Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-24 / 71. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF. 71. SZÁM ARA: 1 FORINT 1968. MÁRCIUS 24., VASÁRNAP Mitől félnek Kazáron? (3 oldal) Tizenkét szék — Nó«;rádból (4. oldal) A gyanús típus... (S oldal) Kétszázőtvenmilliárd forint iparfejlesztésre Húszéves az államosított magyar ipar Húsz évvel ezelőtt, 1948. március 25-ón hozta nagyjelentőségű döntését a kormány, a száznál több munkást foglalkoztató üzemeli államosításáról. Az államosítás 549 vállalatra terjedt Iá. A nagy fordulat óta valamennyi üzem, az egész magyar ipar óriásit fejlődött. A két évtized alatt megötszörözte termelését az állami ipar, egész iparunk pedig több mint hat és félszer annyit termel, mint a háború előtti utolsó békeévben. Dolgozóinak száma 1938-hoz képest 2,2-szeresére emelkedett, s a különböző feltételek megteremtése nyomán ma kisebb erőfeszítéssel, háromszor annyit termel egy- egy ipari munkás, mint 1938- ban. Ebben közrejátszik az a sok beruházás, korszerűsítés, amelyre az államosítás óta az iparban és az építőiparban kereken 250 milliárd forintot költött az országSzázötvenre tehető azoknak az üzemeknek, vállalatoknak a száma, amelyek az elmúlt húsz évben kezdték meg működésüket. Ebben a számban azonban nincs benne a meglevő gyárak falain bedül, vagy azok telepeként épült számtalan üzemrész, gyáregység. Jelenleg több mint 5 300 ipartelep. „van az országban, ezerrel több, mint a felszabadulás előtt. A koncentráció révén az ipari dolgozóknak 51 százaléka olyan üzemeknek az alkalmazásában áll, ahol ezer embernél többet foglalkoztatnak. Temúak, átlagosan nagyobbak, mint a legtöbb nyugati országban. A magyar ipar előkelő rangot vívott ki a nemzetközi piacon. Exportunk — s ugyanakkor behozatalunk is — nagymértékben emelkedett. Az 1936—1940 közötti években átlagosan 484 millió pengő értékű árut exportált Magyarország, mostani évi kivitelünk túlhaladja a 20 milliárd deviza forintot. Az államosítást követő első években a jelenleginek alig 15 százalékát exportálta Magyarország. A változás nemcsak mennyiségben, hanem az áruk összetételét tekintve is igen nagy. 1938-ban Magyarország exportjának 57 százaléka élelmiszer, vagy élelmiszeripari alapanyag volt, s" csupán 9,3 százalékát tették ki a gépek. Most kivitelünknek majdnem egyharmada a gép, ami iparunk műszaki színvonalának nemzetközi elismerését jelenti. Az államosítás harmadik évtizedének küszöbén a gazdasági reform bevezetésével új feltételei teremtődtek meg a további fejlődésnek. Az ipar eddigi fő utánpótlási forrásai, a munkaerő-tartalékok lényegében kimerültek, viszont egyre inkább hatnak az új mechanizmus ösztönző erői. Széles körben kibontakozik a verseny, a kezdeményezőképesség, hogy a munka még termelékenyebb legyen és jobban kielégíthessék a hazai és külföldi piac, a vásárlók igényeit. Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának második bekezdése alapján az országgyűlést 1968. március 28-ára, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. Gyorsmérleg Jól betöltötte hivatását a tisztújító gyűlések sorozata — tájékoztatták a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál az MTI munkatársát. Elmondták, hogy január 15 és február 29 között százezrek vettek részt a mozgalom községi, kerületi, járási és városi bizottságainak újjáválasztásá- ban. A tapasztalatok szerint általában hiánytalanul teljesítették azt a követelményt, hogy legalább háromszor any- nyian vegyenek részt a választási gyűléseken, mint a bizottságok tagjainak száma. Néhány helyen, ahol ennél kevesebben tettek eleget az első meghívásnak, új időpontot tűztek ki, s ennek meghatározásánál még gondosabban vették figyelembe a lakosság élet- és munkarendjét, szokásait. így érték el, hogy a szó szoros értelmében telt házak előtt zajlott le az elmúlt négy év értékelése és a tisztújítás. A gyűlések részvevői több mint 100 ezer mandátumot ítéltek, oda. A helyeket a közélet olyan munkásaival töltötték be, akik egyéb területeken kifejtett fáradozásaikkal becsületet, tekintélyt szereztek maguknak. Ügyeltek arra is, hogy az újjáalakuló népfrontbizottságok ösz- szetétele híven tükrözze az adott terület társadalmi tagozódását. Általában mindenütt megnőtt a munkások, a nők és a fiatalok, a falvakban pedig a mezőgazdasági szakemberek aránya. hót vállalataink nagy létszáForradalmi ifjúsági napok „Ha velünk érez — jöjjön messzire...” Tízezer forint a harcoló vietnami' népnek A deitári ts% felhívása 23 sxövetkexeihes Dejtáron, a községi kultúr- házban tartotta tervtárgyaló közgyűlését a József Attila Tsz. Berta István tsz-elnök ismertette a tagsággal az idei termelési és pénzügyi tervet. A közgyűlést brigádgyűlések előzték meg, s a dejtáriak — ez derült ki a felszólalásokból — tudják, hogy a terv reális, úgy készitették el, hogy a szövetkezet és a tagság is jól járjon a zárszámadáskor. Előreláthatólag 540 ezer forinttal növekszik a tagok jövedelme, a tavalyi 11 473 forint helyett az idén 14 939 forintot terveztek egy tagra. Általános volt a vélemény, hogy összefogással, lel* kiismeretes munkával teljesíthető a terv. Berta István, a tervmutatók és forintösszegek ismertetése után a következő szavakkal fordult a tagsághoz: — Vietnamban az amerikai imperialisták barbár háborút viselnek a testvéri vietnami nép ellen. Ez a háború a béketábor ellen, mi ellenünk is irányul. Meg vagyunk győződve arról, hogy a vietnami nép győzedelmeskedik és sikerül tárgyalóasztalhoz kényszeríteni az agresszorokat. A szövetkezet pártalapszerveze- te és vezetősége ügy határozott, hogy segítségére siet a Vietnami népnek. Csatlakozni szeretnénk ahhoz az akcióhoz, amely országszerte folyik. Kérem a tagságot, járuljon hozzá, hogy Vietnam megsegítésére a szövetkezet ötezer forintot befizessen. Megkezdődtek a hozzászólások. Szó volt a termelésről, a forintról is, de valamennyi felszólaló beszédét azzal zárta: „Vietnamban háború van”. Ifj. Varga Károlyné ezt mondta: „Itt a teremben sokan tudják, mi az a háború. Vietnamban gyilkos, embertelen népirtás folyik. Adjunk, amennyit tudunk.” Id. Varga Károlyné elmondta, hogy a toz mindig is adott, amikor segíteni kellett. Ha tud a tagság, márpedig tud, adjon többet, adjon tízezer forintot. Amikor szavazásra került a sor, a közgyűlés tízezer forintot szavazott meg a vietnami nép megsegítésére és az ösz- szeget a Palóctáj Területi Szövetség csekk-számlájára rövidesen elküldik. Egyben felhívással fordultak a balassagyarmati járás 23 termelőszövetkezetének vezetőihez, tagságához: csatlakozzanak az akcióhoz és pénzfelajánlásaikkal támogassák a vietnami nép igazságos harcát. A l<l!X progrumiáből Április 4-én fogadalomtétel A forradalmi ifjúsági napok nyitányát újabb események követik Balassagyarmaton. Ezek közül nagyszabásúnak ígérkezik a városi KISZ- bizottság rendezésében az az egész napos ankét, amely a „Kulturális fórum az ifjúságért” címet kapta. Erre március 27-én kerül sor a városi művelődési házban. A fórum célja, hogy gyakorlati útmutatást adjon és ösztönözzön a feladatok hatékonyabb végrehajtására a KISZ-ben és a művelődési intézményekben egyaránt. A fiatalok elmondják majd véleményüket a szabad idő kihasználásáról, az ifjúsági klubok tevékenységéről. Referátum hangzik el a képzőművészeti és zenei nevelés és a társastánc-tanulás feladatairól is. Az egyes kérdéscsoportokat öttagú bizottságok állították össze. Hazánk felszabadulásának ünnepén, április 4-én nagyszabású demonstráció lesz a városban. A fiatalok a szovjet hősi emlékműhöz vonulnak, s itt tesz fogadalmat több mint 508 új KISZ-tag. Ezen a napon értékelik a menetdaltanulási-versenyt is. Waldheim ' elutazott Moszkvából Kurt Waldheim osztrák külügyminiszter moszkvai látogatását befejezve szombaton délelőtt hazautazott Mint ismeretes, hétfő óta tartózkodott hivatalos látogatáson Moszkvában, Gromiko szovjet külügyminiszter meghívására, akivel megbeszéléseket folytatott. Koszigin szovjet kormányfő is fogadta. Moszkván kívül látogatást tett Tbilisziben, Grúzia fővárosában is. Elutazásakor a Seremetye- vói repülőtéren Gromiko és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Veteránok és fiatalok találkozója a Nógrádi Szénbányák igazgatóságán A forradalmi ifjúsági napok megyei eseménysorozatának egyik kiemelkedő találkozóját — idős, nyugdíjba vonult bányászok, veteránok és bányászfiatalok baráti összejövetelét — tegnap délelőtt rendezték meg a Nógrádi Szénbányák igazgatóságán. A régi harcok ma élő résztvevőinek és a bányáknál működő KISZ-szervezetek vezetőinek, tagjainak tegnapi találkozóját a KISZ-bizofctság rendezte. A találkozón két jelentős évfordulóra — a Tanácsköztársaság kikiáltásának, valamint a KISZ 1957-ben történt megalakulásának jubileumára — emlékeztek- A meghívott vendégek között volt Pot- hornik József elvtárs, az MSZMP KB tagja, a Nógrádi Szénbányák igazgatója, Jakab Ferenc, Lengyel Tusi István és Sándor Pál veterán is. Sok fiatal érkezett az ünnepi találkozóra a bányaüzemekből a bányász ifjúmunkások és kiszesek képviseletében. A veteránok és fiatalok tegnapi találkozóján megjelenít és ünnepi megemlékezést tartott Kispál József, a Nógrádi Szénbányák pártbizottságának titkára is. A szakszervezet képviseletében Csincsik István, a helyi KISZ-bizottság részéről pedig Fiikor Balázs vett részt a baráti beszélgetésen. A találkozó résztvevőit elsőnek Fiikor Balázs köszöntötte, majd Kispál József mondott beszédet. Megemlékezett a Tanácsköztársaság megalakulásának előzményeiről, a történelmi fordulóról, amely lehetővé tette, hogy hazánkban — ha rövid időre is — megszűnjön a kizsákmányolás, a nép elnyomása. Ünnepi megemlékezésében a titkár részletesen szólt azokról a gazdasági és politikai változásokról, amelyek a Tanácsköztársaság 133 napja alatt országunk életében bekövetkeztek. — Ezerkilencszázötvenhét- ben, pontosan azon a napon, amikor 1919-ben kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot, megalakult és új nevet vett fel a magyar ifjúkommundsták szervezete — emlékezett Kispál József, a KISZ születésére. — Mi, idősebb kommunisták büszkék vagyunk fiataljainkra. Tudjuk, jó úton járnak — mondta —, majd így folytatta: — Fiataljainktól, bányász- ifjúságunktól azt kérjük, tanuljanak az idősektől, a párt veteránjaitól becsületet, hazaszeretetei, ha kell önfeláldozást, hűséget és hitet. Az idősebbektől kapott baráti szavakért, jótanácsokért Fiikor Balázs mondott köszönetét a nógrádi bányászifjúság nevében. Ezután Lengyel Tusi István szólt a fiatalokhoz, elmondta a régi harcok történetét. Megemlékezését így fejezte be: — Ha velünk érez — jöjjön messzire minden mai fiatal. ‘ Tavaszi fény a hideg betonon (Koppány György felvételei
