Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-20 / 67. szám

Mensel jenvlt a tettek Ön mit tesz az íij mechanizmus sikereidet? Legjobban érzik a piac hul­lámzását, a divatigények vál­tozását, a kereskedelem piac­kutatásának helyes, vagy helytelen felmérését, reális, vagy eltúlzott igényeit. Más­képpen az asszonyok és lá- nyok üzemének nevezik. Kér­désünkre: Ön mit tesz az új mechanizmus sikeréért? — ezúttal a Nógrád megyei Textilipari Vállalat vezetői válaszolnak. — Az úi mechanizmus első munkanapján ugyanolyan ütemben dolgoztunk mint az I »esztendőben, bár nem is­mertük az árakat, nem volt szerződésünk, csupán a kapa­citás-lekötéssel kapcsolatos igényeket ismertük. Mi adott alapot a termelés folyamatos­ságához? Korábban megren­delőinknek több fazont mu­tattunk be, amelyéket elfogad­tak. Ennek birtokában az ál­taluk megjelölt anyagból két— három fazonban készítettünk bébi-, gyermek- és bakfis- ruhákat. Vállaltuk az ezzel járó rizikót is. Az első szál­lítmányt február 9-én indí­tottuk útba. Ekkorra az új árak -alapján megkötöttük a szerződést a Női- és Gyermek­ruha Nagykereskedelmi Vál­lalattal és a Centrum Áruház Vállalattal- Rajtuk kívül esetenként szállítunk még cikkeinkből a Divatáru Nagy­kereskedelmi Vállalatnak. Szerződéseinkben tükröződik telepvezetőink véleménye, és álláspontja is. Több kiskeres­kedelmi vállalat is felkeresett bennünket. Termékeinkért több pénzt ajánlottak, mint a velünk * szerződésben álló nagykereskedelmi vállalatok. Ajánlatukat visszautasítottuk, mert régi, megbízható vevő­inket szolgáljuk ki, s mert így is megtaláljuk számításunkat. — Figyelembe véve a piac változó igényeit, inár a múlt év vége felé rájöttünk: gyor­san át kell alakítani termék- struktúránkat, ha a piacon versenyben akarunk maradni. Ezért az idén jobbágyi tele­pünkön új kifizetődő termék előállítását kezdtük meg. Az igényeknek megfelelően a fo­lyamatos szállítás helyett meghonosítottuk a szezonális —- meghatározott időben való •— áruértékesítést. Növeltük a telepek önállóságát, terveiket darabszámban írtuk elő, a nyereség és létszámfelhaszná­lás függvényében. Az utóbbi­nál csupán az a kikötésünk: ha a tervezettnél kevesebb létszámmal oldják meg fela­datukat, akkor sem küldhetik el a dolgozókat, a központból biztosítunk újabb munkalehe­tőséget. A béremelés, jutal­mazás, elbocsátás, felvétel a telepvezetők jogkörébe tarto­zik — mondta Kálmán Jó­zsef né igazgató. — Miként látja a tenniva­lókat a vállalat főkönyvelője. Konti Ferenc? — Pénzügyi helyzetünk biz­tosítására «féléves pénzügyi tervet készítettünk. A közgaz­dasági elemző munka haté­konyságát szolgálja, hogy az adminisztrációs munkakör­ben dolgozó osztályvezetők hatáskörét jelentősen bővítet­tük. Létrehoztuk a pénzügyi osztályt. Újabb dolgozók be­állításával tesszük képessé te­lephelyeinket az adminisztrá­ciós munka még színvonala­sabb elvégzésére. Tovább foly­tatjuk az ügyvitel kisgépesi- téisét- Az új számviteli rend­szernek megfelelően átdolgoz­tuk a vállalati Számlarendet. Célunk, hogy telepenként mu­tassuk ki: melyik, milyen nyereséggel, illetve veszte­séggel dolgozik. Új alapokra helyeztük az utókalkulációt, termékekre és termékcsopor­tokra kidolgoztuk a szűkített önköltséget. A gazdasági dön­tések hatékonyságát, megala­pozottságát biztosítjuk a köz­gazdasági csoport létrehozá­sával. A kulcsfontosságú posz­tok ellátására képzett dolgo­zókat állítunk be. Pénzügyi helyzetünk stabilitása meg­kívánja, hogy gyorsítsuk a készletek forgási sebességét, a kis szériák mellett növeljük a nagy szériákat termelő mű­Az új gazdaságirányítási rendszerben nagy szerepet játszik a versengés. Mindenki keresi, milyen fejlettebb ter­melési módszer alkalmazásá­val előzhetné meg a másikat. A szurdokpüspöki terinelőszö- vetkezet vezetői már korábban bevezették az egyéni tapaszta- latcserés módszert. Ha az or­szágban híre kel egy-egy jó módszernek. új épületnek, vagy gépnek a püspöki tsz-ve- zetők közül valaki elmegy megnézni. Az elmúlt évben több he­lyen jártak az országban. Utazgatásuk eredményeképpen sok okos tapasztalatot haszno­szakok számát és szállító ka­pacitásunkat. —- Mit tesz az új helyzet­ből fakadó feladatok jp vég­rehajtásáért a vállalat fő­mérnöke, Nyúl Gyula? — Százötmilliós évi tervtel­jesítés műszaki, technológiai feltételeit kell biztosítani, ru­galmasan igazodva a piaci igényekhez és a versenytár­sakhoz. Termékstruktúránkat úgy állítottuk össze, hogy kis sorozatú gyártmányaink mel­lett, megfelelő mennyiségben nagy sorozatúak is legyenek- Könyvjóváírással gépeket sze­reztünk, amelyekkel az új termékeket gazdaságosan tud­juk előállítani. Saját haszná­laton kívüli gépeinkből töb­bet, üzemképes állapotba hoz­tunk. Megkönnyítette a mű­szaki előkészítést, hogy az idén, az új termékek előállí­tása előtt, gazdaságossági szá­mításokat végeztünk, s csak an­nak a- terméknek az előállí­tására vállalkoztunk, amelyik kifizetődő a vállalatnak. Elő­fordulhat, hogy ettől a gya­korlattól, a vevő megtartása érdekében egy—két esetben eltérünk. * A vállalat tervei, elképze­lései, azt mutatják, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően, a foglalkoztatottsággal kap­csolatos gondok enyhítését úgy szemlélik: segíti, vagy hátráltatja a gazdaságos ter­melést. S ez jó, mert az ön­állóság jegyében ezt is szá- monkérik a dolgozók az új mechanizmusban. sítottak munkájukban. Legu­tóbb például — a tavalyi ga­bona-betakarítás idején — Enyingen jártak, ahol megte­kintettek egy komplexen gé­pesített kombájnszérűt. Meg­valósításával az idei nyárra maradtak, de Szurdokpüspö­kin is megvalósítják, mert ér­demes. Azon a szérűn egy ember naponta 10—15 vagon terményt tisztít meg. Az al­kalmazott gépekkel 3o ember munkáját szabadítja fel. A komplexen gépesített kom­bájnszérű körülbelül százezer forint ráfordítást igényel, de megéri. V. K. Utazgatás — haszonnal A pásztói járási tanácson új tábla került az egyik ajtó­ra: „Járási Földhivatal”. Egye­lőre kevesen tudják, hogy a tavaly augusztus elején ala­kult hivatal dolgozói milyen munkát végeznek. Az emberek többsége hallotta, hogy léte­zik valamiféle földtörvény, s napról napra hallanak a föld- tulajdon és a földhasználat problémáiról — különösen fa­luhelyen. Azt viszont mér ke­vesebben ismerik, hogy a ta­valy megalakult földhivatalok — így a pásztói járási is — tevékenysége szerves részét adja egy országosan folyó tervszerű munkának. De szól­jon erről Maconkai László, a földhivatal vezetője: — Munkánk alapja — a já­rási tanács munkatervével összhangban — a járás terüle­tén jelentkező összes birtok­politikai feladatok végrehajtá­sa. A legfontosabb ezek közül is a földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény előkészítése, illetve végrehaj­tása. A földtulajdon és a föld- használat egységének megte­remtése és fokozatosan a ter­melőszövetkezeti földtulajdon létrehozása, a szocialista me­zőgazdaság továbbfejlesztésé­nek fontos előfeltétele. Az el­múlt évek sok-sok gondjára kívánnak pontot tenni. A tör­vény alapot nyújt a személyi földtulajdon és földhasználat. Dolgozik a a zártkerti földek, a nagyüze- mileg nem hasznosítható föl­dek tulajdonának és használa­tának rendezésére, egységes elvek alapján biztosítja a köz­érdek és az egyéni érdek össz­hangját. — A törvény végrehajtása során — magyarázza a hiva­talvezető — járásunk huszon­hét községében, s ezen belül tizenhét termelőszövetkezetben tevékenykedünk. Csaknem öt­venkétezer hold föld ingatlan tulajdonjogát vizsgálják felül. A vizsgálat a közös gazdasá­gokon kívül kiterjed az állami gazdaságok, erdőgazdaságok területeire is, ha azok hasz­nálatában nem állami terület­nek számító földek is vannak az idén, amit a tsz-ekhez ha­sonlóan megváltanak. A munka nagy körültekin- tést kivan. A benne részt vevő földhivatali dolgozók minde­nekelőtt azt állapítják meg, hogy a termelőszövetkezetek, s a más szocialista mezőgaz­dasági nagyüzemek használa­tában levő földterületek közül milyen nagyságú és művelési ágú terület van kívülállók tu­lajdonában Ismeretes, hogy a törvény értelmében ezek megváltás ellenében a jelen­legi használó tulajdonába" ke­rülnek. A nagy munka előkészületei általában megegyeznek a já­rások között. A pásztói járás helyzetéről így nyilatkozik Maconkai László: — A járásban, az előzetes felmérés során mintegy ötezer kívülállóval, s csaknem hat­ezer hold földterülettel szá­molhatunk. Az előkészítéshez tartozott az is, hogy a földte­rületek nyilvántartását egyez­tessük a tényleges helyzettel. A földtulajdon átfogó ren­dezésének munkája jelenleg — egészen március végéig — még előkészítő szakaszban tart. — A termelőszövetkezetek­nek március végéig kell hi­vatalunkhoz megküldeni az úgynevezett egyes számú ki­mutatást — mondja a hiva­talvezető. — Ez tulajdonkép­pen egy tagnévsor, amelynek adatai alapján lehet egyeztet­ni a termelőszövetkezeti rész­arány-kimutatást. Nagyon szeretnénk, ha a kijelölt fel­adatokat a megszabott határ­időre teljesíthetnénk. Ennek azonban akadálya is van. Ha a termelőszövetkezetek a ré­szükre elkészítésre kiadott tagnévsort gyorsabban vissza- küldenék, az akadály elhárul­na. A tényleges felülvizsgálat Tüdő helyett gumilabda... A minap tért vissza Moszk­vából, azóta ki sem látszik a megbeszélésekből. Hiába, a munka megvárja az embert. Most van egy „lyukas” órá­ja. Az egyik legnagyobb prob­lémáról beszélgetünk. Az Öb­lösüveggyár átállása az idén befejeződik. 'Máris csaknem kizárólag fehér üvegárut gyárt. Szándék szerint idő­vel a zömét exportra. Így van értelme az átállásnak. Csak­hogy a kézigyártású- és jó minőségű cikkek — mennyi­ségi növelése több kiművelt munkáskezet kíván. Az pedig fán nem terem... Van, aki szerint öt évre lesz szüksé­ge az üzemnek, hogy egyenes­be kerüljön, s a mostani húsz- milliónyi dotációt átválthassa nyereségre. Ezt az időt kéne lerövidíteni, de hogyan? — Korábban úgy fejlesz­tettünk — simít végig az arcán mindkét tenyerével Var­ga Gyula igazgató —, hogy., év elején elhatároztuk, fel­veszünk négyszáz embert. Az­tán év végén megállapítottuk, hogy a négyszázból, kettőszáz ha „bejött”. Persze, a felvé­telt most is ösztönözzük, de van a megoldásnak egy má­sik megközelítése is. Az • a fajta műszaki fejlesztés, amellyel másutt, jövedelme­zőbben kihasználható munka­erő szabadul fel. — Laboratóriumi mérőhen­ger üvegcsőből? — Például. Amit jelenleg üvegfúvók csinálnak. Ha nem :sal az emlékezetem, harminc- ketten. A hazai csőhúzó üze­meknél már érdeklődtünk. Ha minden méretben nem is, de tudnak szállítani. Lehetősé­günk van arra is, hogy Cseh­szlovákiából importáljunk csö­vet. A daraboláshoz, a talp előállításához, „ragasztásá­hoz”, a nyak- és a szájkikép­zéshez a gépeket a TMK-üze- münk megcsinálja ... — Mit vár az új technoló­giától? — Mindenekelőtt a terme­lékenység legalább ötven— hatvan százalékos emelkedését. És mert a legjobb szakmun­kás sem képes abszolút egyen­letes falvastagságú hengert fújni, a bemérés, a beosz­tás, a hitelesítés most lassú, körülményes. Ezzel szemben az üvegcső falvastagsága egyen­letes. Tehát a termelékenységen kívül a minőség is megjavul. Azonkívül á hengerek fúvása elég nehéz munka, meglehető­sen sok a selejt. Ez is meg­változik. Végül, a mérőhen­gert előállító szakmunkások átirányíthatók más nagy szak­ebben a járásban is március végén, a külön erre a feladat­ra szervezett bizottság meg­alakulásával kezdődik. A ter­vek szerint elsőként Erdőkürt, Tar és Vanyarc községekben kerül sor a munka beindulá­sára. így a járás területén is a földtulajdon és a használati viszonyok felülvizsgálata ápri­lis elsejétől december 15-ig tart. A járási földhivatal szakem­berei azonban nemcsak az említett feladattal foglalkoz­nak. — Munkafeladataink közé tartozik még a kisebb geodé­ziai munkák elvégzése, közü­leti és magán megrendelések végrehajtása, a járási földmé­rési és térképészeti feladatok — sorolja Maconkai László. — Mi oldjuk meg a mezőgaz­dasági földek művelésből való kivonásával kapcsolatos fela­datokat, foglalkozunk a közsé­gek belterületi felmérésével, a bel- és, külterületi földek osz­tályba sorolásával. A fiatal és lelkes hivatalve­zető szóvá teszi örömét is. Jó a kollektíva, amely ugyan nem régen verbuválódott össze, de lelkiismeretes, szorgalmas em­berekből áll. S ha még nem dolgoznak is ideális környezet­ben — bár a jobb munkakö­rülmények megoldásán fára­doznak a járási szervek — az ügyszeretet, a munkakedv a kezdeti nehézségeken átlendí­tő erő. P. A képzettséget igénylő művele­tekre. Harminckét szakmun­kás! Nagy szó az! — Mikor vezetik be az új technológiát? — Az idén négyszázhúsze/.ei mérő- és záróhengert kell gyár­tanunk. Ügy gondbiom, ebbő), legalább százezer már az új módszerrel készülhet. Hogy vé­gül is mennyi lesz? A tech­nológiai osztály prémiumfel­tételeit ahhoz kötöttük: ha több lesz, a jutalom is növek­szik. — Hasonló következménye­ket várnak a formamártogató bevezetésétől is? — Nem. De hasonlóság van. Akár a fa, akár a vasfor­mát fúvás után hűteni kell. Ezt nálunk emberemlékezet óta gyerekek csinálják. De egyre nehezebb munkaerőt ta­lálni, felnőtteket pedig luxus ilyen művelettel foglalkoztat­ni, annyira egyszerű. Tizen­nyolc éven aluliakat éjjeli műszakra nem oszthatunk be, ezért állandó és keserves „sakkozás”' ellátni az éjszakai műszakot is formamártogatók- kal. Régóta keressük a mec- oldóst. Beszereztünk hazai és külföldi formamártogató szer­kezeteket. kinróbáltuk s a legjobb tulajdonságokat „ke­reszteztük”. A pásztói Szer­szám- és Készülékavárunk csi­nálja az első szériát Eay— két hónapon belől valószínű­leg az eaves kádkemencén már alkalmazzuk. — Ez egyszerre hus^nnnég^i munkaerőt szabadít fel. Mi lesz a sorsuk? — Amilyen létszámhiányunk van, inkább az a gond. hol a legsürgősebb „bevetni” őket. Az idősebbeknek egyébként nyitva az út a hagyományos üvegfúvó-átképzés felé, a ti­zennyolc éven aluliak pedig jelentkezhetnek — szeretnénk is ha jelentkeznének — ipari tanulónak. — A tanhutába? — Oda. Ahol ráadásul már nem szájjal, hanem gumilab­dával tanulják majd az üveg-' fúvást. — Gumilabdával? — Nézzen oda, ott a szék. rény mellett. Az a minta­példány ... A szekrénynek támasztva csillogó acélcső, felső végére olyasféle gumilabda illesztve, mint amilyen valamikor a? autódudákon volt. — A leningrádi Művészeti Üveggyárból hoztuk. Ott ugyanis, mint a szovjet üveg- r<váv>kban általában, legalább tíz évé megszűnt a szájjal f\W*ís. Ma" * * >r'7,í ™ ló­szünk az elsők, akik kipróbál­juk az új eljárást. — Akármilyen finom árui. lehet vele gyártani? —: A leningrádi üzemben például ólomkristályból dol­goznak ... — És az üvegfúvók mit szól­nak hozzá? — Szerintem, ha nem ke­resnek vele kevesebbet, meg­szokják. mgszeretik. Különö­sen, hogy a gumilabdás „pipa” higiénikus. Nem jár szájról szájra. Egyébként az „örege­ket” nem erőltetjük. De az ipari tanulókat ősztől már csak gumilabdás üvegfúvás­ra tanítjuk. A szovjet elvtár­siak azt is elmondták, sokkal hamarább elsajátítható vele a szakma, mint a hagyományos módon. De hogy a mi első nehézségeinket enyhítsék, szak­munkásokat küldenek hozzánk. Mi is elküldjük oda néhány talpraesett emberünket, akik visszatérve oktatók lesznek. — így tán megrövidül az a bizonyos öt év... — Bizony, nagyon szeret­nénk ... Csizmadia Géza A feilodés tükörképe Hegyvenmillióval nőtt a közös vagyun Hegyven forint a munkaegység Eredményesen gazdálkodtak a pásztói járás közös gazda­ságai az elmúlt évben. Tovább erősödött a termelőszövetkeze­tek anyagi-műszaki bázisa, növekedett a termelés, csök­kentek a ráfordítási költségek. A zárszámadások alapján végzett közgazdasági elemzé­sek néhány számadata szolgál­jon erre bizonyítékul. Tavaly a pásztói járás ter­melőszövetkezeteiben 42 mil­lió forinttal gyarapodott a közös vagyon. Az állótőke 32 millió, a forgótőke pedig 10 millió forinttal bővült. A brut­tó termelési érték az 1966-os kilenc százalékkal szemben ta­valy 11 százalékkal emelke- ■ dett Ezzel szemben négyszáza­lékos csökkenés következett be az árutermelésben. Sokat javultak a termelőszö­vetkezeti tagok megélhetési viszonyai. Tovább növekedett a tagság munkakedve, javulta szakképzettség. A járásban át­lagosan öt forinttal növekedett a munkaegység értéke, s már csaknem eléri a 40 forintot. A költségszint egy százalékkal, a holtmunka-ráfordítás pedb két százalékkal csökkent. Az élő- és holtmunka-ráfordítás együttesen 92 százalékos, ami azt jelenti, hogy a közös gaz­daságok nyolcszázalékos nye­reséggel gazdálkodtak — járá­si szinten. A teljes nyereség összege majdnem eléri a 20 millió forintot. Ebből egy-egy dolgozó termelőszövetkezeti tagra 1560 forint jut. A járás gyenge termelőszö­vetkezeteiben is jelentős a fejlődés, azonban még mindig igen magas — 80 százalékos! — a gazdálkodás költségszint­je. Meg kell még említeni a kiegészítő segéd- és mellék­üzemágakat, amelyeknek az eredménye az 1966-os fejlődés kétszerese. Önállóság A feleség igy szól szűkszavú és nem túl romanti- kus természetű férjéhez: — Légy már egyezer gyöngéd, és mondi nekem elalvás előtt vala­mi szívből jövő. kedves bókot. — Mit? — Például azt, hogy: édes ■ szép kincsem. A férj engedel­mesen utána mondja: — É des, szép kincsem. ,— Mondd még azt is: drága, gyö. nyörü angyalom. A férj megismét— li: — Drága. gyö­nyörű angyalom. — Na, most ta­lálj ki valamit magadtól! — Jójcakát. Zsófi! NÓGRÁD — 1968. március 20., szerda 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom