Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

1968 február, í„ esfitörtöS »Ö8R7IB 5 Előkészíteti mérkőzések Potyogtak a gólok Salgótarjánban és Nagybátonyban Két egyesület fuzionált Sportmozaik a rétsági járásból A nógrádi NB-s labdarúgó­csapatok közül tegnap délután előkészületi mérkőzést játszott az SBTC a Zp. Építők NB Ill-as csapatával, és a Nagybátonyi Bá­nyász az ugyancsak NB III-as Gyöngyösi Honvéddel. A csatárok mindkét mérkőzésen sok gólt rúg­tak. SBTC — ZP. ÉPÍTŐK 10:1 (4:0) SBTC pálya. 500 néző. v.: Ba­lázs II. SBTC: Szőke — (Hor­váth K.) — Geiger (Létrái). Pe­ene. Vertig (Geigen, Szalai (Tol- i). Baranyai (Kmetty) — Kris- (Zöldi). Horváth F. (Taliga), pás (Németh). Básti (Tábori), ck. Zp. Építők: Nagy P. — (He- .encsvölgyi), — Csikós (Babcsány) Deméndi, Miskolczi. Szeberényi, Gáspár (Ferenc), — Honti, Pep- sinszkl (Lőrincz), Kiss (Tarlósi), Bozó S. (Gregus), öze. Olvadozó, havas pályán kezdő­dött a mérkőzés. A vendég­csapat eleinte megilletődötten ját­szott, és az első 5 percben Básti és Répás góljával az SBTC 2:0 arányú vezetésre tett szert. A félidő másik két gólját Horváth F. és Répás lőtte. A II. félidő­ben ötletesebben játszott a fe­kete-fehér Ötösfogat. Az 55. perc* ben Németh kapásból, fordulás­ból szerzett gólt. A vendégcsapat ..becsületgólját” a 65. percben Honti lőtte. Erre Tábori felelt fejesgóllal, majd Németh. .lőtte a hetediket. Toldi percei következ­tek, és két góljával máris 9:1 tett az eredmény. A mérkőzés legszebb gólját befejezés előtt a 19 éves Tábori lőtte. ion. Az SBTC védelme kezd kialakulni. a csatársor posztjaira azonban még sok az esélyes jelölt. NAGYBÁTONYI BÁNYÁSZ — GYÖNGYÖSI HONVÉD 7:2 (4:2) Nagybátony: 100 néző. v.: Ko­vács. Nagybátonyi B.: Bulyovszki (Palchuber), — Romhányi (Szán­tó). Kovács I. (Salgó), Szalai (Klimó), Havasi (Kupcsulik), Po- 1 zsár, (Horváth). — Nagy, Kovács II. (Szarvas), Sántha (Ko#k), Ve­res. (Regős), László (Pintér). A 2. percben Sármány a vendég- csapatot juttatta vezetéshez. A; 10. percben. Kovács II. egyenlí­tett. 1:1. Ezután Sántha szabad­rúgásból lőtt gólt, majd Veres talált a hálóba 3:1. Ezután Veres ll-esből. Gáspár akcióból szerzett gólt, 4:2. A n. félidő góljain Ko- zik. Kupcsulik és Szarvas osz­tozott. _ § _ A sztalitenisz- verseny Pásztón Pásztón a Mikszáth Kálmán Gimnázium tornatermében a kö­zelmúltban rendezték meg a pász­tói körzeti asztalitenisz spartaki- ád-versenyt. Az első helyezettek kiharcolták a jogot a járási dön­tőn való részvételre. EREDMÉNYEK Férfi egyéni: 1. Oroszi (Szpüs­pöki), 2. Lajtrik (Szpüspöki), 3. Gortva I. (Pásztó.) Férfi páros: 1. Oroszi — Kele­men (Szpüspöki), 2. Gortva I. — Gortva Cs. (Pásztó), 3. Hajt­ők — Tamás (Szpüspöki.) Férfi csapat: 1. Szpüspöki (Oro- •rt. Kelemen. Tamás) 2. Pásztó Jortva I., Gortva Cs., Kocsis.) Női egyéni: 1. Mátrai Zs (Sz- püspöld), !. Dimák G. (Jobbágyi), 3. Nagy E. (Jobbágyi.) TéH spartakiód Miháfygergén rendezték a legjobb körzeti versenyt A szécsényi JTS a téli spar- takiád keretében körzeti sakk- és asztalitenisz-versenyeket bonyolított le nyolc körzet­ben. A legjobban sikerült ver­senyt Mihálygergén rendezték meg. A lebonyolítás zavarta­lan feltételeit Bertha István helyi egyesületi elnök vezeté­sivel már napokkal a ver­seny előtt biztosították. Ör­vendetes volt, hogy mindhá­rom község (Litke, Egyházas- gerge, Mihálygerge) nagy lét­számmal képviseltette magát. Követésre méltó, hogy < sok női versenyző is asztalhoz állt. A győztesek a járási spartakiád-döntőn indulnak, EREDMÉNYEK Asztalitenisz: Női egyéni: 1, Gordos E. (Egerge), 2. Varga E. (M.- gerge), Női csapat: 1. Egyházasgerge (Gordos E., Buna. Gordos Z., Gordos V.), 2. Mihálygerge. i Női páros:. 1. Egyházasger- 'ge, 2. Mihálygerge.. Vegyes páros: 1. Gordos E.— Gordos T. (Egerge), 2. Buna I—Simon I. (Egerge). Férfi csapat: 1. Mihályger­ge, 2. Egyházasgerge, 3. Lit­ke. . Sakk Férfi egyéni: 1. Tóth I. (E.- gerge), 2. Szabó L. (Litke). Férfi csapat: 1. Egyházas­gerge, 2, Litke, 3. Mihályger­ge. — sze — Női páros: 1. Mátrai — Váltós­áé (Szpüspöki), 2. Nagy — Di­n-iák..(Jobbágyi.). Női csapat: 1. Jobbágyi (Dimák, Nagy, Szeles), 2. Szurdokpüspöki ‘Vft , .. Á Nag^bátohy menetrendje (Mátrai, Vallusné, Buda.) Vegyies páros: 1. Oroszi — Mátrai (Szpüspöki). 2. Tamás — Dimák (Jobbágyi), 3. Kelemen — Vallus­né CSzpüspoki.) (csákvári) A Nagybátonyi Bányász újonc NB I. B-s íabdárűgő-csápátá az előalapozás befejezése után ja­nuár 28-án áttért a formába ho-zás időszakára előírt feladatok meg­valósítására. Azóta két össze­szoktató jellegű edzőmérkőzést játszottak. A további menetrend a március 3-án kezdődő bajnoki rajtig: Február 4: SBTC—Nagybátony FébTOáí’ 7: Nbátony—St.^ZIM V. Február 10: Gyöngy, H.—Nbátony Február 14: Nagybátony—SKSE Február 17: SBTC II.—Nbátony Február 21: Bp. Honvéd—Nbátony Február 25: Nbátony—Kbarcika Február 28: Később kijelölésre kerülő megyei I. osztályú csapat.-^-•Az 1968, évi járási asztali­tenisz-bajnokságot a közelmúlt­ban rendezték meg Rétságon. Hat egyesület képviseletében 22 férfi felnőtt és ifjúsági versenyző állt asztalhoz. A résztvevők számát csökkentette, hogy csak új tag­sági könyvvel ellátott sportolók indulhattak. Eredmények: Férfi egyéni: 1. Varga (Rom­hány), 2. Déczi (Jurisits SE) 3. Urbán (Vörös Cs. SE.) Férfi felnőtt páros: l. Varga — Pauer (Romhányj Építők) 2. Bar­na — Homola (Vörös Csillag SE), 3. Kovács — Rusznák (Jurisits SE.) . Fuzionált két egyesület. A Nógrádi Tsz SK és a Jurisits SE vezetői megállapodtak, hogy 1968. január l-től egyesülnek. Az össze­olvadt egyesüld neve: Jurisits SE. Dóra József a falusi sport­kör vezetője, a fuzionálás kez­deményezője azért szánta el ma­gát erre a lépésre, hogy ne csak tömegességében, de minősé­gileg is előbbre lépjenek. Első­sorban labdarúgásban, asztalite­niszben és sakkban várnak Jó eredményeket. A sporttelepre is több figyelmet tudnak fordítani. Öltöző építését tervezik. és a labdarúgó-pályát élősövénnyel ve­szik körül. *A Ki mit tud a sportmozga­lomról? vetélkedő körzeti verse­nyed hamarosan megredezik a ’árasban A körzői szellemi tor­nák elsősorban -'elmérés jellegűek resznek, r. ebonvnl(fásukat a JTS Romhánvban. Rétságon és Né- zsán tervezi. A győztesek tovább jutnak a járási döntőre, majd azok nyertesei a megyeire. 4 a téH spartaVlád szervezés*» asztalitenisz és sakk sportágban a napokban folvik a járásban A községi versenyeket február 1- tői 15-ig, a körzetieket február iS-tői március 1-ig. a Járás1 döntőt március 15-ig bonyolít­ják le. A rétsági járás asztalitenisz csapatbajnokságot március elején Indítják be. Eddig szervezett já­rási bajnokság nem volt a já­rásban. Tíz csapat indulására szá­mítanak. Eddig jelentkezett: Nagy­oroszi, Vörös Csillag SE, Tolmács, Nőtincs, Diósjenő, Jurisits SE. a S h A kívánság teljesül: sportegyesületeink önállóan működnek Az MTS II. kongresszusá­nak határozatai közül az egyik legjelentősebb kimondja, hogy az MTS a jövőben mint a sportegyesületek szövetsége működik. Ebből a meghatáro­zásból következik, hogy a sportegyesületek többé neim alapszervezetei az MTS-nek, hanem önálló szervezetek, amelyek egymással szövetkez­ve alkotják a Magyar Testne­velést és Sportszövetséget. A változást tükrözi a II. kongresszusnak az a döntése is, amellyel egyesületi minta­alapszabályt fogadott el. Az MTS I. kongresszusa még egy­séges sportegyesületi alapsza­bályt hagyott jóvá, amely minden egyesületre kötelező volt. Az új alapszabály csak minta, amelyet minden sport­egyesület a saját elképzelései­nek és törekvéseinek megfele­lően valósít meg. A sportegyesületek működé­sének és fő törekvéseinek dön­tő meghatározója a jövőben, hogy az egyesület milyen anyagi erőkre támaszkodik. A II. kongresszus egyik fontos döntése kimondja, hogy a központi állami támogatás úgynevezett hiánypótló jelle­gét meg kell szüntetni és csak bizonyos konkrét célok meg­valósításában kell a központi állami támogatásból részesíteni a sportegyesületeket. Hozzáte­szi a kongresszusi határozat, hogy mindenekelőtt az élsport fejlesztéséhez, a válogatottak Sikeres szerepléséhez, az után­pótlás neveléséhez szükséges kiadásokat kell a központi ál­lami támogatásból fedezni Ebből a határozatból követ­kezik, hogy a jövőben a sportegyesületek túlnyomó többsége csak olyan feladato­kat és törekvéseket vállalhat, amelyekhez bevételeiből (tag­díjak, rendezvénybevételek, az egyesület bázisát jelentő üzem, vállalat, termelőszövetkezet támogatása) elő tudja terem­teni a költségeket. Rendkívüli jelentősége lesz a jövőben a sportegyesületek önálló gazdálkodásának. Az az egyesület, amelyik a múlt­hoz hasonlóan mindent „csak felülről vár”, hamarosan csődbe kerül. Az első teendő minden sportegyesületnél: ren­dezni a sportegyesületnek éa bázisának kapcsolatát, igényel­ni a helyi állami, társadalmi és gazdasági szervek támoga­tását, fokozni a taglétszámot, és ezzel a tagdíjbevételt, végül növelni a rendezvényekből, a pályabérletekből, egyéb ak­ciókból származó bevételt, és természetesen: csökkenteni a kiadásokat. Minden sportegyesület ön­álló költségvetés alapján gaz­dálkodik a jövőben. Ez pél­dául azt is jelenti, hogy a sportegyesületek maguk szab­ják meg a tagdíj összegét, a sportlétesítményeik használa­ti diját, sőt még a rendezvé­nyeik helyárait is. Arra sin­csenek például kötelezves, hogy mérkőzéseiken, versenye­iken mindig azonos helyára­kat határozzanak meg. A belé­pőjegyek ára az események érdekességétől függően változ­hat. A költségvetésben természe­tesem tervezni kell a bevéte­leket és a kiadásokat, a költ­ségvetést pedig jóvá kell hagy­nia a sportegyesület közgyű­lésének. A kiadások tervezését illetően annyi a megkötöttség csupán, hogy kizárólag műkö­dő szakosztályokra lehet költ­ségvetést készíteni. Ez a meg­kötés azonban csak formális, hiszen az új helyzetben egyik sportegyesületnek sem lesz ér­deke, hogy „rejtett kiadáso­kat” tervezzen. Nagy változás a múlthoz képest, hogy a sportegyesületek többlet bevé­teleikkel szabadom rendelkez­nek. A II. kongresszusnak a sportegyesületek önállóságáról szóló határozatai nem egyik napról a másikra valósulnak meg. A központi állami támo­gatás hirtelen megszüntetése a sportegyesületek, különö­sen a kis, falusi egyesületek tucatjainak csődjét vonná ma­ga után. A határozat végre­hajtása fokozatosan történik, hogy minden egyesület megte­remthesse önálló működésének feltételiéit. A roppant medence nedve­in csillogó márványszobrai felett ezres világítógömbök ontották a fényt. Táncoló víz­sugarak sziporkáztak, és fi­nom muzsika szólt a súlyos virágszagtól fülledt kertben. Valaki a vállára tette a kezét: — Igazán örülök, hogy lá­tom! Galamb jói alkalmazott egy­kedvűséggel felelt: — Boldog vagyok, vicomte Lambertier... A másik halálosan elfehé- vedett, és megremegtek a tér­dei. — Az istenért! Megőrült?... A nevemen szólít?! Na jó. Hát ezt most már hagyjak. Itt egy megbeszélt szörnyű tréfáról lehet csak szó. Meg akarják őrjíteni. Csak ne lenne ez a pasas olyan fehér, és ne vacogná­nak rémületében a fogai. De már mosolyog, és a szökőkút egyik nimfájára mutatva, vi­dáman mondja: — Elhozta a vázlatot? Ma­génál van? Galamb a szökőkút egy másik nimfájára mutatott: — Nincs nálam. — Jól tette, hogy nem hoz­ta magával. Egész bizonyos, hogy figyelnek bennünket. Viszontlátásra holnap, Mac­quart nem jött el. Galamb fölényesen legyin­tett­— Sebaj... A vicomte eltűnt. Na. most gyerünk. Legfőbb ideje. Egykedvűen továbbsétált Egy inas megállt előtte, és szendvicseket kínált. Hahó. hiszen ő éhes! De milyen éhes! Megevett két szendvicset Egy másik inasnál néhány tortát. Most már kereste az (P.H0W4&D. o£&x?e\ZdiC inasokat. Végigette magát két-három sétányon, azután pokolian szomjas lett. Frissí­tőt is kínáltak. Galamb nem mert megállani sehol, mert elfelejtette a nevét, és így ke­rülnie kellett a bemutatko­zást. Ezért minden útjába ke­rülő inasnál felhajtott egy pohár italt és továbbment. Különleges koktélt gyűjtött magába. Pezsgő, málnaszörp, vermut, mandulatej, vörös chablis és egy kis pohárka erősen hígított szalmiákszesz, amit szúnygesípés esetére hordtak körül. Nézd csak, hogy forog lassan a park! ... Később, mikor a tapsoló vendégek harmadszor ismétel­tették vele a „Louis elment a Üj-Hebridákra” című dalt. Galamb csodálkozva látta, hogy zongorázik, és a pódi­ummal szemben álldogálnak a zenészek hangszereikkel Miért nem játszanak ezek? Arra már nem emlékezett, hogy ő zavarta le őket. Szent isten, hiszen előkelő helyen van. .. Őrnagy úr... Gyerünk azzal a c-mol! etűddel... hogy is van innen? Fene ezt a Chopint! Mindig baja volt vele... Hát amíg eszébe jut az a futam, addig, ha megen­gedik, eljátssza a „Vidám bányászok dalát”... 15. ... Verbier márki meghó­dította a társaságot. Az ilyen bált úgyis csak az tette ked­vessé, ha a vendégek között egy-egy közvetlen, vidám, spicces ifjú akadt. Galamb most már elment volna, de egyre újabb társa­ságba keveredett, és folyton azt dúdolta a foga között: „Gyerünk fiam, gyerünk innen... baj lesz ebből... eredj haza...” A gyomra mintha koktélke- vérönek képzelné magát, ka- vargatta az italt. Ott valami oldalajtóféle van... Gyerünk... Egy virágágy mögül kilé­pett valaki, és megfogta kar­ját. — Macquart vagyok. — Nekem azt mondták, hogy maga nem jön... — he­begte ijedten. — Tévedtek. Három em­ber holnap útban lesz a terep felé. Lorsakoff engem küldött magához. Legyen szíves, mondja meg, hány óra van. Galamb kihúzta az arany zsebóráját. — Egy óra múlt... Macquart körülnézett, azu­tán szó nélkül elvette az órát, és zsebre tette. ta. Rendben van... — sug­— Gondolja? — felelte Ga­lamb szomorúan. — Tessék — mondta a má­sik. — Itt egy doboz Simon Arzt. És a kezébe nyomott egy dobozit. Nem nagy üzlet. Egy arany­óráért húsz darab Simon Arzt... Legalább Caporal lenne... — Viszontlátásra — búcsú­zott, és halkan, gyorsan még azt mondta: — A dobozban tizenötezer frank van... És otthagyta. Halló! Ké­rem... Jöjjön vissza! De Macquart elment. — Sebaj... Most, hogy karült ide me­gint a szökőkúthoz a tömeg­be? És ott van a Ids kövér tábornok a nagy bajusszal... Ennek az arcát többször lát­ta az éjszak:a folyamán, amint figyelj... Valaki megérin tette a vál­lát. — Fél kettő. Megfordult. A tiszt volt. aki a villanyokat oltogatja, ha halott van a háznál. Ez min­dig bemondja a pontos időt Szó nélkül követte. A kapu (;lőtt ott állt a va­lószínűtlen kis autó. Egy mo­toros babakocsi! A tiszt indított.. Kanyargós utakon haladtak szótlanul, eleinte széles ív­lámpás útvonalakon, majd sze­gényes, elhagyatott külvárosi sikátorban. Megálltak. Kóbor kutyák futottak szét az autó előtt. A tiszt fékezett, és hal­kan így szólt: — Két óra van... Ez olyan, mint a rádió. Mindig bemondja pontosan az időt. Galamb kiszállt a barátság­talan, éjszakai, elhagyatott tájon és várta a tisztet. Ez becsapta az ajtót, rákapcsolt és otthagyta. Fehér frakkban! A mező­kön! Na, most jól néz ki. Sehol egy teremtett lélek. A kóbor kutyák lassan visszatértek, és kíváncsian körüljárták. „Na­gyon finom kis vicc volt a hadnagy úrtól, mondhatom...” — gondolta tanácstalanul. Néhány lépésnyire tőle magányos csőszkalyiba állt. Hopp! Talán itt akad valami rongy, amit felvehet. De mit csinál a ruhája és a holmija nélkül? Ö csak a menetszázadba akart bekerül­ni, de ha a felszerelése hi­ányzik, azért több évi kény­szermunka jár. Hű, de nagy bajba kevere­dett. .. Nehéz szívvel és rossz száj­ízzel kinyitotta a kalyiba aj­taját. Belépett a dohos helyiség­be, és gyufát gyújtott. Aztán ámultán kiáltott fel. Egy pádon szép rendben ott feküdt az egyenruhája, a sap­kája, az oldalfegyvere és a pad alatt egy pár bakancs. (Folytatjuk) Ebben a tekintetben a leg­több egyesületnél döntő jelen­tőségű a sportlétesítmények tulajdonjogának rendezése. A létesítmények mindenütt a sportegyesület bázisát jelentő üzem, vállalat, szövetkezet, ta­nács tulajdonába mennek át, és ezek a szervek kötelesek gondoskodni a létesítmények fenntartásáról, gondozásáról és fejlesztéséről. Azon az elven nyugszik ez a döntés, hogy e szerveknek kötelességük az ifjúság, a dolgozók, a lakosság kulturális és sport igényeinek kielégítése. A sportegyesületek régi kör vetelése, hogy önállóbban le­hetőségeiknek, tagságuk vá­gyainak megfelelőbben mű­ködhessenek. E kívánság most teljesül. Rákóczi Zsuzsa sikere Sátoraljaújhelyen Befejeződtek a téli úttörőolim­pia II. sátoraljaújhelyi szakaszá­nak küzdelmei. A fiú és leány versenyzők orláslesiklásban és sí váltókban mérték össze tudá­sukat. Színvonalas küzdelemben alakult ki a végső sorrend. A nógrádi versenyzők közül Rá­kóczi Zsuzsa a salgótarjáni Mali- novszkij úti Általános Iskola VII. osztályos tanulója szerepelt a legnagyobb sikerrel. Sífutás egyé­niben 3. lett, síösszetettben pe­dig a 2. helyet szerezte meg. Lesiklásban 6. lett. Szánkóban Rohoska Gyula (Baglyasalja) az 5. helyen végzett. A leány sí­váltó (Rákóczi. Fancsik, Boné) az 5. helyet csípte el. A fiú sí­futók közül Hradecz az 5. lett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom