Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-11 / 8. szám
4 LT) 19(58. január 11.. esöbVtök Nem baleset! Cibilka Sándor tiribesi vájár reumatikus bántalmakkal került nemrég a kórház fizikoterápiás osztályára. Az új SOLUX-napfény berendezés jótékony eszköznek bizonyul ge’ü'vnanaszai kezelésére A reumatikus betegek másik gyógymódja a hidroterápia. A gyógymedencében Miller Katalin gyógytornász foglalkoztatja a szükségletnek megfelelően betegeit A kezelés fontos fázisa az iszappakolás. A gyógyiszapot Hévízről kapja a kórház, s itt újból felmelegítve alkalmazza betegein Zagyi József gyógy masszőr (Koppány György képriportja) Példázat a hivatásról A vásárlók erarkeben Verseny a pult mosott Ki lesz a „Szakma ltjú Mestere?” — Szavaz a közönség — És ezek a bácsik a legjobbak a világon, és te is ilyen bácsi leszel! — Tudom — mondta durcásan Jancsika, az esti mese szokásos utolsó szavaira, melyek- kael anyukája kívánt neki szép álmokat. Mert Nagy Jancsika tudatosan készült a pályára. Illetve akkor még a szülők ké- szítgették. Csak olyan játékokat, és később olyan ifjúsági regényeket kapott, amelyek valamiképpen kapcsolatban álltak a majdani nagy céllal. A suU- ban már előadásokat tartott a témáról, társai nagy ámulásá- ra, szülei nagy örömére. Otthon a kedves szülők hetente két alkalommal összejövetelt rendeztek, amelyen élő példaképül a Pálya helyi nagyjai jelenlek meg. — Látod, fiacskám, az Ilyen emberekre szüksége van az államnak — mondogatták Ilyenkor a szülők. A giml elvégzése után nagyon szép önéletrajzot Irt az egyetemi felvételi kérőlap mellé. 1 És igazat. „Túlzás nélkül állíthatom, hogy születésem pillanatától kezdve tudatosan készülök a Pályára. Elérkezettnek látom az időt. hogy elfoglaltam helyemet azokban a padokban, ahol kiegészíthetem. bövfthetem tudásomat. melyet egyetlen szent cél érdekébe, embertársaim szolgálatába kívánok állítani” stb., stb. A diploma átvételét otthon ünnepelte a család. * Mindig mondtam neked, fiacskám. hogy szüksége van rád az államnak! — Tudom, — mondta unottan János, miközben gyors pillantást vetett arany karóráidra. Ugyanis küldöttséget várt. A küldöttség meg is érkezett és a faluba Invitálta, Régóta szükségük lenne ilyen emberre, jöjjön el, nézzen körül. Körülnézett. Három szoba, hall, összkomfort, erkély, veranda. *“ Az egész falu itt volt az építkezésnél! Mindenki segített! Nagyon vártuk már! János bólintott. es Tetszik? — Szép. De van néhány kívánságom. A garázst fűthetővé kellene tenni... A kertbe egy kis szökőkút sem ártana. Néhány hét múltán minden olyanná vált, ahogyan János őhajtotta,-s Tetszik? — Szép. Ha most az egészet be lehetne vinni a városba .., Nem lehetett. — Pedig az államnak szüksége van rám! Hát már ennyit sem várhatok önzetlenségemért, amivel az emberiséget szolgálom? — csodálkozott János, és visszament a mamához. Azóta eggyel kevesebben szolgálják az emberiséget. , Priska Tibor A vásárlók körében minden bizonnyal érdeklődést és elismerést kiváltó versenyt kezdeményezett a KISZ Nógrád megyei Bizottsága. A bizottság úgy döntött, hogy a termelésben már jól bevált szakmai versenyt —, a „Szakma Ifjú Mestere” elnevezésű vetélkedőt meghonosítja az állami kereskedelemben is. A KISZ-bizottság, a KPVDS.Z megyei bizottságával, az iparcikk kiskereskedelmi vállalattal. az élelmiszer kiskereskedelmi vállalattal, a Centrum Áruház, valamint a Csemege Vállalat salgótarjáni üzletével közösen, február 15 és március 31 között megrendezi a fiatal eladók szakmai versenyét. — Kik nevezhetnek be a „Szakma Ifjú Mestere” versenybe? — kérdeztük a KISZ Nógrád megyei Bizottságán, ahol elmondták, hogy Salgótarjánban és a járásban, továbbá Balassagyarmaton mintegy száz — a verseny feltételeinek korban, szakképesítésben megfelelő fiatal kereskedő részvételére lehet számítani. A feltételek között szerepel többek között a harmincon aluli kor, a szakmunkásképesítés, a jelenleg is folytatott szakmai gyakorlat és a vállalat javaslata. — A verseny tulajdonképpen két részből áll. ennek során szakmai és elméleti tudásukat bizonyíthatlak a fiatalok — szólt a KlSZ-bizott- ság tájékoztatója. — A gyakorlati verseny az árueladásra való előkészítéséből, átvételéből, belső vagy külső kirakatrendezésből és természetesen az — eladásból áll. Az elméleti részben írásbeli feladatot dolgoznak ki a fiatalok. A szakmai verseny legérdekesebb vonatkozása, hogy valóban a legszélesebb nyilvánosság előtt — a közönség bevonásával, a vásárlók részvételével zajlik. A nyilvánosság azt jelenti, hogy a vásárlók — megfelelően kialakított módszer segítségével — szavazataikkal bizonyíthatják az őket kiszolgáló fiatalok szakmai, elméleti tudását. így tehát ..osztályozható” lesz a kiszolgálás az előzékenység, az udvariasság, a hasznos tanácsadás, a rátermettség és gyorsaság, vagyis mindaz, ami együttesen a jó kereskedőt jelenti. Az elmondottakból következik az állami kereskedelemben rövidesen kezdődő szakmai-ifjúsági verseny tulajdonképpeni célja is — mondották a KISZ-bizottságon. — A cél a vásárlók érdekeinek fokozottabb figyelembevétele, a kereskedelemben dolgozó fiatalok szakmai fejlődése. A fiatalok érdeke is, hogv megfelelően továbbképezzék magukat, megismerjék az új árukat, azok tulajdonságait, s hegy a vásárlóknak hasznos tanácsot tudjanak adni Mindez várhatóan eredményesen segíti majd a kereskedelem kultúráltságának fejlesztését. A „Szakma Ifjú Mestere” verseny gyakorlati része a kereskedelemben február 15-én kezdődik, és március 23-ig tart. Az elméleti vetélkedőt március 24-én rendezik Salgótarjánban az SZMT-szék- házban. A versenyben résztvevő fiatalok színes kirakatterveket Is készítenek, a terveket március 10-ig kell eljuttatni a KISZ megyei bizottságához. A szakmai zsűri értékelése után osztják ki a „Szakma Ifjú Mestere” arany-, ezüst- és bronzfokozatát, valamint az ezekkel járó értékes jutalmakat Parodizáló humorral „Galamb nekirepült a falnak, de a következő pillanatban már úgy vágta szájon a vitorlamestert, hogy ez meglepetésében lenyelt egy negyed font bagót, ami a szájában volt, és percekig csuklóit utána.” Odáig gilt hogy Galamb repül, s még talán azzal is kibékülne az ember, hogy a vitorlamestert szájon kapja. A meghökkenés akkor kezdődik, amikor az előbb még röpködő és verekedő Galamb előveszi a szájharmonikát, s fülbemászó slágerrel szórakoztatja a hírhedtnek ismert matrózkocsma, korántsem galamblelkű közönségét Ki ez a Galamb, s egyáltalán: hogyan merészel valaki — mégha költött személy is — betolakodni az ember gondolatvilágába, megfogni a figyelmét, s lélegzetvételnyi időt is alig engedve olvastatni magát? Tulajdonképpen IJárrincourt hívják, francia és életúnt, aki1 szilárdan elhatározta: meghal, hogy öreg édesanyja és húga megkapják a tetemes biztosítási díjat. Ezért áll több-kevesebb viszontagság után a légióba, s ezért találkozhatunk rokonszenves egyéniségével Rejtő Jenő (P. Howard) Az előretolt helyőrség című kalandos, mulatságos regényében. Rejtőt nem szükséges bemutatni. Sokan emlékeznek bizonyára arra a vitára, ami körülötte, személyéről és könyveiről zajlott. Ponyva, nem ponyva, paródia vagy valami más? Máig sem döntötték el. Ettől függetlenül valóságos reneszánszát éli minden könyve. A pillanatnyilag szóban forgó, Az előretolt helyőrség könyvalakban még ismeretlen, főként a fiatalabb olvasók előtt. Nem idegen azonban Piszkos Fred, a kapitány, Senki Alfonz, Tuskó Hopkins, Rozsdás és cimboráik, akiknek Galamb, ez a rokonszenves fiatalember méltó társuk. Sok minden történik Galambbal. Véletlenül belecsöppen egy kémhistóriába, s akaratlanul Is főszereplője lesz egy rejtélyes átjáró kutatásának. Ami azt illeti: minden sikerül neki, csupán az elpusztulás nem. Ezen mindaddig kesereg, amíg meg nem ismerkedik az igazi nagy szerelemmel, aki arabnak álcázva követi a sivatagban botladozó eszkortot, s ha kell pálinkával locsolkodik, ha meg úgy hozza a sor, csaposfiúként kémleli ki az igazi kémek szándékait. Izzadságos, keserves a szaharai út, de mindent el lehet viselni, ha egy regényalakot Rejtő visz végig valahol, mert mindenütt ott van a parodizáló humor, s az olvasó időnként azon gondolkodik: illetlenség-e hangosan nevetni olvasás közben. Később nem is gondolkozik, hanem nevet, és szíve szerint szurkol Galambnak. Olvasóinknak lehetőséget szeretnénk nyújtani Rejtő Jenő Az előretolt helyőrség című regényének megismeréséhez. Ezért vasárnaptól hetvenegy folytatásban közreadjuk Galamb és társai kalandos, szórakoztató históriáját. Kosépen piros rózsák Ez az év így kezdődött 12 kistérenyei úttörő számára: az általános iskola tanáraival, Klucsik Györgyi úttörőcsapat- vezetővel, Mátraházi Ferenccel, a járási úttörőtitkárral, és Fenyvesi József iskolaigazgatóval január 6-át és 7-ét Szlovákiában töltötték. Fenyvesi József igazgató először a szlovákiai fenyveseket emlegeti. — Vasárnap az ottani pajtásokkal, s a község vezetőivel kimentünk a ragyolci temetőbe, ahol megkoszorúztuk a partizánok sírját. Futó Ernő, a ragyolci iskola igazgatója, Bandúr Árpád barátja ismertette Bandúr Árpád életét és a partizánharcokat. Nincs távol innen Abroncsos-puszta, ahol Bandúr Árpád elesett, mondotta. Valóban, a községtől nincsenek messze a fenyők, koszorúnkat is fenyőből, mohából készítettük, közepén piros rózsákkal. Én is tartottam kis megemlékező beszédet. Utána Czirják Irén, a mi iskolánk úttörője és Fridmann Erzsi szlovákiai pajtás elhelyezte a két csapat koszorúját Bandúr Árpád sírján. A kisterenyei pajtásokat egyébként ragyolci társaik látták rendkívül szívélyesen vendégül. A két iskola ugyanis immár két éve kapcsolatban áll egymással, testvériskolák. A ragyolci pajtások múlt év májusában töltöttek néhány napot Kisterenyén, a mostani szlovákiai látogatás ennek viszonzása volt. Vidám élményekben sem volt hiány e két röpke nap alatt Ragyolcon. A szlovák pajtások már az országhatárnál várták kisterenyei vendégeiket, akik bányászlámpát vittek jelképes ajándékul, sárgarézből. (Amennyi „konkrét” ajándékot ők kaptak viszonzásul, azt nem lehet elmondani. Egy rövid vásárló- kőrúton szinte a fél Ragyol- cot megvásárolták volna magyar társaiknak. Ügy látszott, mintha ez alkalomra a zsebpénz sem lett volna korlátozott.) Emlékezetes volt a közös kultúrműsor is, amelyen az ottani kilencedik osztályosok közül is többen részt vettek. A kilencedikesek kamarakórusa szlovák dalokat énekelt, zongora-, harmonikaszólók hangoztak el. A kisterenyeiek közül Ragyolcon a nyolcadikos Czirják Irénnek volt sikere, „furulyaművészként” ünnepelték. Fenyvesi József elmondja, találkoztak a füleki zeneiskola igazgatójával is, aki közölte, szívesen felvennék a kapcsolatot valamelyik közeli, nógrádi zeneiskolával, esetleg a későbbiekben közös hangversenyeket adhatnának Szlovákiában, illetve Nógrádban. Ha erre mód lenne, Füleken nagyon örülnének e kapcsolatnak, s mint mondják, szakmailag is gyümölcsözőnek tartanák. Magyar Kornélia volt a szlovák, Koroncz Éva a magyar tolmács. A pajtások azt mondják, a barátságukhoz nem volt szükség tolmácsra. (th) A Bábszínház Nógrádban A budapesti Állami Bábszínház elkészítette UKio színházi évadja első felére szoló, június 3-ig tartó előadás tervét. Ennek alapján a megyénkben levő iskolák és művelődési otthonok igazgatóit is értesítik, hogy az előadások szervezett fogadását beütemezhessék a tanulmányi rendbe, és a színházlátogatási progra liba. Ezáltal elkerülik a helyi ifjúsági rendezvényekkel való ütközést is. A színház ez évben szintén színvonalas előadásokkal segíti majd elő a pedagógiai munkát (különösen az esztétikai nevelést), a jó színházlátogató közönség kialakítását. Nógrád megyében február 20-tól 24-lg a Misi Mókust Szécsényben sSagy- lócon, Salgótarjánban. Ka- rancsságon, Ludányhalásziban, Balassagyarmaton, G algagután, Bercelen, Mohorán Szü- gyön és Érsekvadkerten, február 27-től március 2-ig a Hófehérkét Bujákon, Mátra- szőllősön, Nagybátonyban, Kisterenyén, Taron, Karancs- lapujtőn, Litkén, Nógrádsza- ! kálón és Endrefalván mutat- : ják be. I
