Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-08 / 32. szám
2 NÓGRAd 1968. február 8., csütörtök Vörös zászló Hűé fölött A Vol^a-partról Jelentem (II«) Sztálingrád A vietnami partizánoffenzíva ütközetei változatlan hevességgel tartanak. A Dél-Vietnam északi részén fekvő volt császári fővárosban. Huéban nehéz az amerikaiak helyzete: itt még mindig a szabadságharcosok lobogója leng a város fölött, a fellegvár bombaszag- gatta falain. A harcok házról házra dúlnak, és a második világháború véres utcai csatáira emlékeztetnek. A képen: otthonaikból menekülő hűéi lakosok az utcai harcokban részt vevő amerikai katonák állásai előtt vonulnak el (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálati Tárgyalások Panntindzsonban Szerdán reggel ülést tartott da nélkül álló feszültséget te- a koreai katonai fegyverszü- remtett, amikor helikoptere- neti bizottság. A megbeszélés két és automata-fegyvereket csupán harminc percig tartott, helyezett el a demilitarizált es a nyugati jelentések sze- övezetben, rint a Pueblo-incidensról nem Az amerikai fél csupán ar- volt szó. ra szorítkozott, hogy megisméA KNDK képviselője fel- telje a dél-koreai bábkormány szóla-lásában kijelentette, hogy vádjait „az északról történő az ENSZ-parancsnotaság pél- beszivárgással kapcsolatban.” Norvégia lépjen ki a NATO-ból! Kö^lkeletl jelentés Az A1 Ahram szerdai száma olyan értesülést közöl, hogy Tito elnök feltehetően új diplomáciai offenzívát akar indítani a közel-keleti válság békés rendezéséllek céljából. Hétfői és keddi megbeszélésén Nasszer elnökkel egyetértésre jutott abban, hogy minden lehető politikai eszközt fel kell használni a probléma megoldására. JERUZSÁLEM VARSÓ (MTI) Dajan izraeli hadügyminiszter kedden Jeruzsálemben 3000 e2yetémi hallgató előtt létre „Norvégia lépjen ki a M,_, n.n NATO-ból” néven. Elnökévé ----. .. turiAcítAia -.„J’ O. Ritter újságírót választót- j adott hangot annak a véle, íaiták, alelnöke pedig egy menyének, amely szerint az Blindheim nevű közéleti sze- idén nem várható újabb háI ború a Közel-Keleten. Érvevég fővárosban különböző társadalmi, politikai, ifjúsági és nőszervezetek mintegy 500 -lí,eg leu' küldötte gyűlést tartott. A gyűlésen új szervezetet hoztak adott ki. Az alakulógyülés felhívást fl rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.22; Kedvelt régi melódiák. — 9.10: Operarészletek. — 10.10: A zéne varázsa. — 11.10: Táncíene. — 11.29: Pillantás a mai világirodalomra. — 12.15: Zenekari muzsika. — 13.00: A világgazdaság hírei. — 13.05: A budapesti színházak műsora. — 13.08: Lajtha László feldolgozásaiból Palló Imre és a Földényi Kórus énekel, az Állami Népi Együttes zenekara játszik. — 13.30: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. — 13.45: Németh Marika és Simándy József Kálmán Imre —Harsányi Marica grófnő c. operettjéből énekel. — 14.05: Törvénykönyv. — 14.20: Ezio Pinza és Claudia Muhio énekel. — 15.15: Budapesti hírmondó. — 16.16: Népművészek a mikrofon előtt. — 16.30: Az Alekszandrov-együt- tes új felvételeiből. — 16.43: A kabinos. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe. — 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.15: Schumann: IV. szimfónia. — 17.45: Mikro- fórum. — 18.23: A Pannónia együttes nyilvános hangverseiiye a Rádió 22-es stúdiójából. — 19.29: Hallgatóink figyelmébe. — 19.30: Nótacsokor. — 20.20: A húszas stúdió farsangi klubestje. — Kb.: 21.25: Könnyűzene. — 21.39: A régi Metropolitan nagy énekesei. — 22.20: Részletek az 1967. évi Ljubjanai Táncdalfesztivál gálaestjéről. — 22.50: Fejezetek a közgazdasági gondolkodás történetéből. — 23.00: Bach-triószonáták orgonára. — 23.35: Operettrészletek. PETŐFI RADIO: 10.00: Egy téma — két szerző. — 11.40; Arcok munka közben. — 11.50: Szórakoztató muzsika. — 13.00: A galamb. — 13.11: Muzsikáló képeskönyv. — 13.32: Pályaválasztás. — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől — hatig ... A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.10: A fehér ló. — 18.25: Magyar parnaszszus. „Erősebb a lélek, mint a vas” — 18.55: Bihari emlékezete.. — 19.25: Jó éjszakát, gyerekek! — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. — Kb.: 21.40: Hogyan fejleszthető a gondolkodás? — kb. 21.50: Verbunkosok. népdalok. — 22.24: Magyar muzsika. — 23.00: * Sport, időjárás. \ TELEVÍZIÓ MŰSORA; 8.10—11.25: ItkOla-TV. — 13.40— 16.30; I«Ko1a-TV. — 17.38. Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. 18.05: A Téli Olimpiáiról jelentjük. Hírek. — 18.10: A Magyar Hirdető műsora. — 18.15: Jazziskola. Gonda János műsora. — 18.30: A Téli Olimpiáról jelentjük. Férfi lesiklás. — 19.00* Kapcsoljuk a Budapesti tavaszt divat — 1968. — 19.30: Esti mese. — 19.40: Ebédszünet. — 20.00: TV-Hfradó. — ?0.°0: Halló, fiúk! Halló, lányok! Vendégségben a Rádió Húszas stúdiójában. — l.?0: Teenager party. Magvar dokumemumfilm. — 22.25: \ Téli OMrmúárol 1e!ent*0k. összefoglaló a nap eseményeiről. — 22.45: TV-Híradó — 2. kiadás. A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: 11.45: X. téli olimpiai játékok. Férfi lesiklóverseny — 15.10: Heti filmhíradó. — 15.20: Erancimor és Edodant kalandjai. II. — 17.00: X. téli olimpiai játékok. Csehszlovákia és az NSZK— Románia jéekoroní? selejtező mérkőzés győztesének mérkőzése. — 19.00: TV-Híradó. — 19.40; X. téli olímniai játékok. Bobverssny, — 20.2(1* A húszas évek Prágája ». f _ >1.1 n* Arii«*4k életéből. lését arra a feltételezésre alapozta, hogy az arab országi oh nem tudnak ütőképesebb haderőt felvonultatni annál, mint amilyennel a tavalyi közel-keleti háború előtt rendelkeztek. Dajan elmondotta, hogy jú-. nius óta az El Fatah gerillaszervezet 128 portyaakciót hajtott végre, és ezeknek során 28 izraelit — köztük 23 katonát ölt meg. 85-öt pedig megsebesített. Megtorlásul az izraeliek ezernél több arabot tartóztattak le. Körvonalazta a jövőre vonatkozó elképzeléseit is. Ezek szerint Izraelnek meg kellene tartania a megszállt területeket, elsősorban Nyugat-Jordániától, „ahol a zsidó nemzet született” Jordánia többi részének annektálását Dajan „államszövetségi” címkével óhajtja ellátni. Kijelentette ugyanis, hogy valamikor a jövőben megszülethet az izraeli—jordániai államszövetség”. Szétverték az agres6zort Vaterloonál, é6 Borodinonál. A hadtörténészek feljegyezték Hannibál nevét, s Marathont, harangszót rendeltek el Nándorfehérvár után, s obelisz- ket emeltek Nelson admirálisnak. A Volga-parti város nevét 1942—43-ban jól megtanulta a világ. Sztálingrád jelképpé, fogalomma vált! A világtörténelem legnagyobb csatája ... A ,,leg”-ek tucatját sorolhatnám. Félelmetes harci technikát jelez: egy arc vonal-kilométeren ezer löveg állt szemben a fasisztákkal ... Kétszáz napig tartott az iszonyatos csata, és százezrek pusztultak el a legkorszerűbb harci gépek tűzerejétől. Számokat, hadijelentés-rcszleteket idézhetnénk, hiszen a sztálingrádi csatát ma már minden katonaiskolában kötelezően tanítják. Ma már az Is teljesen világos, hogy nem új Kutuzov született, s nem XX. századi Hannibál vezette seregét. Sztálingrádban egy egész nép vizsgázott életképességből, lelkiismeretességből, hősiességből... Sztálingrád — négyszemközt is ezt mondja a látogatónak. Csakhogy négyszemközt ezek a tények sokkal szubjektivebb képekben jelentkeznek. Találkoztam a híres 102-es magaslaton egy emberrel. Térdelt a földön, egy kis kendőbe földet kapart. Megkérdeztem, minek az neki? — Asztrahányi vagyok, a legjobb barátom is ott lakik. Arra kért, hogy hozzak neki legalább egy marék földet. O már soha nem tud utazni, mert a fronton, Itt Sztálingrád alatt elveszítette a lábát. önkéntelenül magam is segítettem neki, hogy mihamarább megteljen a kendő. A kezem egy géppisztoly lőszer hüvelyébe akadt. Később szilánkot találtam a földben. Meglepett a félfedezés. — Ne csodálkozzon! —■ intett az ötven év körüli ember. — Ebben a földben még sok ilyen van. Mi, a nagy csata után, azt hittük, hogy soha nem nő itt fa. fű, növény. Ez a domb vö- röslött a vértől. Vér, hó, sár és lőporfüst keveredett, hihetetlen színű volt a világ. V múzeumban döbbenten álltam egy üvegkocka előtt. A vitrinben egy köbméter föld volt, s benne 12C0 bombaszi- lónk. lövedék, aknadarab, töltényhüvely. Csoda-e, ha egyetlen ép ház maradt ebben a csodálatos városban. Az ostrom. a fantasztikus erejű csata után félmilliónyi lakos sátorban. bódéban lakott, vagy pincékben, bunkerokban húzódott meg. De kitartottak. Álltam a Volgográdi Traktorgyár kapuja előtt, A ma- <!as kitüntetésekkel büszkélkedő üzemről beszélt kísérőm. Alig figyeltem oda. amikor azt magyarázta, hány típust, milyen erőgépeket készítenek itt. Egyre a gyár előtt trónoló harckocsit figyeltem. Most a gyerekek kedvenc játékhelye. Felülnek a csövére, bemásznak a lövegtoronyba. Ez volt az utolsó harckocsi, amit ebben a gyárban a front részére készítettek. De nem küldték mér harcba. Emlékeztetőnek, kegyeletként márványtalpra emelték. Szinte elképzelhetetlen, hogy ebben a gyárban majdnem annyian haltak hősi halált, mint a fronton. Agyútűzben, géppuskák össztüzében, légitámadások közepette is készítették a harci gépeket, amelyeknek próbapályájuk az út másik oldala — a front volt. A 102-es magaslaton Alexandr Mihajlovics Popuhin repülő vezérőrnagy sírját kerestem. Márvány tábla hirdeti emlékét. Történetét pedig az ott játszadozó pionírok mesélték el. — Popuhin tábornok inár több német repülőt lelőtt, úgy tűnt: sikeresen befejezi a légiharcot. Gépe találatot kapott. Nem a saját életét mentette, hanem a város szülöttéhez méltón, az ellenséges állásokra irányította gépét. Ott robbant fel a németek árkaiban, magával pusztítva több száz náci ostromlót. Ezen a magaslaton fedeztem fel egy vasbeton erődöt. Fiatal suhancok ültek a beton tetején. Kezükben gitár. Itt is divatos a beat-zene. Ök segítettek bebújni a romoktól elzárt, a lángoktól deformálódott ajtajú erődbe. Megmagyarázhatatlan szorongást éreztem. A falakon lövésnyomok. A lőrések acélperemein ezernyi golyóütötte seb, a betonon lőporfüst, lángszórótól támadt olvadásnyomok. A téglafalba karcolt és 1942-ben kelt feliratok. „Nem hátrálunk! Halál a fasisztákra! Helytállni halálig!” . . .És ne- ' vek, nevek... Találkoztam a Mamajev Biztos vagyok benne, hogy bárkit megkérdezhettem volna azok közül, akik a sorban felfelé igyekeztek, -agy nagyon komoly arccal álltak a szobrok előtt. Mindnek lett volna személyes gyásza, fájdalma. Mennyiféle embert •láttam a 102-e6 magaslaton álló hatalmas emlékmű tövében. És milyen emlékmű! Láttam Treptovot. láttam a prágai emlékdombot, a varsói gettó helyét, néztem a párizsi Mont Valerien-n a Pantheont. Ettől lenyűgözőb- bet azonban még nem láttam. Nem egyszerűen obelisz- keket állítottak a 102-es magaslatra. Megidézték a történelem legszörnyűbb csataterét. A falak a régiek, a hajdani erőd téglái, vasbetonjai, a feliratokat nagy gonddal másolták a bunkerokból, és a kardot tartó angyal méretei döbbenetesek. Nyolcvanhét méter magas a szobor. Száz kilométerről is látszik. . Bár látszana Euró- r'ópában mindenünnen, mert a Volga-parti Várost látni kell, hangulatát érezni, az ide zarándokoló emberek arcát idegszálainkra kell magneti- zálni... »■jT™ X'áp) Siet . ' • * •’tjr VHV i. . ■ * ■ • *Kjji : ’.*■ Memento a 102-es magaslaton, a Kamajev Kurgán helyén A lipcsei tavaszi vásárra máre. H- 14-ig»' induló különvonat jelentkezési határidejét, a nagy érdeklődésre való tekintettel az IBUSZ február 12-ig tne H hosszabbította. Kérjük mielőbb jelentkezzen telefonon vagy személyesen Kurgan tövében egy öreggel. Ivanov Vaszil Ivanovlcs, a fehér szakállú apó a régi erőd falaihoz támaszkodva nézte, mint kanyarognak felfelé az emberek, mint igyekeznek a hegytetőre, a szobor felé. — Apó, miért nem megy velük? — kérdeztem az öregtől, s intettem a felfelé kígyózó tömegre. — Voltam én már ott sokszor . . . Hús/ éve mindennap itt időzök. Azóta nyugdíjas vagyok, dolgom nincs, itt pedig van kihez jönnöm. Tudod-e bátyuska. mit jelent az, hogy valakinek volt négy gyönyörű fia? A legidősebb Vaszi] volt, mint én ... Azután Szergej, utána Tolja, a legkisebb 17 esztendős volt, a kis Juri.1. Három katona volt, a kis Jurij meg komszomolka. Menj csak fel a kurganhoz, menj be a hősök csarnokába... A falon körben mozaikból zászlók vannak. Negyvenezer derék harcos nevét írták rá. mind Itt haltak . . . Ott van közöttük az én négy gyönyörű fiam is. Ezért járok én ide mindennap. Rájuk gondolok, még beszélgetek is velük . .. A szavak rangja! Láttam i Pavlov-házat. ötvenkét napig védték minden kövét Majdnem két hónapig álltai a golyózáporban, hidegben csak perceket aludtak fegyvei tusára dőlve, téglapárnán. A tett legendává nőtt már régen, de a ház. a helyén épült új ház. s annak végében a régi téglákból emel emlékfal — valóság. És valóság volt az is amikor Pavlov, az egykori őrmestei könnyezve emlékezett vol harcostársairól . Mögötte i Volga-parton a malom. Sztálingrád védőinek szent fogadalmát tükrözi A Volga-part- ra néző falon egyetlen golyónyom sem látszik. Ide nerr tette be a lábát egyetlen fasiszta sem. Azt hiszem szegényebb lennék. ha nem találkoztam volna a hős várossal és embereivel. Pásztor Ferenc
