Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-11 / 8. szám

1363 famiáv 11. csüfortök WŐÍ1RÍO 3 Ás árak és a gazdasági fejlődés ' A GAZDASÁGíRANYITAS A termelői árak általában a kerül, mit ér. mennyi ráfor­tánsadalmi ráfordításokat — új rendszerének bevezetésével tehát az értékviszonyokat — egyidejűleg árrendszerünk is veszik alapul. Szerves kap- meeváltozott. csői at létesült a külkeresiks­Korábban a termelői a me- deimi és a termelői árak kö- aögazdasági. a külkereokedr1.- zött; a vállalatok exportból mi és a fogyasztói arak több- származó bevételét és az hű­sége hatósági ár volt. s a pia ci feltételeket, a fogyasztó értékítéletét tükröző szabad­árak csak szűk körben érvé­nyesültek. A hatósági árakat a stabilitás, a gazdasági vál­tozásokkal szembeni merev­ség, érzéktelenség jellemezte Ezek az árak nem tájékoztat­tak sem a köitsésviszonyokról, sem a piacon végbemenő vád­ponttal kapcsolatos költségeit a külső piacok értékítélete, a deviza-ár szabja meg. Meg­változott a fogyasztói árrend­szer is. Eddig a lakosság áru­alapjának mintegy 10 száza­léka került forgalomba az ér­téknek megfelelő áron; a fo­gyasztási cikkek és a szolgál­tatások zöme a közgazdasági­lag indokolt árnál drágább. tozásokról; nem befolyásolták vagy olcsóbb volt. A foevasz- sem a termelés, sem a fo- tói árreform (éves szinten 3,8 gyasztas rw&zetét.elét. A tér- milliárd forintot kitevő ár- melői. a külkereskedelmi és a csökkentéssel és 2,4 milliárdos fogyasztói árak egymástól is áremeléssel) szerény mérték­elkülönültek. A hatósági árak tehát alkalmatlanok vatták az értékarányok kifejezésére, ál­landósították a társadalmi és a vállalati érdak ellentétét, nem adtak információkat a gazdasági döntésekhez, nem segítették a gazdaság belső aránytalanságainak felszámo­lását, végső soron a fejlődés ütemét is fékezték. A gazdaságirányítás úi rendszerének az a legfőbb célja, hogy meggyorsítsa a gazdasági fejlődést. Nyilván­való, hogy ez a cél csak erre alkalmas árrendszer segítsé­gével valósítható meg. Ebből az összefüggésből az is kitű­nik, hogy az új árrendszer nem egyike a számos mecha­ben kiszélesítette a fogyasztói, valamint a külkereskedelmi és a termelői árak kapcsola­tát; azaz a fogyasztói áraikat a társadalmi iag szükséges ráfordításokhoz közelítette. | AM MINDEZ — az új ter­________melói árak kialakítása, a fogyasztási cik­kek jelentős részére kiterje­dő ármódosítás — még nem árreform, csupán nagyszabású árkiigazítás, amely létrehozta a pillanatnyi helyzetnek meg­felelő célszerű árarányokat. A mostani árváltozásokhoz azon­ban új ármechanizmus is irtást (költséget) igényel mennyi .jövedelmet biztosít? De az új árrendszer és a pia­ci hatásokat tolmácsoló ár­mechanizmus nemcsak tájé­koztat. hanem a termelők és a fogyasztók magatartását is tevőlegesen befolyásolja, a termelés és a fogyasztás ö»z- szetételére is hatni fog. Utalnunk kell arra, hogy nemcsak az árrendszer és az ármechanizmus változik, ha­nem az irányítás eszköz« és a vállalati gazdálkodás lehe­tőségei is újait, s egymással összhangban érvényesülnek. Ebben az összefüggésben: az árak egyrészt informálnak, de a nyereség-érdekeltség ré­vén egyúttal kényszerítenek is arra, hogy a vállalat termelé­sét, gazdálkodását a piaci fel­tételekhez, tehát a fogyasz­tók, a felhasználók szükségle­teihez igazítsa. Az új árrendszerben -- a fix áraktól eltekintve — nem .lesz eleve garantált vállalati nyereség; annak mértékét egyaránt befolyásolja a piac értékítélete és a tényleges termelési költség. Az új ár­rendszer s a nyereségérde­keltség természetesen egyéb vonatkozásban is (gyártmány- fejlesztés, választék, minőség stb.) a termelés és a fogyasz­tás egyik fő szabályozója, mozgató rugója lesz. Az árak nemcsak jelző­£ leraelesievelkezetí liataio< parlamentje eié Aa utóbbi hónapokban mintegy harmincezer falusi fiatal kérte felvételét a termelőszövetkezetek­be, s velük együtt immár oe- gyedmilliora tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik élet­hivatásul választották a mezőgaz­daságot, és munkahelyül az or­szág valamelyik termeiöszövetke- tetet. Ha ma még nem is álta- ,\n »alt hatóan, de mezőgazdasági üzemeink jelentős részében ezzel jórészt megoldódott az utánpót­lás gomdja, lényegesen javult a néhány évvel ezelőtt még feltű­nően magas átlagéletkor. piaci feltételekhez igazodó ár­mozgást. A piaci mechaniz­“r“ muí — a műszaki fejlődés, az mzmus-eiemniek, hanem azok a kereslet-kínálat’fe-, legfontosabbika, amely nélkül nem kapcsolható össze a terv­szerű központi irányítás és a g&toi piaci mechanizmus. Mi jellemzi az új áraikat? Előre mentek... Farkas Lajosné amellett, hogy csapatvezető a palotá- si Május 1. Termelőszövetke­zet héhalmi üzemegységében, kiváló termelőszövetkezeti tag. A kitüntetést két esztendeje kapta. De azelőtt, meg azóta is folyton azért dolgozik, hogy előre haladjon a csapat. — Aztán mennyire halad­tak? — Sokra... minden évvel messzebbre érünk — mondja a termetes asszony. — öt év­vel ezelőtt kezdtük. Sok volt a munka, kevés a dolgos kéz. Gyakran megesett, hogy a vasárnapokat, ünnepnapokat is kint töltöttük a mezőn. Min­denfélét mondtak ránk. Még azt is, hogy eladjuk a val­lásunkat ... Mi meg, nem tö­rődtünk semmivel, csak dol­goztunk. Elnyertük a szocia­lista címet. Azóta is minden évben teljesítjük amit válla­lunk. Oklevelet, jelvényt kap­tunk ... Most 15 asszony dolgozik együtt a csapatban. A terü­letet — egy hold körül van, ami az asszonyokra jutott — mind elvállalták, megdolgoz­ták rendesen. A nyáron Far­kas Imréné, aki ugyancsak a csapatban dolgozik, megbe­tegedett Az asszonyok össze­fogtak, megdolgozták a terü­letét, Amikor kijött a kórház­iból. elmentek hozzá látogató­ba A csapatvezető azt mondja: — Nemcsak a közös munká­ban tartunk össze... Férj­hez ment az egyik asszony lá­nya. Még elmondani is sok, mi dolog van egy lakoda­lom előtt. Gondoltuk, elme­gyünk esténként segíteni ne­ki Apró dolgok ezek. Talán •nem. volna érdemes szót vesz- tegetni rá, ha. néhány éve is ölvén természetesnek tűnt vól­tarsul.^ amely ^ lehetővé teszi a rendszerként működnek, ha­nem a keresletnek, a piaci ér­tékítéletnek megfelelően a különféle gazdasági folyama­tokra is hatnak, ott hozzák tétre a nagyobb fejlesztési alapot, és teszik kifizetővé a beruházást, ahol a termelés gazdaságos, vagy ahol a ter­melés még nem elégíti ki a társadalom, a piac szükség­leteit. szabályozó hatása — a legtel­jesebb mértékben a külkeres- termelői árak kapcsolatában érvényesül. De jelentős szerepe lesz a belső piacon is a termelők és a felhasználók, a termelés és a fogyasztás egymásra hatása ban. Mennyiben segíti az új ár­rendszer és az árak szabályo­zott mozgása — az ármecha­nizmus — a fejlődés gyorsí- tását? A helyesebb árarányok s a társadalmi ráfordításokhoz igazodó árak reálisabb választ adnak — mind népgazdasági, mind vállalati szinten — az olyan kérdésekre: mennyibe ÖSSZEGEZVE MEGAf.LAPlTHAT.IUK. hogy az új árrendszer és ár- mechanizmus a gazdasági struktúra aránytalanságainak folyamatos megszüntetésével — amiben természetesen a tervszerű központi irányításra is sok feladat hárul — a ki­egyensúlyozott és gyorsabb gazdasági fejlődést segíti. Garamvölgyi István De hogy mindez általánosítva, országos méretekben is rímmwl- liató Vegyen, ahhoz egyben-más­ban — mindenekelőtt egymás meg­ítélésében — előbbre kell még lépnie a termelőszövetkezeteknek Is, a fiataloknak Is Ehhez az előbbre lépéshez, a ten­nivalókat tisztázó vitákhoz kí­ván fórumot teremteni a ólagyar Kommunista Ifjúsági Szövetség: január 18 és 20 között Budapes­ten megrendezi a termelőszövet­kezeti fiatalok parlamentjét. Ez a háromnapos tanácskozás tulajdonképpen összegezése lesz majd annak az országos méretű párbeszédnek, amely a műit év november—decemberében, az úgy­nevezett helyi vagy „kis par­lamentek” keretében zajlott le a termelőszövetkezetek vezetői és a szövetkezetek ifjúsága között. Ezek az ország mintegy 300 lermelóe/b vetkezet eben rendezett kisebb tanácskozások jő alkalom­nak bizonyultak ahhoz, hogy a fiatalok megismerjék a párt és a kormány legújabb agrárpolitikai rendelkezéseit, az ebből szármáz«, országos és helyi feladatokat, a termelőszövetkezetek, a községek vezetői pedig felmérhessék azo­kat — a többségükben jogos — igényeket, amelyek kielégítése nélkül bizony ma nem kötődi* meg tartósan a fiatalság Az országos parlament feladata lesz. hogy a területi tanácsko­zásokon felmerült problémák so­rából kiválassza a legfontosabba­kat. és hogy javaslatot tegyen megoldásuk módozataira. A ter­melőszövetkezeti fiatalok áll a kí­nos helyzetének elemzése mellett a parlament küldöttei — szekció üléseken — külön is foglalkoznak majd az egyes munkaterületeken dolgozó fiatalok helyzetével, és plenáris ülés keretében vitatják meg _ egyebek között — a szö­vetkezeti fiatalok érdekvédelmé­nek problémáit. A múlt év november—decembe­rében megtartott kis parlamentek kétszázötven küldöttet delegáltak a budapesti tanácskozásra. Raj­tuk kívül szás meghívott ven­dége Is lesz a termelőszövetke­zeti fiatalok parlamentjének; so­raikban tsz-Hnökök, agrondmu- sok, helyi párt- és állami veze­tők. Jelen lesznek és részt vesz­nek a tanácskozás munkájában az országos szervák képviselői is. Fa’uról falura S. J. A favágás bajnoka Apráeska falu a hegyek al- Nem véletlen, hogy Mátrá­jában: Matruaimás. A Mátra- almáson a- zárszámadási idó­val kezdődő Caivaink sarában szakban a legeredmen>‘ -ct>b minden btzixmyal a legisme- számadással éppen egy fak:- retleoebb. Erre kényszeríti termelő munkás. Oraveczki fekvése, anteiy zsákutcába, két Ágoston dicsekedhet, megye határára esik. Kicsiny- De mielőtt belátogatnánk sége inkább település jelleget tiozzá. idézzük fel tavalyi szép ad neki, falunak, községnek sikerét, csak túlzással nevezhető. Ein- * nek megfelelően alakul a2 élete is. Kis „vendéglátóipari Ügy történt, hogy novera- egysége'’ például, amely egyet- bérijén, a szüreti napok al­len szobára korlátozódik esz- ka Imából Gyöngyösön meg- pressző, italbolt és vendéglő rendezték a favágók versemét egymagában. is. Világszerte elismert Ügyes­Meghitten sorakozó házait ségi és szakmai versenyforma erdők és hegyek szegélyezik, ez, meghatározott versenysza­mokkal. Szerepel a feladatok között többi között célbavágas, karikalevágás, faragás és so« más hozzáértést és kézügyes­séget igénylő feladat. A gyöngyösi versenyen a Mátra legjobb favágói mért-k össze erejüket, a Mátrai Álla­mi Erdőgazdaság legjobb fa­kitermelő munkásai. A zsűri ‘agjai pedig az Erdészeti Tu- 'tománvos Intézet taeía« so­rából kerültek ki: ők visrvéz- fak arra. hogy a résyh'fvőis 'falóban megkíséreljék a 'sm. retközi favágó verseny vala­mennyi számának' eleget t°n- ai. Nagv közönné" előtt zrilntt le a verseny, és a szurkoló favágók találgattak, fogadóso­kat kötöttek, hogy ki k«r az "Iső. Közismert nevek «•fa- kődtek a levegőben. akiket már szaktársaik is tekir* téli­nek tartottak. A verseny azonban rencíH- s’üli meglepetéssel zárult Egv ió teljesítményű, de egyébkent kevésbé propagált fakiterme­lő. a nagybát.onyi erdészet dolgozója. a mátraaímási Oraveczki Ágoston szerezte meg az első helyet. Minthogy ennél a versenynél minden egyes részszámot díjaznak, Draveczki jóformán le se 1-éo- , . . ... hetett a dobogóról A legne­a termőföld erre minimális, h^zebb számok egyike. ho?y Lakió» sem a szövetkezeti gaz- rn ujjas fatuskóból motor­dél kodásból, a mezőgazdasag- fűrésszel szabályos esKlaeot ból nyerik jövedelmük javát i^ell kivágni Olyan tökélets- Sokan dolgoznak az iparban, wn megoldotta éri a feladatot főleg a bányákban és talán jg, hogy a zsűri tagjai szerint még többen az erdőgazdaság- a nemzetközi mezőnyben a ban. A mátraalmásiak megél- helye, hetésének egyik legősibb for- * rása: az erdő. Talán azért is került ki már onnan annyi Szűk. kis utcán jutunk el ügyes faki termelő mim kas és Draveczkiékhez. Talmin* szorgalmas csemeteültető és alatt csikorog a hó. a mátra­ápoló leány. DCözös a gond ered ni fan/ tgy közbe •* i $iép front bizottsági elnök vallomása Először Is bemutatkozom, gi választásokról már nem tenni. Ilyen beszámolón a be a társulásba, s járul az Trenyik Pál vagyok, az ipoly- akarok sokat mondani. Egyet község kiszesei táncszámokkai. építkezéshez kétezer-ötszáz to- vecei termelőszövetkezet azonban igen, mégpedig azt, az úttörők szavalatokkal sze- rinttal. Nem akarom azt raon­könyvelője, a Hazafias Nép- hogy aktivistáink kivették ré- repeLnek, de szót kérnek a köz- dani, hogy ez a népfront-a*.- front községi elnöke. Ez útik), szűkét ebből a munkából, s a ség óvodásai is. Egyszóval kel- tivisták munkája, a közös bi tisztet ezerkilencszázötven- kisgyülések szervezésétől ege- lemessé tesszük a hasznosat, munka gyümölcse! A sok kö­kilenctől töltöm be, pedig szén a választások zavartalan Az a véleményünk, hogy még fiatal, harmincöt éves lebonyolításáig mindenütt ott módszer ez. voltak a népfrontosok. Tevé­kenységük rna is érezhető a vagyok. ‘Mint a népfront el­nöke már három tanács vá­jó zül talán ennyit is elég meg­említeni! A népfront bizottság felada- Azt mondottam, hogy Ipoly- ta, hogy a félévenként meg- vécén minden esetben kikérik lasztását értem meg, sőt hat- tanácstagok munkájában. Elő- tartandó tanácsülések busza- 3 népfront véleményét. így vannégytől magam is községi nyös községünkben, hogy a mólóiban szerepeljen a község volt ez legutóbb a nepmüve­tanácstag lettem. Az utóbbi tanács végrehajtó bizottsága- lakóinak gondja, öröme is. Ezt l*'si program kialakításánál, választások utón pedig beke- nak valamennyi tagja a nép- úgy oldjuk meg, hogy n ta- oktatás beindításánál, d« nácstagi beszámolókon elhang- a nyitvatartási idé­zőit jogos kéréseket eljuttat- lének ^ megállapításánál is. juk a végrehajtó bizottsághoz, Meggyőződésünk, hogy így va­si a tanácsülés során visszaté- lamennyi szerv intézkedése ta­runk azokra. Ez jó véleményt lálkozik a lakosság véleményé­népfront, milyen eredménye- nácstagi beszámoló előkészítő- alakít ki a választópolgárok Ve­röltem a községi tanács vég- front elnökségében is dolga- rehajtó bizottságába is. Ma- zik. így könnyebb a tanácsta­gamról talán ennyit. Az olva- gi beszámolók elkészítése, sókat is jobban érdekli az, ho- szervezése. A végrehajtó bi- gyan dolgozik községünkben a zottsági tagok négy—négy la­két értünk el eddig is. . Elöljáróban kell leszögez­nem, hogy községünkben va­lamennyi szervezettel közös a sét vállalták magukra. Nép- körében, fgv tettünk pontot a Most mi is a községi néo­front-aktivistáink pedig érte- közs*g egyik igen ésető gond frontbiaotteágok újjavála&ztá- sítik a választópolgárokat, jának megoldására is. r,~------”'l~'---­h ogy a községi, járási vagy gondunk, közös az eredmény megyei tanácstagok hol és mi­ig. Est azért tartom fontos- kor tartják msg beszámolói ­A választásokat megelőző jelölő, gyűléseken számos igény Sára készülünk. Ügy gondolom, lesz miről beszámolnunk. Ed­dig huszonkilenc tagja volt a nak kijelenteni, mert itt Ipoly- vecén régi kialakult szokás. kát. A községiek általában a lakásukon tesznek eleget er>­felmérült. Mi azt mondottuk ^ottsagnak, moot húszat v*. az embereknek: Ipolyvecén efooKse-gber« pe­alig található két kút iható. *§ hét fo tevekenykedik majd. hogy segítjük a pártszervezet ní* 3 feladatnak. Rájöttünk készséges vízzel Leena^vobb Az 3 céíunk­.+■ « 4-mresAeue, « +X. HTTU 4*7. TfÁ fflPm» Ifi* , ... ~ " tÍ.«57.t.Plf»th#»n 1-111 Ők kf»T*tÍl » megszervezetek munkáját, a termelőszövetkezet eredmé- mindez, mint most.. De nem [ gazdálkodását. Az együt­ievékenységét. a tanács, a tö- arrsi- kogy ez tó forma. ide szívesebben eljönnek a körzet választópolgárai. Szinte csa­ládias jellegű. S mivel min­ofo.i - ők nem hátráltak. Ne hül a népfront sem tudna nem is olyav mint r''nr ről a másikra lepni. most, mégiscsak előre mentek A legutóbb lezajlott ország iaráid és a metraei tanácstagok beszórna'ól*4 rendszerint ös­szekötjük a helybeliekével, de feladatunk a törpevízmű meg építése legyen. Ez pedig hosz- szabb időre felemészti a köz- sézfejlesztési alapot. Ne éwít­a de A vá'asztónol górok megértették, s m-a már a szükséges ötven- pgv százalék helvett a csalá­— Vné — gyűlési képviselői és tanácsta- ezeket igyekszünk színessé is dók hatvanöt százaléka lépett tiszteletben állók kerül jenek a bizottságba és a vezetőségbe, akiket szeret a falu lakossága, akik dolgoznak is ma jd a kö­zös ügy érdekéb-o. Ha ezt si­kerül jó1 megoídami.o-k, akkor elmon ciha tóik. hoev eredmé­nyes négy esztendőt zártunk Ipolyvecén. Fel jegyezte • SoiBo^yvári László almása házakból egyenes bőst szálL A favágóék családja is i •ó meleg tűzhely mellé húzó­dik. amelyen illatosán és tet­szetősen kínáltatja magát a friss tepertős pogácsa. Ezúttal azonban nem. é*»i kerül az asztalra, hanem «ú oklevél és még több érem. ajándék, kitüntetés. DraverHii Ágoston, a harminc év körü­li, valóban nagyon szerény ..favágó" évek óta szorgalma­san gyűjti az elismerő és ki­tüntető okleveleket és dija­kat S ezek közül csaknem tiz díj tanúskodik arról, bogy a tavalyi nehéz versenyen ö lett a Mátrában a favágás bajin,*, ka. Lakos György Három íemr írnet ösAieiowasa A gazdaságirányítás rend­szer reformja új mój'jzerek alkalmazását követeli a ter­melőszövetkezetektől is. A rétsági járás három közös gaz­dasága a borjúnevelés jobb és gazdaságosabb megoldását ha­tározta el. A tol nácsi. a rét­sági és a banki termelőszö­vetkezetek tagsága most. úgy döntött, hogy ebben az évben már egy helyen, a banki Űj Tavasz Termelőszövetkezetben nevelik a borjakat, s ISO— í>0 kilogrammos súllyal vásárol­ják vissza a termelőszövetke­zettől. 19 fiwintos áron. A visszavásárlásnál a beadott borjú súlvát leszámolják. A három twasetőszövetkeget összefogás- áj a horiűrteveTés- ! ben. s jobb egyedak nevelését ] várják ettől a módszertől.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom