgótarjánban Tegnap Salgótarjánban, az SZMT székházában tartotta ülését a Hazafias Népfront Nógrád megyei küldöttértekez­lete. Az elnökségben helyet foglalt dr. Mihályfi Ernő, az Elnöki Tanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. Ott volt Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Bielik György a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Géczi János, a megyei tanács vb elnöke, Havas Péter, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a megye párt-, állami, társadalmi és tö­megszervezeteinek képviselői, és a községi, járási népfront­bizottságok 200 küldötte. Nagy Béla, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsá­gának elnöke megnyitó szavai után a megyei küldöttérte­kezlet Géczi János elnökletével kezdte meg munkáját. Ezután Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád me­gyei Bizottságának titkára terjesztette elő a megyei elnök­ség beszámolóját. A megyei elnökség beszámolója fejlődött. Amíg 1964-ben csak 75 brigád 1053 tagja vett részt a versenyben, az elmúlt évben, már 196 brigád 2864 tagja küz­dött a szocialista cím elnyerésé­ért. A brigádok munkájának gazdasági eredményei mellett — A Hazafias Népfront 1964. március 19—20-án tartotta III. országos kongresszusát. Az el­múlt négy év eredményei to­vább fejlesztették megyénk népfrontmozgalmát. A párt népfrontpolitikájának követ­kezetes érvényesülése során megyénkben az elmúlt évek­ben tovább fejlődött a bi­zottságok munkája. A moz­galom sajátos eszközeivel, egy­re gazdagodó tevékenységi formáival hozzájárultunk a szocialista építés feladatainak megoldásához, a lakosság szo­cialista tudatának formálásá­hoz — kezdte az elnökség beszámolóját Marczinek Ist­ván, majd így folytatta: — A népfrontmozgalom te­vékenységi formáinak széle­sedése közben kialakultak a munka főbb területei. Állan­dósultak a mozgalom alkot­mányos feladatai a választá­sok lebonyolításában, a meg­választott országgyűlési kép­viselők és tanácstagok mun­kájának segítésében. Erősödött a népfrontmozgalom felelős­ségérzete. Bizottságaink, aktí­váink eredményesen dolgoz­tak a képviselő- és tanács­tagi választások előkészítésén, lebonyolításán. Ebben a mun­kában több mint 11 ezer em­ber vett részt. — Az elmúlt egy év alatt újszerűvé vált kapcsolatunk a választókerületi bizottsá­gokkal, mivel megbízatásuk négy évre szól. Különösen a képviselői választókerületi bi­zottságokkal alakult ki jó együttműködés. Rendszeresen tájékoztatjuk őket a képvi­selők tevékenységéről, ami le­hetőséget ad ahhoz, hogy részt vegyenek a különböző szer­vező munkákban. A módszert tovább szélesítjük a tanács­tagi választókerületi bizottsá­gokra is. Alkotmányos felada­taink még hatékonyabb ellá­tása céljából népfrontbizott­ságaink figyelmét a tanácsok, az országgyűlési képviselők és a lakosság kapcsolatának to­vábbi erősítésére, az állam- hatalmi munka demokratiz­musára hívjuk fel. A beszámoló ezután a nép­frontbizottságok gazdaságpoli­tikai tevékenységével foglal­kozott, hangsúlyozva hogy ez az elmúlt években jelen­tős változásokon ment keresz­tül. Míg 1964—65-ben első­sorban a termelőszövetkeze­tek megszilárdítására, a har­madik ötéves terv célkitűzé­sének magyarázására fordítot­tak nagy gondot, az utóbbi időszakban a gazdaságirányí­tás új rendszerének előkészí­tése került előtérbe. A moz­galom gazdaságpolitikai pro­pagandamunkája főként a mezőgazdaságra, a falura irá­nyult. A községi bizottságok munkájára a falu, a termelő­szövetkezeti tagság egészét érintő társadalompolitikai kérdésekkel való foglalkozás a jellemző. Míg négy évvel ezelőtt inkább a konkrét me­zőgazdasági munkák végzését helyezték előtérbe, ma a moz­galom sajátos eszközeivel a termelőszövetkezeti demokrá­cia érvényesülését, a tsz vá­lasztott bizottságainak — ház­táji, ellenőrző, fegyelmi stb. — munkáját segítik. Szólt a beszámoló arról is, hogy a községi népfrontbizottságok felvilágosító munkával a me­zőgazdasági szákmunkástanfo- lyamok benépesítésére töre­kedtek. Ennek eredménye, hogy évenként 150—160 fia­tal jelentkezik a mezőgazda- sági szakiskolákba, az 1964. évi 80-al szemben. — A termelőszövetkezetek­ben a szocialista munkaver­seny és brigádmozgalom el­indítását a nőtanácsok és a népfrontbizottságok kezdemé. nyezték — hangsúlyozta az előadó. — A mozgalom az elmúlt négy év alatt sokat jelentős a tagok szocialista gondolkodásának alakulása, fejlődése. — Az utóbbi években közsé­gi bizottságaink állandó te­vékenységévé vált a község­fejlesztési és községpolitikai munka — folytatta Marczi­nek István. — Bizottságaink mindenütt részt vesznek a községpolitikai tervek kialakí­tásában, a társadalmi mun­ka szervezésében. A taná­csokkal közösen végzett mun­ka eredményességét bizonyít­ja, hogy míg 1964-ben az egy főre jutó társadalmi munka értéke 33 forint volt a me­gyében. addig 1967-ben, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulója tisz­teletére kezdeményezett ver­seny során az összeg 110 fo­rintra növekedett. A verseny­ben kiemelkedő eredményeket értek el Karancskeszi, Palotás. Nagyoroszi községek. A köz­ségfejlesztési tervek megváló sításához jelentős segítséget nyújtottak a népfront akció­bizottságai. Salgótarjánban évente csaknem félmillió, me­gyei szinten pedig több mint másfél millió forint értékű tervezési munkát végeztek. A beszámoló ezután a nép­frontbizottságok művelődéspo­litikai tevékenységét ismer­tette. E területen különösen a Somoskőújfalui, a ceredi, a romhányi és a diósjenői bi­zottságok végeztek jó mun­kát. Eredményesen együtt dol­goznak a népfront akcióbi­zottságai és a TIT szakosz­tályai : műszaki, nemzetközi agitáció, irodalmi, közgazda- sági és jogi ismeretek ter­jesztésében. A községi nép- frontbizottságok többsége már részt vállal a TIT-előadá- sok látogatásainak szervezé­séből. Közreműködésük hozzá­járult. hogy megyénk köz­ségeiben az 1967-ben megtar­tott 2359 előadáson mintegy 125 ezren vettek részt. Kez­deti eredményeket ért el a mozgalom a művészeti közíz­lés fejlesztésében, a szocia­lista művészet iránti érdeklő­dés felkeltésében. Szépek a sikerek a klubszerű összejö­vetelek szervezésében. Ezek jó keretet biztosítottak a kul­turált szórakozáshoz, a köz­vetlen eszmecserékhez és a társadalmi neveléshez. Foglalkozott az előterjesztés a béke- és barátsági mun­kával, ami az elmúlt évek­ben sokat fejlődött. A Magyar — Szovjet Ba­ráti Társaság szervezeti be­illesztése a népfrontmozgalom, ba helyes lépés volt. Az MSZ- BT munkája az elmúlt két évben tartalmában, módszeré­ben sokat javult — állapí­totta meg az előterjesztés. — Gyakoriak a Szovjetunióról szóló szellemi vetélkedők. Megkétszereződött az orosz nyelvtanfolyamok száma, a hallgatók létszáma ma már több mint 300. A Szovjet­unióról készült kiállítások — amelyeket több tízezren te­kintettek meg, vagy a Szov­jetunióba induló barátsági vonat megszervezése, reálisan mutatja: nőtt az MSZBT tár­sadalmi bázisa, a Szovjetunió (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom