Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-22 / 69. szám

Új utakon, új megoldásokkal

llesi^lacléíi a Kiil^ótnHáni kohíisxaü txcinek igazgatója %ul

Sok tekintetben elöremu- tató kezdeményezések Indultak el a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az új mechanizmus bevezetésével kapcsolatban. Ezekről beszélgettünk Antal Gyulával. a gyár igazgatójával.

— Mi jellemezte a&

év előkészítését?

iclei

— Gyárunk, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének évében ünnepli megalapításának századik évfordulóját. Rendkívül széles a gyártmány skálánk, tpbb mint 2000 íajta terméket állítunk elő, a megrendelések száma évenként eléri a 30 ezret. Helyünk jelentős, mivel az általunk előállított 190 ezer tonna termékből majdnem 100 ezer tonna, amit Itthon egyedül csak mi állítunk elő. Ebből adódik, hogy az előkészítés során rendkívül sokrétű feladatot kellett megoldani. A kohászati termékek egy réSze eddig is hiánycikk volt. A keretgazdálkodás megszüntetését követően a megrendelők megrohamoztak bennünket. Húsz százalékkal magasabb az igény a kapacitásunknál, Kereskedelempolitikai elvünknek megfelelően nemcsak a nagy, hanem a kis és közepes felhasználók rendeléseit is igyekeztünk a lehetőségekhez képest megnyugtatóan teljesíteni. Nyolcvan vállalattal létesítettünk új kereskedelmi kapcsolatot. Az eredmény: csökkent a rendelési «ételek, szállítási diszpozíciók száma, növekedett az egyes termékek sorozatnagysága. Budapesten életre hívtuk a vevőszolgálati részleget, hogy vásárlóink problémáit mielőbb elintézzük. Áruink széles körű megismertetése céljából részt veszünk több nemzetközi vásáron és kiállításon.

— Az új helyzet az eddigieken túl milyen változtatásokat követelt még?

— A korábbi felfogásunk átformálására kényszerít bennünket a konkurrencia és az új mechanizmus adta lehetőség is. Szakembereink tevékenységét az eddigi területi szervezettség helyett egy-egy szaktudományra koncentráljuk. Korábban nem törekedtünk arra, hogy a kutatások, eredményeit gyorsan realizáljuk, sokszor megelégedtünk az akadémikus megállapításokkal. Mostani szerződéseinkben előírjuk a kutatás gazdasági kihatásainak elemzését, a piac felmérését, sőt az új termék bevezetésében való aktív közreműködést is. Figyeljük az importcsökkentés lehetőségeit, szűkítjük a rendkívül széles alapanyag-választékunkat, a gyártmányfejlesztést pedig a távlatokban is a számottevő igényekhez igazítjuk. Beruházási politikánkban a keretgazdálkodás megszüntetésével előnyben részesítjük azokat a gyáregységeket, amelyek nagyobb nyereséggel, kevesebb önköltséggel dolgoznak. Űj dolog nálunk a külföldi szabadalmak megvásárlása. Ennek segítségével olyan cikk gyártásába kezdünk — De- xion — amelynek piacát saját magunk kutatjuk fel. Bevezetésével növeljük a készregyártást, de előjátéka ez az önálló értékesítői tevékenység, és a szervizszolgálat megszervezésének is. Ugyanakkor az új és régi termékeink gyártásához szükséges külföldi gépeket, berendezéseket tranzakciós alapon vásároljuk meg. Ilyen jellegű kezdeményezésünk .van Olaszországgal, Angliával, Ausztriával és Franciaországgal. Kettős a célunk: az import csökkentése és az export növelése. Megvalósítására szoros együttműködést alakítottunk ki a velük kapcsolatban álló külkereskedelmi vállalatokkal.

— Milyen gondok akadályozzák az új elképzelések megvalósítását?

— Ellentmondás van az alapanyag beszerzése és félkész termékeink értékesítése között. Sokfele alapanyagra van szükségünk, sokszor kis tételekben, hogy vevőink igényeit ki tudjuk elégíteni. A kohászatnak viszont a nagy tömegben való gyártás a kifizetődő. Emiatt az általunk kért kis meny- nyiségű alapanyagokat csak jelentős felárral tudják biztosítani. A többletköltséget nem háríthatjuk át a megrendelőkre, mert termékeinket csak maximális áron adhatjuk el. Két választásunk van: vagy teljesítjük a kis megrendelők kívánságát és vállaljuk az alapanyag-beszerzés többletköltségeit, vagy elutasítjuk őket. Üzletpolitikai meggondolásokból az előbbit választottuk. Ugyanakkor új beszerzési forrásokat kutattunk fel. Tárgyaltunk a METALLIM- PEX Külkereskedelmi Vállalattal, lapos, rúdacélok importálására. Ennek deviza ellenértékét mi biztosítjuk.

— Milyen egyéb intézkedésekkel segítik még a gazdaságos termelés fokozását?

— Űj helyzetünk megköveteli, hogy a jelenleginél jobban ismerjük lehetőségeinket, adottságainkat. Ezt segíti elő az a kalkulációs módszer, amelynek segítségével valóságos képet kapunk gyártmányaink önköltségéről. Ezzel egyidőben munkaügyi osztályunk olyan bérezési rendszert dolgoz ki, amely a jól fizető termékek tem- pósabb előállítására ösztönöz. Veszteséges gyártmányaink csökkentését szolgálja a bevezetésre kerülő degresszív bérezés, az olyan prémium- rendszer kialakítása, amely ezeknél a termékeknél is a fokozatos nyereség elérésére ösztönöz. A bérfejlesztésre szánt összeg hatvan százalékát mozgóbérként használjuk fel. A gazdaságossági számítások után döntjük majd el: milyen mértékben és ütemben változtatjuk meg gazdaságtalan termékstruktúránkat — fejezte be Antal Gyula Igazgató.

V. K.

A Tragéd'a színpad: pályafutása

Értékes any ágii ni bővül a Madách Emiéit, múzeum

Csesztvén, a Madáeh-kúriá- ban, ahol a Madách csalód egyik leszármazottja él, a kúria nagyobb részében 196-t- ben nyert elhelyezést a Madách Emlékmúzeum. Anyaga a költő életével, műveivel, főleg Az ember tragédiája színpadi előadásaival foglalkozik. Az anyagot a Petőfi Irodalmi Múzeum és a balassagyarmati Palóc Múzeum rendezésében láthatják az érdeklődők.

Áprilisban értékes anyaggal bővítik a csesztvei Madách Emlékmúzeumot- Dr. Németh Antal, a Nemzeti Színház nyugalmazott rendezője, aki külföldön is sikerrel rendezte a nagy drámaíró halhatatlan művét, értékes dokumentumokat bocsátott a múzeum rendelkezésére. A látogatók diafilmen láthatják a Tragédia színpadi pályafutását. Színes fotókon elevenednek meg a Tragédia szereplői, színpadképei az első rendezéstől napjainkig. A dialilmek tabló e-lhelyezésben gombnyomásra kelnek életre- Ezen kívül színlapok, nyomtatványok, 18x24 cm-es fotók, mikróbarázdás hanglemezek egészítik ki a múzeum gyűjteményét. A rendezést április második felében végzik, s májusban már az érdeklődők is megtekinthetik.

’ 4miért hallgattak Taren

KRESZ-böi is vizsgáznak

Huszonhatan vizsgáztak eredményesen a Tolmács! Gépjavító Állomás alapfokú traktoros tanfolyamán. A tanfolyam hallgatói kivétel nélkül termelőszövetkezeti tagok. A vizsgabizottság tagjai elégedetten nyilatkoztak a traktorosok szakmai felkészültségéről, amikor az eredmények összesítése után átadták a hallgatóknak a tanfolyam elvégzését tanúsító okleveletA résztvevők azonban újabb vizsgára készülnek. Mindannyian szeretnék megszerezni a közúti forgalomba való részvételhez szükséges jogosítványt. Az elméleti és gyakorlati KRESZ-vizsgára vasárnap kerül sor Tolmácson. A járási tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya és a gépjavító állomás minden segítséget megad, hogy a traktorosok ezen a vizsgán is jól szerepeljenek —, hogy a termelőszövetkezetekben több legyen a traktoros szakemberNem tudták miről beszélnek

Az asszonyok csendesen álldogáltak a művelődési otthon előcsarnokában. Várták, mikor kezdődik a közgyűlés. Az Időpont gyorsan közeledett, amikorra a tari termelőszövetkezet közgyűlését hirdették. A tagok azonban gyér számban érkeztek. Pedig nagyon fontos kérdés, az alapszabály-tervezet megvitatásához készülődtek a tariak.

Figyeltem az érkezőket, Az egyik asszonytól megkérdeztem, miről tárgyalnak a közgyűlésen ? Felfigyeltek a töb-, ölek is, de csak a vállukat vonták meg.

Azt hallottam, hogy a terveket tárgyaljuk meg... — mondta a kérdezett.

Meglepett a tájékozatlanság, de további beszélgetésre nem volt idő.

A tagságnak — meg a pásztói járás vendégeként érkezett tsz elnökeinek — Balogh Miklós elnök olvasta fel az alapszabály-tervezetet. Amikor a jogokról és kötelességekről beszélt Balogh Miklós, többen is felkapták fejüket.

Az elnök sorolta:

— ... Azt a fiatal tsz-tagot, aki tényleges katonai szolgálatra bevonul tagsági viszonyának idejétől függően háromszáz:—ötszáz forintig terjedő segélyben részesítjük... leszerelési segélyben részesítjük azt a fiatalt, aki leszerelés után a tez-ben tagként kíván dolgozni. A leszerelési segély ötszáztói—ezerötszáz forintig terjed... Házassági segélyt biztosítunk minden ifjú házas tsz-tagnak...

A szülési segély feltételeinek olvasása közben derült a terem. A férfiak külön ülő csoportjából valaki odaszólt

az asszonyoknak: „No rajta, kell a fiatal!" S amikor az elnök az idős tagokról beszél, sokan helyeslőén bólogatnak.

Egy-egy fejezet felolvasása után vitát terveztek. Ám a termelőszövetkezet vezetői hiába biztatják a tagokat. Hosszú ideig nem szólt senki. Csak egy korosodó férfi állt fel, s kérdezte:

— Nem értem, az előírás szerint akkor nekem csak tizenöt napot kell dolgoznom...?

A kérdés tájékozatlanságot árult el. De egymás között beszéltek erről mások is. Nem értették a tagok, mennyi munkát kell kötelezően elvégezni évente. Ez a férfiak esetében 150, a nőknél 100 — tízórás munkanap.

— Kérem a tagokat, szóljanak hozzá az elhangzott fejezethez — biztatta továbbá szövetkezetieket az elnök. A termelőszövetkezet gazdálkodásáról, a szervezetről, a tisztségviselők tevékenységéről, a különböző bizottságok munkájáról szóló fejezethez nem volt észrevétel. A háztáji gazdaságról szóló részt azonban vitatták.

— Mit szólna a ta&ság, ha alapszabályba foglalnánk, hogy jövőre, vagy később áttérnénk pénzes munkadíjazási rendszerre? — kérdezte az elnök.

Hallgatás, Majd valaki közbeszólt.

— Mi lesz a terménnyel?! Nekünk termény is kell — tette hozzá csendesebben.

Az asszonyok, akik külön ültek a férfiaktól, forgatták a fejüket. Mit mondanak az emberek? De a vita nem tartott sokáig. A férfiak döntöttek:

— Jól van úgy, ahogy eddig volt!

S ezzel mintha elvágták volna. Nem szólt senki. Azaz mégis. Bozsár Károly a tsz egyik fiatal alkalmazottja kért szót.

— Ne csodálkozzanak, hogy nincs hozzászólás. S ezért a vezetőség is hibás — mondta. — Ki ismeri azt a tervezetet, gmit az elnök felolvasott? Az idős emberek első hallásra nem tudják megjegyezni a szabályokat. Még a fiatalok sem! Miért nem beszélték meg előbb kisebb csoportokban, akkor most lenne vélemény.

Igaza volt a felszólalónak. Nem kívánhatja senki az idős emberektől, hogy kapásból számolgassanak, s döntsenek évekre szóló nagy kérdésekben. Mert mit is tehetnének hozzá a tervezethez a tariak. amikor nem ismerik. Mert egyszeri hallás még senkivel sem ismertetett meg alaposan semmit. S ezt nem ellensúlyozza az sem, hogy jó a tárlak alapszabálya. Csupán az elfogadtatás előkészítése nem sikerült.

A tagság végül hivatalos érvényre emelte a tervezetet, amely ezután már meghatározó lesz a tari szövetkezet életében. De ahhoz, hogy ezt mindenki jól imerje, szabadon élhessen jogaival és kötelességeivel, lehetőséget kell adni, hogy az alapszabállyal megismerkedjenek az emberek. A szövetkezet vezetősége ne sajnálja a fáradságot, a költségeket, sokszorosítsák le elegendő példányban. A rosszul sikerült előkészítést talán ezzel feledtethetik.

P. A.

Kórusvezetők

konferenciája

Országos tanácskozást rendeznek április 7-én és 3-án Pécsett zenei szakemberek részére. A konferencián, amely a III- Országos Kamarakórus Fesztiválhoz kapcsolódik, Nógrád megyéből Guthy Éva, a megyei zenei szakbizottság vezetője, a karnagyi klub titkára, valamint Nagy Zoltán, a salgótarjáni Rákóczi Ferenc általános iskola énektanára, s kórusvezető vesz részt. A konferencia résztvevői meghallgatják a kamarakórusok hangversenyét, s értékelik a fesztivált, különös tekintettel a stílustisztaságra, mint oktatói célkitűzésre a kórusok szakmai nevelésében.

4 tánc nem állhat

„Botlás“ Mexico CHy-ben — 2000. előadás Salgótarjánban

— Kis apró adalék, meny- ezelőtt ugyancsak itt tartottak len pillanatban 20 táncosunk nyíre urának kell lennie ön- a 2 000. előadást. Katona a müncheni televízióban az maga felett is az embernek, György igazgató mégsem csu- első színes felvételen dolgo- axnikor a színpadon van. Me- pán a múltról, inkább a jö- zik, Kodály Székelyfonóját xico City-ben szerepelt az vőről beszélt. forgatják. Június 6-tól 22-ig

együttes, 2 400 méteren, ahol — Most újra „fiatalodik” az Londonban leszünk, majd az olimpia is lesz, állandó oxi- együttes, többen elmennek tő- Ljubljanába látogatunk, génhiánnyal küzdöttek az em- lünk, sokan jönnek hozzánk. Üj műsorok? Egyelőre ti- berek. Egyik tánc kellős kő- de ebben az időben is új tér- tok. Néhányat elárulhatunk, zepén valamelyik táncos el- veket készítünk — mondja. — Magyar századok címmel egyik vágódik, de nem éri el a Itthon 90 előadást tartunk, 62 legközelebbi műsor a magyar „földet”, a többiek „elkapják”, estünk lesz vidéken, 28 a stílusokat tekinti át énekben, kiviszik, visszajönnek, tovább fővárosban. Igen szép progra- zenében és táncban. A párt táncolnak, csakhogy a közön- műnk lesz Szegeden augusztus megalakulásának 50. évfordu- ség a szükségesen kívül ne 18-án és 20-án, amikor az lóján, novemberben mutatják vegyen észre többet — me- együttes 160 tagjával vesz be a Hajnalodik műsort, a séli Katona György, az Ál- részt a Tisza menti ünnepség- Latlnka és a Szántadás című

lami Népi Együttes megbí- sorozaton. A Margitszigeten egyfelvonásosokat. A következőit igazgatója. két előadásunk lesz, július 21- ző évre pedig már készül a

A mexikói eset. természete- én és augusztus 11-én. Ezen- Jeles napok, amelyik a XIX. sen, csak egy példa arra, kívül Hajdú-Bihar megyében századból a magyar ünnepek hogy a színpadon minden tör- tartunk egy 14 előadásból ál- legszebb hagyományait tekin- ténhet, csak egy valami nem. ló sorozatot, majd Nyíregyhá- ti át.

a tánc nem állhat meg. za környékére megyünk el. A legnagyobb „titok” azonNem is áll, immár 18 éve, Budapesten az Erkel Színház ban maga a tánc. A leggyöermyi idős az együttes. Jelen- a törzshelyünk, ahol nagyon- nyörűbb érezni azt. amelyben leg nyolc egész estét betöltő nagyon szeretünk szerepelni, önmagunkra lelhetünk. Mert műsora van, Magyarországon Itt idén 12 eLőadást tervezünk, az ember csak akkor lehet kívül 29 országot bejártak, s a táncművészetek heteprog- boldog, hogyha érzi azt, amit külföldön 867 előadást tartót- ram jaként májas 26-án csinál, összhangban van életak. 1951-ben a magyar vl- ugyancsak itt a legszebb tével. A táncnak pedig nem déktiek először Salgótarjánban táncainkból állítottunk össze lehet megállni, mutatkoztak be. Pár nappal háromrészes műsort... Je- (tóth)

Kilátásban néhány kedves meglepetés

Készül a nyitásra a Pécslcő Áruház

Március 25-én, hétfőn bezár a salgótarjáni Fortuna Aruház textiláru-osztálya, s

ettől kezdve folyamatosan „szedi a sátorfáját” összesen nyolc üzlet, átköltöznek a Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat új áruházába, amely április 3-án, az üzletház ünnepélyes avatásának napján nyitja meg osztályait a vásárlók előtt.

Baráti István, a Pécskő Áruház igazgatójának tájékoztatása szerint az új kiskereskedelmi intézmény megnyitásához teljes erővel és jó ütemben folynak az előkészületek. Az építők az utolsó hibajavításokat, hiánypótlásokat végzik. A két osztály — a textil és az iparcikk — berendezéseinek nagy része megérkezett, szerelésük folyamatban van. Az előzőben gyermekcipő és konfekció, babakelengye, női konfekció, női és férfikalap, férfi és női divat- és kötöttáru, női és íérficipő, méteráru, rövidáru, lakástextil, és bőrdíszmű részleg nyílik. Az iparcikk osztályon papír-írószer, illatszer, játékáru, hangszer (végre fontosságához méltó helyen), hanglemez, villamossági, híradástechnikai és háztartási cikkek részlege áll rendelkezésre. Az árukészlet felhalmozása biztató, az a beköltöző nyolc üzlet összes készleténél mintegy harminc százalékkal magasabb, eléri a tizenöt—tizenhatmillió forint értéket Az áruház vezetői törekedtek arra, hogy a készletben tekintélyes arányban szerepeljenek a keresett, divatos cikkek, s arról Is gondoskodnak, hogy azok ne csak a megnyitás utáni első napokban, hetekben legyenek kaphatók, de később is. Az új áruházban a vásárlást néhány, Salgótarjánban újszerű szolgáltatással teszik vonzóbbá. A női konfekció-részlegnél például az igazító szabónő kívánatra testhez igazítja

a ruhát, a függönyt a vásA lás után a helyszínen dijtah nul megvarrják, a méterári részlegnél női szabómért«

ingyen, a kiválasztott íazc szerint kiszabja az anyagé s az így otthon megvarrhat Az áruház előtt rendszer« tehertaxi-szolgálatot tartana A megvásárolt televíziót h; zaszálljtják, s a helyszíne díjtalanul felszerelik, beállí jak. Az áruházhoz tartó, trafikban nemcsak cigaretta de újságokat, képeslapok« ajándéktárgyakat, hazaikülföldi italárukat, sőt regg hét órától a legszükségeset tanszereket is árusítani fői ják, hogy az iskolába sie gyerekek is megvásárolha sák az esetleg hiányzó ho mit. Bevezetik az értékesít si rendszert, ha a vásárló n tán nem kapta meg az á tala keresett cikket, annz beérkezéséről levélben táj« koztatják.

Gondoltak arra is, hogy vásárlást, az áruházban va eligazodást megkönnyítsé Ezt nemcsak a cikkek "„sze lős” tálalása, az eladók run száma, de a két osztályé elhelyezett összesen nyo kassza elhelyezése Is szolga jaAz előkészületek serénys ge, az új áruház megnyit! sának közelsége a szomsz« ?os Centrum Áruházat ösztönzi, a versenyben ne; szeretne alul maradni. Pi lyázatot hirdetnek a vásá: lóknak, igyekeznek felfrii síteni árukészletüket. Egyi inkább érvényesül a bels nagyobb fényerejű világíti hatása.

Reméljük, hogy a jjt „szomszéd vár” közelsége ta tusán ^ sarkallja az eladóka vezetőket az áruválaszték, szolgáltatások állandó bőv lésére. Akkor ebből a veté kedésből mindenképpen vásárló lesz az első szám nyertesCs. G.

NÓGRÁD - 1968. március 22., péntek