Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-18 / 14. szám
19*?P. Január tn. c^frf.övtnk fc? rs o ff s Zsebbevágó kérdés Január első napjaiban, még a nagy hideg ellenére is rendkívüli érdeklődéssel mentünk kirakatokat nézegetni. Persze, nemcsak az új év modelljei, hanem elsősorban az új arak érdekeltek bennünket, az új árrendszer premierjére voltunk kíváncsiak. Ameddig csak „elvi síkon” vetődött fel a probléma, sokunknak kevesebb izgalmat okozott mint most, a megvalósulás stádiumában. Az új gazdasági mechanizmus hatása már valamennyiünk számára zsebbevágó kérdés. Január elseje óta pénztárcánkba nyúlva kell véleményt mondanunk, tudomásul véve, hogy az árak egy része szabadon alakulhat mi több, egy és ugyanazon minőségű árufajtának az ára különböző üzletekben különböző lehet: más termékek árai bizonyos határig emelkedhetnek, illetve egy bizonyos határig csökkenhetnek; megint mások fix-árasok. Az új árak premierje — a fogyasztók hangulatának tükrében — kedvezőnek bizonyult. Az emberek nyugalommal és bizalomteljesen fogadták az árintézkedéseket. S ez a bizalomteljes, nyugodt hangulat mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy az 1967. évi áruellátás stabil volt, és az új év első heteiben is gazdag árukészlettel, bő választékkal találkozott a vásárló az üzletekben. Az új árakról mindenkinek saját magának kellett meggyőződnie, hiszen a sajtó nem vállalkozhatott arra, hogy a százezernyi fogyasztói cikkféleség megváltozott áráról hírt adjon. Voltaképpen ezt nemcsak most, hanem a jövőben sem teheti meg. A bizonyíték legjobb fokmérői mindig a számok. Idézzünk néhányat belőlük. Január első tíz napjában az élelmiszercikkek forgalma 20—25 százalékkal, a vendéglátóipari fogyasztás 8—10 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. (A vegyes cikkek iránt kissé lanyhább volt az érdeklődés). Az élelmiszeripari termékek növekvő fogyasztását mutatják — az említett időszakban — a következők: a tej iránti kereslet 22 százalékkal, a vajé 29 százalékkal, a sajté 75—80 százalékkal növekedett, ami népélelmezési szempontból is nagyjelentőségű. A baromfiforgalom Budapesten — az elmúlt év azonos időszakához hasonlítva — 50 százalékkal nőtt. A burgonya, a gyümölcs és a zöldségellátás megfelelő, míg egyes termékekből — így káposztából, gyökérből és hagymából — a kínálat közepes. A kereskedelmi vállalatok a lakosság igényeinek kielégítésére megfelelő készletekkel rendelkeznek, és ezeket az igényeket némileg emelkedő mértékben, javuló választékban ki is tudják elégíteni. S ha már a kereskedelmi vállalatoknál tartunk,- álljunk meg egy szóra. Január első napjaiban tapasztalhattuk, hogy egyes üzletek zárva voltak, de néhány nap múltán kinyitottak. Nos, ezekben az üzletekben rendkívüli figyelmet igénylő munka folyt, nem egy helyen szilveszterkor és újév napján is. Közel 50 ezer üzletben nemcsak leltároztak, hanem 220—240 ezer árucikket újra kalkuláltak és áraztak, ami a kiskereskedelmi forgalom értékében számított mennyiségének mintegy felére, a termékek 70—80 százalékára terjedt ki. Az új árrendszer első tíz napja még nem alkalmas tanulságok levonására — talán még az első hónapok sem. A kereskedelem most ízleli az új árpolitika adta lehetőségeket. A vállalatok is most alakítják ki üzletpolitikájukat. Nyilvánvaló, hogy az árintézkedések kedvező hatásait hamarabb tapasztaltuk, mint a kedvezőtlenebbeket, amelyek hosszabb távon jelentkeznek, hiszen vajat gyakrabban vásárolunk, mint centrifugát. Az állami kereskedelem türelmet és megértést kért, hiszen megfelelő raktárkészlete van, s így nem lesz probléma a továbbiakban sem az áruellátással. Az új gazdaság- irányítási rendszerben a kereskedelemnek — még szerényebb haszonnal is — a nagyobb forgalom az érdeke, mert ez biztosítja a nagyobb és rendszeresebb nyereséget, s így szolgálja a fogyasztók érdekeit is. (— s — a) lehet-e idegen aggyal élni? Napjainkban a flziológusok és a sebészek egyre többet foglalkoznak a gondolattal, hogy mikor tudják megvalósítani az agyátültetést. A kísérletek során megállapították, hogy az emlékezet központja áz agyvelö honi löki részében van. Műtéttel tehát könnyű hozzáférni. Elméletileg ebből az következik, hogy az idős embernek új „emlékező szubsztanciát” lehet adni, ami biztosítja számára az új ismeretek befogadásának lehetőségét. Ezzel kapcsolatban felvetődik egy fontos kérdés: hon-, nan vegyenek az orvosok agysejteket, hacsak nem ölnek meg ezért egy élő embert? Már régóta ismeretes, hogy úgynevezett tápoldatban bizonyos anyagok hozzáadásával eleven szöveteket lehet nevelni. Ráadásul ennél az eljárásnál a sejtek megőrzik sajátosságaikat. Remélni lehet, hogy a közeljövőben tápoldatban sikerül agyvelő- anyagot is nevelni, s ezt azután idegen agyba átültetni. Az utóbbi időben azonban teljesen új gondolatok is felvetődtek. Tudjuk, hogy az agy- és idegsejtek az embriónál csak az ötödik hónapban alakulnak ki véglegesen. Az ötödik hónapig még képesek osztódni. Ez annyit jelent, hogy növelni tudjuk e sejtek számát, ha az embrió ötödik hónapos kora előtt serkenteni tudjuk osztódásukat. Ez bizonyos hormonok segítségével már ma is lehetséges. Az állatkísérleteknél így határozott eredményt értek el: sikerült megkétszerezni az idegsejtek számát. „Em'ékezési pira a“ Ribaminolnak nevezte el egy Los Angeles-i vegyi kutató intézet vezetője az általa készített „Emlékezési pirulát”, amely állítólag 50—100 százalékkal emeli a kísérleti állatok emlékezési kapacitását. A preparátumot most embereken is kipróbálják. M. A. Félidőben a partokfatds Nem (érnek ki a kénjei lémák elöl Megyénkben mintegy ötvenezren gyarapítják politikai műveltségüket. Ez nagyobb számú pártonkívülit is magában foglal. Az impozáns számadat azonban sokkal több, mint statisztikai adalék. Kifejezője annak a bizalomnak, amely a párt politikáját övezi. A felszabadult. nyílt légkör elméleti érdeklődéssel párosul. A pártoktatás tematikájában és színvonalában is sokat fejlődött az elmúlt évek során, Jobban igazodott az élet követelményeihez. Megyénkben a legmagasabb szintű politikai képzést nyújtó esti egyetemen is az a cél, hogy az elvontalak tűnő ismeretek szoros kapcsolatba kerüljenek korunk, napjaink megoldásra váró problémáival. Az egyetemen kívül tizenháromféle szemináriumon, tanfolyamon foglalkoznak a hallgatók érdeklődési körüknek megfelelő témákkal, az ideológia, a politika, a gazdaságpolitika aktuális tárgykörében. Ezáltal megvalósul a Politikai Bizottság azon határozata, amelynek célja a pártoktatás eredményességének, színvonalának növelése. A tisztelet hangján kell azokról szólni, akik a pihenésre, a családra szánt idejüket megkurtítják. Elismerés ezért az áldozatért. De másról is szó van. Akik tanulnak, azok elsősorban nem is az áldozatra gondolnak, hanem hogy gyarapodó tudással, biztosabban tudjanak helytállni a mindennapi munkában, értöbb szemmel lássák az élet jelenségeit. Most a félév határán szükségesnek látszik néhány tapasztalat summázása. A tizennégyféle oktatási formán helyesen valósul meg az a differenciáltság, amely figyelembe veszi a hallgatóság ismereteit, helyüket, munkájukat a társadalomban. A közgazdasági alapismeretek tanfolyamán olyan alapképzettséggel nem rendelkezők tanulnak, akik a gazdasági kérdések iránt érdeklődnek. A témák címei is mutatják a tematika időszerűségét: a szocializmus építésének két szakasza: Gazdasági törvények, Gazdasági mechanizmus. A vállalati gazdálkodás kérdései. A gazdaságpolitikai tanfolyamok ipari és mezőgazdasági tagozatán aktuális gazdasági kérdésekkel foglalkoznak1 a hallgatók. Több oktatási formán már olyanok tanulnak, akik rendelkeznek politikai alapképzettséggel, elméleti, ideológiai ismeretekkel. A szocializmus építésének kérdéseivel 130 tanfolyamon foglalkoznak, főként alapszervezeti, párt- és tömegszervezeti vezetők. Űj színfoltja a p á rt ok tat ásnak a magyar párttörténet tanfolyama. Hetvenen ismerkednek ezzel a témával, s jövőre a kiképzett propagandisták ugyanezt tanítani is fogják. A marxizmus—leninizmus esti középfokú iskoláin 815-en ismerkednek a marxizmus— leninizmus alapjaival. A középiskola részben biztosítja az esti egyetem hallgatóinak utánpótlását is. A szervezett oktatáson kívül gyakoriak az előadássorozatok, az elméleti konferenciák, ahol a vezető káderek ismerkednek a belpolitikai és a nemzetközi élet legfontosabb elvi és aktuális kérdéseivel. összesen 952 propagandista tanít a különféle szemináriumokon. tanfolyamokon. A 26 esti egyetemi tanár kivételével társadalmi munkában látják el feladataikat. Az idén a 952-ből 207 új propagandista lépett a politikai oktatás, nevelés szolgálatába. Ez egészséges felfrissülést jelentett. A propagandisták nagy többsége évek óta végzi ezt a pártmunkát becsülettel és nagy odaadással. Jó képet mutat az iskolai képzettségük, általános műveltségük színvonala. Egyetemet, főiskolát végzett a propagandisták 35,4 százaléka. Pártiskolai képzettséggel több mint a fele rendelkezik. 'Faluról falura Elesett emberek Az ember társas lény. Az emberi élet alapformája: a család, vagyis két ember kapcsolata. A sok család alkotja a társadalmat, amelyben az egyes embernek is helyei kell találnia. Ügy tűnik azonban, élnek sokan, akiket a sors a magányosság, a táre- talanság pályájára sodort. De vajon magányosak-e? Rési néni Mátramindszenten az egyik domboldali soron áll egy szép kétablakos ház. Itt éi Rézj néni, özvegy Miklós Sándomé. Kilencvenkét év szállt el fölötte. A faluban mindenki ismeri, tiszteli. Hosszú ideig segítette világra a falu újszülötteit. Bábos- kodott, amíg a falusiak is rá nem szoktak a kórházra. A beszéd már nehezére esik, de tisztábban ejti a szavakat, mint a vele együtt élő Zsávkovszld Mária. Réz! néni. férje húsz évvel ezelőtti halála után — mivel a faluban senkije sem volt — eltartási szerződést kötött az akkoriban még tanítóskodó Zsávkovszki Máriával. A tanítónő hétszáz forint nyugdíjat kap, Rézi néni semmit.. A hideg konyhában némán ül a két nő. Az ajtónyitásra Rézi néni felélénkül. Arcának ránctengerét fekete kendő tartja össze. A szeme azonban megőrizne az egykori virgonc- ságot. — Nem jön ide senki — válaszol a kérdésre. Hozzáteszi még. — Minek? Kérdezzük a hetven felé járó tanítónőt is, de ő valahová messzire tekint — Mit szeretne leginkább, Rézi néni? — kérdezem. A ráncok hullámzanak az arcán — mosolyog. — Egy kis kóstoló jól esne... — Disznótoros? — kérdem. 1 Bólint rá. Értik a feladataikat, lelkesen tolmácsolják a politikai ismereteket. Most űj feladatok előtt állnak a propagandisták. Előtérbe kerül a didaktikai, a módszertani képzésük. Ilyen ismereteket főként az esti egyetemen szereznek. A tervek szerint retorikát tanulnak. Így könnyebbé válik a tananyag elsajátítása, eredményesebb a propagandista tevékenysége. Elismeréssel kell szólni a hallgatók tanulmányi fegyelméről is, a tanfolyamok látogatottak, és ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a propagandisták közvetlen őszinte légkört tudnak teremteni a foglalkozásokon. Élénkítsen hat a tanfolyamokon az egyik legaktuálisabb politikai, gazdasági törekvésünk, az űj gazdaságirányítás; rendszer megvalósítása. Igen élénkek és tanulságosak a viták. A propagandisták nem térnek ki az úgynevezett kényes kérdések elől sem. S ha nem tudnak azonnal választ adni, a későbbi foglalkozásokon a témára ismét visszatérnek. Szóvá kell tenni azonban azt is, hogy még eredményesebb lehetne számos tanfolyam, ha a hallgatók több gondot fordítanának a felkészülésre, szabad idejükben többet forgatnák a tankönyveket. Eltelt a pártoktatási év fele. A politikai oktatás a pártéletünknek mindig fontos feladata volt. Jó tudni, hogy egyre többen szereznek új ismereteket és használják fel azt az élet különféle területein, továbbá ernberi gyarapodásuk érdekében. Gulyás Ernő — Jól vannak? Nem válaszol. Csak néz maga elé. Hét év as erdőben A magányos útőrt a zajos italboltban találjuk. A füstben vitatkozók, éneklők között úgy ül egy asztalnál, mintha külön szigeten lenne Visszaköszön azoknak, akik üdvözlik, vagy pedig csal: a fejével biccent. — Hallom, hogy teljesen egyedül él. Nem rossz ez? — érdeklődöm. — Megszoktam — válaszol Hajas László bizalmatlanul. A tartózkodás azonban oldódik, s elmond magáró' egyet, s mást. — Én aztán valóban tudom mi a magány... Alig vetett haza a háború, menekülnöm kellett. Hét évig bujkáltam a Mátra erdeiben... Később kiderült, jogtalanul üldöztek — sóhajt. A hosszú évek alatt megtanulta az erdei mesterséget Amikor a bujkálásnak vége szakadt, az erdészetben dolgozott, rriajd útőr lett. Azt mondja, sok az ismerőse, barátja. Sokan integetnek neki. amikor elmennek mellette, a gépkocsiból. Kérdem, miért nem nősült meg, ami még most sem lenne késő. Megsdmogatja borostás arcát. — Igaz, még nem lenne késő — mondja. — Akartam is már, de rájöttem, nem én, hanem a házam kelL így azután nem lett belőle semmi. .. — Háza is van? — Magam építettem a kőművessel — válaszol érezhető büszkeséggel. — Ez igen! — Hej, pedig néhányszor elkelt volna a segítség! — tér vissza ismét a házra. — Amikor hívtam a testvéreimet, nem jöttek. Akkor érkezett meg mind, amikor már a palát is felraktuk... Keserű a hangja. Kortyol a sörből, s megjegyzi: — Akkor meg már minek? — Milyenek az ünnepei? — kérdem. Legyint. — Egyedül milyen lehet? Eljövök ide, itt legalább jó ismerősök vannak... A kitagadott Lőrincz Istvánnét, születeti Usák Piroskát — nehezen találjuk meg. A nővére nem tudja, hol van. Nincs az építőipari lányszálláson, a nagyanyjánál sem találjuk. A véletlen azonban segít. Az egyik szomszédban beszélget. — Nemrég jöttem munkából. A tanácsi építőipari vállalatnál dolgozom Salgótarjánban — újságolja. — Nem szívesen megyek haza. hideg van. Keli egy óra. hogy bemelegedjen a lakás. . — Egyedül él? — szólok közbe. Lehorgasztja a fejét, s csak később válaszol. — Igen. rosszul sikerült a házasságom. A férjemtől válók. A fiatalasszony tizennyolc rés Könny csillan a szemében amikor a múltról beszél. — Anyám villámcsapás áldozata lett. Apám újra nősült . Reméltem, jobb lesz, ha férjhez megyek. De sajnos. . — Túl fiatalon ment férjhez! Elcsuklik a hangja. — Nagyon egyedül va* gvok Ha a mama nem Mne, nem is tudom mi lenne velem’. .. — Ne szomorkodj. Piroskám — vigasztalja a néni, majd felénk fordul. — Ha jó szót kap, az is jólesik neki. Piroska esténként, munkából jövet, mindig bemegy a nagymamához. Csak későn jár haza, inkább eltölti az időt a barátnőinél, az ismerősöknél. A kis kamrában nem érzi jól magát, egyedül, — Nem tudom mi lesz velem, most szólt a nővérem, hogy disznót öl, kell a kamra — mondja riadtan. — Akkor meg hová menjek? Piroskát nyugtatják a jelenlevő ismerősök. Valaki megjegyzi, arcátlanság elvenni tőle a lakóhelyét. A sok jóakaratú, kedves ismerős ellenére is nehéz a szíve a társtalan fiatalasz- szonynak. Hiszen amit tőlük megkap, nem kapja meg attól, aki neki még most is drága, ★ Három ember, három különböző sors. Elesett emberek, akik gondokkal küszködnek. Bár az ő gondjaik nálunk már az egész társadalom gondjai... Pádár András Az Országos Vízügyi Főigazgatóság jégtörő-flottája napok óla tel. jes üzemben van. Négy hajó jugoszláv területen, hat pedig a ma. gyár szakaszon tevékenykedik. Képünkön: munkában a jégtörők. Elöl a flotta legújabb egysége, a radarral ellátott Jégtörő 10. (MTI foto — Bajkor József felvétele)
