Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-07 / 56. szám

Szellemi fellegvárak — milyen szinten 7 Költői kifejezéssel élve, az iskolák szellemi fellegvárak. Az elemi fokú népoktatás szervezeti kereteit, célját, módszereit meghatároztuk. Az úgynevezett iskolareform- törvény azt a törekvésünket hangsúlyozza, hogy mielőbb megteremtsük valamennyi te­lepülésünkön a kor általános iskoláit, amelyek elsősorban és egyáltalában nem azért fellegvárak, mert általában a falvak középponti részein he­lyezkednek el, hanem azért, mert a községek szellemi, nem ritkán társadalmi gócai közé tartoznak. Nehéz ilyen gócról beszélni olyan intézmények esetében, ahol az alapvető oktató-nevelő munka feltételei sem adottak, amelyek — előbbi kifejezésün­ket ismételve — fellegvárak ugyan, de szakképzett várvé­dők helyett képzetlen sze­mélyzettel. F,félére gondol az ember a balassagyarmati járás 32 ál­talános iskolájában levő álla­potokat bogozgatva. A legfőbb gond a szakoshiány. Ebben a tanévben például az egész já­rás egyetlen szakos nevelőt kapott. Az iskolákban most 28 képesítés nélküli nevelő dol­gozik, közülük 19 szakosodik. A szakos tanárok által leadott órák aránya a múlt oktatási év végén 25, jelenleg ötven százalék körül mozgott, illetve mozog. Valószínűleg senki számára sem szükséges bőveb­ben kitérni arra, milyen hát­rányt jelent a járás gyerme­keinek a járás iskoláinak efaj- ta hátrányos helyzete. A megoldás? Nem megy egyik napról a másikra. Biz­gek vezetői is látják, szükség van a pedagóguslakás-gondok enyhítésére. Többek szerint ugyanis a szakoshiány egyene­sen a lakáshiányból követke­zik a járásban. Ha van is né­mi túlzás e megállapításban, kétségkívül ma is 25—30 la­kás kellene a járásnak. A körzeti, s a leendő körzeti központokban szükség van az adott helyzet elemzése után a gyakorlati lehetőségek mielőb­bi felkutatására is. Ez a folya­mat meg is indult a járásban. Nem moccan azonban egy másik állóvíz, a „mozdulatlan” tanítók sokasága. Az előbb azt mondottuk, kevés a tanár. Most hozzátehetjük, ugyanak­kor sok a tanító. A szakos el­látottság javítása azt is köve­teli tehát, hogy a tanítók kö­zül mind többen szerezzenek tanári képesítést. Csakhogy, mondják a járási művelődés- ügyi szervek munkatársai, bármennyire is jó lenne, hogy egy adott községben a taní­tók, akik gyakran már hosz- szabb időt töltöttelv ott, eset­leg lakással is rendelkeznek, tanári képesítést szerezzenek, nemigen van mód rábírni őket erre. A képesítés nélkü­lieket kényszeríti a továbbta­nulásra az a körülmény, hogy különben: fel is út, le is út. A tanítókat egyelőre nem ösztönzi „semmi” a továbbta­nulásra. így is, úgy is peda­gógusok maradnak. Legfeljebb az a furcsa helyzet áll elő, hogy előbb-utóbb sokan lesz­nek, a tanárhiány pedig to­vábbra is gond marad. Ez azonban már a járás gondja. Tanítókkal történt beszélgeté­sekből kiderült, többen egye­nesen „maguk ellen dolgozná­nak”, ha továbbtanulnának. Megkezdődött a beköltözés nyebben „elvihetik” a faluból, vagy bejáróvá válna egy kör­zeti központba. Tehát úgy­mond — ha szerényebb is e tanítói egzisztencia, egyelőre biztosabb, vagy legalábbis ké­nyelmesebb. S még sorolhat­nám az érveket. Mondanom sem kell, az eíajta kényelem hosszú távon előbb-utóbb kényelmetlenné válik az e szemlélettel bírók­nak is. Hiszen a járás sza­koshiányát távlatilag feltétle- I nül megoldják, akár a tanítók „rovására” is. E napokban a járás műve­lődésügyi szervei több tanító­val beszélgetnek, ismertetik a továbbképzés lehetőségeit, a továbbtanulással kapcsolatos kedvezményeket, g természe­tesen, a vele járó kötelezett­ségeket is. Tanulni senkinek sem kényelmes feladat. Mun­ka mellett tenni ugyanezt — sokszoros erőfeszítés. A társa­dalmi érdeken túl azonban a járás tanítóinak egyéni érde­ke is a tanulás. Akkor is, ha ezt ma még nem látják sokan. A szellemi fellegvárakat a ba­lassagyarmati járásban is mielőbb teljes értékű szakem­berekkel kell megtölteni, hogy egyáltalán alkalmazhassuk rá­juk e kifejezést. Egy járás hátrányának mielőbbi felszá­molásáról van szó, egy gyor­sabb ütemű fejlődés igényé­ről. S aki ezt nem érti, előbb- utóbb lemarad. (T E.) Az utolsó simításokat vég­zik a salgótarjáni I-es szá­mú üzletházon, amelynek ki­vitelezésére több mint 17 mil­lió forintot költöttek- Az el­múlt napokban már megkez­dődött az átköltözés, elsőnek az OFOTÉRT foglalta el új helyét. Megnyílt a Pécskő eszpresszó, beköltözött a fod­rász- és kozmetikai részleg, tegnap pedig megnyílt az Öra és Ékszerkereskedelmi Válla­lat új üzlete is. Szerkesztőségünkhöz számos kérés érkezett: mutassuk be olvasóinknak, hol, milyen üz­letet találnak Elöljáróban mondjuk el, hogy a legna­gyobb eladási térrel az Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat rendelkezik majd az új üzlet­házban, csaknem 2 000 négy­zetméter eladótérrel. Az üzleteket a Rákóczi ut­cáról két feljárón ke­resztül közelíthetik meg a vásárlók. Az úgynevezett zsi­bongóban modern kirakatok­kal találkozunk, ahonnét az iparcikkosztályokat lehet meg­közelíteni. Az iparcikkosztály önkiválasztó rendszerrel mű­ködik. ahol papír, írószer, il­latszer, kozmetikai cikkek, rá­dió, televízió, háztartási gé­pek, hangtechnikai cikkek és hanglemezek vásárolhatók. A : második emeleten helyezik el a ruházati osztályokat, férfi, női, gyermek, kötött- és divat- j áru, cipő, konfekció, méter- áru, lakás-textil várja az ér­deklődőket­És íme a most már Pécskő Üzletház rajza. Számokkal az üzleteket jelöltük. 43. Értelmezeti dolga az egész 1 1 I. 1) IBUSZ-iroda; 2) OFOTÉRT-üzIct; 3) Öra- Ékszer; 4) Férfi, női fodrászat, kozmetika; 5) Gyógyszertár; 8) Csemegeüz­let; 7) Fedett árubemutató tér; 8) Iparcikk árudák; 9) Terasz, a Pécskő cukrászda szá­mára; 10) Pécskő eszpresszó; 11) Dohány- áruda; 12) Raktár; 13) Iparcikk-áruház, ru­házati osztályok; 14) Raktár. A Pécskő Üzletház ünnepélyes átadására április 3-án kerül sor­Készül a terv Endrei alván tató a képesítés nélküli neve­lők szalmának csökkenése, il­letve igyekezetük, hogy képe­sítést szerezzenek. Erre, ter­mészetesen, kötelezték is őket, képesítés nélkül nem marad­hatnának a pályán. Megnyug­tató az is, hogy a járásban és több helységben már a közsé­Évente több ezer holdon vé­geznek altalaj lazítást megyénk termelőszövetkezeteiben. Ezt a munkát nagyobbrészt a nyár végén, s ősszel végzik. Terme­léstechnikai és termelésszer­vezési szempontból ebben az évszakban a legegyszerűbb el­végezni. Az altalaj lazítás hatása ak­kor érvényesül a legkedvezőb­ben, ha ti lazító késeket olyan mélyen járatják, hogy az erő­sen tömődött talajréteget át­Mini jelentettük: múlt év de­cent L»e. 25-én kora délután öt­tagú banda rohanta meg a pász­tói cigányhid közelében O. Ist­vánt, s elrabolta tőle négyszáz­ötven forintját. A rablás ér­telmi szerzője és egyik részese a fiatalkorú B. Mária volt, akit a Dankó-telepen Doro néven ismer­nek. ö biztatta a szemérmetlen támadásra Csúfít, vagyis a fia­talkorú B. Gyulát, Trumbát, vagy­is a fiatalkorú S. Bélát, továbbá Baranyi Jánost és a fiatalkorú S. Jánost. A pásztói járásbíróság B. Má­riát cs B. Gyulát másfél—másfél évi szabadságvesztésre és a köz­ügyektől háromévi eltiltásra ítél­te. Baranyi János büntetése két­évi és négyhónapi szigorított bör­tön, mellékbüntetése pedig öt­évi eltiltás a közügyektől. S. Bé­lát nyotchónapi végrehajtható, S. Jánost pedig hathónapi, háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesz­tett szabadságvesztésre ítélte a bí­róság. Az ítélet B.Mária, B. Gyula és S. János vonatkozásában jogerős. A vádhatóság képviselője S. Béla büntetésének súlyosbításáért .je­lentett, be fellebbezési óvást. A többszörösen büntetett Baranyi Já­Ezt a fogalmazást főleg azok­ban a községekben hallottam, amelyek iskoláiban egy másik községhez történő körzetesítés­kor csak alsó tagozat marad. Az a tanító, akinek egy ilyen faluban van lakása, már csak azért sem akar tanár lenni, mert akkor szakosként köoy­törje. A salgótarjáni járás ter­melőszövetkezeteiben ez a ré­teg 50—70 centiméter mélyen helyezkedik él. Ha ezt a ré­teget a növények gyökerei át­szövik, akkor beszélhetünk az altalajlazítás eredményességé- ról. Német kutatók megállapí­tása szerint tehát az altalaj- lazítást — a szántással ellen­tétben — tavasszal célszerű végezni. Az idén ezt a mód­szert a járás több közös gaz­daságában kipróbálják. nos és S. Béla felmentésért fel­lebbezett. Ma ismét a vádlottak padjára ül Doro. Mellette a többszörö­sen büntetett, jelenleg* is börtön­ben ülő Berze József foglal he­lyet. B. Máriát a karácsonyi rab­lás előtt tizenkét nappal ismer­tette meg a pásztói Agasvár Ét­teremben Berze F. Józseffel. Ber­ze azt javasolta Doronak, hogy anyagi ellenszolgáltatás fejében bocsátkozzék szerelmi kalandba a fiatalemberrel, egy alkalmas pillanatban pedig lopja el érté­keit. Berze F. Józseftől száz fo­rintot vett át; ennek feléért italt vett, másik felét „lovagi szol­gálata” fejében megtartotta. A párocska ezután a sportpályára ment. B. Mária mihamar ellopta alkalmi ismerőse zsebrádióját és azt a mögöttük settenkedő Ber­ze Józsefnek adta át. F. Jó­zsef felfedezte a lopást. Erélyes követelésétől, főként pedig a rend­őrség emlegetésétől Berze annyi­ra megijedt, hogy visszaadta a ké­szüléket. A rendőrség még aznap éjjel kézr ekerítette Dorot és Berzét. A/ ügyükben elhangzó ítélet is­mertetésére visszatérünk. Egy mosoda kirakatában lát­ható helyen áll a következő hirdetés: „24 óra alatt mo­sunk Miután a mosoda tisztvise­lőnője elveszi a csomag fe­hérneműt, így szól az ügyfél­hez: Szíveskedjék érte jönni szombaton. — Mi az, hogy szombaton? Most csütörtök van és az Önök hirdetése azt mond ja ... — Tudom, hogy mit mond, és így is van. 24 óra alatt mo­sunk. De mivel naponta 8 órát dolgozunk, szombatra kész lesz a ruha. A tervtárgyaló közgyűlésre készülnek az endrefalvi Aranykalász Termelőszövetke­zetben. Az idei gazdasági év termelési és pénzügyi tervét lassan teljesen befejezik a szakemberek. A növényter­mesztés és állattenyésztés fej­lesztése, a hozamok, valamint az áruértékesítés növelése elő­reláthatólag mintegy 800 ezer forint ártámogatást hoz a szö­vetkezetnek. Az elképzelések szerint to­vább bővítik a meglevő ál­latszállásokat is. Az elmúlt év végén készült el a termelő- szövetkezetben egy 100 férőhe­lyes szarvasmarha-istálló. Most újabb gazdasági épületekkel gyarapszik a termelőszövetke­zet. Azt tervezik, hogy mint­egy félmilliós beruházással juhhodályt és lóistállót építe­nek. Pályázati i'elhivái A Magyar Néphadsereg pá-, lyázatot hirdet tiszthelyettes- képző iskolára. A jelentkezés feltételei: Jelentkezhetnek mindazok a 17. életévüket 1968. augusztus 1-ig betöltő, de 23 évesnél nem idősebb fiatalok, altik legalább nyolc általános iskolát vé­geztek és dolgozó népünk fegy­veres szolgálatát hivatásuknak érezve a Magyar Néphadsereg hivatásos tiszthelyettesei lit­vánnak lenni. A tiszthelyettesi iskolára pá­lyázók jelentkezési lapot a szakmunkásképző iskola igaz­gatójától, vagy az illetékes kiegészítő parancsnokságtól kérhetnek. A jelentkezési laphoz mel­lékelni kell: — saját kezűleg irt részletes önéletrajzot, — születési anyakönyvi ki­vonatol, — legmagasabb iskolai vég­zettségről szóló iskolai bizo­j nyitványt (szakmunkásképzőt j végzetteknek az erről szóló oklevelet), — erkölcsi bizonyítványt. A jelentkezők pályázhatnak: Lövész, páncélos, tüzér lég­védelmi tüzér, műszaki, vegy­védelmi, lokátoros, híradó, hadtáp, harckocsi-technikus, gépjármű-technikus, fegyver­zeti technikus, vagy repülő­technikus szakra. A pályázók közül azok, akik a követelményeknek megfelel­nek, ez év őszén behívásra ke­rülnek, és tanulmányaikat a kötelező csapatkiképzést kö­vetően megtartott eredményes felvételi vizsga után kezdik i meg. 4 NÓGRÁD - 1968. március 7., csütörtök Van elég tulipán, hortenzia, primula a salgótarjáni városi kertészet üvegházában. Aki nőnapon kedveskedni akar, huszonnégyféle növény és virág közt válogathat. Készül a kertészet a megyeszékhely parkosítására is. Április elsején megkezdik az árvácskák, ká­nak, összesen huszonöt fajta kerti virág szétültetését- A főtérre az idén nyolc fajtából össszeválogatva, háromezer rózsatövet ültetnek. Képünkön Gulyás Valéria, a kertészet dolgozója (Koppány György felvétele) Altalajlazítás tavasszal Doro Ismét o vádlottok padján

Next

/
Oldalképek
Tartalom