Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-09 / 33. szám

VILAf! PROLETÁRJÁT. EGYEStT.TFTFK’ AZ M SZ M P N O GR Á 0 ;M E G Y E I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA^si/í XXIV EVF. 33. SZÁM ÁRA: 70 FILLER 1968 FEBRUÁR 9., PÉNTEK wwscmmm ]árn> tanul megvénV. legfiatalabb üzeme <3 Fgv kérdés több válás/ az ellátásról (3 oldal) A radio es a TV műsora (4. oldal' Jói xárta sík étet ;i palotáéi egyesült tsz Jedlicska Gyula a küldöttgyűlés vendégei között Megyénk egyik legnagyobb gazdaságában, az egyesült pa­lotást Május 1. Tsz-ben is megtartották a küldöttköz­gyűlést, amelyen megjelent Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, or­szággyűlési képviselő, Zeke Sándor, a járási pártbizottság titkára, Juhász Sándor, a já­rási tanács vb elnöke. Pete Imre, a termelőszövet­kezet csúcstitkára nyitotta meg a küldöttközgyűlést és utána Juhász István, tsz-elnök ismertette a vezetőség beszá­molóját az 1967-es gazdasági évről. Az egyesült termelőszövet­kezetben növekedett a közös vagyon és a tsz-tagok jöve­delme. A bruttó jövedelem mintegy 4,5 millió forinttal, az együttes felhalmozás egymil­lió forinttal haladta meg az 1966-os szintet A szövetkezeti tagok részé­re mintegy hárommillió fo­rinttal többet fizettek ki mint 1966-ban. Az egy dolgozó tag­ra jutó jövedelem mintegy 3000 forinttal, az egy munka­egységre jutó pedig négy fo­rinttal növekedett. A tsz biz­tonsági tartaléka mintegy 400 ezer forint. A beszámoló elemezte azo­kat a fogyatékosságokat is, amelyek gátolják a gyorsabb előrehaladást az egyesült tsz- ben. A költségek növekedése, a munkaegység-pazarlás, a közös vagyon herdálása nem a múlté még a tsz-ben. Ezek kiküszöbölése nagyobb ered­ményt és jövedelmet jelente­ne a tagságnak. A küldöttközgyűlés résztve­vői nagy tetszéssel fogadták Jedlicska Gyula elvtárs fel­szólalását, aki a parasztság élet- és munkakörülményeivel, a IX. pártkongresszus agrár- politikai intézkedéseinek ha­tásával, az egyesült tsz-neka megye mezőgazdaságában el­foglalt helyével és szerepével, valamint az 1968-as gazdasá­gi év feladataival foglalko­zott. Beszédének befejező részé­ben felhívta a tsz vezetőségé­nek és tagságának figyelmét az új irányítási rendszerből fakadó önállóság helyes al­kalmazására. Különösen eredményes volt a siarvasmmhi-hiilalás Mintegy 233 milliós árnértékesítés Nógrádiján Á Nógrád megyei Tanács Mezőgazdasági- és Élelmezés- ügyi Osztályán értékelték az elmúlt évi áruértékesítési ter­vek teljesítését. Az elemzés szerint a közös, a háztáji és az egyéni gazdaságok a terve­zettnél több kenyérgabonát, húst, tejet, tojást adtak a nép­gazdaságnak. Csupán hízott sertésből vásárolt fel keve­sebbet az állatforgalmi válla­lat, mint ahogy azt a gazda­ságok tervezték. Ugyanis a sertésprogram kedvező hatása csak az idén jelentkezik majd az áruértékesítésben, összes­ségében mintegy 233,5 millió forint értékű árut adott a népgazdaságnak tavaly a me­gye. A kenyérgabonára jó esz­tendő volt a hűvösebb éghaj­latú Nógrádban is. A legtöbb gazdaságban a vártnál' jobb termést takarítottak be, s ez kedvezően éreztette hatását az értékesítésnél is A gabor - - felvásárló és feldolgozó vál­lalat több mint 3000 vagon kenyérgabonát vásárolt fel a nyáron. A pásztói járásban 845. a balassagyarmatiban 799, a rétsági járásban 568 vagon gabona került a magtárakba. Vágómarhából csaknem 11 ezret értékesített Nógrád. Különösen eredményesnek bi­zonyult a szarvasmarha-hiz­lalás a balassagyarmati, a sal­gótarjáni és a pásztói járás­ban. A szarvasmarha-tenyész­tés fejlődését jelzi, hogy a gazdaságokban jelentős mér­tékben emelkedett a tejterme­lés. így aztán a tervezettnél lényegesen több tejet, 204 ezer hektolitert értékesítettek a gazdaságok. A tejipari vál­lalat jelentése szerint, tejből valamennyi járás túlteljesítet­te tervét. A pásztói járás több mint 58 ezer, a balassagyar­mati csaknem 50 ezer liter tejet értékesített. Baromfiból és tojásból ugyancsak felülmúlta a terve­zettet az értékesített mennyi­ség. A közös, a háztáji és az egyéni gazdaságok több mint 65 vagon baromfihúst és egymillió tojást adtak az el­múlt évben. Baromfi-értékesí­tésben különösen a balassa­gyarmati és a rétsági járás je­leskedett. A balassagyarmati­ból közel 21, a rétsági járás­ból 18 vagon csibehúst küld­tek piacra. Tojásból a balas­sagyarmati, a rétsági, vala­mint a pásztói járás adta a legnagyobb mennyiséget. Százezer forint felett Sok értékes javaslat A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az elmúlt eszten­dőben több olyan újítási ja­vaslatot adtak be, amelyeknél a várható megtakarítás meg­haladja a százezer forintot. Ezek között említik Tóth Sán­dor 4. és Szabó István 10. javaslatát, amely a gereblyék kivágását módosította. Beve­zetésével az előkalkuláció sze­rint 250 ezer forint megtaka­rítással kell számolni. A hu­zalmüben Bed égi József és Sebestyén László elképzelésé­nek realizálása 227 ezer fo­rinttal mérsékelte a karban­tartási és felújítási ‘ költsége­ket. A hideghengerműben Szaniszló András és Ádám Ró­bert közős elképzelése az emul­zió házi előállítására, már az elmúlt évben majdnem száz­ezer forintos megtakarítást ho­zott. Újabb fejlődés előtt Salgótarján Együttes ülést tartott a városi pártbizottság és a városi tanács Tegnap délelőtt Salgótar­jánban, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa szék­hazában együttes ülést tartott a Magyar Szocialista Munkás­párt Salgótarján Városi Bi­zottsága és Salgótarján Város Tanácsa. Szalai Gáspár, a vá­rosi pártbizottság első titkára megnyitója után Sándor Ele­mér, a városi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke tartott vitaindítót az 1968. évi várospolitikai tervről. Hang­súlyozta: a város 1967-ben is tervszerűen fejlődött, az ipar­ban, a szociális és kommuná­lis ellátás terén egyaránt. Várkonyi László: Szólítsa fel a tanács az ÁFOR-t, hogy sür­gősen készítse el és adja át rendeltetésének a benzinkút­nál épülő utat Szólt néhány gátló tényezőről, amely elsősorban a beruházá­sok előkészítésében és kivite­lezésében jelentkezett. Salgótarján 1968. évi vá­rospolitikai terve újabb fejlő­dést jelent. Az idén több mint 105 millió forinttal gazdálko­dik a tanács, amiből 55,4 mil­lió forint költségvetés, 49.8 millió pedig a fejlesztési alap felhasználására fordítható. A pártbizottság és a tanácsülés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdasági ágazatra 19.8, szociális és egészségügyi ága­zatra 3,9, kulturális ágazatra 25,7 millió forintot költenek a többi között. A fejlesztési alapból legtöbbet ebben az év­ben lakásépítésre fordítanak. A tervezett összeg meghalad­ja a 40 millió forintot. Az egyéb beruházások között 1,3 millió forintot biztosítottak az északi szennyvízcsatorna léte­sítésére, 930 ezer forintot a zagyvapálfalvi 40 személyes bölcsőde építésének megkezdé­sére, 600 ezer forintot a Pécskő utcai iskola vízmeden­céjének építésére. Az útépí­tésre fordított összeg négy­millió forint lesz ebben az évben. Ebből megoldódik a Vasvári Pál, az Ybl Miklós út, Fáy András körút építése, és mintegy 900 ezer forintból megvalósítják a Kun Béla la­kótelep útjának és szennyvíz­csatornájának építését. A várospolitikai terv rész­letekben tárgyalja az 1968. évi feladatokat. E szerint 1968- ban tovább folytatják a vá­rosközpontban a lakások épí­tését, s párhuzamosan végle­gesen rendezik a hozzátarto­zó úgynevezett járulékos be­ruházásokat. Ebben az évben elkészül az Arany János ut­cában megkezdett 23-as , jelű 160 lakásos épület. 1969 első negyedévére biztosítják a 22- es jelű, ugyancsak 160 laká­sos lakóépület átadását. Zagy- vapálfalván a Gorkij-telepen a harmadik negyedév végére be­fejezik a 48, illetve a 21 la­kásos épület építését. Az Ideg­érben május végére fejezik be a már megkezdett, úgyneve­zett csökkentett értékű 18 la­kás építését. Még az idén meg­kezdik a Régiposta út kör­nyékére tervezett 270 lakásos garzonház építését, melyet a tervek szerint 1969-ben, illét- ve 1970-ben adnak át. Tovább folytatják az idén is a társas- és családi házak építését az öreg József-telepen és Sebaj- telepen. A város különböző te­rületein kialakított terepren­dezésekkel mintegy 90-en, ma­gánerőből történő családi, il­letve ikerház építését is le­hetővé teszik. Nagy helyet foglal el a terv­ben a kommunális fejlesztés, köztük is a vízellátás, a villa­mosítás, az utak, hidak felújí­tása és karbantartása, a köz­lekedés, köztisztaság, parkosí­tás, fásítás, távfűtés, gázellá­tás és az állami ingatlanok fenntartása. A vízellátásra, csapadékvíz-elvezetésre és szennyvízcsatorna-hálózat fej­lesztésére mintegy 3,4 millió forintot biztosítottak 1968-ra. Utak, hidak felújítása és kar­bantartása címén 9,8 millió forintot használnak fel az idén. Parkosításra, fásításra 2,1 millió forintot biztosított a városi tanács. Az Ingatlanke­zelő Vállalat rendelkezésére bocsátott hitelkeretből 6,1 mil­lió forintot költenek az ál­lami ingatlanok fenntartására Salgótarjánban. A művelődésügyi ágazatban óvodák, iskolák felújítását biz­tosítják. Az egészségügy terü­letén az üres orvosi állás be­töltését sürgette az együttes ülés. Nagy gondot fordítanak az üzemegészségügy, az anya- és gyermekvédelem, a köz­egészségügyi-járványügyi fel­adatok megoldására. Különbö­ző egészségügyi felszerelések­re, a rendelők karbantartásá­ra, bölcsődékre és óvodákra a tervek szerint csaknem fél­millió forintot költenek. Foglalkozik a várospolitikai terv Salgótarján kereskedelmi ellátottságával is. A fejleszté­si terv szerint az év első negyedében átadják az 1-es számú üzletházat, amelyben papír-írószer, műszaki áru, il­latszer, játék, hangszer, bőr­díszmű, méteráru, divat-kö­töttáru, női konfekció, cipő, gyermekruházat, OFOTÉRT, !líl!Í*iilÍÉ!i'!ü: Micheller János: Zagyvapál- ialva-aknatelepen több csa­lád lakik, sok közöttük a nyugdíjas. Egész télen víz nélkül voltak. Több száz mé­terről kellett hordani. Talál­ja meg a tanács a megoldás lehetőségét, amihez vélemé­nyem szerint mintegy 30 ezer forintra lenne szükség óra- és ékszer, csemege, presszó és dohánybolt nyer elhelyezést. A tervek szerint megkezdik- a 2. sz. üzletház építését is, amelyet 1969 első félévére készítenek el. A föld­művesszövetkezet a Béke-te­lepen kisvendéglőt és presszót létesít. Kihelyezik a Vegyi- nagykereskedelmi Vállalat raktárát, és új telephelyre költözik a TÜZEP. Az együttes ülés alapos vi­ta után Salgótarján 1968. évi várospolitikai tervét egyhan­gúlag elfogadta. Jóváhagyta azt a beszámolót is, amelyet a városi művelődésügyi állandó bizottság munkájáról terjesz­tettek a tanácsülés elé. Ezután külön ülést tartott az MSZMP salgótarjáni városi bizottsága Szabó Aladár, a városi pártbizottság titkárá­nak elnökletével. Szalai Gás­pár, a városi pártbizottság el­ső titkára tartott vitaindítót, elsősorban 1967 tapasztalatai­ról és a pártszervezetek előtt álló feladatokról. Mint hang­súlyozta, elsősorban az üze­mi párt.- . er vezetek előtt áll nagy feladat, hiszen a város üzemeinek értékbeni feladata mintegy 35 millió forinttal nö­vekszik az elmúlt évi teljesí­téshez viszonyítva, összegében eléri a hárommilliárd forin­tot. A termelési érték növeke­dése mellett a vállalatok ex­portfeladata — az eddigi szerződéskötések alapján — csökken. A termelékenység és gazdaságosság érdekében a vállalatok 1968-ban több mint ötmillió forinttal növelik mű­szaki-fejlesztési tevékenységü­ket. Az idén új termékek és a készregyártási lehetőségek bővítésével mintegy 5—600 termékkel bővül a választék köre. Igen jelentős ebben az évben a tervezett ipari beru­házás, aminek értéke 20 szá­zalékkal haladja meg az 1967. évi összeget, s az idén eléri a 180 millió forintot. Ezután a pártszervezetek előtt álló feladatokról beszéli, majd szólt a gazdaságirányí­tás új rendszeréből fakadó agitációs és propagandatevé­kenységről. A városi pártbizottság elfo­gadta az 1968 első félévére szóló munkatervet is. \tft-

Next

/
Oldalképek
Tartalom