Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-29 / 75. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MS Z M P NÓGRÁD-MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYÉI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF. 75. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. MÁRCIUS 29., PÉNTEK Elfogadták az új szabálysértési eljárásról szóló törvényjavaslatot Tanácskozik az országgyűlés Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fe­hér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Nyers Rezső, és Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapes­ti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az El­nöki Tanács az országgyűlés múlt év de­cember 22-ón berekesztett ülésszaka óta al­kotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelen­tését — az alkotmány rendelkezéseinek meg­felelően — bemutatta és a jelentést a képvi­selők kézhez kapták. Az országgyűlés az El­nöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula tájékoztatta a képviselőket ar­ról, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter be­nyújtotta hozzá a szabálysértésekről szóló tör- vény javaslatot. Beszámolt az országgyűlés elnöke arról is, bogy a jogi , igazgatási és igazságügyi bi­zottság indítványt nyújtott be az országgyűlés ügyrendje egyes szakaszainak módosítására Végül Kállai Gyula bejelentette, hogy öt képviselő jegyzett be interpellációt. Az in­terpellációk tárgyát Prieszol Olga jegyző is­mertette. Ezt követően Kállai Gyula indítvá­nyára az országgyűlés a következő tárgysoro­zatot fogadta el: 1. A szabálysértésekről szóló törvényjavas­lat. 2. A legfőbb ügyész beszámolója. 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszá­molója. 4. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megvá­lasztása. 5. Az országgyűlés ügyrendjének módosí­tása. 6. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a szabálysértésekről szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Dr. Korom Mihály igazságügyminisz- ter emelkedett szólásra, s tartotta meg ex­pozéját. Az elnök ezután dr. Gonda Györgynek, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnö­kének, a szabálysértésekről szóló törvényja­vaslat előadójának adta meg a szót. Dr. Gondá György beszéde után az elnök­lő Kállai Gyula bejelentette, hogy a törvény- javaslat vitájában eddig 14 képviselő jelent­kezett felszólalásra, majd szünetet rendelt el. Dr. Korom Mihály expozéja leményem szerint jól sikerült jogszabály. Ezért az előkészí­tésében fáradozó elvtársakat a dicséret mindenképpen megilleti. A törvényjavaslat előkészítői szem előtt tartot­ták, hogy mindennapi dolgok­ról, szabálysértésekről van szó, amelyeket egyszerű kö­rülmények között egyszerű emberek követnek el, akik nem feltétlenül ellenséges szándékkal kerülnek szembe az államrenddel. A statisztika szerint az or­szág lakosságának 3.5 száza­léka követ el évente sza­bálysértést. Ez a szám Nóg- rád megyében az országos át­laggal megegyezik. A felje­lentések száma 3000. a rend­őrségi eljárást maga után vanó szabálysértés ugyan­csak 3000 körül mozog. A pénzügyi szabálysértések szá­ma megyénkben 500, s ugyanennyire tehető az egyéb kategóriába sorolható sza­bálysértések száma is. Véle­ményem szerint ez nem sok. ha figyelembe vesszük, hogy hány embernek van gépjár­műve és milyen sokféle mó­don találkozunk embertár­sainkkal. Először Is a hazánkban uralkodó rendre, jogbiztonság­án, a szilárd társadalmi vi­szonyokra utalt, amelyek meg­határozzák a közállapotokat, valamint törvényeinkre és jogszabályainkra, amelyek szabályozzák az életet és a szocialista építést. Ez utóbbiak sorában nagyon fontos szerep vár a most benyújtott és el­fogadásra ajánlott szabálysér­tési törvényjavaslatra. Az igazságügyminiszter el­mondotta, hogy a jogsértés társadalmi veszélyességi foká­tól és jellegétől függően a továbbiakban majd még job­bam differenciálni lehet az in­tézkedéseket, és ehhez nyújt alapot az új törvényjavaslat. Azokról az egyszerűbb fegyel­mezetlenségekről, szabályta­lanságokról van szó, amelyek nem érik el a büntetőjogi ér­tékelhetőség határát, s ame­lyeknek nagyrésze kívül esik a fegyelmi vagy a kártérítési fe­lelősség keretein is. Ilyenek a túlnyomórészt az államigazga­tási szabályok megsértéséből adóc|,ó szabálysértések, ame­lyekért — a jelenlegi jogsza­bályok érvényesítésével — mintegy 350 ezer személyt vonnak felelősségre évente. A kiszabott birságak összege meghaladja az évi 50 millió forintot. Felhívta a figyelmet a mi­niszter a íársadalomellenes magatartás, a garázda visel­kedés, a botrányokozás, a szo­cialista együttélés elemi meg­sértése, a nyilvános helyénva­ló felháborító viselkedés, az éjszakai hangoskodás számos formájára, amelyekkel szem­ben a közvélemény következe­tesebb és szigorúbb fellépést kíván. Az új törvényjavaslat nem kis részben ennek figye­lembevételével készült. A magyar törvényhozás utol­jára 90 esztendővel ezelőtt fo­gadott el törvényt ebben a tárgyban, az úgynevezett ki­hágásokról, ahogy akkor ne­vezték, s ez a törvény, és számos más jogszabály, bár már eléggé elavult, és átte­kinthetetlen, máig is érvény­ben van. Az új törvényjavas­lat két világos, könnyen átte­kinthető jogszabályt foglal magába, tipikus büntetésként a Pénzbírságot ajánlja, mellőz sok elavult jogszabályt, igy mindenki számára közérthető, figyelembe veszi a gazdasági reform követelményeit, ami a teljes korszerűségére vall. Fontos jellemzője, hogy a joggyakorlat demokratizálása érdekében az eljárások jelen­tékeny részét a községi taná­csok hatáskörébe utalja, illet­ve minden ügy megtárgyalását oda, ahol azt elkövették. Vé­gül felhívta a miniszter a fi­gyelmet arra, hogy az 1953- ban 3000 forintban megállapí­tott legmagasabb pénzbírságot 5000 forintra emelnék fel, kü­lönös tekintettel arra, hogy bi­zonyos szabálysértésekből az elkövetőknek tetemes anyagi hasznuk is származhat Mint termelőszövetkezeti elnök, magam is kezdemé­nyeztem már szabálysértési eljárásokat, hiszen a közös gazdaság vagyonát sokféle­képpen kell védeni. Ellenem is indult már szabálysértési eljárás; nem volt rendben a gépkocsi menetlevele, s kit. vonnak felelősségre, ha nem a termelőszövetkezet elnökét? Az új termelőszövetkezeti törvény lehetőséget ad a tsz vezetőségének fegyelmi eljá­rásra, a szabálysértéshez ha­sonló formában ugyanolyan tartalommal tárgyal és hoz határozatot. Mindebből kitű­nik, hogy a szabálysértési törvénnyel magam is össze­köttetésben vagyok. így több szempontból is értékelni tu­dom a javaslatot, ami szak­mailag szinte kifogástalan. Ehhez észrevételt tenni ne­héz. A törvényjavaslathoz, tör­vényhozóként és gazdasági ve­zetőként kívánok hozzászólni, akinek a törvény rendelkezé­seit tiszteletben kell tartani és tartatni. Dr. Gonda A törvényjavaslat előadója, dr. Gonda György emelkedett ezután szólásra. Kijelentette, hogy bár a szabálysértési el­járások száma eddig is meg­lehetősen magas volt, az eljá­rások nevelő hatása nem érvé­nyesült kellően, nem is szólva arról, hogy bizonyos típusú ügyekben eddig sajnálatos mó­don nem is indítottak eljárást. Ilyenek például az életveszé­lyes fenyegetések, amelyek ed­dig megtorlatlanul maradtak. Utalt az előadó a községi tanácsok jelentékeny szerepé­re az eljárásban és kijelentet­te, hogy nem lát különösebb veszélyt a bizonyos jogi isme­retek hiánya miatt sem, mert ezekben az esetekben az igaz­ságérzetnek, a helyi körülmé­nyek ismeretének, az ember­ségnek, és a józan mérlegelő- képességnek legalább olyan György előadói beszéde fontossága van, mint a jogi is­mereteknek. Érdekessége a törvényjavas­latnak, hogy a szabálysértés­ben hozott Ítéletek esetenkénti nyilvánosságra hozatalát is lehetővé teszi. Dr. Gonda György hangsúlyozta, hogy ez­zel is nyomatékosabbá válhat majd a társadalmi rosszallás, elítélés, de figyelmeztetett is, hogy alkalmazásánál megfele­lő körültekintéssel kell bánni, nehogy a kívánt hatás ellen­kezőjét érjük el. Ezután került sor a törvény- javaslat feletti vitára. Felszó­lalt Sümegi János, megyénk országgyűlési képviselője a szécsényi II. Kákóczi Ferenc Tsz elnöke is. Sümegi János felszólalása Tisztelt országgyűlés! Mindennapi életünkben sokoldalúan kapcsolatban va­gyunk egymással. Egymás mellett kell úgy élnünk, hogy embertársaink életét, mozgását, személyes szabadsá­gát, munkáját, vagyonát ne zavarjuk. Ezt az egymás mel­lett élést törvényele szabályoz­zák. Ezek közé tartozik a sza­bálysértési törvény is — kezdte felszólalását Sümegi János, megyénk országgyűlési képviselője. Majd így folytat­ta: — A szabálysértési törvény, amelyet most tárgyalunk, vé­si képviselő felszólalása t< vábbi részében a községi Is nácsok szabálysértési műi káival, a szabálysértési hah sag nevelő szerepével fogla kozott, majd a törvény fo: májára, tartalmára tett n- hány megjegyzést. — A helyi tanács haté körébe utalt szabálysértési e jói ást jónak tartom, mert 1 nyegesen gyorsabbá teszi ; ügyintézést. Ugyan akk, megnyugtatóbb a hozott hat: rozat is, mert a helybeli« jobban ismerik a körülmény: ■ keh Üdvözölni tudom a tö v enyjavaslatnak azt a rész is, amely lehetőséget ad a ra, hogy egyes kényesebb ü; tárgyalására, a döntés mej hozásara külön bizottság hozzanak létre. Meggondc tabb határozatot lehet U hozni. A törvényjavaslat szabálysértést utal a közsé tanácsok jogkörébe. Ezért t (Folytatás a 2. oldalon.) Meghalt ín a «rurin MOSZKVA (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa közle­ményt adott ki. Ebben mély megrendüléssel közöl­ték, hogy március 27-én próbarepülés során Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa tragikus módon életét veszítette. A repülőgép-szerencsétlenség következtében meg­halt Vlagyimir Szer jogin mérnök-ezredes is. Az SZKP Központi Bízott sága, a Legfelső Tanács Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa rendele­té szerint Gagarin és Szer jogin temetésére kormány- bizottságot hoztak létre. A bizottságot Andrej Kiri­lenko, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Poli­tikai Bizottság tagja vezeti. Gagarin és Szer jogin hamvait a Vörös téren, a Kreml falában temetik el. Ak SZKP Központi Bizottságának, a Legfelső Tanács Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának közleménye Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mélységes megrendüléssel közli, hogy 1968. március 27-én, próbarepüiés közben bekövet­kezett repülőszerencsétlenségben tragikus módon életét vesztette Jurij Aleksze jevics Gagarin ezredes, a világűr első meghódítója, a Szovjetunió ünnepelt űrhajósa, az SZKP tagja, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának küldötte, a Szovjet unió Hőse. A repülőgép- katasztrófában meghalt Vlagyimir Szergejevies Szer- jogin mérnök-ezredes, repül őegység-paranesnok, az SZKP tagja, a Szovjetunió Hőse is. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa az elhunyt elv társak családjának és hozzátartozóinak mélységes .ja. 4wagariu Jurij Gagarin 1961. ápri­lis 12-én a „Vosztok 1.” űr­hajó fedélzetién elsőként indult a világűrbe. A Föl­det 108 perc alatt kerülte meg. Felrepülése előtt a honvédelmi miniszter pa­rancsára a főhadnagyi rang­ból ezredessé léptették elő. Két nap múlva a■ Kreml­ben az űrhajósnak átnyúj­tották a Szovjetunió Hőse arany csillagát, és a Lenin- rendet, a két legmagasabb szovjet kitüntetést. Gagarin az elmúlt években nagy szerepet játszott a szovjet űrhajósok kiképzésében. Az űrhajós-csoport parancs­noka volt, és ö irányította a kiképzésüket szolgáló kí­sérleteket. Március 27-én egy repülőgép kipróbálása során vesztette életét. Jurij Gagarin március 9 együttérzését tolmácsol­életrajza én töltötte be 34. évét. Öz­vegye — Valentyina — ápo­lónővér. Két gyermekük van — a kilencéves Jelenő és a hétéves Galina. Gagarin falusi asztalos­családban született a Szmo- lenszki területen (Moszkvá­tól nyugatra). A Moszkva melletti mezőgazdasági is­kolán tanult, majd a Volga menti Szaraitovban ipari technikumot végzett. Egy évig technikusként dolgo­zott, s egyidejűleg a repü­lőklubban tevékenykedett. 1955-ben beiratkozott az orenburgi (Dél-Urai) kato­nai repülőintézetbe. Pilóta lett és az űrhajósok első csoportjában nyert kikép­zést. Ez év februárjában a moszkvai Zsukov katonai repülőakadémián védte meg diplomáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom