Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-26 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESULJETEKI AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF. 72. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. MÁRCIUS 26., KEDD Sokféle lehetőség Fock Jenő kísérete Lassan befejeződnek a tervtárgyaló közgyűlések a termelőszövetkezetekben. A vezetők és a szakemberek azt mondják, arra sem volt idő, hogy tisztességesen ki­fújják magukat a múlt évi számvetés után. Azonnal hozzáláttak a termelési és pénzügyi tervek készítésé­hez. Március derekán, áp­rilisban, már a föld ad munkát mindenkinek. Szántani, vetni kell, meg­valósítani a papírra rótt el­képzeléseket. Az eddigi közgyűlések szinte valamennyi járásban figyelemreméltó tapasztala­tokat nyújtanak. Ezek kö­zül falán a legfontosabb, hogy a szövetkezet többsé­gében körültekintéssel, nagy gonddal tervezték a jövőt. S az elképzeléseket, a terveket érett gazdaem­berek komolyságával, fe­lelősségével vitatták meg a tagok, s csak elvétve akad­tak gazdaságok, ahol elra­gadtatták magukat. A ter­melőszövetkezetek többsé­gében a reális lehetőségek­kel számolva terveztek. Az elgondolások többnyire egybeesnek a természeti és közgazdasági adottságokkal, s figyelembe veszik az új helyzetben kínálkozó le­hetőségeket. A litkei Kossuth Tsz-ben Is úgy döntöttek a vezetők és a tagok, hogy töreked­nek az állattenyésztés — elsősorban a szarvasmarha- és sertéstenyésztés — le­hetőségeinek kihasználásá­ra. A vetésszerkezet kiala­kításánál ezért arra ügyel­tek, hogy a kenyérgabona mellett megtermelj ék a szükséges takarmányt. Mert a szövetkezetiek az idén is számolnak az ártámogatás­sal. Segítségével, valamint az anyagi érdekeltség he­lyes alkalmazásával a ta­gok kilenc és fél ezer fo­rintos átlagjövedelmet 11 ezer forint fölé emelik. Ez azonban csak úgy lehetsé­ges, ha a szarvasmarha­tenyésztéshez és a 200 ser­tés hizlalásához nem vá­sárolnak abrakot. Litkén és másutt is ál­lítják a szövetkezeti veze­tők, hogy az idén már nem lehet megélni tájékozottság, körültekintés, számolgatás és megfontolt döntések nél­kül. Az új gazdaságirányí­tási rendszer ugyanis a mezőgazdaságban elsősor­ban a szövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodását erősíti. A gyakorlatban ez többek között azt jelenti, hogy a termelőszövetkeze­tek önállóan készítik ter­veiket, a vezetőség és a tagság együttes elhatározá­sa érvényesül a legfonto­sabb gazdasági döntések­nél. Az önállóság, vagy ahogy a termelőszövetkeze­tekben mondják: „a meg­kötött kéz felszabadítása” ■vitathatatlan előnyöket je­lent, mivel korábban igen sok bonyodalom szárma­zott abból, hogy a járási szakirányító szervek szab­ták meg egy-egy szövetke­zetnek, hogy miből, meny­nyit termeljen. S ha valamelyik „szo- fogadatlannak” bizonyult, az is időben megtért, mert a felülvizsgálatnál a szö­vetkezet terve úgy „ala­kult”, ahogy a járási el­képzeléseknek legjobban megfelelt. Persze van ennek a do­lognak egy más oldala is. Már tudniillik az, hogy az önállóság magában hordja a veszélyek, a buktatók lehe­tőségét is. Mindezt csak azokban a szövetkezetek­ben kerülhetik el, ahol nagy felelősséggel terveznek, s szervezik meg a tervek végrehajtását. Történetesen sok árut termelnek, az árut értékének megfelelően adják el, okosan gazdálkod­nak a gépekkel, emberek­kel, a pénzzel. Ahol ezzel nem számolnak már most, a tervkészítés idején, bi­zony kellemetlen meglepe­tést hozhat ez az esztendő: a zárszámadáskor nem az adja a gondot, hogyan osz- szák el a legigazságosabban a megtermelt javakat, s az elnök, a főagronómus és a főkönyvelő egyaránt azt keresheti, hová lett az egész évi munka értéke, ho­vá tűnt a jövedelem. De a szövetkezetek több­ségében — éppen a terv- tárgyaló közgyűlések adják bizonyságát — az önállóság nem a gondolat és a kép­zelet szilaj, földtől elsza­kadt száguldását jelenti. Igyekeznek úgy dolgozni, hogy ez a mostani esztendő tovább szilárdítsa a közös­séget, növelje a szorgal­masan dolgozó tagok jöve­delmét. S mindezt széles körben vitatták meg a tervtárgyaló közgyűléseken. Érsekvadkerten, Örhalom- ban, Drégelypalánkon pél­dául a munkáskezek soka­sága azt követói, hogy a szövetkezeti vezetők, a me­zőgazdasági termelés erő­teljes fokozása mellett új munkalehetőségek után ku­tassanak. A hegyvidéki ter­melőszövetkezetekben meg, ahol a mostoha viszonyok, a szűkös munkaerőhelyzet állja útját a termelés na­gyobb arányú növelésének, kisegítő üzemágakkal pró­bálkoznak. A Somoskőúj­falui termelőszövetkezetben például egymilliós bevételi forrássá fejlesztik a már tavaly is százezreket hozó kőbányáit. Franeiaomá^ban Fock Jenő a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke a francia kormány meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Franciaországba utazott. A miniszterelnök kíséreté­nek tagjai: Péter János kül­ügyminiszter, dr. Szekér Gyu­la, a nehézipari miniszter el­ső helyettese. Darvas László külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, Sebestyén János, az Országos Műszaki-Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének ügyvezető elnöke, dr. Házi Vencel, a Külügyminisztérium főosztá­lyának vezetője, dr. Gergely * Miklós, a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezető­je. dr. Randé Jenő, a Külügy­minisztérium sajtó osztályának vezetője. Kovács Sándor, a miniszterelnök személyi titká­ra, Hidasi János külügyminisz­tériumi másodtitkár. Valkó Márton, a Magyar Népköztár­saság franciaországi nagyköve­te Párizsban csatlakozik a kí­sérethez. A búcsúztatásra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelentek Gáspár Sándor és Kisházi Fock Jenő elutazásakor adott lépett ezután a mikrofon elé, Minisztertanács elnöke, Geor­Ödön. az Elnöki Tanacs he- nyilatkozatában elmondotta: és válaszolt az üdvözlésre. ges Pompidou miniszterelnök lyettes elnökei, Apró Antal, — Nagy örömmel teszünk Az üdvözlő, beszédek el- kíséretében a Crillon-szállóban Fehér Lajos, dr Tímár Má- eleget a francia kormány meg- hangzása után Fock Jenő, a levő szállására hajtatott. tyás, a Minisztertanács elnök- hívásának. Bízunk abban — helyettesei, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari—miniszter, Ilku Pál művelődésügyi minisz­ter, Vályi Péter pénzügyminisz­ter, Veres József munkaügyi mi­Tegnap délelőtt a Ferihegyi repülőtérről párizsi hivatalos látogatásra utazott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. Képünkön: Fock Jenőt búcsúztatják a repülőtéren. (Bozsán Endre felvétele.) ismerve a tartalmas progra­mot —> hogy eredményes, jó munkát fogunk végezni, s idehaza be tudunk majd szá­molni, hogy jelentős lépést Megkezdődtek a tárgyalások A magyar miniszterelnök Fock Jenő délután négy az is­niszter Mód Péter, a külügy- tettünk az európai biztonság hétfőn dél5en a Crillon hotelből órakor megkoszorúzta az is- miniszter első helyettese, Ba- és a két ország kapcsolatainak „ Matienon nalotáha haitatott megkoszorúzta az is P« f* . kulteraM.lmi ’rö.Ués. ériekéi. MM,, ­miniszter első helyettese, dr. úgy gondolom — a magyar r.^ /«. .7 j1 köztársaság! garda diszszazada es zenekara sorakozott fel. A magyar kor­dolgozoszobájába. Itt a ma­gyar és a francia miniszterel­úgy gondolom — a magyar cia körmánvfő foeádta és tó t^aSsik* sssrss ^^óro ** kísérte a iépcsőn eiső emeieti volt a búcsúztatásnál Michel Combal, a Francia Köztársa­ság budapesti nagykövetségé­A Minisztertanács elnöke Ausztrián átrepülve a repülő­nök a két nagykövet, a tol­nék ideiglenes ügyvivője és a gépről táviratot intézett Klaus mányfőt Duvillard, a volt hadviseltek ügyeinek minisz­tere. továbbá Camas tábor­nagykövetség több tagja. osztrák kancellárhoz. mácsok és magyar részről nok; párizs katonai kormány. Házi Vencel kisereteben he­lyet foglalt a XIV. Lajos stí­zója üdvözölte. A két himnusz elhangzása után Fock Jenő lusú kerek asztal körül, majd koszorút heiyezett ei az is miután a fényképészek és té­vések megörökítették a jele­netet, megkezdődtek az első miniszterelnöki színtű magyar —francia tárgyalások. meretlen katona sírján. A koszorúzás után a francia főváros híres vendégei ré­szére fenntartott aranykönyv­be írta be nevét a magyar A tárgyalások során megvi- kormányfő. Megérkezés az Orly repülőtérre Tizenegy órakor szállt le az alatt meghallgatta a magyar és Orly repülőtéren a Fock Jenőt, a francia himnuszt, majd a a Minisztertanács elnökét, Pé- két miniszterelnök Cames tá­ter János külügyminisztert és homoknak, Párizs katonai tatták a nemzetközi helyzet Az Etoile-térről a Louvre- a kíséretükben levő személyi- kormányzójának kíséretében egyes kérdéseit, továbbá nem- hoz vezetett a magyar vendé- ségeket szállító IL—18-as kü- elvonult a felsorakozott kato- zetközi és kétoldalú gazdasági gek útja. A világ leghíresebb lönrepülőgép. A gépből kilépő nai díszegység előtt. Ezt köve- problémákat érintettek. Köl- múzeumának bejáratánál Fock Jenőt, Pompidou minisz- tóén a kormány-váróterem 1 cspnösen keresték annak le- André Malraux, a kulturális terelnék és Couve de Murville diszszalonjában Pompidou hetőségét, hogy a két ország ügyek államinisztere üdvözöl- külügyminiszter üdvözölte. A miniszterelnök bemutatta Fock közötti gazdasági, kereskedel- te a magyar miniszterelnököt magyar kormány elnöke a & műszaki- tudományos és elkísérte a múzeumba. A francia miniszterelnök társa- emelvényre lépve ’ elmondta kapcsolatokat milyen téren mas e1 órá® látoSatás során a ságában a két ország zászlaja üdvözlő beszédét. Fock Jenő lehet fejleszteni. (Folytatás a 2. oldalon) Sokféle lehetőség kínál­kozik tehát. Az eredményes, jól jövedelmező gazdálko­dást azonban csak abban a szövetkezetben valósíthat­ják meg, ahol a szövetkeze­ti vezetők és a tagság nagy felelősséggel választja ki a gazdálkodás legjobban jár­ható útját. Sok éves tapasztalat bi­zonyítja, hogy a megye csaknem 100 termelőszövet­kezete közül nem adódik Kettő sem, ahol egyformák \ az utak. Most a tervezés, a j tervtárgyaló közgyűlésok idején kell tehát megtalál­ni a helyes irányt. Azt, amelyik feltétlenül a közös gazdaság erősödéséhez, szí Iá rdulásához, a szorgali masain dolgozó termelőszö­vetkezeti tagok jövedelmé­nek tartós növeléséhez ve­zet. Vasárnap délután a salgótarjáni Tanácsköztársaság téren (Koppány György felvétele) Tájékoztató közlemény (2. oldal) Szavaznak a tagok (3. oldal) Győzött a Stécé (4. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom