Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-18 / 41. szám

■AZ M$Z M P NÓGRÁD M EGYE I B » Z O T T S ÁG Á ÉS; A ME GYEI TANÁC S. L APJ Á VILÁG proletariat, egyesüljetek! XXIV. ÉVF., 41. SZÁM ARA: 1 FORINT 1968. FEBRUÁR 18., VASÁRNAP Szövetkezet a bányaváros peremén rs oldal) Ha eljátszották a bizalmat... <S. oldali Új rovatunk.- RADAR (11. oldal) ALKU ÉS PIAC A lakosság kulturált kiszol­gálása, áruellátása általában szabott áron történik. Bár 19G8 januárjától sok cikk ha­tósági árát kötetlenebb árfor­mák váltották fel, alkudni az­ért ma sem lehet az állami és szövetkezeti üzletekben. így a fogyasztó viszonylag gyorsan végez a vásárlással. A világ­szerte rohamosan terjedő ön- kiszolgáló rendszer például el­képzelhetetlen volna alkudo­zás közepette. Bizalmat, biz­tonságot is teremt az áru fö­lött elhelyezett, s mindenki számára egyformán érvényes ár. Azonban átvitt értelemben alku a fogyasztói vélemény­nyilvánítás is, és mint ilyen, fontos formálója, alakítója a kereskedelmi és termelőmun­kának. Előfordulhat, hogy egy adott áru más áron kapható a szakboltban, mint az áru­házban. Ha az ár-alkura nincs is mód, határozott fogyasztói véleménynyilvánítás ez eset­ben az olcsóbb vásárlási for­rás választása. A bővülő áru- választék lehetőséget nyújt majd a fogyasztónak az egy­mást helyettesíthető cikkek, a különböző minőségek és árak mérlegelésére, és az előnyös vá­lasztásra. A fogyasztó azzal is ítéletet mond, hogy az árut korszerűsége, minősége, ár­színvonala szerint rangsorolja. Például napjainkban is megfi­gyelhetjük, hogy a háztartási gépek, villamosberendezések árváltozása bizonyos igények kielégítését előbbre hozta, má­sokét elhalasztotta, aszerint, hogy az árak lefelé, vagy föl­felé változtak. A fogyasztó véleményét sem a kereskedelmi, sem a terme­lő vállalat nem hagyhatja fi­gyelmen kívül, hiszen ez köz­vetlenül befolyásolja, növeli vagy csökkenti a nyereséget. Az a kereskedelmi vállalat például, amely ugyanazt a terméket esetleg drágábban kénytelen árusítani, olcsóbb beszerzési lehetőség után néz, ha nem akarja, hogy sorra el­pártoljanak vevői. így például ugyanaz a termék olcsóbban kerülhet a kirakatba, ha nem a nagykereskedelemtől, ha­nem közvetlenül a termelőtől szerzik be. Az egymással ver­sengő termelő vállalatok közül az olcsóbb, a korszerűbb, a jobb minőségű terméket vásá­rolja meg a kereskedelem, ha nagy forgalmat akar lebo­nyolítani. Az a termelő válla­lat, amelyik korszerűtlenül, drágán termel, s cikkeire nem tartanak igényt, ha nem akar nehéz helyzetbe kerülni, ár­engedményekre, a termelés fejlesztésére, a meglevő gyárt­mányok korszerűsítésére kény­szerül. Vagyis: a fogyasztók jelzé­sei, a vásárlók állásfoglalásai alapján az alku lényegében véve közvetlenül a kereske­delem és az ipar között zajlik, tehát a fogyasztók „megbízá­sából” a kereskedelem egyez­kedik az iparral. Az ár-alku- ban a lakosság érdekeit kény­telen képviselni a kereskede­lem, ha helyt akar állni a versenyben. S ahogy az ela­dók piaca egyre inkább a ve­vők piacává alakul át, úgy növekszik az alku szerepe is. A nagyon kelendő divatcik­kek, korszerű és kiváló minő­ségű termékek ára átmeneti­leg magasan indul, s ezzel a termelő vállalatok érdekeltté válnak a gyártás növelésében, a kínálat fokozásában, ami végül is nemcsak a zavartalan áruellátásához, hanem a fo­gyasztói árak mérsékléséhez is vezet. A nem kapós cikkek viszont csak eleve árcsökken­téssel, a minőség javításával, korszerűsítéssel, s más egyéb vásárlói előnyök biztosításával értékesíthetők. Az alku és a piac összetar­tozó fogalmak. Mindig csak az adott piaci helyzet, a kí­nálat és a kereslet, a kielégí­tésre váró szükségletek alapos mérlegelése alapján lehet ar­ra az ismétlődő kérdésre vá­laszolni : megéri-e az árát. Ami ma olcsó, az lehet, hogy hol­nap drága, és fordítva. A ter­mék ára soha nem vizsgálható önmagában, hanem csak má­sikhoz viszonyítva. Minden termék elhelyezkedik valahol a minőség, a korszerűség ha­zai vagy nemzetközi skáláján, ehhez általában igazodik az ár is. Az árak alakulását a válla-' latok közötti forgalomban még két lényeges körülmény befo­lyásolhatja: a rendelt mennyi­ség és a szállítási határidő. Az eladó, a termelő nagyobb darabszám értékesítésével ked­vezményeket biztosít a vásár­lónak, a gyors és soron kívüli szállításokért felárat számít­hat fel. Mindez félreérthetet­lenül bizonyítja, hogy az árak alakulása sokféle körülmény mérlegelésétől függ, és — ke­vés kivételtől eltekintve —, nem állaníthatók meg köz­pontilag. Különösen a terme­lő vállalatok egymás közötti forgalmában alkalmazzák ez­ért széles körben az úsvneve- zett megállapodásos árakat. Mindez a vállalati gazdálko­dás lényegi részévé tette a kereskedést, az alkut. Szakíta­ni kell tehát azzal a szemlé­lettel, amely rangon aluli szakmának tekinti a kereske­dést és a szocialista módszerek­kel összeférhetetlennek, restell­ni való mozzanatnak az alkut. A szemléletbeli változásnál is nagyobb feladat az új helyzet megértése és a szükséges mód­szerek elsajátítása. A piaci információ, sokrétű műszaki és gazdasági ismeretek szüksége­sek ahhoz, hogy a vállalat az ár-alakulásban rejlő lehetősé­geket hasznosíthassa. Minden vállalat érdeke, hogy alaposan mérlegelje és kiválassza á be­szerzés, az értékesítés számá­ra legelőnyösebb formáit. Kovács József Hat és fél millió forint utakra A salgótarjáni járásban az idén 6,5 millió forintot fordí­tanak utak építésére, korsze­rűsítésére. Etesen mintegy másfél kilométeres útszakaszt újítanak fel, amelyre körülbe­lül 200 ezer forintot költenek. A legnagyobb arányú útépítés Kazáron, a bányatelepen fo­lyik. A régi út elhanyagolt, járhatatlan volt. Üjból vízte­leníteni kell és alapozni. A munkát már az elmúlt évben megkezdték, az idén pedig kétmiilió-háromszázezer forint értékben folytatják és előre­láthatólag be is fejezik. Kisterenyén egymilliót for­dítanak a gimnázium környé­kének teljes rendezésére. Üj utat, vízlevezetőket készítenek és parkosítanak. Nagybótony- ban a vasúti átjáró és a pa­tak közötti lakótelepen építe­nek új utat mintegy 700 ezer forint értékben. További fejlődés előtt Szécsény Az idéú 18 millió forint fejlesztésre Ülést tartott az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Tegnap délelőtt salgótar­jáni székházában Szoó Bé­la, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága. Jedlicska Gyula, a megyei pártbizott­ság első titkára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1968. február 3—10-i ülésé­ről tartott tájékoztatót. Fokozatosan, az anyagi erőkhöz mérten, megvalósul a szécsényiek régi kívánsága: erőteljesen fejlődik a község. Már régebben is tettek ezért lépéseket. Többek között, a víz­vezeték-hálózat kiépítésével, az utcák, terek és a közvilá­gítás korszerűsítésével és kü­lönböző építkezésekkel. A kö­zelmúltban ’ azonban meg­gyorsult a járási székhely épí­tése. Emeletes lakóházakat, új könyvtárat, pénzintézetet épí­tettek. Bővítették és korsze rűsítették az üzlethálózatot. Az idén folytatják1 az épít­kezést. A községi tanács fenn­tartásra és fejlesztésre csak­nem 18 millió forinttal ren­delkezik. Még az elmúlt év­ben megkezdték egy ikerház építését, amit az idén fejez­nek be Ugyanakkor huszon­egy lakás építését is megkez­dik. Erre a célra 2,5 millió forinttal rendelkeznek. Ebben az évben nagyobb mértéket ölt az új gimnázium építése is. Bizonyítja ezt, hogy több mint négymillió forintot for­dítanak rá. Ezzel van össze­függésben az a pénz is, ame­lyet az építkezés környékén lévő régi lakóházak megvá­sárlására, majd lebontására fordítanak. Az összeg is csak­nem 250 ezer forint. A másik nagy munka a szennyvízcsatorna elkészítése. Ez úgyszólván feltétele a to­vábbi fejlődésnek. Erre a cél­ra csak az idén több mint négymillió forintot költenek. Tovább fejlesztik az ivóvíz­hálózatot. amelyet most már az új településekre vezetnek be. Folytatják az utcák korsze­rűsítését. A Bem apó utat víztelenítik. Kialakítják az új piacteret. Ezekre is 300 ezer forintot fordítanak. A községi tanács az építke­zésekre az előkészületeket már megtette. Megkötötte a szerződést a kivitelező válla­latokkal. A szükséges anyagot is beszerezték Tárgyaltak a lakossággal a társadalmi mun­káról és jelentős felajánlások születtek. Az idén Szécsény fejlesztésében ismét nagyot lépnek előre. í tanácsi heljiiparban Megjutalmazták a munkavédelmi verseny legjobbjait A megyei tanács ipari osz­tálya, a HVDSZ megyei bi­zottságai, al egyetértésben 1967-ben munkavédelmi ver­senyt hirdetett, amelynek ér­tékelését szombaton tartották Salgótarjánban, a szakszerve­zeti székház tanácskozó ter­mében, a vállalati munkavé­delmi „Ki, mit tud” első he­lyezettjeinek megyei vetélke­dőjével egybekötve. Az értékelés szerint a bale­setek csökkentésében és a ki­esett munkanapok számának mérséklésében a legjobb ered­ményt a Nógrád megyei Bú­tor- és Faipari Vállalat érte el. Ezért került az első hely­re. A második helyet a Nóg­rád megyei Sütőipari Vállalat biztosította magának. Harma­dik a Nógrád megyei Fémipa­ri Vállalat, negyedik pedig a Nógrád megyei Szesz- és Szik- vízipari Vállalat. A nyertes vállalatok éltemé-» rő oklevelet kaptak, az igaz­gatók: Szedlúk Sándor, Roz- gonyi Aladár, Szabó József, Melicher József és a főmér­nökök: Vass Miklós, Kovács Ernő, valamint Bállá István főtechnológus pedig pénzjuta­lomban részesültek. Tárgyju­talmat vettek át a győztes vállalatok biztonsági megbí­zottjai és szakszervezeti mun­kavédelmi felügyelői: Kalcsó Gyula, Petri László, Bojtos István, Fodor János, Fehér Tibor, Medve Gyula, Bacsa Árpád és Édes Kornél. A megyei döntőn résztve­vő „Ki, mit tud” munkavé­delmi vetélkedő első helye­zettje, kívánságának megfe­lelően kéthetes SZOT-beuta- lót kap az ország bármely üdülőjébe. A többi résztvevő elért helyezésének megfelelő­en kisebb-nagyobb tárgyjutal­mat visz haza. Az értékelést vita követte, amelyben a felszólalók elmon­dották problémáikat, javasla­taikat a jövőt illetően. A kér­désekre Takács Gyula, a me­gyei tanács ipari osztályának munkatársa válaszolt. A ta­nácskozáson a Nógrád megyei Vegyesipari és Javító Vállalat egyik képviselője versenyre hívta a tanácsi vállalatokat ebben az esztendőben is a balesetek és az amiatt kiesett munkanapok számának csök­kentésére. \ tavalyinál huszonhárom millióval több A Salgótarjáni Kohászati Üzemek kereskedelmi és ter­melési főnöksége megvizsgál­ta : mennyi importanyagot tudnak megtakarítani ebben az esztendőben, ha növelik azon termékek mennyiségét, amelyeket eddig külföldről importáltak. Csupán két gyártmányuk­nál: a horganyzott és a C02 védőgázas hegesztőhuzal ter­melésének emelésénél. 1968- ban 63 millió forintot taka­ríthatnak meg. Ez 23 millió­val több mint amennyit az el­múlt esztendőben elértek. Ezért a horganyzott huzalból 5000, a C02 hegesztő huzalból pedig 700 tonnával gyártanak többet, mint az elmúlt esz­tendőben. Üj folyóirattartót kapott a megyei könyvtár olvasóterme. Áz olvasók most már kedvükre válogathatnak a minteg-y 250 újság és folyóirat között, amelyből 41 külföldi államokból érkezik. A könyvtár évente 40 ezer forintot költ újsá­gok és folyóiratok beszerzésére. A tartó elkészítésében a gépipari technikum diákjai Is segítettek (Koppány György felvétele.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom