Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-04 / 2. szám

( 196!!, január 4.. csütörtök N ö (5 R * 0 3 Nemcsak rajtuk múlik llog-i sí félreértéseket A tanácskozáson, amelyen a szocialista brigádok, munka­csapatok eredményeiről, gondjairól esett szó, beszélt Kerekes József is. A fiatal­ember a hasznos! Mátra völgye Termelőszövetkezet traktorosa. Valamikor, a Pásztói Gépállo­máson dolgozott, s most ő a vezetője a traktoroscsapat- nak. Valamennyien vállalták, hogy elnyerik a szocialista cí­met. — Hogy mire jutottunk? Üav számolunk, magunk kör zott mindent elvégeztünk, ámít vállaltunk, nem lehet baj. Persze a siker nemcsak rajtunk múlik ... A zavar, a lámpaláz legki­sebb jelét sem mutatja. Pedig kíváncsi tekintetek függnek rajta. — A gépállomás, nem azért, hogy szapuljam, kissé elkésett az aratással... Nem, az idő­ből nem futottak ki. Csakhát mi szántani szerettünk volna, s nem tudtunk. A. föld meg kiszáradt, nehezen birkózott a területtel a gép. Sokat dol­goztunk, hogy a minőséggel ne legyen baj.., Bizony, a költ­ségek megnövekedtek .. Tu­lajdonképpen nem is panas« ez, mert időben elvégeztünk. De lehetett volna másképpen is, ami az erőfeszítéseket meg a költségeket illeti. Aztán újabb gondokkal áll elő: — Itt vannak az alkatré­szek ... Nem mindegy az ne­künk, traktorosoknak, de a szövetkezetnek sem, hogy egy gép meddig áll. A szövetke­zetben a munka nem halad, nekünk meg a keresetünk nem növekszik — magyarázza min­den kertelés nélkül. — De a gépállomáson legtöbbször hosszú időt vesz igénybe a beteg gépek orvoslása ... A véletlen úgy hozta, hogy a beszélgetés másnapján ta­lálkoztunk Kazinczi Jánossal, a Pásztói Gépjavító Állomás igazgatójával. Ök szolgálják ki a szövetkezetei talajmunká­ban, gépjavításban egyaránt. Amikor a hasznosi traktorosok panaszát továbbítjuk, nem til­takozik. — Az alkatrészekkel való­ban baj van — mondja. — Az újítómozgalom új szabályai A napokban jelent meg az a kormányrendelet, amely a gazdasági reform fő céljaival összhangban, a vállalatok nö­vekvő önállóságát szem előtt tartva megszabja az újítási és találmányi rendszer tovább­fejlesztésének leglényegesebb elveit, szabályait, utat nyitva az alkotó kezdeményezések még szélesebb körű kibonta­kozásához. E tekintetben a legjelentő­sebb az a rendelkezés, amely az eddigi merev kötöttségeket megszüntetve, gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy a jövő­ben munkakörétől és beosztá­sától függetlenül mindenki újíthasson. Ennek megfelelő­en bővíti az újítás fogalmát is. Eszerint újítás lehet az olyan műszaki-, illetve üzem- szervezési megoldás, amely viszonylag új; a vállalatnak hasznos; előterjesztőjének nem munkaköri kötelezettsé­ge, vagy munkaköri feladata ugyan, de azon belül jelentős alkotótevékenységnek minő­sül. Az újításnak ez a koráb­binál lényegesen átfogóbb meghatározása módot ad rá, hogv a vállalatok vezető ál­lású dolgozói, valamint a ku­tatók, feilesztők, tervezők stb is aktívan bekapcsolód innak az újító mozgalomba. Ez a lehetőség a műszaki fejlesz­téssel hivatásszerűen foglalko­zó vezetők és beosztottak ez­reit. tízezreit ösztönzi maid arra, hogy a vállalati kollek­tíva érdekeivel összhangban, sokoldalúan fejtsék ki leg­jobb képességeiket és piunka- körükben is kimagasló. új­szerű megoldásokkal segítsék a technika gyorsabb fejlesz­tését; korszerű gyártmányolt. gyári '•*{ kijárások sikeres be­vezetését. Az újító, alkotó tevékenység össztönzését szolgálják az anyagi elismerésnek a koráb­binál változatosabb formái. A műszaki fejlesztéssel hiva­tásszerűen foglalkozók jelen­tői alkotó, újító tevékenysé­gét a vállalat az új rende'ke- zések szerint megfelelő mér­tékű alapbér-emeléssel, előre kitűzőit célprémiummal, juta­lommal vagy egvéb anyagi juttatással honorálhatja. Az újítási díjra (amely eddig az anyagi elismerés kizárólagos formája volt), az előbbi kate­góriába nem tartozó újítók, vagvis kisebb beosztású mű­szakiak. művezetők, műnké - sok stb. tarthatnak igényt. amennyiben javaslatuk előter­jesztése nem munkaköri kö­telesség; megállapodhatnak azonban a vállalattal az anyagi elismerés egyéb for­májában is. Az újítási díj mértéke tekintetében tehát a felek megállapodása irányadó ennek hiányában a díj az egy évi vállalati eredménynek legalább két százaléka. Régebben is gyakran vita­tott, s az új mechanizmus feltételei közt különösen nagy jelentőségű problémát old meg az a rendszabály, amely szerint az újító más válla át­hoz csak munkáltatója előze­tes engedélyével adhat be a saját vállalata tevékenység! körét érintő újítási javaslatot. Sőt, megállapodás esetén a rendelet ugyarígy korlátozza a vállalattal munkaviszony­ban nem álló személyeket újításuknak egyidejűleg más vállalathoz történő benyújtá­sában. A vállalatnak joga van ahhoz is, hogy a hozzá benyújtott újítási javaslatot más vállalatnak átadja, érté­kesítse. az újítót viszont min­den esetben megilleti az újí­tások hasznából eredő megál­lapodás szerinti ellenérték, az újítási díj. A gazdálkodás hatékonysá­ga érdekében a mostani iogi szabályozás — mint látjuk — a korábbinál nagyobb hatás­kört biztosít a vállalatoknak a javaslatok elbírálásában, hasznosításában, az > anyagi­erkölcsi elismerés módjának, mértékének megválasztásában. A vállalatok újítási szabály­zatában a kormányrendelet­ben megszabott fő elveket fi­gyelembe véve a helyi sajá­tosságoknak megfelelően rész­leteiben is ki kell dolgozni a vállalat úiítómozgalma to­vábbfejlesztésének módozata­it, anyagi és személyi feltéte­leit, ügyelve arra. hogy a népgazdaság, a vállalat és a dolgozók érdekei harmonikus összhangban érvényesüljenek. A «zabr'.lyzat kidolgozásához’, ai jogszabályok helyes értelme­zéséhez a kormány határozata alapján az Országos Találmá­nyi Hivatal és a SZOT közös irányelvek kidolgozásával nyújt segítséget a vállalatok­nak. A találmányokkal kapcsola­tos egyes rendelkezéseket ie- lenleg az újításokról szóló iogszabály tartalmazza. Ezek közül a legszükségesebbeket az új kormányrendelet átme­netileg szabályozza; végleges -endelkez.áriikre a kidolgozása alatt álló találmányi, szaba­dalmi törvényben kerül majd sor. O. 1. Kerekes Józsefet ismerem, tőlünk került Hasznosra. Ha jól emlékszem, éppen az ő D-4-K traktora miatt ötször utaztunk Budapestre alkatré­szért. Utoljára magam men­tem. egyenesen a gyárhoz Végre sikerült megkapnunk a hiányzó alkatrészt... Addig azonban hosszú idő telt el. így aztán valóban iga­za van Kerekes Józsefnek, amikor arról beszél, hogy a vállalás teljesítése, sokszor nemcsak rajtuk múlik. S sze­rencsére a hasznosi traktoro­sok nem adták fel a küzdel­met ilyen körülmények között sem. Ahogy Kerekes József mond­ja: — Időben elvetettünk az ősszel is. . Sokat dolgoztunk, de egy talpalatnyi földünk sem maradt szántatlan ... Az új esztendőben újra fnegküzdünk a címért... Dolgozni fogunk. Jobban, mint korábban, s akkor megint csak nem érhet baj bennünket... Vné Baromfi a ház körül A háztáji baromfitartás jól jövedelmez. Még nagyobb hasznot hoz, ha az eddiginél jobban, korszerűbben tartjuk, takarmányozzuk a baromfit. A kormányzat különböző jutta­tásokkal — takarmány, na­poscsibe, hibridtyúkok —segí­ti a háztáji baromfi tartóst. A szaktudás megszerzése azon­ban már a tenyésztő feladata. Dr. Gonda Irén könyvéből, amely most második kiadás­ban kerül az olvasók kezébe, mindenki megtanulhatja a legszükségesebbeket. Tanácso­kat talál benne arra vonatko­zóan, milyen baromfit, milyen körülmények között tarthat, hogyan takarmányozza .állata­it. Felvilágosítást kap a ter­melő, a szerződésekkel kap­csolatos előnyökről, a szerző­déskötés feltételeiről is. Fegvelm» ős anyagi f< A január 1-én hatályba lé­pett új Munka Törvénykönyv bővítette a kiszabható bünteté­si nemeket, a személyi alap­bér-csökkentés büntetéssel, és különbséget tesz súlyos- és ke­vésbé súlyos fegyelmi bünte­tések között. Súlyos fegyelmi büntetések a meghatározott kedvezmé­nyek és juttatások (pl. a ré­szesedésből járó év végi jutta­tás) csökkentése, illetve, meg­vonása külön-külön, vagy együtt és legfeljebb egy évre. a személyi alapbér csökkenté­se. ha a kiszabott büntetés összki hatása az ezer forintot meghaladja, a szolgálati cím, a rangfokozat megvonása, a vállalat által adományozott el­ismerő jelvény, cím vagy ok­levél visszavonása, valamint az áthelyezés és az elbocsá­tás. Ebből következik, hogy a megrovás és a szigorú meg­rovás büntetés nem ‘számít sú­lyos fegyelmi büntetésnek, úgyszintén, ha a juttatás, ked­vezmény-megvonás az ezer forintot nem haladja meg. Ezek a büntetések fegyelmi eljárás mellőzésével is ki­szabhatók. Amíg korábban te­hát egy-egy fegyelmi eljárás sokszor indokolatlanul elhúzó­dott, mert az eljárás lefolyta­tását mellőzni nem lehetett, most az új rendelkezés lehe­tővé teszi, hogy csekély súlyú cselekmény esetén, ha a tény­állás tisztázott, vagy más kö­rülmények ezt indokolják, fe­gyelmi eljárás mellőzésével is ki lehet szabni az említett büntetéseket. Arról is rendelkezik a jog­szabály, hogy ha fegyelmi el­járás mellőzésével szabják ki az előbb említett kedvezmény, vagy juttatás megvonását, il­letve csökkentését, egy nap­tári évben a kiszabott bünte­tések együttes összege a dol­gozó havi átlagkeresete felét nem haladhatja meg. A kollektív szerződés a vál­lalat „alkotmánya”, sok kér­dés csak itt rendezhető. így jlelősség 9Z úí Munka a kollektív szerződésben kell feltüntetni, hogy a vállalat jel­legének megfelelően (például 750 forint textilvásárlási utal­vány a textiliparban stb.) mi­lyen juttatások, kedvezmények azok. amelyek megvonására, illetve csökkentésére sor ke­rülhet a jogszabálytan emlí­tett prémium és egyebeken kí­vül. A büntetések alkalmazá­sakor gondosan ügyelni kell arra is, hogy a kedvezmény és juttatás megvonása, illetőleg csökkentése vagy a személyi alapbér csökkentése, összki ha­tásában a dolgozó havi átlag- keresetének tíz százalékot nem haladhatja meg. Az új jogszabály nem tar­talmazza a fegyelmi eljárás szabályait. Ahhoz azonban, hogy a büntetés elérje a kel­lő nevelő hatást, továbbra is szükséges, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója az ügy ösz- szes lényeges körülményeit fel­derítse és mérlegelje, ezért tö­retlen az az elv, hogy a fe­gyelmi jogkör gyakorlójának a dolgozót meg kell hallgatnia. Természetes az is, hogy egyes vállalatoknál, jellegükre te­kintettel másként jelentkezik egy-egy fegyelmi vétség sú­lyossága, és ennek megfelelő­en a kollektív szerződésben \ előírhatják, hogy egyes maga­tartások, kötelezettségek meg­szegése súlyosan ítélendő meg, mint például az autóbusz-ve­zetőnél ötperces késés is már súlyos kötelezettségszegésnek számít, mert a járatok késé­sét jelentheti, ugyanez viszont nem számít annak például egy hivatalban, és így tovább. Van olyan kollektív szerződéster­vezet, amiben kimondták, hogy súlyos megítélés alá esik, ha a kötelezettségszegéssel a tár­sadalmi tulajdont is kár érte. volt olyaSh, ahol összeg szerint is differenciáltak és olyan is, ahol azt a kérdést rendezték a kollektív szerződésben, hogy a dolgozónak milyen munkahe­lyen kívüli magatartása az, Törvényi* öny vében amely munkaviszonyához mél­tatlan (pl. részegeskedés stb.) és egyben súlyos fegyelmi vét­ségnek számit. Üj rendelkezés, hogy a fe­gyelmi büntetés hatályához fű­ződő eddigi hátrányokat (bér­emelési, keresetkorlátozási ti­lalmak) megszünteti a jogsza­bály. A büntetéshez fűződő hátrányok csak a vállalaton belül érvényesülnek —, kivéve a fegyelmi elbocsátás esetét — ni ért a mentesítés időpontjáig, a korábbi munkaviszonyokat nem lehet figyelembe venni (pl. pótszabadságnál, jubileumi jutalomnál.) A dolgozók anyagi felelős­ségéről rendelkező szabályok között is találunk több újat. A gondatlan károkozás esetén ed­dig az alapbér 15 százalékáig, most az átlagbér ugyanilyen nagysága százalékáig tartozik felelősséggel a dolgozó. A kollektív szerződés híva­tott előírni, hogy a többszö­ri gondatlan károkozásért mi­lyen esetekben felel a dolgo­zó a havi átlagkeresetének öt­ven százaléka erejéig és kik azok a felelős beosztású dol­gozók, alak másfél havi átlag- keresetükkel felelnek, ha a kárt termelési, gazdálkodási vagy ellenőrzési feladataik el­látása közben okozták. Üj, hogy a vállalat íaleíőe- ségét széles körben kiterjesz­tette a jogszabály, mégpedig a munkaviszony keretében a dolgozónak okozott kár min­den esetére vétkességére te­kintet nélkül. Változatlan, hogy a válla­lat és a dolgozó közötti mun­kaügyi vitákban elsőfokon a vállalati munkaügyi döntő- bizottság jár el. Határozata el­len a területi munkaügyi dön­tőbizottsághoz, illetve a bíró­sághoz lehet jogorvoslattal fordulni. ’ Dr. Molnár József Együtt könnyebb és vidámabb... asszotng A napló bizony elég szegé­nyes képet ad az asszony- brigád életéről. Szűkszavúan írják le azokat az eseménve- ket, amelyek kedves szín­foltjai életüknek. — Mondták ezt már többen is — hagyja helyben észrevétele­met Juhász Lászlóné, a Sal­gótarjáni Acélárugyár villamos központja motortekercselő szo­cialista brigádjának vezetője Mit takarnak a szűkszavú be­jegyzések? Kezdjük a családi össze j övetelekkel. — Legutóbb nálatok vol­tunk ugye, Jutka? — kérdezi Rigó Jánosnétól a brigádve­zető. — Családostól? — Igen . nálunk ez így szo­kás. Á férlek és a gyere­kei? is eliönnek. Beszélget­tünk. tréfálkoztunk. Magától jön ez ha összeszokik az em­ber. Mi pedig megértjük egy­mást. Mivel mindegyikünknek kicsi a lakása, minden aitót egybenyitunk. Sok jő ember kis helven is elfér — mond­ja Rigó Jánosné. — A Halmosaknál rende­zett disznótoros vacsora is so­káig emlékezetes marad — életéből idézi fel a közelmúltat Ju- hászné. — Kevés az ilyen brigád, ahol ennyire megértik egymást az asszonyok. A brigádvezető elgondolko­dik, s kisvártatva megszólal: — Másoknak is ez a vé­leménye. Érdeklődnek, pedig nincs nekünk titkunk — foly­tatja nevetve. — Jól össze­szoktunk. nem civódunk nem piszkálódunk. nem irigyke­dünk egymásra. — Miben mutatkozik ez meg? — Elmondom ha nem ír­ja meg — tréfálkozik. — Pedig épp ezt akarom. Ránéz két társára, Jutká­ra és Irénkére (Zólyominéra), akit csak Dadának becéznek, egy pillanatra összevillan te­kintetük, majd utána Juhász- né veszi vissza a szót: — Ha valamelyikünk vesz valamit, annak mindannyian örülünk. Előfordul, hogy a brigádban másnak is megtet­szik, de nincs rá pénze. Akkor „összedobjuk”. Mert az em­ber nem mindig akkor veszi meg a kedvenc holmit, amikor akarja, hanem amikor kapni lehet. Megtartják a név. és szü­letésnapokat is. Ilyenkor az ünnepelt fizet. Egy—egy feke. tét, vagy süteményt a Fo­gaskerékben. Halmosné sze­di össze a pénzt. Az aián- dékvásárlást megelőzi a pu­hatolózás. s végül az illető elmondja: ezt szeretném, ezt megvenném. Ha már Halmosné neve is szóba került, szükséges el­mondani, hogy a brigád tag­jai segédkeztek házuk épí­tésénél. Rakták a kocsiról a blokktéglát, a cserepet, be­temették a meszes gödröt. Egy—egy akció után másnap nevetve panaszkodtak egymás­nak: Jaj. de fáj a derekam’ — Nekem meg a kezem! Aztán megegyeztek: hama­rosan újra találkoznak a ház­építésnél. Annyira belejöttek a társadalmi munkába, hogy a gvár Vidám Parkjában, a Dolinkában a használt tégla tisztítására vállalkoztak. Hiába kerestem olyan be­jegyzést a naplóban, hogy együtt voltak színházbrn. Ilyet nem találtam. Pedig volt. Az Irkutszki történetet említik. A férjekkel együtt mentek el. A jegyet az egyik férfiszerep­lő szerezte, akivel együtt dol­goznak, s akinek ez volt az első fellépése a világot je­lentő deszkákon. Neve: Pam- purik György. — Megnéztük volna a My Fair Lady-t is, de a közön­ségszervezőnk nem tudott rá jegyet szerezni — avatkozik ismét a beszélgetésbe Jutka. — És a gyerekekre ki vi­gyázott? i— A nagymamák. Szívesen teszik, mert az unoka mindig kedves — válaszol meleg han­gon Juhászné. Később megtudom, hogy jö­vőre saját költségükön viszik el a gyerekeket az állatkertbe. Az ehhez szükséges pénzt már most gyűjtögetik. Félrerakják a jutalmat, s ha az kevésnek bizonyul, kiegészítik. Mert ha kell. az asszonyok gavallérok is tudnak lenni. Például saját költségükön jártak tapasztalat- cserére is. Voltak már Óz- dón, Miskolcon, Diósgyőrijén, Pesten, legutóbb pedig Duna­újvárosban. Ezekre a napok­ra fizetett szabadságot kér­tek. * Hatan vannak a brigádban, mindannyian családos anyák. Okos beosztással végzi’: mun­kájukat, gondoskodnak a csa­ládról. járnak szórakozni, kul­turálódnak Az öt piros zászló és a szocialista brigád címéri folyó vorsenvben elért bronz­fokozat nadig azt mutatja: a gyárban Is -» legjobbak kö­zé tartoznak Eletelvük' ■'gvütf könnyebb és vidámabb- • Venesz Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom