Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-13 / 10. szám

1963. január 13, szombat fcOBRÍfl Faluról falura Áz ember a fontos Cslllik Károly túl van már — A legtöbb asszony azonban ahol az asszonyok egy része a hetedik tízesen, ott ül az a növénytermesztésben dolgo- télen is dolgozhatna — kezdi asztalnál. Éppen szemben Vi- zik... Lehetnek vagy két- újra Vitéz Ferenc. — Ügy téz Ferenccel, a főagronómus sál. Azt mondja: — Akkor hát én belépnék a szövetkezetbe. százötvenen. Azok csak nyolc ahogy a traktorosok, szerelők hónapot dolgoznak... Télen munkát találtak a lakatos nem tudunk munkát adni ne- üzemben.. Budapesti meg- kik... rendelésre dolgoznak... A ci­rok valamit segítene. Nálunk A főkönyvelő, aki lelkes, nagyszerűen termeszthető, az Az irodában van Szarvas precíz munkása a közös gaz- asszonyok télen megkötnék Imre, a párttitkir, meg Só- daságnak, két asszonyt szóiit seprűnek. lyom Ferenc a főkönyvelő is. a szomszédos szobából. Mind­Láthatóan egyiküket sem éri ketten a zárszámadás előké­váratlanul a kijelentéi. Az szitásén dolgoznak, a tagok Ilyen eset ugyanis nem rit- nyilvántartásával foglaiatos­kaság Érsekvadkerten. Az kodnak, öregember annak idején be­adta földjét, pártoló tag lett. — Hány asszony maradt el Az új szövetkezeti törvény a kötelező munkanap teljesí­azonban megszünteti a pár- tésével? — fordul hozzájuk. toló tagság intézményét. A szövetkezet vezetői annak rendje szerint beszélnék mind a négyszázötven pártoló tag­gal. Kétféle tanácsot is ad­nak: belépnek a szövetke­zetbe vagy felajánlják föld­jüket, természetesen megfe­lelő megváltási ár ellenében a közösnek. , A főagronómus látja, oko­sabb lenne, ha Csillik Károly kimondana a földről. — Rendes nyugdíja van, 950 forint... A ktsz-ben éjje­liőr. Ez is ötszáz forintot jelent. Ebből már meg lehet élni... Itt a szövetkezetben nem lenne biztos az ötszáz forint.. Az egyik szabadkozik, nem készült még el a kimutatás. Hanem a másik gondolkodás nélkül mondja: — Nálam ilyenek. húszán — Hányán okolhatják saját magukat emiatt? Szarvas Imre igazat ad a főagronómusnak. A szövetke­zetben ugyanis mindenképpen a tagság létszámának további gyarapodásával kell számolni. Mint mondják, a pártoló ta­gok között vannak, akik min­den évben dolgoztak. Egészen közel jártak a kötelező mun­kanap teljesítéséhez, vagy le is dolgozták azt. Az ilyen férfiakat, asszonyokat a szö­vetkezet vezetősége is felvé- vannak telve ajánlja a közgyűlésnek. Természetesen akkor, ha ma­guk is kívánják. — Mindezekről a lehetősé­gekről időben tájékoztatjuk a tagokat — mondja a párttit­kár. — Esténként most van idő, hogy beszélgessünk áz , , , , emberekkel... A háromhetes Az asszonyok elmennek, de politikai tanfolyam tematiká- ii. i -v “ ját a törvényekre építettük... — Kevesen... igazán keve­sen. .. Talán egy-kettő ha van közöttük, aki nem dolgozik... otthagyják a kérdést: mit le­het tenni? Az öregember azonban más­Szól a főkönyvelő, hogy legközelebb ő van soron. Ez annyit jelept, a legközelebbi előadást ő tartja az alapok képzéséről, a tagok jövedel­mének alakulásáról. Utána — A munkaigényes növé­nyekből többet vetünk már most tavasszal — magyarázza Vitéz Ferenc. Mondja, hogy a brigádvezetők napja azzal képpen képzeli. Ragaszkodik telik, hogy a falut járják. Be- rendszerint kezdődik a kötet- a földhöz, a háztájihoz. Le- kopognak minden . taghoz, s ien beszélgetés. Leginkább a szegi a fejét, s szinte rágja a tudakolják: a kapásokból mi- földről, a háztájiról, a párto- szavaíkat; lyen területet vállal az idén? jp tagság megszüntetéséről és Az igények meghaladják a persze a munkalehetőségekről — Bírom én még a mun- tavalyit. így aztán növelik a érdeklődnek, kát. Egészségem van, csak dohány, a cukorrépa területét. munka legyen... Az ilyen ügyekben a köz­gyűlés dönt majd, De a do­log korántsem olyan egyszerű. ^ ahogy azt Ciliik Károly e 1- ^tnek!''Az‘Jidé^‘te“rmőre''foí- gondolja. A termelőszövetke­zetnek csaknem kilencszáz Mákból tavaly csak negyven hold volt, a tavasszal száz holdon vetnek. Ezenkívül 44 hold málnása, húsz hold fe­kete ribizlije van a szövetke­dui is. húsz holdon a szamóca tagja van. Ha ebből leszámít­ják az idős, beteg nyugdíjas férfiakat, asszonyokat, akkor is marad úgy hétszáz körül. Azoknak fjedig munkát kell _____ a dni, amiből az 50 forintos szonyok normaegységet alapul véve rneg_. _ — Egyetlen baj van a bo­gyósokkal — mondja a főag­ronómus. — Azelőtt nem volt a községben, 6 most az asz- nehezen szokják Tavaly is a málna A szövetkezeti vezetők igye­keznek a kérdések sokaságára megnyugtató választ adni. Az esti beszélgetéseken meg dél­előtt az irodán is, ahová egy­más után érkeznek a pártoló tagok. De egyik sem találja magát szembe valamiféle me­rev törvénnyel. Mert ä szövet­kezeti vezetők nem paragrafu­sokban, hanem emberben gon­dolkoznak. Vincze Istvánná H kapacitásnál nagyobb jz igény az Ütvázetgyarban A nyári nagy üzemzavar el­lenére is teljesítette az elmúlt évben szerződéses kötelezett­ségeit a Zagyvarónai Ötvözet­gyár. Kétszázhuszonnyolc- millió forint termelési értéket értek el. Az idén a kohászat részéről már az első negyedévben mintegy 10 százalékkal na­gyobb az igény. Elsősorban a minőségi acélgyártáshoz szük­séges volframm és molibdén ötvözőanyagokból jelentkezik a kohászat nagyobb igénnyel. Több kell a már említetteken kívül a 97 százalékos tisztásé gű fémszilíciumból is. Az Öt­vözetgyárban tehát nem lesz megrendeléshiány, hiszen bár mennyivel túlteljesíthetnék í tervet, a kohászat fogadná a termékeiket. Ma úgy nyilat­koznak, hogy a kapacitásuk valamivel kisebb az igények­nél, és ezért az idén is igen nagy jelentősége lesz a szocia­lista munka versenynek, a dol­gozók helytállásának. Újabb edző­berendezéseket szerelnek a Síküveggyárban A berendezést szállító oszt­rák cég szakembereinek veze­tésével január 15-én megkez­dődik a Síküveggyár négyes számú edzőkeméncéjének szerelése. Még e hónap végén, de legkésőbb február elején próbaüzemet akarnak tarta­ni. Egyébként februárra vár­ják egy újabb nagy teljesít­ményű — az ötös számú — edzőkemence érkezését is. amelynek tartozékai már a gyárban vannak. Sajnos, a szerelést, ’ üzembe helyezést meglehetősen gátol­ja, hogy az ÉVM Nógrád me­gyei Építőipari Vállalat nem fejezte be az új edzőüzem épületének kivitelezését. A legkellemetlenebb. hogy a központi fűtés sincs készen, ezért az épület megfelelő hő­mérsékletének biztosítására kénytelen ideiglenes megoldás­hoz folyamodni a Síküveggyár. II gazdaságirányítás új rendszerének tapasztalatai a Nógrádi Szénbányáknál Az új gazdasági mechaniz­musra való felkészülés ta­pasztalatairól tárgyalt az új év első ülésén a Nógrádi Szén­bányák párt-végrehajtóbi- zottságu. Megállapította töb­bek között, hogy a vállalat­nak már tavaly közvetlen kap­csolata alakult ki a termelők­kel. A bányafát például elő­nyösen tudták beszerezni a helyi erdőgazdaságoktól. A Salgótarjáni Acélárugyártól, a Lenin Kohászati Művektől, valamint az Ózdi Kohászati Művektől is közvetlenül sze­rezték be az anyagot. A ta­valy kialakult kapcsolattól az idén még többet várnak, el­sősorban jelentős fuvarkölt- ség-rrlegtakarítást. Nagybátonyban, a rövidí­tett munkaidőre való áttérés­sel kapcsolatban kedvező ta­pasztalatokat szereztek. A kollektív szerződést már meg­kötötték. A fél évvel ezelőtt megalakult Egyesített Magyar Szénbányák is sokat segített intézkedéseivel, rendelkezései­vel. A vállalatnál tavaly január­ban megalakult mechanizmus­bizottság eredményesen dolgo­zott. Egy sor javaslatot ké­szített, amelyek az idén realizálódnak. Azóta már meg­történt a szénbányák igaz­gatóságán is az átszervezés. A korábbi 18 osztályból ösz- szevonásokkal tizenkettő lett. A központban korábban kü­lön osztályként működő geo­lógiát és mérnökséget, vala­mint a távlati fejlesztést, , a műszaki osztály keretiben egyesítették. A szén értékesí­tése a termelési, illetve a pénzügyi osztály keretébe tar­tozik a jövőben. A biztonság- technikai, . valamint a minő­ségellenőrzési csoportok szer­vezetileg ugyancsak a terme­lési osztályhoz kerültek. Az átszervezésnek megfelelően rendezték az egyes osztályok, csoportok hatáskörét is. Eddig 37 műszaki, illetve adminisztratív dolgozóval csökkentették a központi ap­parátus létszámát, de hamaro­Milyen feladatokat kell még megoldani? Tervezik az úgy­nevezett igazgatói tanács lét­rehozását. Ennek azt a szere­pet szánják, hogy az egysze­mélyi vezetés megsértése nélkül, az üzemi demokrácia kiterjesztését szolgálja és a vezetői döntésekhez nyújtson segítséget. A javaslatok között szere­pel az is, hogy a szénigények szezonális jellege miatt küiön terv készüljön a Nógrádi Szén­bányáknál, hogy rugalmasan alkalmazkodni tudjanak a piaci igényekhez. Meghatá­rozzák előre, hogy melyik ak­naüzemeknek kell egész évben maximális kapacitással ter­melniük és hol szükséges a nyári időszakban csökkenteni a termelést. Fontosnak tart­ják éppen az előző okok miatt a munkaidőmérleg negyed- évenkénti gondosabb kimun­kálását. A gazdaságosabb termelés érdekében javasolják a faj­lagos vágathajtások csökken­tését. Ezt a frontfejtések hom­lokhosszának növelésével kí­vánják elérni. Az előkészítő munkák zömét ugyancsak a nyári időszakra tervezik. Ilyenkor több idő jut majd a nagyobb fenntartási munkák elvégzésére is. A párt-végrehajtóbizottság fontosnak tartja, hogy a Nóg­rádi Szénbányák intézkedései­nél figyelembe vegyék a fo­lyamatos visszafejlesztést. Ha vannak is még jelenleg vi­ták — a visszafejlesztés üte­mén — az biztos, hogy a nógrádi széntermelés fokoza­tosan csökken A piac igé­nyei szabják majd meg, hogy milyen szénből mennyit ter­meljenek. Ennek ellenére a lehetőségekhez képest a technikai fejlesztést biztosíta­ni kell, elsősorban a távlati tervben is szereplő üzemek­nél. Állást foglaltak abban is, hogy az üzemek önállóságát még tovább kell növelni va­lamennyi olyan hatáskör le­san még néhányan nyugdíjba adásával, amelyben nem szük- mennek. A létszámcsökkentés, séges a központi döntés illetve áthelyezés a dolgozók­kal egyetértésben történt. B. J. tisztességesen megélhetnek, egyharmadát idegenek szed- megszerzik a háztáji föld, ké- ték. Pedig jól fizet és a kon- sőbb pedig a nyugdíj jogát. zervgyár vinne minden meny- Azt mondja a főagronómus: nyiséget... — A férfiakkal, kiváltkép­pen az erőteljes fogatosotokal, traktorosokkal, szerelőkkel nincs baj. Azoknak télen is van munkájuk, mert ott a lakatos üzem, meg az 1700 holdas erdő... Százhatvan asszonynak munkát ad a do­hány. — Később hozzáteszi. Ülünk, hallgatunk egy ideig. Akkor Szarvas Imre, a párttit­kár megjegyzi: — Persze ezzel a gond csak gond maradt. — Kisegítő üzem kellene, Evolúció Rakélaiáros a rakéták üzemben tartásáról és a készenlétről gondoskod­nak. Egyik reggel, amikor kinyitottam lakásom ajtaját észre­vettem, hogy eltűnt a postaládám. Elhatároztuk, hogy megkönnyítjük a postás munkáját — magyarázták nekem a házgondnokságon. — Minek rója sze­gény a lépcsőket, hiszen mindenki lemehet a földszintre, a postájáért! Nagyon tetszett nekem az ötlet, s magam is javasoltam egy újítást: — Minek járja a vízvezeték-szerelő a lakásokat, hiszen mindegyikünk elviheti a törött alkatrészeket a műhelybe. — Nagyon helyes! — mondták a gondnokságon. — Így az­tán egyedül is elláthat egy csomó házat. Üt'oan munkahelyem felé benéztem a mosodába, a cipész­hez, a fodrászhoz és a kolhozpiacra. Mindenütt elmondtam az ötleteimet, s ezeket szíves-örömest meg is valósították. Hamarosan követőim akadtak, és városunkban, fokozatosan az új irányzathoz igazodott az élet. Egyik reggel zárva találtam szerkesztőségünk ajtaját. — Felesleges mindennap kinyomtatni az újságot — mondta szerkesztőm. — hiszen mindenki vehet magának nyomdagépet, és otthon is csinálhat lapot. Nagyon megörültem ennek, mert az utóbbi időben egyál­talán nem értem rá dolgozni. Életem teljesen megváltozott. Nem jártam többé piacra, hanem az ablakpárkányon termesztettem, amire szükségem volt. Lemondtam a gázról és a villanyról, hogy ne kelljen bemenni a központba kifizetni a számlát. Az összes bútoro­mat felaprítottam, és tüzet csiholtam, hogy ne kelljen gyu­fáért menni. Szomszédaim és ismerőseim követték a példámat. A ház­gondnokság hamarosan leszerelte a liftet és a lépcsőt, mert többé nem volt rá szükség. A felszabadult helyen rituális táncokat lejtettünk. így telt el néhány év. Egyszer, amikor az egyik fáról a másikra ugrottam át, különös formájú csontra bukkantam. _ Emlékszel drágám, hogy mennyit vitatkoztunk a múlt­kor az őseinkről? — kérdeztem barátnőmtől. — Most már pontosan tudom: őseink emberek voltak. J urij Ojszlender A szerelő és karbantartó részleg a legmodernebb tech­nika szerint épült, hatalmas gyárhoz hasonlít. Iparvágá­nyok, zajtalanul suhanó elek- . tromos targoncák, emberek Tr,u_^j fehér köpenyben, fenn a hibára az egyik rakétablokk­ban : — Vizsgálják meg! A blokkot kiemelték, gon­dosan végig vizsgálták a. ká­belt és hibát találtak. Mi is ez a hatodik érzék? Nincs ebben semmi miszti- sémrni „földöntúli”. Egyszerűen a hozzáértésről. magasságban, a fényszórók “ szomszédságában pedig eme lődaruk. A sündisznó tüskék egész rakétafejlesztés egy lé­péssel sem jutna előre. Ök hallgatják le és rögzítik a ra­kéta bonyolult és számtalan berendezésének, alkatrészének „nulzusát”. A „kardiogramm- ból” azután megállapítják a megfellebbezhetetlen „diagnó­zist”, baj, esetén pedig a ..be­tegség” okait. Szakmai kö­rökben azt állítják, hogy ez viszonylag egyszerű, amíg a rakéta a földön van. A ne­hézségek akkor kezdődnek, amikor a rakéta elszakad a Gépkocsink csikorogva fé­kezett, kissé csodálkozva néz­tünk szét: annyira jelenték­telen helyen álltunk meg. Hatalmas vaskapu, az út két oldalától elinduló nyíl­egyenes drótkerítés. Személy- azonosságunk szigorú ellenőr­zése után beléptünk a zajta­lanul nyíló és csukódó pán­célajtón. Zegzugos, kanyargós folyosó. Üjabb ajtón kisebb helyiségbe értünk: az ügye­letes tiszt szobájába. Puha csend, halk zeneszó, arcun­kon, kezünk fején friss lég­áramlatot érzünk — dolgozik _____ __ __ a légkondicionalo. Előttünk hez ■ hasonlóan, ok is csak rakéta mint ismeretes kérész— irányító pultok, a pultokon A legjobbkor érkeztünk: uj egyszer tévedhetnek az elet- életű. A szorgalmas műsze- számtalan műszer. Az asztal- típusú rakétát szerelnek. A ben. Mindjárt el is mesélnek reknek tehát rendkívül rövid nál ülő ügyeletes tiszt feláll hatalmas acélszivart a ráké- egy esetet, ami régebben tör- idő a]att a mérési műveletek és jelenti : tarendszer egyik aknájába tént egy korábbi típusú ra- tömegét kell elvégezniük. helyezik. Adott , pillanatban kétaval . az egyik állásban Szakemberek véleménve szé- elég egy számot tárcsázni, s üzemanyag-szivárgást fedeztek rint eze.k szama idővel áz- a rakéta másodpercek alatt fel. Az aknanyílásból sárgás ezernyi műveletre bővülhet, elindul a cél felé. az épület tetején, a kátorok antennái — Földtől. Ekkof már csak a pasztalatról van szó. bonyolult és precíziós műsze­, Egyik legnehezebb és a rek tartják az egyedüli kap­rádiólo- tegveszélyesebb szakma a ra- csoiatot a repülő testtel. Ezek kétavárosban — a rakéta- S2eme» és füle” má­szigoruan sodik emeleten van a távmé- tűzszerészeké. Kollegáikhoz, követ és rögzít minden moz rő szolgálat. ® hagyományos tűzszerészek- za;latot, minden rezdiiíést. A Parancs érhetett — Minden rendben! Középen tejfehér képernyőn számok villóznak. — A rakéták startra ké­szek! — A képernyők mel­lett kigyúlnak a zöld tablók — indítás! N«m messze tő­lünk, a föld felett hatalmas páncéllemezek futnak hátra és az aknákból lángfelhőtől kísérve, kiemelkednek s meg­indulnak a távoli cél felé a rakéták. Az ügyeletes máris jelenti a hangosbeszélőn: — A parancsot végrehajtot­tuk! A puszta kellős közepén, a rakétavárosban, ahova elláto­gattunk, megismerkedhetünk füstfelhő kavargóit elő. A szi­várgást meg kellett szüntet- Felmerült továbbá az a fel­ni, mert a rakéta felrobba- adat, hogy á repülés alatt nással fenyegetett. A feladat hogyan mérjék automatikusan nehéznek, kockázatosnak ígér- a rakétatest, a fontosabb al- kezett. Ügy döntöttek, hogy a katrészek és berendezések Igaz a szovjet rakétaipar serült helyen tömítést kell al— íezgésszámat. bzirinyin mér 1.,! ...-------. —. iruima7fli si.vo.,t,/in -Hc-a volt nökkari alezredes társai se. E x a munka nem veszélytelen fejlett: úgyszólván előre ki lehet számítani, tö­kéletes gyári Viszonyok kö­zött lehet üzembe helyezni a szárnyas lövedékeket. A pró­baüzemeltetés, a rejtett hiba­források feltárása rendkívüli jelentőségű az ilyen bonyo­lult technikai folyamatnál. Itt a legapróbb hiba is élet­veszélyt jelent. Sokszor csak a szakember hatodik érzéke segít. Telepszerte beszélik még ma is Hazankov mér­mindent kalmazni. Seszt.vin tiszt volt nökkari alezredes társai se- a vállalkozó. Lemászott az gítségéve! újításokat és mó- aknába és ragyogóan tejesí- dosításokat eszközölt az erre tette a feladatát. A neheze a célra szolgáló berendezé- mégis ezután következett. Az sen. Indításig fennmaradó rövid idő alatt tisztázni kellett a hiba okait, kizárni annak le­hetőségét, hogy az még egy­szer előforduljon. azoknak az embereknek az nökkari őrnagy esetét, aki életével és munkájával, akik szinte vakon tapintott rá a Tiihéletes technikával Azt mondják, hogy a táv­közlési szakemberek nélkül az Elbúcsúzunk a rakétatelep parancsnokától. Alekszandr Alekszandrovics tábornoktól, akinek szavai megerősítik azt a benyomást, hogy a rakéta­telepen a hypermodern tech­nikát is állandóan tökéletesí­tik. Nyikolaj Gorbancsov

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom