Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-02 / 27. szám
VTlAr, PROT FMimf EGVEStíUCTÉK! '.VÁZ.MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS tAP/A XXIV ÉVF.. 27. SZÁM ÁRA: 70 FILLER 1968. FEBRUÁR 2. PÉNTEK Tízéves a népi ellenőrzés A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai tíz évvel ezelőtt tették le az esküt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt. A megyei, járási, városi NEB- ek megalakítása ezután olyan gyorsasággal történt, hogy már az első esztendőben tizenötezer népi ellenőr dolgozott a közérdekű vizsgálatok sokaságán. A tempót, — amint ezt jó ügyekben már megszoktuk •—, a kommunisták diktálták. „Nagyon okos” ember mindig volt, — 1958 februárjában is akadt. Ö hivatkozott „bölcsen” a mintegy másfél évvel azelőtt megszüntetett Állami Ellenőrzési Minisztérium hibáira, s tagadta a központi ellenőrzés szükségességét. Az ilyen ember messzi rugaszkodott attól a lenini tanítástól, amely szerint a központi ellenőrzés nélkülözhetetlen, s azt a tömegek bevonásával kell gyakorolni. Kádár János látogatása az Ikarus gyárban A magyar járműipar egyik fellegvárába, az Ikarus Karosszéria és Járműgyárba látogatott el csütörtökön délelőtt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Társaságában volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A vendégeket a gyár irodaépületének bejáratánál XJzsoki István, a XVI. kerületi pártbizottság első titkára György Gyula kohó- és gépipari miniszter- helyettes, Hirth Ferenc, az Ikarus vezérigazgatója, Matusek István, a gyári pártbizottság titkára Kiss Jenő KISZ-titkár és Molnár Lajos szb-titkár köszöntötte. Az igazgatói tanácsteremben Szentirmai Kornél főmérnök, a termelési eredményekről és a fejlesztési tervekről tájékoztatta a vendégeket. Beszámolt arról, hogy míg 1950-ben mindössze 437 autóbuszt készített az Ikarus, addig az elmúlt évben 3 300 új busz gördült ki a gyár kapuján. A termelés csaknem 70 százaléka exportra megy. A tervek szerint 1970-ben 7000 autóbuszt készítenek. Matusek István a gyári pártszervezet és a tömegszervezetek tevékenységéről számolt be Kádár elvtársnak. Ezután gyárlátogatás következett. A párt Központi Bizottságának első titkára délután az Ikarus művelődési házban nagygyűlésen találkozott a gyár dolgozóival. A látogatás befejező aktusaként este — szintén a művelődési házban — Kádár elvtárs baráti eszmecserét folytatott a gyár párt-, gazdasági- és tömegszervezeti vezetőivel, szocialista brigádtagjaival, kiváló dolgozóival. Ezen a héten már telje* ütemben folytatódtak megyénkben a zánszámadó közgyűlések... örhalom, Dej- tá* és Diósjenő után megtartotta számadását a bujá- ki Zöldmező Tsz is, rendkívül ünnepélyes keretek között került sor a zárszámadó közgyűlésre a szé- csényi II. Rákóczi Ferenc és az érsekvadkerti Magyar-Csehszlovák Barátság Tsz-ben. Tegnap pedig a keszegi Zöldmező és a szurdokpüspöki Béke Tsz- ben gyűltek össze a tagok, hogy meghallgassák a vezetőség beszámolóját. Csaknem minden községben és tsz-ben többet fizet a tervezettnél tagjainak a szövetkezet. Vagyis, amint azt a garantált készpénzes munkadíjazásnál újabban mondani szokás a hátralékos 20—40 százalékon kívül bizonyos százalék nyereség- részesedést is fizetnek. Ez történt Szécsényben, Dej táron, Csitáron, Nógrádmarca- lon és még sok más helyen. Értesülésünk szerint a zánszámadó közgyűlések száma és üteme a jövő héten tovább növekszik. A járások csaknem mindegyikében befejezik február 15-ig a zárszámadó közgyűléseket. Ez pedig lehetőséget nyújt arra, hogy korábban megtárgyalják az alapszabályt, a tervet, vagyis előbbre hozzák a továbbiakban esedékes közgyűlések időpontját. Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke az érsek vadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz zárszámadó közgyűlésén Sokak figyelmét elsősorban az ragadja meg, milyen hibákra bukkant itt, vagy ott a népi ellenőrzés. Ezek az emberek megfeledkeznek arról, hogy a hiányosságok feltárása csak eszköz; a cél azok megszüntetése. A népi ellenőrök fáradhatatlanul hirdették, hogy a takarékosság nem lehet kampányfeladat, s hogy a takarékoskodás egyik leggyümölcsözőbb módja a meglevő termelőeszközök jobb kihasználása. Természetesen nem érték be ennek elvi le- szögezésével; javaslataikban konkrétan megfogalmazták, melyik üzem gépeit, létesítményeit lehetne jövedelmezőbben hasznosítani. Tízezres nagyságrendben j mérhető számú közérdekű be- i jelentés érkezik évente a népi ellenőrzési bizottságokhoz. A bizalomnak ez a spontán áradása bizonyítja, hogy a tíz évvel ezelőtt nem kevesek által múkedvélő revizoroknak gúnyolt népi ellenőrök igazi, felelősségérzettől, hivatásszeretettől eltelt ellenőrök. A VIII. kongresszus határozott fellépésre szólított fel az ellen, hogy a hibák feltáróit bárki üldözze. A IX. kongresz- szuson kifejezésre jutott, hogy a párt, a nép, az állam számít a népi ellenőrzésre. A két kongresszus között eltelt időben lényegesen kevesebben próbáltak bosszút állni a bejelentőkön, mint azelőtt. A mind szilárdabb tömegbázisra támaszkodó népi ellenőrzés Lenin szellemében tevékenykedik, hiszen ő tanította, hogy az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, s mindenről véleményt tudnak alkotni, és mindent tudatosan lesznek. A népi ellenőrzés harca a társadalom nagyobb — öntudatos, a szocializmushoz hű — részének harca az önzés, felelőtlenség. a közös vagyon herdálása, a közömbösség, a bürokratizmus ellen. Ennek a harcnak előretolt erősségei a népi ellenőrzési csoportok, amelyek kisebb közösségben — faluban vagy üzemben — tevékenykednek. Igazat mondunk azt állítva, hogy egyre jobban tevékenykednek. A gazdaságirányítás új rendjének a régiben kipróbált támogatói, védelmezői a népi ellenőrök. Vájár és vegyészmérnök, gyalogmunkás és gyógyító orvos, bolti eladó és bank- igazgató sorakozik szorosan egymás mellé, és állja útját az elvtelen nyerészkedésnek, a szocializmustól idegen spekulációnak. Fegyverük a felkészültség és ügyszeretet, pajzsuk a párt és a dolgozó nép] bizalma. Élénk forgalom az új árrendszerben Ülésezett a megyei népi ellenőrzési bizottság A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap tartotta ez évi első ülését. A tanácskozáson az MSZMÍP megyei bizottságát dr. Lakatos József osztályvezető, a megyei főügyészséget dr. Káplán János csoportvezető ügyész képviselte. Részt vett az ülésen a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság küldötte is. A vállalati tervezés és a piaci mechanizmus egyes kérdéseit vizsgáló tájékozódás során megállapította a népi ellenőrzés, hogy erre az évre a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat, az öblös- üveggyár, a Nógrád megyei Textilipari Vállalat és a Salgótarjáni Cipész Ktsz máris rendelkezik annyi megrendeléssel, amennyi az esztendő folyamatos termelőmunkájához elegendő. A bérfejlesztést a legtöbb vállalat szakaszosan kívánja elvégezni. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az első félévben körülbelül kétmillió forinttal több bért fizetnek ki, mint tavaly. Az öblösüveggyár elsősorban a kisebb keresetű segédmunkások bérezését javítja. A cipész ktsz két, a textilipari vállalat háromszázalékos globális bérfejlesztést irányzott elő. Az új fogyasztói árrendszer előzményeire visszapillantva a népi ellenőrzés emlékeztetett arra, hogy december húszadika előtt egyes területeken — főként a kisebb településeken — sokan vásároltak fölös mennyiségben sót, cukrot, lisztet. A pártszervezetek és a sajtó tájékoztatásának köszönhetően ez a senkinek sem előnyös tendencia hamar megszűnt. Az új árak egy részének kialakításánál az az irányzat, hogy a kisebb csomagolási egység ára viszonylag magasabb legyen, mint a nagyobbá. Ebből néhol furcsa aránytalanság született A két lámpát is tartalmazó komplett kerékpár-világítás ára — például — százharminc forint. A külön megvásárolt dinamóé százötven ... A kereskedelem jó felkészülése is hozzájárult ahhoz, hogy a forgalom főként a tartós fogyasztási és a háztartásban használatos cikkekből növekedett. A ruházati szakmában január tizediké tájától élénkült a forgalom. A jó ötlet mindenütt jól fizetott. A balassagyarmati KERAVILL- bolt a leltár idején külön pavilonban árusított tévét és rádiót. A korábbi, napi húszezer 'forintos forgalom ebben az időszakban negyvenöt—ötvenezer forintra szökött fel. A megyei NEB árcsoportja más szervekkel együttműködve ezután is folyamatosan végzi az árak alakulásának ellenőrzését. A tegnapi gazdag napirend utolsó pontjaként dr. László István, a megyei NEB elnöke adott részletes tájékoztatást a tavaly végzett munkáról, ugyanakkor közölte, hogy a megyei tanács változtatás nél kül elfogadta a NEB ez évi munkatervét. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Kiss Sándor, a szeesényi járási pártbizottság első titkárának társaságában, szécsényi tsz-tagokkal be» széigét (Koppány György felvételei) R munkatervről és a költségvetésről tanácskozott a Palóctáj területi szövetség elnöksége Az 1968. évi munkatervről és költségvetésről, a termelő- szövetkezetek alapszabály-tervezetéről tanácskozott tegnap Balassagyarmaton a Palóctáj Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályát Btró Miklós, a megyei tanácsot Kardos Gyula képviselte az elnökség ülésén. A területi szövetség munkaterve több lényeges kérdés- csoportot ölelt fel. így többek között a közgazdasági, áruforgalmi és pénzügyi feladatokat, a termelésfejlesztési, valamint a jogvédelmi tennivalókat. Amint azt Dániel József titkár mondotta, elsősorban a rétsági járás közös gazdaságaiban vizsgálják az ártámogatásos rendszer hatását. Rendszeres kapcsolatot tartanak a szerződtető és értékesítő vállalatokkal, és így jól használható információkkal látják el a közös gazdaságokat A területi szövetség a rétsági és a balassagyarmati járás termelőszövetkezeteinek megelégedésére tovább vizsgálja a munkadíjazást, az anyagi ösztönzést, s javaslatot tesz a leghatékonyabb módszerek alkalmazására. Az új gazdasági mechanizmus, a termelőszövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodásának megfelelően szabták meg a termelésfejlesztés idei feladatait. Az alapvető ágazatnak a szarvasmarha- és juhtenyésztés, valamint a bogyósgyümölcsök termesztésének fejlesztését tekintik. A málna, a feketeribizli és szamóca termesztésének fejlesztésére, a lehetőségek kihasználására a Palóctáj területi szövetség kapcsolatot keres a gödöllői területi szövetséggel. Természetes, mindezek mellett gondot fordítanak a jövedelmező gazdálkodásra, az üzemek technikai ellátottságának fejlesztésére. A termelési tervek sikeres megvalósítása érdekében támogatják a munkaverseny kiszélesítését. Hasonló céllal szervezik meg a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti és Kutató Intézetének támogatásával a tapasztalatcseréket és bemutatókat, a növénytermesztés és állattenyésztés különböző ágazataiban. A termelőszövetkezetek jogvédelmét segíti elő a területi szövetség azzal is, hogy a balassagyarmati járásban 6, a rétságiban pedig 5 körzetet alakítanak ki. Egy-egy körzet szövetkezeteinek jogvédelmét közösen látja el egy jogtanácsos. Megszervezik a tsz-ek jogi ügyintézőinek . továbbképzését és rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a jogász szövetség megyei szervezetével. A területi szövetség munkatervében meghatározza a különböző bizottságok hatékony működését is. A munkatervet és a költség- vetést követő vitában Bíró Miklós, Kardos Gyula, Kapás József drégelypalánki, Bállá István őrhalmi, Tóth István érsekvadkerti, Jakab Ferenc kétbodonyi és Fábián Albert nógrádsápi tsz-vezetők adtak hasznos tanácsokat. Megállapították : ha az elképzelések, a tervek megvalósulnak az új szerv további jelentős segítséget ad a közös gazdaságok erősödéséhez, jövedelmük növeléséhez. Hasonló élénkséggel tárgyalták meg az alapszabály-tervezetet is, amelyet rövidesen eljuttatnak valameny- nyi tagszövetkezethez. Végezetül az elnökség személyi kérdésekben hozott döntést. Egy év alatt több mint nyolcvanezer kiesett műszak Csütörtökön Salgótarjánban ülésezett az SZMT munkavédelmi bizottsága. Az elmúlt évi baleseteket elemezték, és a soron következő feladatokról tárgyaltak Paál Lajos, az SZMT munkavédelmi osztály vezetőjének elnökletével. Tavaly megyénkben, a beszámoló szerint 3460 baleset történt, amelyek közül 20 halálos volt. Az utóbbiak fele szállításnál, vagy jármű felborulása következtében történt. Amíg a balesetek abszolút száma az előző évhez viszonyítva valamelyest csökkent, a súlyosság rosszabbodott. Egy év alatt nyolcvan és félezer műszak esett ki a termelésből a balesetek miatt. A legnagyobb mérvű romlás nem is az ipari üzemeknél, hanem az egyre gépesedé termelőszövetkezeteknél tapasztalható, ahol a balesetek miatt kieső idő másfélszerese az előző évinek. A bizottság tagjai tárgyaltak a legközvetlenebb tennivalókról is. Többen tettek javaslatot arra, hogy milyen vizsgálatokkal lehetne még hatékonyabbá tenni a balesetmegelőző munkát. A vitában valamennyien részt vettek a bizottság tagjak i
