Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-13 / 10. szám

t> 1988 január 13.. szombat A balassagyarmati Rákóczi úti általános iskolában három éve képzőművészeti szaktanfolyamot indítottak. Csikasz István rajztanár növendékei tavaly a megyei gyermekrajz- kiállításon három aranyérmet nyertek. Jelenleg az úttörő­seregszemlére készülnek Jobbágyi választás előtt Jobbágyiban nem szokás meg­feledkezni a jelölő gyűléseken el­hangzott javaslatokról, kérésekről. Mostanában, az ez évi községfej­lesztési tervek előkészítése idején ismét sok szó esik ezekről. A tanács nem áll könnyű választás előtt. Döntenie kell, hogy a jár­da- és vízvezeték-hálózatot fej­leszti-e tovább, vagy hozzálát a szintén sokak által sürgetett mű­velődési ház építéséhez. Az elha­tározás felelősségteljes: a kultúr- ház körülbelül egy évtizedre köt­né le a községfejlesztési alapot. Mégis mind több választópolgár hajlik az építkezés felé. Okkal. A községben nincs sem párt-, sem KÍSZ-helyiség. örök gond, mikor melyik szervezet milyen rendezvényét tartsák meg a ta­nácsházán. A mozihelyiség mahol­nap teljesen hasznavehetetlenné válik. Bizonyos hogy a falu népe szí­vesen vállalna társadalmi munkát a művelődési ház építésénél. A segítőkészségre jellemző, hogy csupán a tisztasági napon huszon­háromezer forintot ért el a tár­sadalmi munka értéke. Nem látszik méltánytalannak az az óhaj, hogy egyes. Jobbágyi­ban érdekelt közületek vállalják az építés anyagi terheinek egy részét. A szurdokpüspöki tsz tag­ságának egyharmada jobbágyi la­kos, a kultúrház áldásait élvez­nék a Nógrád megyei Textilipari Vállalat, a ktsz, az fmsz dolgozói is, nem beszélve a moziüzemi vál­lalatról, amelynek számára szin­tén nem lehet közömbös, megma­radhat-e a mozi. A legközelebbi tanácsülésig van még néhány hét. Érdemes ez alatt az idő alatt jól felmérni, melyik szervtől mennyire számít­hat a község. Új MHSZ-k'akak aiakuínak A Magyar Honvédelmi Szö­vetség megyei titkársága — az országos főtitkár parancsá­nak megfelelően — megye- szer te segíti az új MHSZ-klu- bok alakítását. Vasárnap ti­zenöt községben — Mátraal- máson, Etesen, Somoskőújfa­lun, Benczúrfalván, Magyar- gécen, Nógrádmegyeren, Ság- újfalun, Karancsságon, Piliny- ben, Endrefalván, Szécsény- íelfalun, Ludányhalásziban, Borsosberényben, Tereskén és Nógrádsápon — alakul MHSZ-lövészklub. Somoskő­újfalun és Karancsságon ugyanakkor tartalékos tiszti klubot is alakítanak. Félévi szülői értekezletek a megyében Megyeszerte zajlanak okta­tási intézményeinkben a fél­évi szülői értekezletek. Kis- terenyén ez alkalommal ugyancsak fokozottabban vizs­gálják a tanulók gondolkodá­sának fejlesztését, különös te­kintettel a családi körben szerzett hatásokra, benyomá­sokra. E téma szerepelt a ne­velési értekezleteken is mind az alsó-, mind a felső tago­zatban. A kisterenyei általá­nos iskolában a tanulók ön­állósága fokozásának vizsgála­tán túl már készülnek a hó­nap végén megtartandó ér­tekezletre, amelyet az általá­nos iskola és a helyi gimná­zium nevelői közösen tarta­nak. Az első ilyen jellegű ta­nácskozáson megvitatják, ho­gyan állják meg a helyüket az általános iskolából a gim­náziumba iratkozott tanulók, illetve a "két intézmény ho­gyan tudná mind jobban ösz- szehangolni oktató-nevelő te­vékenységét. A kisterenyei ál­talános iskolában egyébként tervezik, hogy más intézmé­nyeket is felkeresnek, ahol náluk végzett diákok tanul­nak. A hasznos kezdeményezés a pályaválasztás gondjának megoldásán is enyhít, a ta­pasztalatok ugyanis lehetővé teszik, hogy az iskola nevelő- testületének valamennyi tag­ja felmérje munkájának eset­leges gyengébb pontjait, illet­ve a más intézményekben fo­lyó munka ismeretében konk­rétabb pályaválasztási 'tanács­adással éljen. A középiskolai beiskolázásról Ssako»ított tantervű osztályok a gimnáziumokban N éhány héten bélül va­lamennyi általános is­kolába eljut a megyei pályaválasztási tanács kiadá­sában megjelenő tájékoztató és hamarosan megkezdik a nyolcadikosok a továbbtanu­lási jelentkezési lapok kitöl­tését. Nagyon fontos döntés előtt állnak a tanulók és szü­lők egyaránt. Már hírt adtunk arról, hogy az 1968/69-es tanévben Salgó­tarján két gimnáziumában ter­mészettudományi jellegű ta­gozatos osztályok /indítását tervezzük. A tervezés hama­rosan valóság le6Z. Megyénk középfokú oktatásában az el­következő tanév legjelentő­sebb „újdonsága” ez a két gimnáziumi osztály. Erről az „újdonságáról szeretnék ké­pet adni. A gimnáziumok tantervi tervezetének vitái már évek­kel ezelőtt egységes, általánosan képző gimnáziumok kialakítá­sához vezettek, az addigi hu­mán- és reáltagozat helyett. A tantervi vita tükrözte azt a társadalmi felelősséget, amely a szocialista iskolarendszer demokratizmusának kiszélese­dését igényli, s amely legfőbb problémának az olyan oktatá­si-nevelési rendszer létrehozá­sát tekinti, amelyben egyre több gyermek képességei a legteljesebb módon, a leggaz­dagabban bontakozhatnak ki. Már a vita során felvetődött, és azóta a gyakorlatban is igazolódott azonban az a vé­lemény, hogy az egységes kö­zépiskolának a képzés árnyal­tabb lehetőségeit is biztosítani kell. A speciális igények kie­légítésére jöttéit létre a sza­kosított tantervű, vagy más néven tagozatos osztályok, amelyeknek feladata a követ­kezőkben foglalható össze: A gimnázium célját és feladatát maradéktalanul teljesítse, ugyanakkor kielégítse a tanu­lók egyéni érdeklődését. Spe­ciális képességeket és gyakor­lati készségeket alakítson ki. A szakosított osztály tan­terve magában foglalja az ál­talános tantervű gimnázium teljes tananyagát, ezen felül a kiemelt tárgy, vagy tárgyak elmélyültebb tanulmányozá­sát, valamivel több ismeret- anyag elsajátítását, egyes O'száeoson első: Komarov úliöriáz, Ecstg Ami nem egészen új, de to­vábbra is nagyszerű. Tavalyi adat szerint, Ecse- gen száznál több úttörőt tar­tottak számon és a kisdobo­sok száma is megha­ladta a százat. A paitások — ecsegiek és kozárdipk — so­káig nem rendelkeztek sa­ját otthonnal, az őrsök „téli búvóhelye” többnyire régi fé- s serekben, elhagyott, s üggyel- baiial fűthető félreeső kam­rákban és más. romantikus, de semmiképpen sem egészsé­ges helyeken volt. A búvó­helyek • szétszórtsága külön gondot jelentett a pedagógu­soknak, jfivezetőknek. A szét­szórtság. hehezítette az állan­dó ellenőrzést, megfelelő és folyamatos irányítást. Évről évre sürgetőbben jelentkezett az igény: saját otthont kell építeni az ecsegi 1647-es szá­mú. II. Rákóczi Ferenc úttö­rőcsapatnak. Nehéz munkával kezdték. Kőfejtéssel. Ha naplót vezetett volna valaki az ecsegi úttörő­ház születéséről, ezt írhatta volna az első fehér lapra: megkezdtük a készenléti anyagok gyűjtését... Követ fejtettek a pajtások tegnap, ma, holnap is anyagot kere­künk pincékben, úton, útfé­len. .. Pajtás-seregünk har­rt: i ne köbméter követ termelt. Egyszer már leírtuk ezt a mondatot: az ecsegi járási úttöfőház egy régi — sokáig magtárnak használt — roz­zant épületrész átalakításával, a helybeliek nagyszerű ösz- szefogása nyomán született. Íme a történet, az alkalom­hoz illően feszes tömörséggel elbeszélve. A megyei úttörőtitkár nagy örömmel fogadta az ecsegiek tervét és ígéretet tett a támo­gatásra. A kiszemelt épület kiürítését a helyi tsz vezető­sége elvállalta. Az átalakítást tartalmazó második tervdoku­mentáció is elkészült. Sokan legyintettek: hiú ábránd, az ígért segítség csak szó, a he­lyiség különben sem alkal­mas. .. A tsz nem mozdult a magtárból. Elkészült a har­madik költségvetés. Építési en­gedély. A hivatali labirintus berkei. Papírok kilószámra — aláírások, pecsétek bokrétája. KÖJÁL engedélye, megyei terviroda, telekkönyvi kivo­nat, a Hazafias Népfront tár­sadalmi munkát „szentesítő”, pecsétje. A KISZ megyei bi­zottsága 60 ezer forintot utalt. Ki kezelje a pénzt? A vita két hétig tartott, végül min­denki megkapta a „papírját”. Lassan kitavaszodott. A tsz továbbra sem váltja be ígéretét, nem költözik ki a helyiségbőL A vita sokáig húzódott, a tsz kiköltözött. A pedagógusok <j& a szülői mun­kaközösségi tagok a falut jár­ták. Az eredmény: átlagosan két munkanap önkéntes fel­ajánlás, személyenként. Áp­rilis 22. A helyi tsz, a pajtá­sok és a kiszesek közreműkö­désével megtörtént az első mészoltás. Akkoriban már drá­ga volt minden perc. A nap­lóba csupán szavakat írt vol­na a krónikás: tégla, telefon, távirat, TEFU... Dúcoláshoz való oszlopok a tsz-ből. Min­den szombat, vasárnap „teljes műszak”. Az ecsegi eljáró építőmunkások szombaton ha­zajöttek és úttörőházat épí­tettek. Hétfőn hajnalban új­ra elutaztak. Szombatra vár­ták őket. Az építésben más­félszáz pajtás és pontosan 147 felnőtt vett részt. Egy pásztói „maszek”-festő társadalmi munkát ajánlott fel... A Komarovról elnevezett ecsegi járási úttörőházat no­vember hetedikén ünnepélye­sen átadták rendeltetésének Az ünnepségen jelen voltak az építők is. Az egész falu. Ami teljesen új, és nem ke­vésbé nagyszerű. Tavaly márciusban megje­lent egy felhívás az Üttörő- vezető című lapban. A felhí­vás úttörőotthonok építésére hirdetett országos pályázatot. A nyáron, amikor még javá­ban folyt az ecsegi otthon építése, ezt írtam: ha Időben megkapják az ígért póthitelt, még az országosan kiírt pá­lyázaton is elsők lehetnek.. Á póthitelt megkapták. A bí­ráló bizottság, a beküldött terv, műszaki leírás alapján elvégzett munka értékét és a társadalmi munka mértékét fígyelembevéve döntött. Az ecsegiek összevont első díjat kaptak. Harmincötezer forin­tot. Mi következik? Erről azt mondja Harcos István peda­gógus, úttörővezető. — KRESZ-parkot szeret­nénk kialakítani, távcső, film­felvevő, táborozáshoz szüksé­ges „apróságok” kellenének, a berendezésünk is szegényes: harminc székünk, két szekré­nyünk és négy kisasztalunk van mindössze. A harmincöt- ezer forint jóval több, mint amennyire számítottunk — most mégis kevésnek tűnik. Annyi minden kellene. Leg­szívesebben sorra járnám az intézményeket, vállalatokat és arra kérném őket, hogy „hasz­nált áron” adják át mindazt, ami náluk esetleg felesleges — nálunk azonban nehezen nélkülözhető. Ezt a pénzt tulajdonképpen cseppet sem könnyű elkölteni. Okosan, gondosan bánva a ju­talommal. Az igazi jutalom persze minden pénznél mara­dandóbb. Az effajta munkát egyébként sem lehet pénzzel honorálni. Mindaddig míg gyerek él Ecsegen és áll az úttörőház — építőnek, s to­vábbfejlesztőnek jutalma a pajtások értelmes, szép élete. Áz ecsegi történetnek nincs vége. Fataki László tárgyak esetén pedig a gya­korlati készség kialakítását is tervezi. Megyénkben eddig csak idegen nyelvi tagozatos osztá­lyok működtek. Salgótarján­ban a Madách Gimnázium és Szakközépiskolában, valamint Pásztón orosz, Balassagyarma­ton a Balassi Bálint Gimná­zium és Szakközépiskolában francia tagozat működött. Az orosz nyelvi tagozat alapvető feladata a nyelv megtanítása a beszédkészség fokán, yala- mint a Szovjetunió népei gaz­dag irodalmi és kulturális al­kotásainak megismertetése és megszerettetése. E tagozat nemcsak az irodalmi, a hu­mán érdeklődésűek számára biztosított alaposabb képzést, hanem valamennyi, felsőfokú intézetekben továbbtanulni szándékozó fiatalnak is. A nyelvi tagozatok azon­ban nem biztosíthatták a szélesebb körű spe­ciális érdeklődés kielégítését, ezért hozta létre a Művelő­désügyi Minisztérium a ter­mészettudományi szakosított tantervű osztályokat a követ­kező csoportosításban: mate­matika, matematika—fizika, fizika—kémia és biológia—ké­mia. Megyénkben 1968 szep­temberében két középiskolá­ban egy-egy új tagozatos osztály jelenti majd a „be­kapcsolódást”. A salgótarjáni Madách Im­re Gimnázium és Szakközép- iskolában fizika—kémia, az új gimnáziumban matemati­ka—fizika tagozatos osztályo­kat szervezünk. Fizika—kémia. E tagozat, a két „kiemelt” tárgy elmélyül­tebb oktatásával, színvonala­sabb gyakorlatokkal a termé­szettudományos világnézet és alapműveltség kialakításán fáradozik. A korszerű labora­tóriumi munkával, a bonyo­lult műszerek használatával gyakorlatok sarán ismerked­nek meg a tanulók. A fizikát az első osztályban heti négy, a többi osztályban heti hat órában tanulják. A kémia óraszáma az első—harmadik osztályban heti négy, a ne­gyedikben heti két óra. Mind­két tárgyból lesz laboratóriu­mi foglalkozás is. Fontos, hogy az ide jelentkező fiata­lok megbízhatóan működő ér­zékszervekkel (szaglás, színlá­tás stb.) rendelkezzenek és a két tárgyból, valamint mate­matikából az általános iskola utolsó három osztályában legalább jó (4) osztályzatot ér­jenek eL A matematika—fizika, tago­zat célja is a szilárd termé­szettudományos ismeretek ki­alakítása e két tárgy elmé­lyültebb oktatásával. A tanu­lók a matematikát az első osztályban heti hét, a többi­ben heti hat órában tanulják. A fizika heti óraszáma a má­sodik osztályban négy, a töb­biben hat. A gyakorlati fog­lalkozás keretében fizikai gyakorlatok lesznek, de dol­goznak a tanulók korszerű számító gépekkel is. A fenti­ek alapján ezt az osztályt azoknak a jó képességű fiata­loknak ajánljuk, akik a gim­názium elvégzése után mű­szaki egyetemre, egyéb mű­szaki pályákra, illetve termé­szettudományi karra, főisko­lára készülnek. Mindkét középiskolában ko­moly anyagi erőfeszítéssel és nevelői munkával készültek el, illetve készülnek a kor­szerű igényekét kielégítő labo­ratóriumok. Éppen a napok­ban vásároltunk az új gim­názium részére egy komplex matematikai—fizikai műszert 260 ezer forint értékben. É két középiskolában, valamint Balassagyarmaton, az általá­nos iskolai tanulók részére központi szakköröket szervez­tünk. Ezek bizonyos vonatko­zásban előkészítő, „kiváloga­tó” szerepet is betöltenek. Mindkét tagozatos osztály me­gyei beiskolázású, tehát a kör­zethatárok nem szabnak ha­tárt a jelentkezéseknél. Saj­nos, a kollégiumi férőhelyek száma nagyon korlátozott, így csak a legkiválóbbaknak tu­dunk kollégiumi elhelyezést biztosítani. Tervünk, hogy a szakfelügyelők és az igazga­tók segítségével még a „hiva­talos” jelentkezés előtt meg­ismerjük a szakosított tan­tervű osztályokba „készülő" tanulókat. Túljelentkezés ese­tén felvételi beszélgetésekkel igyekszünk biztosítani az ar­ra legalkalmasabb tanulók ki­válogatását és felvételét. A felvételi beszélgetéssel a je­lentkezők alapos megismerése, rátermettségük, készségük fel­mérése a cél. A gimnáziumi és a nyelvi tagozatos osztályok felvételi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy sok — elsősorban mun­kás—paraszt szülő gyermeke — idegenkedik az egyetemi továbbtanulást célul tűző is­kolától, és úgy érzi, hogy 5 annak elvégzésére nem alkal­mas. Szeretném felhívni pe­dagógusaink és a szülők fi­gyelmét arra, hogy a felvé­telnél nem az eddig megszer­zett ismeretanyag tudásszint­je, hanem a rátermettség és a képesség a döntő tényező. Szeretnénk, ha nevelők és igazgatók azokat a munkás- paraszt családokból kikerülő kiváló képességű és ráter­mettségé tanulókat is irányí­tanánk a tagozatos osztályok (nyelvi is!) felé, akik hátrá­nyos helyzetük miatt pilla­natnyilag még nem rendel­keznek kifogástalan előkép­zettséggel. A zt szeretnénk, ha a szü­lők és a gyermekek vágyai találkoznának a pedagógusok pályaválasztási tanácsaival és a reális lehe­tőségekkel — amelynek je­lentős bővítését jelentik 1968- ban a természettudományi tagozatos osztályok —. azaz gyorsan fejlődő szocialista népgazdaságunk jelenlegi és távlati igényeivel. Andrássy Péter tanulmányi felügyelő A templomi tolva! három tévedése Tokay József most harminc­két éves. A bíróság eddig köz- veszélyes munkakerülés miatt, hat esetben, tulajdon elleni bűncselekmény miatt három­szor Ítélte el. Legutóbb négy évet ült, mert fél Magyaror­szág templomperselyeit ki­fosztotta. Tokay múlt év júli­us 26-án szabadult. Már augusztus harmadikán betört a kerekegyházi templomba. Azt hitte, a persely éppúgy te­le lesz, mint esztendőkkel ez­előtt volt. Az első tévedés: alig harminc forintot talált. Nem járt jobban Csávolyban, Bo- dajkon, Tokajban. Szanyban, Rétságon sem. Szécsényben és Diósjenőn csak a próbálkozá­sig jutott. A tolvaj második tévedése az volt, hogy ha po­litikai elítéltnek hazudja ma­gát, a papoktól esőstől ömlik hozzá a segély. Csak alamizs­na jutott. Szánalmas pálya­futásának harmadik tévedése vetett véget. Miután Szécsény közelében átszökött Csehszlo­vákiába, onnan pedig l.engyel- országba, a szakadó esőben bőrig ázott. Belépett az első megpillantott épületbe. Ez a ház a lengyel határőrségé volt. A javíthatatlannak látszó bűnözőt a megyei rendörfő- kapitányság előzetes letartóz­tatásba helyezte. Ügyét a szé- csényi járásbíróság tárgyalja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom