Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-09 / 33. szám
VILAf! PROLETÁRJÁT. EGYEStT.TFTFK’ AZ M SZ M P N O GR Á 0 ;M E G Y E I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA^si/í XXIV EVF. 33. SZÁM ÁRA: 70 FILLER 1968 FEBRUÁR 9., PÉNTEK wwscmmm ]árn> tanul megvénV. legfiatalabb üzeme <3 Fgv kérdés több válás/ az ellátásról (3 oldal) A radio es a TV műsora (4. oldal' Jói xárta sík étet ;i palotáéi egyesült tsz Jedlicska Gyula a küldöttgyűlés vendégei között Megyénk egyik legnagyobb gazdaságában, az egyesült palotást Május 1. Tsz-ben is megtartották a küldöttközgyűlést, amelyen megjelent Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Zeke Sándor, a járási pártbizottság titkára, Juhász Sándor, a járási tanács vb elnöke. Pete Imre, a termelőszövetkezet csúcstitkára nyitotta meg a küldöttközgyűlést és utána Juhász István, tsz-elnök ismertette a vezetőség beszámolóját az 1967-es gazdasági évről. Az egyesült termelőszövetkezetben növekedett a közös vagyon és a tsz-tagok jövedelme. A bruttó jövedelem mintegy 4,5 millió forinttal, az együttes felhalmozás egymillió forinttal haladta meg az 1966-os szintet A szövetkezeti tagok részére mintegy hárommillió forinttal többet fizettek ki mint 1966-ban. Az egy dolgozó tagra jutó jövedelem mintegy 3000 forinttal, az egy munkaegységre jutó pedig négy forinttal növekedett. A tsz biztonsági tartaléka mintegy 400 ezer forint. A beszámoló elemezte azokat a fogyatékosságokat is, amelyek gátolják a gyorsabb előrehaladást az egyesült tsz- ben. A költségek növekedése, a munkaegység-pazarlás, a közös vagyon herdálása nem a múlté még a tsz-ben. Ezek kiküszöbölése nagyobb eredményt és jövedelmet jelentene a tagságnak. A küldöttközgyűlés résztvevői nagy tetszéssel fogadták Jedlicska Gyula elvtárs felszólalását, aki a parasztság élet- és munkakörülményeivel, a IX. pártkongresszus agrár- politikai intézkedéseinek hatásával, az egyesült tsz-neka megye mezőgazdaságában elfoglalt helyével és szerepével, valamint az 1968-as gazdasági év feladataival foglalkozott. Beszédének befejező részében felhívta a tsz vezetőségének és tagságának figyelmét az új irányítási rendszerből fakadó önállóság helyes alkalmazására. Különösen eredményes volt a siarvasmmhi-hiilalás Mintegy 233 milliós árnértékesítés Nógrádiján Á Nógrád megyei Tanács Mezőgazdasági- és Élelmezés- ügyi Osztályán értékelték az elmúlt évi áruértékesítési tervek teljesítését. Az elemzés szerint a közös, a háztáji és az egyéni gazdaságok a tervezettnél több kenyérgabonát, húst, tejet, tojást adtak a népgazdaságnak. Csupán hízott sertésből vásárolt fel kevesebbet az állatforgalmi vállalat, mint ahogy azt a gazdaságok tervezték. Ugyanis a sertésprogram kedvező hatása csak az idén jelentkezik majd az áruértékesítésben, összességében mintegy 233,5 millió forint értékű árut adott a népgazdaságnak tavaly a megye. A kenyérgabonára jó esztendő volt a hűvösebb éghajlatú Nógrádban is. A legtöbb gazdaságban a vártnál' jobb termést takarítottak be, s ez kedvezően éreztette hatását az értékesítésnél is A gabor - - felvásárló és feldolgozó vállalat több mint 3000 vagon kenyérgabonát vásárolt fel a nyáron. A pásztói járásban 845. a balassagyarmatiban 799, a rétsági járásban 568 vagon gabona került a magtárakba. Vágómarhából csaknem 11 ezret értékesített Nógrád. Különösen eredményesnek bizonyult a szarvasmarha-hizlalás a balassagyarmati, a salgótarjáni és a pásztói járásban. A szarvasmarha-tenyésztés fejlődését jelzi, hogy a gazdaságokban jelentős mértékben emelkedett a tejtermelés. így aztán a tervezettnél lényegesen több tejet, 204 ezer hektolitert értékesítettek a gazdaságok. A tejipari vállalat jelentése szerint, tejből valamennyi járás túlteljesítette tervét. A pásztói járás több mint 58 ezer, a balassagyarmati csaknem 50 ezer liter tejet értékesített. Baromfiból és tojásból ugyancsak felülmúlta a tervezettet az értékesített mennyiség. A közös, a háztáji és az egyéni gazdaságok több mint 65 vagon baromfihúst és egymillió tojást adtak az elmúlt évben. Baromfi-értékesítésben különösen a balassagyarmati és a rétsági járás jeleskedett. A balassagyarmatiból közel 21, a rétsági járásból 18 vagon csibehúst küldtek piacra. Tojásból a balassagyarmati, a rétsági, valamint a pásztói járás adta a legnagyobb mennyiséget. Százezer forint felett Sok értékes javaslat A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az elmúlt esztendőben több olyan újítási javaslatot adtak be, amelyeknél a várható megtakarítás meghaladja a százezer forintot. Ezek között említik Tóth Sándor 4. és Szabó István 10. javaslatát, amely a gereblyék kivágását módosította. Bevezetésével az előkalkuláció szerint 250 ezer forint megtakarítással kell számolni. A huzalmüben Bed égi József és Sebestyén László elképzelésének realizálása 227 ezer forinttal mérsékelte a karbantartási és felújítási ‘ költségeket. A hideghengerműben Szaniszló András és Ádám Róbert közős elképzelése az emulzió házi előállítására, már az elmúlt évben majdnem százezer forintos megtakarítást hozott. Újabb fejlődés előtt Salgótarján Együttes ülést tartott a városi pártbizottság és a városi tanács Tegnap délelőtt Salgótarjánban, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa székhazában együttes ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Salgótarján Városi Bizottsága és Salgótarján Város Tanácsa. Szalai Gáspár, a városi pártbizottság első titkára megnyitója után Sándor Elemér, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke tartott vitaindítót az 1968. évi várospolitikai tervről. Hangsúlyozta: a város 1967-ben is tervszerűen fejlődött, az iparban, a szociális és kommunális ellátás terén egyaránt. Várkonyi László: Szólítsa fel a tanács az ÁFOR-t, hogy sürgősen készítse el és adja át rendeltetésének a benzinkútnál épülő utat Szólt néhány gátló tényezőről, amely elsősorban a beruházások előkészítésében és kivitelezésében jelentkezett. Salgótarján 1968. évi várospolitikai terve újabb fejlődést jelent. Az idén több mint 105 millió forinttal gazdálkodik a tanács, amiből 55,4 millió forint költségvetés, 49.8 millió pedig a fejlesztési alap felhasználására fordítható. A pártbizottság és a tanácsülés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdasági ágazatra 19.8, szociális és egészségügyi ágazatra 3,9, kulturális ágazatra 25,7 millió forintot költenek a többi között. A fejlesztési alapból legtöbbet ebben az évben lakásépítésre fordítanak. A tervezett összeg meghaladja a 40 millió forintot. Az egyéb beruházások között 1,3 millió forintot biztosítottak az északi szennyvízcsatorna létesítésére, 930 ezer forintot a zagyvapálfalvi 40 személyes bölcsőde építésének megkezdésére, 600 ezer forintot a Pécskő utcai iskola vízmedencéjének építésére. Az útépítésre fordított összeg négymillió forint lesz ebben az évben. Ebből megoldódik a Vasvári Pál, az Ybl Miklós út, Fáy András körút építése, és mintegy 900 ezer forintból megvalósítják a Kun Béla lakótelep útjának és szennyvízcsatornájának építését. A várospolitikai terv részletekben tárgyalja az 1968. évi feladatokat. E szerint 1968- ban tovább folytatják a városközpontban a lakások építését, s párhuzamosan véglegesen rendezik a hozzátartozó úgynevezett járulékos beruházásokat. Ebben az évben elkészül az Arany János utcában megkezdett 23-as , jelű 160 lakásos épület. 1969 első negyedévére biztosítják a 22- es jelű, ugyancsak 160 lakásos lakóépület átadását. Zagy- vapálfalván a Gorkij-telepen a harmadik negyedév végére befejezik a 48, illetve a 21 lakásos épület építését. Az Idegérben május végére fejezik be a már megkezdett, úgynevezett csökkentett értékű 18 lakás építését. Még az idén megkezdik a Régiposta út környékére tervezett 270 lakásos garzonház építését, melyet a tervek szerint 1969-ben, illét- ve 1970-ben adnak át. Tovább folytatják az idén is a társas- és családi házak építését az öreg József-telepen és Sebaj- telepen. A város különböző területein kialakított tereprendezésekkel mintegy 90-en, magánerőből történő családi, illetve ikerház építését is lehetővé teszik. Nagy helyet foglal el a tervben a kommunális fejlesztés, köztük is a vízellátás, a villamosítás, az utak, hidak felújítása és karbantartása, a közlekedés, köztisztaság, parkosítás, fásítás, távfűtés, gázellátás és az állami ingatlanok fenntartása. A vízellátásra, csapadékvíz-elvezetésre és szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztésére mintegy 3,4 millió forintot biztosítottak 1968-ra. Utak, hidak felújítása és karbantartása címén 9,8 millió forintot használnak fel az idén. Parkosításra, fásításra 2,1 millió forintot biztosított a városi tanács. Az Ingatlankezelő Vállalat rendelkezésére bocsátott hitelkeretből 6,1 millió forintot költenek az állami ingatlanok fenntartására Salgótarjánban. A művelődésügyi ágazatban óvodák, iskolák felújítását biztosítják. Az egészségügy területén az üres orvosi állás betöltését sürgette az együttes ülés. Nagy gondot fordítanak az üzemegészségügy, az anya- és gyermekvédelem, a közegészségügyi-járványügyi feladatok megoldására. Különböző egészségügyi felszerelésekre, a rendelők karbantartására, bölcsődékre és óvodákra a tervek szerint csaknem félmillió forintot költenek. Foglalkozik a várospolitikai terv Salgótarján kereskedelmi ellátottságával is. A fejlesztési terv szerint az év első negyedében átadják az 1-es számú üzletházat, amelyben papír-írószer, műszaki áru, illatszer, játék, hangszer, bőrdíszmű, méteráru, divat-kötöttáru, női konfekció, cipő, gyermekruházat, OFOTÉRT, !líl!Í*iilÍÉ!i'!ü: Micheller János: Zagyvapál- ialva-aknatelepen több család lakik, sok közöttük a nyugdíjas. Egész télen víz nélkül voltak. Több száz méterről kellett hordani. Találja meg a tanács a megoldás lehetőségét, amihez véleményem szerint mintegy 30 ezer forintra lenne szükség óra- és ékszer, csemege, presszó és dohánybolt nyer elhelyezést. A tervek szerint megkezdik- a 2. sz. üzletház építését is, amelyet 1969 első félévére készítenek el. A földművesszövetkezet a Béke-telepen kisvendéglőt és presszót létesít. Kihelyezik a Vegyi- nagykereskedelmi Vállalat raktárát, és új telephelyre költözik a TÜZEP. Az együttes ülés alapos vita után Salgótarján 1968. évi várospolitikai tervét egyhangúlag elfogadta. Jóváhagyta azt a beszámolót is, amelyet a városi művelődésügyi állandó bizottság munkájáról terjesztettek a tanácsülés elé. Ezután külön ülést tartott az MSZMP salgótarjáni városi bizottsága Szabó Aladár, a városi pártbizottság titkárának elnökletével. Szalai Gáspár, a városi pártbizottság első titkára tartott vitaindítót, elsősorban 1967 tapasztalatairól és a pártszervezetek előtt álló feladatokról. Mint hangsúlyozta, elsősorban az üzemi párt.- . er vezetek előtt áll nagy feladat, hiszen a város üzemeinek értékbeni feladata mintegy 35 millió forinttal növekszik az elmúlt évi teljesítéshez viszonyítva, összegében eléri a hárommilliárd forintot. A termelési érték növekedése mellett a vállalatok exportfeladata — az eddigi szerződéskötések alapján — csökken. A termelékenység és gazdaságosság érdekében a vállalatok 1968-ban több mint ötmillió forinttal növelik műszaki-fejlesztési tevékenységüket. Az idén új termékek és a készregyártási lehetőségek bővítésével mintegy 5—600 termékkel bővül a választék köre. Igen jelentős ebben az évben a tervezett ipari beruházás, aminek értéke 20 százalékkal haladja meg az 1967. évi összeget, s az idén eléri a 180 millió forintot. Ezután a pártszervezetek előtt álló feladatokról beszéli, majd szólt a gazdaságirányítás új rendszeréből fakadó agitációs és propagandatevékenységről. A városi pártbizottság elfogadta az 1968 első félévére szóló munkatervet is. \tft-