Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-30 / 76. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! /Vvi\ ' "A. íj . XXIV. ÉVF. 76.. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. MÁRCIUS 30., SZOMBAT Magyar—francia közös közlemény (2. oldal) Küldöttgyűlés a TIT JNógiád megyei szervezeténél (3. oldal) Ismét elsők a salgótarjáni kovácsok (4. oldal) Foek Jenő De Gaulle-nál elnök hasúnkba látogat A francia PÁRIZS (MTI) A magyar miniszterelnök franciaországi látogatása során kétségkívül a pénteki nap jelentette a politikai csúcspontot: az országjárás és az előkészítő megbeszélések után ez a nap a diplomáciai tárgyalások jegyében telt el. Az Ely- sée-palotában, amely 1870 óta nyújt otthont a francia államfőknek, De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök fogadta pontosan 12,15 órakor a magyar kormányfőt. Fock Jenő a köztársasági gárda színpompás díszszázadának sorfala között elhaladva — a gárda viselete: pirostollgs, lófarkos sisak, fekete mente, fehér nadrág, fekete csizma — lépett be a palotába. Az elnök dolgozószobájában fogadta a magyar kormányfőt: a fényképészeket rövid időre beengedték a terembe, hogy megörökíthessék az íróasztalnál helyet foglaló két államférfit, majd az ajtó bezárult és megkezdődött a négyszemközti tárgyalás. A megbeszélés után De Gaulle ebéden látta vendégül a magyar miniszterelnököt és kíséretét a Murat-te- remben. Az ebéden megjelent Pompidou miniszterelnök. Couve de Murville külügyminiszter és a kormány több más tagja. A francia elnök pohárköszöntőben üdvözölte a magyar miniszterelnököt. A francia elnök utalt azokra a „történelmi tragédiákra”, amelyek hosszú ideig letérítették a jó útról Franciaország és Magyarország kapcsolatait, majd hangsúlyozta: „Az új helyzet jelenleg arra készteti országainkat, hogy közeledjenek egymáshoz és együtt cselekedjenek sok fontos területen'. — Ezt az új helyzetet — folytatta — kétségtelenül jól jellemezzük, ha azt mondjuk, hogy egész Európánk annyi belső ellentmondáson, háborún és forradalmon ment keresztül, hogy számára az élet ezentúl megköveteli az enyhülést, a megegyezést, és az együttműködést, felülemelkedve a felhalmozódott nehezteléseken, az egymással szembenálló tömbökön és különböző rendszereken. — Amikor Magyarország és Franciaország elhatározza, hogy a lehető legnagyobb mértékben együttműködik, akkor ez azt jelenti, hogy fejleszti kapcsolatait, különösen gazdasági és tudományos területen — mondta. De Gaulle elnök végül azt a kívánságát fejezte ki, hogy Fock Jenő látogatása Magyar- ország és Franciaország egymáshoz való tényleges közeledését eredményezze.” A francia elnök pohárköszöntőjére válaszolva Fock Jenő ezeket mondta: „Elnök úr, engedje meg, hogy a magam, jelenlevő barátaim, és munkatársaim nevében megköszönjem barátságról tanúskodó szavait. Eddigi franciaországi tartózkodásunk alatt volt alkalmunk tapasztalni, hogy a további együttműködésnek nagyok a lehetőségei. Megbeszéléseink sikeresnek mutatkoznak, de végleges eredményekről még korai lenne beszélni. Látogatásom kimagasló eseményének tartom, hogy találkozhattam önnel, elnök úr. Szeretném megköszönni pohárköszöntőjének baráti szavait, és azt a nagyon őszinte beszélgetést, amelyet ebéd előtti folytattunk. Ezután még mélyebben él bennem az a meggyőződés, amelynek sokszor hangot adtam a látogatás során, hogy állásfoglalásunk a nagy nemzetközi kérdésekben azonos vagy közel áll egymáshoz. Biztos vagyok benne, hogy ez a látogatás hatihatósan elő fogja segíteni kapcsolataink megerősítését. Emelem poharam elnök úr egészségére, a két nép barátságára, országaink felvirágzására”. Az ebéd — mint az Elysée- palotában akkreditált újságírók megjegyezték — jóval tovább tartott, mint hasonló esetekben szokásos: már három óra volt, amikor Fock Jenő feltűnt a palota bejáratában. De Gaulle elnök az ebéd során nemcsak a magyar kormányfővel beszélgetett behatóbban, hanem sorban szót váltott kíséretének tagjaival is. Az Elysée-palota kapuján kilépő magyar miniszterelnököt azonnal megrohanták az újságírók, a magyar és francia tudósítók. Fopk Jenő a francia tudósítók kérdésére válaszolva elmondta: meghívtam De Gaulle elnököt Magyarországra, nagy örömmel mondhatom, hogy az elnök elvben elfogadta a meghívást, és belátható időn belül Magyarországra látogat. A továbbiakban egy másik kérdésre válaszolva Fock Jenő elmondta, hogy Magyarország a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekszik a Közös Piac országaival. A magyar miniszterelnök ezután a Crillon-szállóba hajtatott, majd délután megkezdődött a tárgyalás a Matignon- palotában, a Miniszterelnökségen a két kormányfő és kíséreteik között. Az esti programban a diplomáciai sajtószövetség vacsorája szerepelt, amelynek során Fock Jenő válaszolt a Párizsban akkreditált diplomáciai tudósítók, a nemzetközi sajtó kérdéseire. Új feladatok előtt Küldöttgyűlés Balassagyarmaton a „ Palóctáj" Termelőszövetkezet: Területi Szövetségben Nagy érdeklődésre számot - tartó kérdések megtárgyalására gyűltek össze tegnap a Balassagyarmati Járási Tanács nagytermében a „Palóctáj” Termelőszövetkezeti Területi Szövetség küldöttei. A küldöttgyűlésen, — amelyen a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát dr. Némedi László, a megyei pártbizottságot Bíró Miklós, a mezőgazda- sági osztály munkatársa és a megyei tanácsot Forgó Imre l'őagronómus képviselte. — a szövetség eddig végzett munkáját és az idei feladatokat, az í968-as költségvetést és az ügyviteli szervezet felépítését vitatták meg. Tóth István, a szövetség elnökének megnyitó szavai után Dániel József, a Palóctáj szövetség titkára tartotta meg beszámolóját. Hangsúlyozta, hogy bár a szövetség még csak egészen rövid múltra tekinthet vissza, már eddig is igyekezett a tsz-ek érdekében dolgozni. Sok segítséget nyújtottak a termelőszövetkezeteknek a különféle termelési szerződések megkötésénél, azonkívül tárgyalásokat folytattak a tagszövetkezetekke] szerződésre lépett valamennyi vállalat képviselőivel. Tárgyaltak az Állami Biztosítóvá' is, hogy a tsz-eknek a leggazdaságosabb és a leghasznosabb biztosítási formát találják meg. Igyekezett a szövetség különböző információkkal elősegíteni a tsz termelési tervek elkészítését, azonkívül a szövetség körzetébe eső két járásban — a rétsági és balassagyarmati járásban — megkezdték a jogvédelmi hálózat kialakítását. Segítséget nyújtott a szövetség a tsz-eknek az alapszabály, valamint az ügy- és munkarend elkészítéséhez is. A járási konzultációs bizottságokban a szövetség munkatársai képviselték a tsz-eket Informálták a tagszövetkezeteket a forgalmi adóról megjelent rendelkezésekről. A rétsági járásban több tsz-ben a MEZÖBER-rel karöltve a helyszínen mérték fel a beruházási igényeket. A Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának segítségével különböző időszerű előadásokat szerveztek és előadást hallhattak a tagszövetkezeteknél működő főkönyvelők és beosztott könyvelők is. Végezetül Dániel József a szövetség további feladatait részletezte a termelésfejlesztés. az áruforgalom, a pénzügy és a jogvédelem területén, majd pedig határozati javaslatot terjesztett elő. A határozati javaslatban szerepel többek között társulásos alapos tejporitó és pillangós lisztörlő üzemág létesítése, tejüzem felállítása, a lótenyésztés megszervezése. az önsegélyző csoport szociális és kulturális alapjának szövetségi kezelésbe vétele és a tsz-tagok üdültetése, pihentetése. A titkári beszámolót követően Jakab Ferenc, az ellenőrző bizottság elnöke terjesztette be tájékoztató jelentését, a múlt évi állami támogatás felhasználásáról és az idei költségvetésről. A beszámolót és az előterjesztést tartalmas vita követte. amelynek keretében felszólalt: Jakab Ferenc. Varga István, ilinyi tsz-elnök. Kollár János, romhányi tsz- elnök. Herencsényi Imre, keszeg! tsz-elnök, Deák Pál, balassagyarmati agronómus. Forgó Imre, Tóth István, a felsőpetényi tsz küldötte. Horváth József, a MÉSZÖV főosztályvezetője, Berta István, dejtári tsz-elnök, Tóth István, az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz elnöke, aki bejelentette, hogy termelőszövetkezetük húszezer forinttal járul hozzá a hős vietnami nép megsegítéséhez, csatlakozva a dejtári kezdeményezéshez, azonkívül Herencsényi József, a Salgótarjánban székelő szövetség titkára, dr. Némedi László, majd végezetül Dániel József válaszolt a felvetődött vitás kérdésekre. Napirenden A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója Befejezte munkáját az országgyűlés Tegnap délelőtt folytatta tanácskozását az Országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál. az Elnöki Tanács Elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Apró Antal, Biszku Béla. Fehér Lajos, Gáspár Sándor. Kállai Gyula, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Kállai Gyula, az Országgyűlés elnökének megnyitója után először dr. Szénási Géza, a Népköztársaság legfőbb ügyésze beszámolt a törvényesség helyzetéről. Dr. Szénás t Gésa beszámoló ja — Határozott törekvés tapasztalható — mondotta —, jogszabályaink maradéktalan betartására és betartatására, így a törvényesség tovább szilárdul. A bűncselekmények 1962 és 65 között tapasztalt enyhén növekvő tendenciája megszűnt, sőt már bizonyos csökkenésit is mutat. Igen lényeges, hogy a súlyos bűncselekmények aránya nem jelentős. a büntethető korú lakosságot számítva, tízezer személyre, az 1965. évi 154-ről 148- ra csökkent. Szervezett bűnözésről sem lehet nálunk beszélni, ami pedig a bűntettek mintegy 60 százalékát kitevő vagyonelleni cselekményeket illeti, azok kétharmadában is a kár nem haladta meg az ezer forintot. Jelentős a személyek elleni bűncselekmények aránya — az összes bűntettekhez viszonyítva 16 százalék — ezek jelentős hányada azonban gondatlan magatartásból következő közlekedési baleset. Külön felhívta a figyelmet az ittas gépj árművezetőkre, akik számos balesetet okoznak. A fiatalkorúak bűnözése, az 3 964—1966 évek átlagához mérve, mintegy 15 százalékkal csökkent. Feltűnő azonban, hogy elég sok a fiatalkorúak által elkövetett csoportos bűncselekmény és közöttük súlyos esetek is előfordulnak. A fiatalkorúak bűnözéséért elsősorban a rossz környezetet és a hibás, vagy olykor egyenesen bűnös családi nevelést kell okolnunk. A bűnüldöző szervek továbbra is határozottan lépnek fel minden államellenes támadással szemben, az ilyen cselekmények száma azonban az összes b ű n cselekmények n el: mindössze 0,4 százalékára tehető. A legfőbb ügyész ezután azokról a bűncselekmény-kategóriákról tett említést, amelyekben nem javult a helyzet, esetleg visszaesés is tapasztalható. Így az emberölés bűntettéről, a rablás jellegű vagyonelleni bűncselekményekről. Az 1967-ben némileg csökkent társadalmi tulajdon elleni cselekményekkel kapcsolatban feltűnő, hogy a kárt csak negyedrészben sikerült nyomban megtéríttetni, valamint, az esetek 90 százalékát jobb, gondosabb helyi vezetéssel el lehetett volna kerülni. Hosszasan beszélt közlekedési balesetek aggasztóan növekvő számáról, és a hatóságok ezzel kapcsolatos körültekintő feladatairól. A rendőri nyomozás színvonala tovább emelkedett, jelentette ki a továbbiakban, az eseteket gyorsan felderítik, biztosítják a véd,ő működését, már a rendőri eljárás során, s az előzetes letartóztatásba helyezettek aránya is csökkent Mind több esetben élt a rendőrség a vád elejtésével, a figyelmeztetéssel. A nyomozás során azonban nem mindig kielégítő a bizonyítékok feltárása. Az a követelmény, mondotta, hogy a súlyosbító és az enyhítő körülményeket egyaránt fel kell deríteni. Javítható a rendőri munka még az ügyek érdemi elbírálása terén is. Befejezésül a jogpolitikai elvek érvényesüléséről, majd az ezzel kapcsolatos problémákról szólott, így a társadalmi bíróságok elé utalt ügyek számának csökkenéséről, a megelőzés érdekében tett erőfeszítésekről, a visszaeső bűnösök nagy számáról, és néhány, a bíróságoknak különösen a kártalanítások ügyében sok gondot okozó jogi problémáról, a mezőgazdasági területek jogtalan igénybevételéről, s az új mezőgazdasági törvény végrehajtásának kérdéséről Dr. Ssalay József referátuma Dr. Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolójában érdekes adatokkal bizonyította a törvényesség erősödését. Az összes bírósági ügyeknek mindössze 2,2 százalékánál panaszoltak törvény- sértést és csupán 0,52 százalékában került sor törvényességi óvásra. Csupán kivételesen alkalmazható halál- büntetést, katonai- és büntető ügyekben együttvéve, 1966 ban 16, 1967-ben pedig 15 esetben mondtak ki bíróságaink. De a büntetést- csak 10, illetőleg 8 esetben hajtották végre. A gondatlanságból elkövetett bűncselekmények növekvő számára való tekintettel — például a közlekedésben — van olyan felfogás, hogy indokolt lenne a súlyosabb elbírálás, különösen ami az emberi élet veszélyeztetését illeti. Gazdasági bűncselekmények esetében azonban változatlanul igen gondos elemzésre van szükség. A jogalkalmazó nem tekinthet el attól, hogy szükséges a társadalmilag elfogadható mértékű gazdasági kockázatvállalás, s ennek jogosságát körültekintően kell elbírálni. Utalt ezzel kapcsolatban az új gazdasági mechanizmusban megnövekvő szerződéses kapcsolatra, jótállási, szavatossági, vállalkozási ügyekre, amelyek megkívánják a fejlettebb, jobb felfogást. Végül részletesen szólt a Legfelsőbb Bíróság elnöke a kisajátítási, kártalanítási perekről, az ezekkel kapcsolatos mindkétoldali panaszokról. Figyelemreméltó, mondotta, hogy az érdekeltek a telkekért felajánlott összeget általában keveselték, az épületekért ajánlott kártalanítást viszont a legritkább esetben kifogásolták. Hangsúlyozta, hogy bár a forgalmi értéknek van jelentősége, a túlságosan felhajtott, konjunkturális árakat nem lehet figyelembe venni. Ami a lakásbérleti jogviszonyból eredő pereket illeti, változatlanul arra törekszenek, hogy a tulajdonosok beköltözhessenek lakásukba, de lényeges, hogy a cserelakást valóban megfelelőnek lehessen tekinteni. Ezután sor került a két beszámoló feletti vitára. Az ebédszünet alatt sem volt „pihenő”. A képviselők csoportosan tárgyalták, vitatták a napirend egyes részleteit. S voltak, akik a tv-kame- rák pergőtüzébe kerülve a riporterek közérdekű kérdésére válaszoltak az országgyűlés folyosóján. Az ebédszünet után felszólalásokkal folytatódott a tanácskozás. A legfőbb ügyész, majd a Legfelsőbb Bíróság elnöke válaszolt ezután részletekbe- menően a felszólalásokra és javaslatokra. A képviselők a két beszámolót és a válaszokat jóváhagyóan tudomásul vették. Az elnöklő Kállai Gyula ismertette ezután a Népköztársaság Elnöki Tanácsának átiratát, amely a Legfelsőbb Bíróság elnökének öt évre szóló megbízása lejártával, dr. Szakács Ödönt javasolja a Legfelsőbb Bíróság új elnökéül. Kállai Gyula ismertette a képviselőkkel Szakács Ödön életútját, jogi gyakorlatát, felelősségteljes megbízatásait, és hogy legutóbb a Legfelsőbb Bíróság első elnökhelyettesének tisztségét töltötte be. Az országgyűlés dr. Szakács Ödönt egyhangúlag a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta: aki az ezt követő rövid szünetben letette a hivatali esküt, majd megjelent az ülésen. Következett az országgyűlés ügyrendje egyes szakaszainak módosítása, dr. Jókai Lóránd előterjesztése alapján. A módosítások, amelyekhez az országgyűlés hozzájárult, — további lehetőséget nyújtanak az. országgyűlési munka demokratikus fejlesztésére. A módosítások értelmében a legközelebbi ülésszakon tanácskozási joggal a nemrég kinevezett államtitkárok is megjelennek. Befejezésül sor került az interpellációkra. Kiss Pál, a földgáz fogyasztói árának a mezőgazdasági üzemek számára történő megállapítása tárgyában interpellált a nehézipari miniszterhez. Varga Zsigmond Békás megye közúti hálózatának korszerűsítése ügyében kérte fel válaszadásra a közlekedés- és postaügyi minisztert. Varga Gáborné, a Miskolci Házgyár termékeinek szállítási problémáit és a Borsod megyei útviszonyokat tette szóvá, amelyekben ugyancsak a közlekedés- és postaügyi miniszter az illetékes. Szilágyi Sándor, Ajka város és környéke vízellátásáról interpellált a kormányhoz. Báli Zoltán pedig a gépjárművezetői jogosítvánnyal nem rendelkező traktorvezetők ügyében a földművelési és élelmezésügyi miniszterhez. Az ülésszak az illetékes miniszterek válaszadásával ért véget.
