Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-29 / 75. szám

Javult a lakosság ellátása, növekedett az export Megtartotta kiiidiiiigyűiéaét a Megyei Értékesíteni Központ A tavalyi gazdasági és po- ból, fokhagymából, zöldbabból javulást értek el. A gazdálko- litikai célkitűzéseket teljesítet- és fejeskáposztából kevesebb dóst kedvezőtlenül befolyásol- te, illetve túlteljesítette a Sző- került ralitárba az előirány- ták a tárolási veszteségek, az vetkezetek Megyei Értékesítő zottnál. exportnál mutatkozó hiányos­Megem 1 ékesé* Központja. Erről a munkáról, valamint az idei feladatokról tanácskozott tegnap délelőtt Salgótarjánban a MÉK kül­döttgyűlése, amelyen megje­lent Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke, valamint Kiss János, az Országos Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés osz­tályvezetője. A Fekete Sándor, a A részleges lemaradásra bi- ságok, a kiskereskedelmi tevé- zonyos mértékig a felvásárlási kenységben előforduló gaz munka hiányosságai is hatot­tak. Az árak helytelen kialakí­tása, a szakaszos termelés hiá­nya, és a szedések rossz üte­mezése miatt bekövetkezett árudömping, vagy áruhiány, valamint az egyes áruk érté- beszamolót kesítésének rossz előkészítése közös érdek tiszteletben tartá- MÉK igaz- számottevő ..kiesést” okozott, s sóval igyekeznek megvalósíta­dálkodási fogyatékosságok, va­lamint a tartósítás eredmény­romlása. Az idén újabb feladatok áll­nak a MÉK előtt. Igen fontos­nak tartják a tsz-ekkel való kapcsolat szélesítését, amit a gatóságának elnöke terjesztet- ami még fontosabb: a folya- ni. A vevők igényének megfe- te a résztvevő küldöttek elé. matos ellátást nem lehetett lelően az áruk előrecsomago- A MÉK eredményes munkát biztosítani. Ezzel szemben a iasára nagyobb gondot fordíta­végzett a múlt évben — álla­pította meg a beszámoló. Az új gazdasági mechanizmus szellemének megfelelően bizo­nyos módosuláson ment át a MÉK feladatköre, azonban a munka lényege toyábbra is a termeltetés és felvásárlás ma­radt. A MÉK is a szövetkezeti demokrácia szélesítésére tö­rekszik, de ugyanakkor külö­nös hangsúlyt kapott az önál­ló vállalati gazdálkodás. Az új gazdasági mechaniz­mus hatása már a tavalyi szer­ződéskötéseknél érvényesült. A termelőszövetkezetek önálló el­határozásuk alapján egyenlő partnerként szerződtek, s az idén már a termeltető igényé­nél jobban figyelembe vették a sajátos Nógrád megyei adott­ságokat. Burgonyából és zöld­ségfélékből például kevesebbet szerződtek, mint 1966-ban, azonban gyümölcsből csaknem 30 százalékkal nagyobb volt a szerződés aránya. A szerződés- kötések csökkenéséhez hozzá­járult a kevésbé kedvező idő­járás. Emiatt több áruféleség- rugalmas bői a lekötött mennyiséget sem köszönhető gyümölcs ,.fölösleget” a ki- nak, esetleg tisztított áruk for- nálat növekedése ellenére is galmazása is szoba kerülhet. sikerült zökkenőmentesen ér­tékesíteni. A MÉK tavaly 2478 vagon árut értékesített. A központ fennállása óta — 1963-at ki- véve — ez volt a legnagyobb forgalom. A megye lakosságá­nak ellátása mellett 552 vagon árut exportált a MÉK tavaly, ami majdnem annyi, mint a második ötéves tervidőszak Mindenekelőtt arra töreked­nek, hogy megyénkben ter­jesztett friss zöldséget és gyümölcsöt árusítsanak az üz­letekben. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a fogyasztási szövetkezetek továbbra is erő­teljesen szervezzék a háztáji és egyéni termelést. A felvá­sárlási és értékesítési munka elősegítése érdekében külön­Összes exnortia volt Tavalv 13020 módszerekkel, az eddigi­összes exportja volt. Tavaly nél több információt juttatnak el a termelőkhöz. már — nagyon helyesen — bővítették a vegyescikkek for­galmát is: több mint kétmillió forint értékű baromfit, csak­nem 350 ezer forint értékű füstölt húst értékesítettek, azonkívül emelkedett a saját­készítésű savanyúkáposzta és vegyes savanyúság forgalma is. Tavaly a MÉK, az új hely­zetnek megfelelően — az ál­talános fogyasztási és értékesí­tési szövetkezettel párhuzamo­san — már nehezebb körülmé­nyek között, versenytársak mellett végezte munkáját. A alkalmazkodásn ak hogy így is csak' tudták felvásárolni. Burgonyá- nem 300 ezer forint eredmény­Tapasstalatoh egy sárt település vizsgálata során Egészségügyi tudományos ülés Salgótarjánban X különböző egészségügyi szervek még az elmúlt évben, szeptember 25, és október 25. között úgynevezett komplex, egészségügyi vizsgálatot ren­deztek Kisterenyén. Ennek so­rán a község 14 éven felüli lakosai közül csaknem ötezer embert vizsgáltak meg, s gyűj­töttek hasznos tapasztalatot. A tapasztalatokból, tanul­mányokból tegnap a TIT egészségügyi szakosztálya, az Egészségügyi Minisztérium Felvilágosítási Központja, a Nógrád megyei KÖJÁL, a Vö­röskereszt Nógrád megyei szer­vezete, és a Nógrád megyei Tüdőgondozó szervezésében a TIT székházában egészség- ügyi tudományos ülést rendez­tek. Az ülésen részt vettek az Egészségügyi Minisztérium képviselői, a megye kórházai­nak főorvosai, a KÖJÁL or­vosai, a járási tanácsok egész­ségügyi osztályainak képvise­lői, á párt- és tanácsi szervek küldötted. Képviseltették ma­gukat a szomszédos megyék és Budapest kórházainak főorvo­sai, egészségügyi dolgozói. Havas Péter, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztályvezetője ünnepi megnyi­tója, üdvözlő szavai után több tudományos előadás hangzott el. A „Tapasztalatok egy zárt település komplex egészség- ügyi vizsgálata során” című témakörből. Dr. Muzsay Józsej szakfőorvos Kisterenye lakos­ságának tüdőkárosodásáról tar­tott referátumot, dr. Szászt Éva, tbc-gondozóintézeti igaz­gató főorvos „Komplex szűrő- vizsgálatok idült egészségügyi károsodások felderítésére” cím­mel tartott beszámolót. Le- senczy Erzsébet, az Egészség­ügyi Minisztérium Felvilágosí­tási Központjának főelőadója, aki részt vett a kisterenyei vizsgálatokban „Egy község lakosságának egészségügyi kul- Intézet közös túrájára vonatkozó megfigye- Salgótarjánban, lések komplex egészségügyi vizsgálat keretében” címmel foglalta össze a kisterenyei ta­pasztalatokat. Szoó Béláné „Pillanatkép a társadalom ak­tivitásáról egy község egész­ségügyi felmérése kapcsán”, (ír. Krajcsovics Pál, a KÖJÁL igazgató főorvosa pedig „Egész­ségügyi komplexvizsgálatok je­lentősége a közegészségügyi szolgálatban” címmel mondott referátumot. A tudományos ülés résztve­vői úgy határoztak, hogy a kisterenyei vizsgálat tapaszta­latait, tudományos munkát is elősegítő észrevételeit a közel­jövőben nyilvánosságra hozzák. Két tucat jétanács A megyei tanácsháza első lehetőségét. E két tucat jóta- emeletén nyílt meg a Nógrád nács mellett a látogatók ren- megyei Tűzrendészen Bizottság delkezésére áll a tűzrendészeti kiállítása. Az első tabló azt bizottság legfrissebb tájékoz- szemlélteti, hogy az utóbbi öt' tatája, a „Nógrádi szikrák”. Ez évben emberéletben és anya- a kiadvány a mezőgazdasági giakban mekkora károkat oko zott szükebb hazánkban a tűz. Huszonnégy tabló ötletesen ta­nít azokra a tűzrendészen sza­bályokra, amelyek megtartása Balassagyarmaton kizárja a tűz keletkezésének meg. tűzrendészen szabályokra ok­tat sok-sok képpel. A kiállítás ezen a héten Sal­gótarjánban, hétfőtől pedig tekinthető Az idei termeltetési & ér­tékesítési szerződéseket már megkötötték. A szövetkezetek és háztáji termelők burgonyá­ból kevesebbet, zöldségfélékből többet szerződtek, mint tavaly. Gyümölcsre még tartanak a szerződtetések. Eddig 135 va­gon szamóca, 40 vagon málna. 15 vagon feketeribizli és 18 vagon őszibarack értékesítésé­re kötöttek szerződést. Ezután Horthy Győző, a fel­ügyelő bizottság beszámolóját ismertette a jelenlevőkkel, majd vita következett. A vi­ta során heten kértek szót, többek között. Pilinyi László és Kiss János. Kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy a MÉK- nek továbbra is jelentős sze­rep jut az ellátásban, amit azonban a jövőben eredmé­nyesebben kell szerveznie. A küldöttgyűlés ezután Horthy Győzőt, a felügyelő bi­zottság elnökét saját kérésére, érdemei elismerése mellett fel­mentette, s új elnökké Adam- csek Pált, a diósjenői termelő- szövetkezet főkönyvelőjét vá­lasztotta meg. Hazahozták Frankel Leó hamvait Ma délután Z órakor he­lyezik el Frankel Leó ham­vait a Kerepesi temetőben a munkásmozgalom nagy halottainak Panthconjában. Ebből az alkalomból emlé­kezünk a Párizsi Kommün magyar származású minisz­terére. Frankel Leó, a „párizsi kommün - miniszter” 1844- .. r ben született Óbu­dán. Az ottani ha­jógyár orvosának fia volt. Csillapít­hatatlan tudásvá­gya és érdeklődése hamar elszólította a családi otthon­ból. Tizenhétéves korában Németor­szág városait járta a csillogószemű nyurga aranymű­ves mesterlegény. Néhány évvel ké­sőbb már a szocia­lista tanok isme­rője és hirdetője, amikor vándorút- ja során Párizsba érkezik. Mara: Károly környezetébe ke­rül. Ö vezeti ezen­túl az I. Interna- cionálé német cso­portját. A fran­cia bíróság letar­tóztatja. A forra­dalmi nép szaba­dítja ki börtöné­ből. 1871. március —áprilisában, hu­szonhét éves korá­ban a Párizsi Kommün munka­ügyi minisztere. Amikor a versail- lesi kormány csapatai el­foglalták Párizs délnyugati és déli erődjeit, fegyvert fog, a barikádokra megy. Apja olyan hírt kapott róla Buda­pesten, hogy fiát a harcokban agyonlőtték. A valóság az volt, hogy két súlyos sebet szerzett, harcát, készült, hogy hazaiéi’ Magyárországra. Útközben Ausztriában, 1875-ben letar­tóztatták. A következő évben átadták a magyar hatóságok­nak. Itthon, 1876. március 22- én szabadlábra került. Ettől kezdve a magyar munkásosz­tály megszervezéséért harcolt, abban a küzdelemben, amely Európa szinte valamennyi or­szágában kibontakozott az erősödő tőkés hatalom ellen. Mint maga az eszme, ame­lyet képvisel „kísérteiként” járja be az országot és mind­inkább a világot. Frankel nagy nehézségek árán kijutott Leó rész vesz a Magyarorszá­az ostromgyűrűbe zárt város ból. Németországon át Svájc­ba, Olaszországba, Belgiumba, majd Angliába utazott. Titkosrendőrök hada üldöz­te országokon át a távollé­tében halálra ítélt forradal­márt. Mégis, tovább folytatta gi Általános Munkáspárt 1880- ban történt megalakításában. Ezt az eseményt a kormány minden áron meg akarta aka­dályozni, de minden ilyen kí­sérlete hiábavalónak bizonyult. A pártalapítást nem sikerült megakadályozni, tehetetlen dü­hében Frankel Leót vétette börtönbe. Két évig volt a váci börtön foglya. Ez az idő elegendő volt arra, hogy a munkások első osztályharcos pártjában, és a munkásszer­vezetekben megalkuvók ra­gadják magukhoz a ve­zetést. A betegse- gélyző pénztár bü- i: rokráciájának lég­ii körében nevelke- l|; dett emberek szá­mára, érthetően ellenszenves volt Frankel Leó meg* közelithetétien, tántoríthatatlan forradalmi elvhű­sége. Német volt az anyanyeive. már ez is nehéz­séget okozott, az opportunista veze­tők és a hatósá­gok üldöző appa­rátusának kereszt­tüzében pedig las­sanként lehetet­lenné vált számá­ra az itthoni mun­ka. Magyarország munkássága álit legközelebb a szí­véhez, mégis el kellett hagynia hazáját. 1883-ban újra Bécsbe ment, aztán Párizsba. Egyike lett azok­nak, akik Engels Frigyes oldalán létrehozták a II Intemacionálét. ötvenkét éves volt, amikor 1896. J március 29-én meghalt. Három és fél évtizedes poli- tikai pályafutása alatt mér­hetetlenül sokat tett az embe­ri haladásért, a jövőért. Ko­porsóját sokezer párizsi mun­kás kísérte el a Kommünárdok Falához. Ott pihent több mint hét évtizeden át. Temetése napjának évfordulóján, már­cius 29-én hamvai visszatérnek magyar földre, szülőhazájába, ahol eszméi korunkban győze­delmeskednek és testet ölte­nek. Vadász Ferenc Ötszáz ember összefogóit... A rétsági járás községeinek versenyében Nézsa ke­rült az első helyre. Az elvégzett társadalmi munka értéke 700 683 forint, az egy lakosra jutó átlag 571 forint. (Újsághír) Amikor az elmúlt év ele­jén a községfejlesztési tervet készítették Nézsán, nagyon sok feladat maradt ki a programból. Herte Mihály, a községi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke már ak­kor megjegyezte: — Ha összefogna a falu, mi­nél többen vállalnánk társa­dalmi munkát, akkor sok min­dent elvégezhetnénk. No, de azért legyünk óvatosak. Óvatosak is voltak, mert Nézsán sem volt még arra példa, hogy egy-egy feladat megoldására több száz em­bert tudtak volna mozgósíta­ni. Ezért egy évre csak 38 ezer forint értékű társadalmi munkát terveztek. A papírmunkát az élet itt is cáfolta. A tanácstagok fo­gadóóráikon, beszámolókon mindig azzal foglalkoztak, hogyan lehetne mind több munkát végezni a faluban. — Sok feladat állt előttünk — mondja a végrehajtó bi­zottság elnöke. — Kellett a jarda, a vízlecsapolás, víz­vezeték az óvodához, és még útfelújítást is el kellene vé­geznünk. Bátrak lettünk. Kértük a tanácstagok segítsé­géit, a Hazafias Népfront, a nőtanács szervezését. Sike­rült ... Vasárnaponként nyiizsgött a falu. Az alig ezerkétszáz lakosú község apraja-nagy- ja jelentkezett munkára. Most derült ki, hogy ötszáz ember fogott össze nemcsak azért, hogy gazdagodjon a falu, hanem azért is, hogy ne hozzanak szégyent a köz­ségre, elsők legyenek a já­rásban meghirdetett község­fejlesztési versenyben. Mun­kát vállaltak a tanácstagok, a termelőszövetkezetben dol­gozók. Ott voltak a pedagó­gusok, Körössl Imre igazga­tó vezetésével. Segített a vé­dőnő. az állatorvos, az agro- nómus. — Miért? — Nekünk szükségünk volt a társadalmi munkára — vélekedik Varga János peda­gógus. — Ha bevezetjük a vizet az óvodába, lehetővé válik az iskolai napközi ott­hon beindítása is. Márpedig egyik sem nélkülözhető. Ez­ért jöttek a szülők, ezért dolgoztunk mi pedagógusok, szóval az egész falu. Más is vezetett bennünket. A volt óvoda helyén egy nagyobb gyógyszertárat alakíthatunk ki, gyógyszerész-lakással együtt. Érdeke ez a falunak? Természetesen — summázza véleményét a pedagógus. A listán napról napra, hét­ről hétre gyűlt az elvégzett társadalmi munkaórák szá­ma. Aztán evés közben jön meg az étvágy. Azt is elha­tározták: megnyerik a ver­senyt. Többen is jelentkez­tek. Nézsán még ma is be­szédtéma két ember: Koncz Vincze és Kucsera József nagyszerű tette. A termelő- szövetkezet bányájában dol­gozó két ember még a hi­deggel is birkózott. Vízben ásták az árkot az óvoda víz­vezetékéhez. Veszélyes mun­kára is vállalkoztak. Átfúr­ták az utat, hogy helye le­gyen a vezetéknek... Ötszáz ember összefogott Nézsán. Miért? Az egyik azért, hogy járda legyen az utcában. Mások azért, hogy óvodába helyezhessék gyer­mekeiket, unokáikat, míg ők a közösben dolgoznak. Akad­tak, akik a2ért vállalták a társadalmi munkát, mert ha kiöntött a patak, sáros, pisz­kos volt a Szondi utca. Egyé­ni érdek? Lehet, de munká­jukkal a község, a közösség érdekét szolgálták, ötszáz ember, szinte egyszerre. Már elkészült Nézsán is az év végi zárszámadás. Érdek­lődéssel figyelte a falu: va­jon hol végeznek. Az már nyílt titok: elsők a járásban. A tervezett 38 ezer forinttal szemben 700 683 forint értékű társadalmi munkát végeztek a község lakói. Egy főre — még a csecsemőt is beleszá­mítva 571 forint jut. Ez pe­dig nagyszerű teljesítés. — Azt terveztük, hogy két utcánk egy-egy oldalán vé­gezzük el a járdásítást. Az összefogás eredményeként há­rom utcában sikerült. Az óvodához hatszáz méter hosz- szúságban építettük meg a vízvezetéket: kiástuk a veze­ték helyét és be is tömtük. Elvégeztük a Szondi utcai vízlecsapolásokat. Az össze­fogás eredménye, hogy meg­kezdhettük a nevelést az új óvodában, januárban pedig már fogadta a gyermekeket az iskolai napközi otthon is. Az emberek azt mondják: megérte! Ezt mondhatjuk mi is. Hi­szen most már a megoldás útján jár a nagyobb gyógy­szertár létesítése, s tovább folytathatják a járdásítást, a falu előtt álló újabb felada­tok megvalósítását. Ha öt­száz ember összefog, az ered­mény a jövőben sem marad el. Ezt vallják ma is Né­zsán. Somogyvári László NÓGRÁD — 1968. március 29., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom