Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-26 / 72. szám
A deli teriilele a jöiö Műszaki fejlesztés és gazdaságosság a Nógrádi Szénbányáknál Gazdasági okai vannak Nog- rádban a széntermelés fokozatos csökkentésének. A bányák nagy része drágábban termel, mint amennyit a szénért kap. A jövő Is attól függ. mennyivel tudják olcsóbban termelni a nógrádi szenet. A gazdaságirányítás új rendszerében a piaci verseny további élénkülése várható. Ebből következik, hogy a kedvezőbb költségszinttel dolgozó ■ korszerűbb üzemek előnyösebb helyzetbe kerülnek. A versenyképesség megteremtésében ezért igen fontos szerep vár a műszaki fejlesztésre annak ellenére, hogy az erre fordítható keretek a korábbiaknál szerényebbek lesznek. Ma még teljes pontossággal nem Ismert a műszaki fejlesztésre fordítható Idei pénzöszszeg. A vállalatnál azonban több variációs tervet készítettek, fontossági sorrendet alakítottak ki a megvalósításra váró feladatokról. Általános törekvés továbbra is a termelés koncentrálása. Ez még az északi bányáknál is fontos, ahol egyébként már nem akarnak nagyobb anyagi befektetéseket eszközölni. A koncentrációra jellemző, hogy például a tavalyi 38,4 százalék helyett, az Idén már a frontfejtések részaránya ötven, a fejtési arány nyolcvanöt százalék lesz és csak a többi kerül felszínre előváj ásból, illetve feltárásból Az elővájások meggyorsítására láncszönyeges rakodógépeket alkalmaznak, öt munkahelyen napi 4—5 méteres előrehaladást kívánnak elérni. Ilyen gép egyébként, dolgozik már Gusztáv-aknán. A műszaki fejlesztésben a iegfontosabbnak tartják az önjáró frontbiztosító szerkezetek meghonosítását. Ilyen Dobson biztosító berendezést helyeznek üzembe októberben Kányás százméteres, és decemberben Ménkes hasonló frontfejtésében. A munkahelyi technológia már készül. A vállalat műszaki osztálya, üzemgazdasági csoportja, valamint a nagybé- tonyi műszakiak már elvégezték a minden részletre kiterjedő elemző munkát. Bebizonyították. hogy ez a beruházás Kányáson 22, Ménkesen 26 hónap alatt megtérül. A front előrehaladása naponta eléri majd a három métert. Ez azt jelenti, hogy Kányáson egyetlen frontfejtésről a jelenlegi 41 vagon helyett nyolcvan vagon szén kerül naponta felszínre. Ménkesen napi 70 vagont« termelésre számítanak. Az elemzésből az is kiderül. hogy a beruházással Ká- nváson 22 forint 36 fillérrel, Ménkesen 21 forint 51 fillérrel csökkenthetik tonnánként az önköltséget. Az egyik biztosító szerkezetnél maróhengert, a másiknál gyalut alkalmaznak majd. A műszaki fejlesztéssel a vállalat két. egyébként is leggazdaságosabban termelő üzemében sikerült jelentősen növelni a termelést. A tervben többek között szelepei még a maróhengerek meghonosítása, úgynevezett Slask-kaparók alkalmazása a mizserfal Gusztáv-aknában és Szorospatakon, Az elemző számítások szerint Gusztáv-aknán 30. Szorospatakon 21 hónap alatt ez a beruházás is megtérül. Az önköltséget tonnánként a szorospataki fronton több mint 11. Gusztáv-aknán 6.25 forinttal csökkenthetik. E néhány nagy jelentőségű beruházás mellett a többi frontfejtéseken is tökéletesítik a technológiát. Torlasztó- és fedőlemezek alkalmazásával, kaparó-előtoló berendezésekkel akarják elérni a frontfejtések termelésének általános növelését A tervben szerepel még a gépek jobb kihasználása, a gépi jövesztés. rakodás arányának növelése. A két leggyengébb eredményt elérő frontfejtés munkáját felülvizsgálják. és módosítják á technológiáját, munkaszervezését. Foglalkoznak már a maróhengeres frontokon keletkező por lekötésével is. A műszaki fejlesztési terv igazolja, hogy egyre inkább a gazdaságosságot kívánják fokozni. Elsősorban a déli területekre összpontosítják az anyagi erőt, ahol biztosabb, megalapozottabb a bányászkodás jövője. ttodé János Szavasnak a tagok Járási-városi döntő Orosz nyelvi verseny Balassagyarmaton A balassagyarmati járási- városi úttörőelnökség és a művelődési csoportok szervezésében megrendezték az orosz nyelvi verseny járási, illetve városi döntőjét Balassagyarmaton. A két kategóriában (7—8. osztályosok) megrendezett döntő színvonalas, jó versenyt hozott. A járás általános iskoláiból tizenheten indultak a legjobbak között, s a hetedikesek versenyében Szarvas Ágnes (Érsekvadkert), a nyolcadik osztályosok közül pedig Urhelyi Eszter (Bércéi) bizonyult a legjobbnak. A balassagyarmati általános iskolások közül a hetedik osztályos Ambrus Ágnes és a nyolcadikos Cseszák Edit nyert első helyet. Mindketten a Bajcsy iskola tanulói. A járási és városi döntő két- két kategóriájának 1—3. helyezettje jutott tovább az április 5-én sorra kerülő megyei döntőbe. űrni^ny csodagyerek Jerevánban nemrég a zeneszakértők meghallgatták a 10 esztendős Artyom Kazarjan legújabb zeneműveit. A kisfiú rendkívüli képességekkel van megáldva, s a zeneszerzők véleménye szerint alkotásai különös figyelmet érdemelnek. Kazarjan négyéves kora óta komponál, és eddig összesen 40 művet alkotott. Még gyakorlatlanok A Női Fehémeműgyár homokterenyei telepén januárban és februárban nem teljesítették az előirányzott tervet. Február 29-ig az Alkotmány- brigád 93,2, a Déryné 93, a Kállai Éva 87,3, a Március 8. 94.4 százalékra teljesítette tervét. Az elmaradást az influenzajárvánnyal magyarázzák. Emellett azonban közrejátszik az is, hogy a fiatal üzem új dolgozóinak többsége még gyakorlatlan a szakmában. Ezt bizonyítja, hogy március 1—10-ig is csak 70 százalékot értek el. Ha lassan is. de kilábalnak a mélypontról. Fo- gadkoznak a vezetők és dolgozók, március végéig elérik a száz százalékot. Áz első deká- dot követő napok 116 százalékos átlagteljesítménye azt mutatja: a tervük sikerül. Öl-halomban közgyűlés van. A szűkre méretezett művelődési otthonban kétszáznál is többen szoronganak. Elsőnek természetesen Bállá István, az elnök beszél. Feláll, összeszedi gondolatait. Látni rajta, komoly a mondanivalója. Az új alapszabályt vitatják, a legszigorúbb demokratizmus szellemében. Az alapszabály-tervezetet szinte együtt fogalmazták a tagokkal. Amikor elkészültek vele. a szövetkezeti vezetőség és a párttagok mondtak véleményt róla. Így került végül a közgyűlés elé. Az elnök a megjelentekre veti szemét: — További haladásunk alapja a közösben végzett munka. A szövetkezet vezetősége pedig igyekszik a tagok szak- képzettségének megfelelő, folyamatos munkát biztosítani. A kötelező munkamennyiséget a férfiaknál 150, a nőknél száz tízórás munkanapban állapítjuk meg. De olyan formán. hogy augusztusban 15. szeptemberben 10. októberben 15 és novemberben legalább 10 munkanapot dolgozzanak ... Később kiderül, mindez az őrhalmi homok aranváért. a burgonyáért történik. Sok van belőle minden évben. Augusztusban. amikor elérkezik a szedés ideje, szinte kiköltöznek a burgonyaföldekre. Olvankor nincs annyi munkáskéz, amennyi elesendő lenne. Kétszáz—kétszázötven vagonra való burgonyát szednek ki a homokból. A szervezeti élet, a vagyon, védelem, és az egyéb belső szabályzatok következnek ezután. Nem feledkeznek meg a beteg, a megöregedett férfiakról, asszonyokról sem. Balia István így fűzi tovább a beszéd fonalát: — Nem volt még az soha, hogy a szövetkezeti tag szabadságot kapjon, mint az ipari munkások. Most az a tagunk, aki kéts2ázötven munkanapot dolgozik, 12 nap alap- szabadságot kap. Ez kétévenként egy nappal emelkedik... Természetesen akkor, ha teljesítik a kötelező munkameny- nyiséget... A fizetett szabadság alapjáit 1969. január elsejével teremtjük meg ... Éppen úgy, mint a hűségjutalomhoz szükséges összeget. Mert azt a termelőszövetkezeti tagot aki már tíz esztendeié becsületesen dolgozik a közösben egyhavi „fizetésének” megfelelő összeggel jutalmazzák. A szövetkezeti tagok külföldi utazását megint csak a termelőszövetkezet fizeti. Nemrégiben' hét termelőszövetkezeti tag utazott így a lipcsei vásárra. Sok mindenről esik még szó. A termelő- szövetkezet mezőgazdasági és egyéb tevékenységéről, a segédüzemekről, a termények és termékek értékesítéséről, a műanyag-feldolgozásról, ami új dolog Őrhalomban. Elmondja az elnök azt is. hogy a kö. zös munkától függően 800— 1G0O négyszögöl háztáji föld illeti meg a tagokat. A közös értékekkel együtt piacra Viszik a háztájiban termelt árut. a burgonyát, és jószágot is. Heaedüs András, a párttitkár szól ezután. Az alapszabály törvény lesz, mindenkinek végre kell hajtani Gondolkodni is közösen kell azon. hogy minél jobb legven. S szólítja az asszonvokat, a férfiakat beszéljenek. A tagok fészkelődnek egv ideig, aztán Kanyó Gergely- néből kibukik a szó. — Dolgozunk ml szívesen a szövetkezetben, mert megéri. Fizetnek rendesen... De a kötelező munkaórákat csak úgy teljesíthetjük, ha van munkánk a szövetkezetben ... Én voltam mér az erdészetnél is a télen ... Szívesebben maradtam volna Itthon, de a szövetkezetben nem volt ten. nivalóiuk az asszonyoknak ... Kanvó Férőmmé a házikertekről szól Tóth József hatvan felé közeledik már A nvugdíiről mondja el a gondolatait. de nem azért, mert pihenni akar. Ellenkezőleg. — A csapatvezetők hívják azokat is munkába, akiknek messzebb, a falu szélén van a házuk — háborog. — A nyugdíj, a szabadság, meg a háztáji föld sínyli, ha kevesebbet dolgozunk! Kanyó Mihályné gondjairól beszél. Beteg volt a téli hónapokban. A betegségi segélyt nem kapja meg. Januárban, februárban, de még márciusban sem igen dolgozhattak tavaly, meg azelőtt sem. Járja János következik utána, majd Hegedűs Jánost hallgatják a tagok. — Sokan vagyunk a szövetkezetben. és mindenki dolgozni akar. Nem mondom, ez a helyes — magyarázza. — A baj ott van, hogy kevés a földünk... Valamit közösen kellene kitalálni, hogy legyén munkája mindenkinek. Rendbe tennénk mi a söij-nusztai gazdaságot is, csak adnák nekünk ... fgy szólnak, vitatkoznak, érvelnek sorban az őrhalm! férfiak, asszonyok. Együtt, a közös gondokról. Hegedűs András mondja ki végül is: — Egyetértek az alapszabály-tervezettel. Fogadjuk el mindnyájan... — Ügy van — helyesel a közgyűlés Mikor Bállá István elnök tisztázza a kétségeket, a párttitkár áll fel. — (Megkérdezem a tagokat, egyetértenek-e az alapszabálytervezettel? — Elfogadjuk — hagyják jóvá többen is ... Aztán magasba emelkednek a karok. Szavaz a termelő- szövetkezet tagsága. Az elnök meg a párttitkár számol. Sokan vannak együtt. Kétszáznál is többen ülnek, toporognak a teremben. Vincse Istvánná A juhász „mesterségnek” irodalma van. Talán nem is Petőfi Sándortól kezdve (Megy a juhász a szamáron, földig ér a lába), hanem, jóval korábbról. Dalok, nóták szólnak róla (Juhászlegény, szegény juhászlegény), életéről, vígasságáról (A juhásznak jól megy dolga...), vagyis sok beszéd, nóta járja a juhászról, de annál kevesebb az emberről. Pedig a juhász is ember, nem is akármilyen tulajdonságokkal „megáldott”. Előbb azonban még szóljunk 8 kampósbot- ról, a juhászok egyik ismertető jeléről. A német birka behozatalakor terjedt el, a me- rinói juh ugyanis könnyen megbetegedett, s azonnal gyógyítani kellett, ha nem akarták, hogy a betegség átterjedjen az egész nyájra. A beteg birkát a bot végén levő kampó segítségével fogták ki a nyájból, a botot 8 faragáshoz értő juhászok készítették barkóca-, mogyoró-, vagy vadkörtefából. A hozzátartozó kampót is maguk faragták ki, olykor pedig kiöntötték rézből, vagy cinből, A juhász akkor is magánál tartotta kampósbotját, ha lakodalomba, leánykérőbe ment, vagy helykeresésre indult. Az uradalmak nem alkalmaztak olyan juhászt, aki kampősbot nélkül keresett szolgálatot. A pásztor élettel kapcsolatba voltak a hangszerek is, a furulya, a duda. Vidéki viszonylatban például a balassagyarmati Palóc Múzeum gazdag furulya-gyűjteménnyel rendelkezik. A furulyának Nógrádban két formáját ismerik, a furolyát és a flajtát, előbbit a végén elhelyezett ajaksippal, utóbbit oldalnyilással szólaltatják meg. A megye leghíresebb faragópásztorairól most ne is szóljunk; Gyurkó Pálról (Nógrádmegyer), Lőrinci Pálról (Karancskeszi), Mészáros Istvánról (Csitár), Ciglan Jánosról (Szécsénke), Lukács Péterről (Szátok), Berták Mihályról (Kishartyán), Lapátl Antalról (Romhány), Jakab Istvánról (Szügy), Koós Józsefről (Bor- sosberény), hiszen az ő művészetük remekeiből számos tárgyat már ■ múzeumok őriznek. QakÓAZ&k A juhászoktól ma már nem a kampósbotot kérik a termelőszövetkezetek, és az állami gazdaságok, hanem a szakmunkás-bizonyítványt. Igen, a juhász neve „szakmunkássá” változik. Mosolyog Tóth István, a balassagyarmati mezőgazdasági szakmunkástanuló iskola igazgatója, amikor azt mondja:-— Nemcsak az elnevezés „változik”, hanem a munkakör is specializálódik. Persze, csak ha lesznek juhászok, nálunk ugyanis kevés a jelentkező fiatal. Azért akad jelentkező, ha nem is sok. A juhász-osztály tagjaival beszélgetek; a terembe, amikor belépek, nem furulyaszó fogad, a „romantikának” nyoma sincs. Dudás József, Varga Ferenc és a többi juhász-tanuló egyáltalán nem „romantikus” juhász-figura. Dudás József Csenyétéből, Borsodból jött az iskolába, Varga Ferenc mihálygergei fiú, Mindkét családban hagyomány a juhászság, így kerültek ide, az iskolába. Mit kell tanulni a juhásztanulónak? A matematikán, magyaron, stb. kívül a juhtenyésztést „tudományos alapon". Nem tudósok lesznek, természetesen, „csupán” jó szakmunkások. Ez is tudomány, végeredményben. Mondom Dudás Józsefnek és Varga Ferencnek, hogy a televízióban gyakran látni, amint elektromos áram őrzi az állatokat. — Egy juhászt nem lehet pótolni elektromos árammal — válaszolja Dudás. — Nem lesz unalmas napokon, heteken át távol az emberektől? — kérdezem. — Veszek egy tranzisztoros mondja, aztán még hozzáteszi; az első keresetemből. rádiót — — Mindjárt (te) Négyezer vágómarha exportra Az új felvásárlási árak kedvező hatása Nógrád megye közös, háztáji és egyéni gazdaságaiban hagyományos a szarvasmarha- tenyésztés és hizlalás. A nógrádi hízott marha nemcsak belföldön keresett, hanem külföldön is. A kedvező felvásárlási árak, a biztosabb takarmányozási helyzet a megyében jótékonyan érezteti hatását. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán nyert értesülések szerint a szövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban kihasználták azokat a lehetőségeket, amelyeket az új felvásárlási árak jelentettek. Ismeretes, hogy a kedvezmények annál nagyobbak, minél több „A” és extrém minőségű jószágot értékesítenek a gazdaságok, a termelők. Tavaly a termelőszövetkezetekben. egyéni és háztáji gazdaságokban felvásárolt vágómarhák több mint hatvan százaléka felelt meg ennek a követelménynek. A korábbi évben ez az arány 10 százalékkal alacsonyabb volt. Jelentősen növekedett az értékesített hízómarhák átlagsúlya. A megye átlagosan 506 kiló6 jószágokat értékesített. A súlygyarapodás az idén tovább nőtt, s ma már 52o kilónál tart. A jobb minőség, a magasabb átlagsúly lehetővé tette az export növelését. Két évvel ezelőtt 3236, tavaly már 4104 hízott marha „utazott” külföldre. Az exportra szállított jószágok átlagosan csőknek 550 kilósak voltak. Egy évvel korábban az értékesítési átlagsúly 535 kiló volt A hizlaló gazdaságok, tenyésztők hozzáértését dicséri, hogy a nagyon magas követelményekkel járó úgynevezett „A” minőségű hízómarhák száma évről évre magasabb, és tavaly meghaladta az ezret. A jobb minőségre törekedtek a tehénállományból kiselejtezett jószágok hizlalásánál, értékesítésénél is. A tavaly felvásárolt, több mint 2200 tehén mintegy 60 százaléka első- és másodosztályú volt. Korábban ez az arány alig haladta meg a 40 százalékot. Ugyancsak figyelemreméltó, hogy a termelőszövetkezetek az ellátás é6 a magasabb jövedelem érdekében a hízott jószágok 90 százalékát szerződéses alapon értékesítették. Az eredménynek azonban van egy szépséghibája: a közös gazdaságok többségében indokolatlanul sok abrakot használnak fel egy kilő marhahús előállításához. Ez jelentősen megvámolja a jövedelmet. Mesterséges tavak A világon eddig már több mint lOOOo mesterséges tavat és tengert tartanak nyilván. Vízfelületük együttvéve eléri az 500 000 négyzetkilométert. Együttes vízkészletük kb. 3 000 köbkilométer. A legnagyobb kiterjedésű Ghánában a Vol- ta-folyón épült Akoszombo víztároló (8500 négyzetkilométer), a legnagyobb vízmennyiséggel pedig az Angara-folyón létesített Bratszki-tenger rendelkezik. NÓGRÁD — 1968. március 26., kedd
