Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-06 / 30. szám
4 NÖGR AD 1988. február 6., kedd Egv hét a képernyő előtt Faluról falura Don Carlos nem Szegény kis betörő Értékszintek ‘ szélsőségéin. Egy mondatban így összegezhetném a Televízió elmúlt műsorhetét — legalábbis Schiller Don Carlosát és Kövesdi Nagy Lajos: Szegény kis betörőjét illetően. A Schiller-dráma tévéfilm- váitozata kedden este újabb maradandó élményét nyújtotta annak a2\ igényes sorozatnak. mely a Hamlet bemutatójával kezdődött, s a világ- irodalom remekeit ígéri még a továbbiakra. A nagyszerű német produkció kapcsán elismeréssel kell megemlékezni a magyar művészeknek a filmbeli szereplőkkel egyenrangú tolmácsolásáról, a feladatokban jól érzékelhető átélt közreműködéséről, mely a szinkront mindvégig illúzió- keltőn valósította meg. Ezekben az érdemekben mindenekelőtt Zách János. Dallos Szilvia, Tordy Géza és Bitskey Tibor jeleskedett. A Don Carlos bemutatójával a műsorszerkesztés jobb és becsesebb szolgálatot tett, mint a hét további három napjában összesen. A szokásos sorozat- műsorok mellett ugyanis szerdától szombatig alig találni említésre érdemeset. A krimiműsorokkal falánkká táplált nézők igényét már soványan elégíti ki olvan történet, mint amit az „0”-üsynökség aktái sorozatban Emil kelepcéin címmel szerdán este tálalt elénk a tévé. Története még e speciális műfaj kereteiben is valószerűden elemek halmaza ta, s éppily valószerűtlen a történet megoldása, befejezése. A műsorhét színvonalszélsőségének Don Carloshoz mért ellenpólusát a péntek esti adásban láthattuk, pontosabban : bosszankodhattuk és unatkozhattak végig. Kövesdi Nagy: Szegény kis betörő című kétrészes, úgynevezett „bűnügyi vígjátéka” ugyanis bűnügynek mindössze annyiban tekinthető, amennyiben u művet ellenünk elkövette a szerző. Vígjátéknak viszont az e megjelöléshez vett bátorságért, mert egyébként a nézők szája csak ásításra nyílott, de arra aztán a több, mint két és félórás közvetítés során mind gyakrabban. A darabot a Szegedi Nemzeti Színházból közvetítette felvételről a Televízió. Nem hiszem, hogy a tévé-nyilvánosság jó szolgálatot tett volna a rangos színháznak és méltón reprezentálná az igényes színházkulturát, mely Dél-Ma- gyarország központjára közismerten jellemző. És ez az érzésem a szerencsétlen műsorválasztás mellett ezúttal, sajnos, a szereplőegyüttes nagyobb részére is alighanem érvényes. Falvay Klárát, Já- szay Lászlót és talán Kovács Gyulát a többiek sorából kiemelve színtelen, fakó játékot kaptunk, ezt a feladatok sekétyessége sem menti, nem magyarázza egészében. Ha a szegediek hírnevük fényét helyre kívánják hozni a tévénézők táborában, mielőbb újból meg kell mutatkozniuk előttük rangosabb produkciókkal is. A péntek-est műsorenergiáját ezúttal a Zenélő órák töltötte ki. Mozart Varázsfuvoláját élvezhettük legszebb részleteiben s ismerhettük meg születésének folyamatában, sikerhez vezető romantikus-kalandos viszontagságaiban a művet. A műsor különleges érdekességgel is szolgált részünkre, amennyiben a zenei vetélkedő egyik részese a Nógrád megyei Kerényi Ferenc, aki okosan, felkészülten és eredménnyel állt helyt, biztosította továbbjutását a versengésben. Szombatra újból megélénkült némileg a műsor. Ismétlésként láthattuk délután Clive Exton: Ez az én otthonom című megrendítő hatású, emberi indulatokban dúsan motivált tévéjátékát. Amit Berek Katalin és Páger Antal old meg ebben a negyvenöt perces időtartamban, kevesen tudnák utánuk csinálni. De Molnár Tibor, Tábori Nóra és Velenczei István művészi hitelessége is maradéktalan élménye a nézőnek. Exton művét méltán és teljes indokkal iktatta is- métlendők közé a műsor- szerkesztés. Továbbra is szívesen figyeljük a Mario-sorozatot, örültünk a versmondó Sin- kovits Imrének, aki ezúttal' Kosztolányi: Zsivajgó természet című művéből hallatott részleteket. A fantasztikuskalandos filmek népes családjából biztatóan indult el szombaton este az általános figyelem felé Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai című magvarul beszélő nyugatnémet sorozat. A Verne-művein nevelkedők és a fiatalabbak sorában esvaránt. további szíves fogadtatásra számíthat. Úgynevezett éjszakai előadás keretében láthattuk Jancsó Miklós nemzetközi rangra nőtt. sok vitát kavaró, szemléletéért támadott és magasztalt filmjét, a Szegénvlegé- nyeket. Jancsó alkotása a deheroizáló törekvések egyik legpregnánsabb eredménye, s nem csodálom, hogv — külföldi sikerek márkájával is — nálunk közönségértékel és vonatkozásában a bukott filmek ’ sorába került. A műsorhét utolsó nanián vasárnap délután az Este találkozunk című jugoszláv filmvígjátékon szórakoztunk — mondhatni: kellemesen. Az esti: Családi tűzhely. Csáth Géza színművének tévé-változata kegveletes tisztelgés volt egy eléggé méltatlanul elfeledett írói oáiva és gazda« •máig élvezetes hagyatéka előtt A műben Tolnav Klári. sáros László. Lázár Mária Pártos Erzsi. Nagv Anna legjobb eszközeikkel szolgálták az író művének újból! élet- rehívását. (barna) Az őrmester pulykavörös lett a méregtől. — Örült! Maga őrült!.. . Majd megtanítom én búsulni, ne féljen!.., Maga... maga... Rompez! Rompez! Mert széthasítalak! „Szegény, hogy mérgelődik” — gondolta Galamb, miközben felment a szobába. Pi- lotte az ágyán ült, és azzal foglalkozott, hogy éjszakára alaposan bedörzsölje a lábát faggyúval. Ö már tudta, hogy mit jelent az, ha egyszer a század elindul!... Hildebrandt levelet írt, de közben figyelte a készülődő Galambot, és lopva egy társára nézett, aki látszólag aludt. Ez Peneroft volt. Sovány, nagy orrú, de széles vállú ember. Amerikából jött át. Ha u gőzösnek csak öt perc késése van, akkor villanyosszék- be kerül. így nem tehetnek ellene semmit. Egy politikai gyilkosságba keveredett, és Cherbourg-ban futni hagyták. Hildebrandttal jóformán sohasem látták együtt. Az amerikai egy görög kecseszkecsken bajnokkal, Adrogopoliusszal barátkozott. Sportbarátság volt. PeriCroft valamikor Európa különböző országaiban „önvédelmi bokszolásra” képezte a rendőrséget, mint hivatásos ökölvívó. Hildebrandt a „gróf úrral” volt legtöbbször együtt. Magas homlokú, komoly, kissé fanyar ember volt a gróf úr. Látszott rajta, hogy a jobb társadalmi osztályok valamelyikéből került ide. Sohasem beszelt civil múltjáról. Galamb mindenkivel barátkozott. A katonák között is népszerű volt, és egy marseil- le-i pincér révén követte őt Afrikába is a Galamb név. Mikor a légióba beállt pincér először szólította így, nevettek. Később megszokták, és Harrincourt megtartotta a csúfnevét. Első számú barátja mégis Troppauer volt, a költő. Krétával is barátkozott, ha ugyan barátkozás az, hogy valaki felkarol egy szerencsétlen félhülyét. Kréta arcára az öröklött degeneráltság koravén ráncai ültek ki. ha mosolygott. Most aludt, sapkájával a szemén, ruhástul, tarkója mögött összekulcsolt ujjakkal, és holmija szanaszét hevert körülötte. Galamb felrázta: — Öregem! Reggel indul a század! Gyerünk a cókmók- kal! Aludni azután is lehet... — Aludni mindig lehet... — és vigyorgott. — Mit akarsz, Galamb, kérlek. Most még nem indulunk... — De ha sorakozót fújnak, már nincs idő. — Akkor már nem is kell... Akkor már indulunk. — Ezzel szemére húzta a sapkáját, és tovább aludt. Mit csináljon? — Hildebrandt! Csomagolja be ennek a szerencsétlennek a holmiját. Nekem jelentkezni leéli őrségre a mosókonyhába. Mind rábámultak. — A nyolc halotthoz? — kérdezte Adrogopollusz, és megborzadt. — Oda hát. És nincs időm már rendbe rakni Kréta felszerelését. Pilotte odament, és hozzálátott, hogy az idióta hátizsákját felszerelje, de közben zord arccal dörmögött valamit. — Ide hallgass, Galamb! Ez itten a Légió és nem az Üdvhadsereg... Azért csali rakta a holmikat dühöngve. De Galamb rohant az őrmesterhez. Latouret végignézte tetőtől talpig. Ha nem kellett volna a mosókonyhában sürgősen őr, akkor bizonyára talált volna hibát, így csalt azt mondta figyel- meztetőleg: — Ez az őrség épp olyan szigorú, mintha a kormányzóság előtt posztolna. Három lépés után szabályos fordulat és újabb három lépés. Ha leül Vagy rágyújt, haditörvényszék elé állíttatom... Megértette? — Igenis! ...Hát ez... hát ez... úgy mondja azt, hogy „igenis”, mintha megdicsérték volna. Csak úgy sugárzik. Most már azt sem bánta, hogy eljárása kissé szabályéiCégtábla a majorban Az őrhalmi emberek mindig értették a módját, hogy a maguk javára fordítsák a határ „természetét”. Hamar rájöttek, hogy a könnyen felmelegedő homoktalajon, valóságos paradicsomát teremthetik meg a burgonyának. A termelő- szövetkezet 250 holdon termelte tavaly, és a bevétel millióban mérhető. De így megy ez évek óta. Két esztendeje aztán a vetőgumó-termesztésbe is bekapcsolódott a termelőszövetkezet. — Hetven vagon vetőgumót szállítottunk el tavaly. Minőségi kifogás egyetlen gazdaságból sem érkezett — magyarázza érthető büszkeséggel Bállá István elnök. Horváth András, aki a Nyírségi kifogás egyetlen gazdatársaként járja a termelőszövetkezeteket, s így jut el hetente kétszer, háromszor Őr- halomba is, azt mondja: — Nógrádban nyolc termelőszövetkezet termel vetőburgonyát. Az eredmények szépek, a 100 mázsás termést minden gazdaságban elérték... Ez 15—18 ezer forintot jelent holdanként. Hanem Őrhalom- ban egészen kiváló munkát végeztek. A kutatóintézet ezért különböző vizsgálatokkal bízta meg a szövetkezetét. Mária-majorban cégtábla figyelmezteti a nézelődőt: a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium kutatásszolgálati telepe. A tenyérnyi üvegházban — most már erősen ígérik, rövidesen felépül a célnak megfelelő épület — országosan is egyedülálló kísérletnek vetik alá a burgonyát. Zborai Irén, a fiatal ag- ronómuslány irányításával négy asszony végzi az úgynevezett szelológiai kísérleteket. A cél, hogy az őr halmi törzstelepről csak egészséges burgonyát kapjanak a szaporítást végző gazdaságok. Zborai Irén készségesen kalauzol a növényházban. A cserepek sokaságában most burgonyatövek díszlenek. Közben magyaráz: — Az intézettől magról termelt burgonyát kapunk. Kivágunk belőlük egy-egy csíraszemet, amelyet aztán a cserepekben hajtatunk... Nekünk tulajdonképpen a levelekre van szükségünk. Azok árulják el, fertőzöttek, vagy egészségesek-e a tövek... Nagy Jánosné, Hegedűs Mihály né, Csernyik József né és Bállá Jánosné ezalatt fáradszonyok rendszeres továbbképzésen vegyenek részt. A négy asszony évente két alkalommal Kisvárdára . utazik tanulni. — Hogyan telnek a napok az intézetben? Egyszerre ketten is válaszolnak a kérdésre: — Pontosan úgy, mint itthon. A burgonyakísérletet kéA szelológiai vizsgálathoz így gyűjtik a burgonyaleveleket. Horváth András, a kísérleti intézet munkatársa ellenőrzi az asszonyok munkáját lenes és vészjósló mosollyal folytatta: , — A világítást természetesen nem pocsékoljuk, sötétben lesz! Egy légionista nem ijed meg nyolc halottól, és nem fél a kísértetektől!... Mit?... Mit örül? Mit vigyorog? Indulás... Indulás!... Mert felhasítom a gyomrát! És kénytelen volt megtágítani a gallérját mert úgy érezte, hogy nyomban gutaütést kap. .. .Pedig Galamb őszintén öi-ült. Mert így a hajnal első világításánál átnézheti a tárca tartalmát anélkül, hogy meglepetéstől kellene tartani, mert ha sötét van, akkor kívülről nem látni be, ő pedig messziről megpillantja azt, aki közeledik. Jó tíz perc gyalogút választotta el a mosókonyhát nz erőd többi épületétől. Még nappal is ritkán járt erre katona. ha nem volt kimondottan mosnivalója, mint a felrobbant gránát áldozatainak. A hatalmas, kihalt, éjszakai gyakorlótér túlsó végén állt a házikó. Ebben az épületben tehát nyolc halott van. Úgy látszik, a sors specializálta magát arra, hogy szegény Galambot ijesztgesse, gondolta magában kuncogva. Na, akkor stra- pálhatja magát. A sötét mezőről nyugodtan, szinte vidáman lépett be az elhagyott mosókonyhába. Távolról takarodót fújtak, és nemsokára az idelátszó törzsépületek sárga fényű ablakai is elsötétednek. Néhány dermedt pálma között magányosan állt a kis ház, roppant mezőség végében. Becsukta az ajtót. Lassú léptekkel megindult fel és alá, ahogy az őrmester megparancsolta. .. (Folytatjuk) hatatlanul szorgoskodnak. Ä levelekből kis kézi présekkel sajtolják ki a sejtnedvet. Ezt aztán különböző szérumokkal keverik. A szérum hatására azonnal „előjön” a fertőzés. A mikroszkopikus vizsgálat — az agronómus végzi — aztán egészen pontos bizonyítékokat szolgáltat. Ennek alapján állítják ki a burgonya „bizonyítványát”. A kutatóintézet csak azt a burgonyát engedi továbbszaporítani a vetőgumót termelő gazdaságoknak, amelyek sikeresen vizsgáztak, teljesen egészségesnek bizonyultak Őrhalomban. — Az ország több mint száz termelőszövetkezetével, gazdaságával állunk kapcsolatban... Mintegy kétszáz burgonyamintát kaptunk tőlük, amelyeket minősítenünk kell — így Zborai Irén. Horváth András másfajta érdekességre is felhívja a figyelmet : — Nem csak ez az egyetlen vizsgálat, amit itt Őrhalom- ban folytatunk. Vannak vírusok, amelyek csak úgy „árulják el” magukat, ha valamilyen növénybe oltjuk. Ilyenkor a levél elváltozása mutatja a betegséget... A termelőszövetkezet nem fizet rá a kutató munkára. A kísérleti intézet biztosítja a munkához szükséges eszközöket, berendezéseket. Gondoskodik arról is, hogy az aszszintjük élő... Részt veszünk minden munkában. Arról pedig Bállá István, az elnök gondoskodik, hogy az itthon maradt asszonyok se maradjanak el az ismeretekkel. — Most már második éve szerveztük meg a tanfolyamot, a burgonyatermesztők akadémiáját — mondja. — Majdnem száz asszony tett vizsgát. Az első évben még kevesebben voltak... Hetvenen—hetvenötén jártak. A tanfolyam hároméves. A harmadik év végén szakmunkás-bizonyítványt kapnak a hallgatók. Persze csak akkor, ha a vizsga sikerül... Az asszonyok sikere nem kétséges. Hiszen az elmúlt év „termelési gyakorlata” a bizonyíték, hogy valamennyien alapos ismerői a burgonyatermesztésnek. Horváth András még megjegyzi: — A vezetők és a tagok hozzáértése, a szakszerűen végzett pontos munka: ez billentette Őrhalom javára a mérleget, amikor az intézet törzstelep után kutatott... Szakszerűség és gondosság. Ez az őrhalmi termelőszövetkezet legjobban kamatozó tőkéje. Ez hozta az országos hírnevet is. Az a burgonya, amelyet Őrhalom neve fémjelez, biztos jövedelmet hoz csaknem a fél ország burgonyatermesztő gazdaságainak. Vincze Istvánná Részleges eredmény A mama első Ízben látogatja meg asszonylányát. Belép a szobába, ahol a vejét találja a csinos bejárónővel az ölében. „Hát ez meg mi?’ kiáltja felháborodottan. A fiatal feleség gyengéden megnyugtatja. „Türelmesnek kell lenni hozzá mama. Eddig már leszoktattam a dohányzásról és alkoholhoz sem nyúl többé.”
