Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-10 / 7. szám

4 NOS* <O 1068. január 10., szerda Féltékeny házastársak A politikai irodaion» Hó^rádban •4 A férj traktoros, a fe­*■ leség a termelőszövet­kezet tejüzemében mosogató asszony. A fiatalember letöl­tötte a katonaidejét, tizedes; rendfokozatot kanott. mert ott is jól megállta a helvét. Pontos, kötelességtudó. dol­gos ember. A tsz vezetői azt mondiák róla: mindig számít­hatunk rá. a komoly férfiak közé tartozik. Két gyerekük van. az egyik ötödik osztály­ba jár, a másik hetedikbe. Szóval már nagyok. Ö is. fe­lesége is, nyolc általánost végzett. Tulajdonkénoen mindenük megvan, mégis pokol az éle­tük. A fiatalember ilyenkor őszidőben oéldául vonakodik éiszakai műszakot Vállalni, és restelli elmondani, hogy mi­ért. Azért, mert felesége örök­ké jeleneteket rendez. Azzal gyanúsítja, hogy este nem szántani indul, hanem a sze­retőiéhez. Félelmetes terem­tés. Betegesen féltékeny, fér­jét valósággal rettegésben tartja, s gyakran nevetséges helyzetbe hozza. Hetekig kí­nozza. amikor észreveszi, hogv a fiatalember az utcán szóba áll egy nővel és beszélget ve­le. A férj sokat szenved, de roppant boldogtalan a feleség is. örökké azzal kel, azzal fekszik, hogv az ura megcsal­ja. A nőtanács helyi vezptőie szerint: idegroncs. Néhány gvakorlott férj úgy véli. ala­posan helvben kellené hagyni, akkor maid megiönne az esze. A körzeti rendőr attól tart, egyszer kénes lesz bajt csi­nálni magának is. családjának is, mert „hisztériás nőszemély, akitől minden kitelik” Tulajdonképpen mi hát *"m a féltékenység? Beteg­ség. primitívség, egoista lel­kiállapot, avagy a rabszolga­tartói hajlam késői megjele­nési formája? Vannak akik azt mondják, a féltékenység egyenlő a szerelemmel: fél­tem őt, mert szeretem, ha nem szeretném nem félteném. Mások szerint ennek éppen az ellenkezője az igaz, mert a szerelem akár a bizalom szó­val is helyettesíthető. A félté­kenység bizalmatlanság, mely sérti és lealacsonyítja az em­bert. Ez az utóbbi a valószí­nűbb. A féltékenységnek egy sajátos megnyilvánulási for­mája a falusi konzervativiz­mus talaján még mindig vi­rágzik. A mama nem engedi el a lányát a bálba, mert at­tól fél, hogy baj lesz. Elkísérj a lányt, s ezzel tulajdonkép­pen mindenkivel közli, hogy saját lányát megbízhatatlan­nak tartja. Barátnőjének az egyik fia­talasszony elmeséli, hogy őt a férje fél éjszakákon át fag­gatja. Még a másodpercekkel is elszámoltatja. Keresztkér­déseket tesz fel neki, hogy napközijén hol járt, Iá vei be­szélt, mennyi ideig társalgóit, és miről? Minden lépéséről el kell számolnia az asszonyká­nak. Amikor et megtörténik, a férj elölről kezdi az egészet, abban a reményben, hogy vé­gül a fiatalasszony elszólja magát, ellentmondásokba ke­veredik. „És így megy ez évek óta” — panaszkodik a fiatal- asszony. Feltette a kérdést, vajon válóok-e. a túlzásba vitt féltékenység? Barátnőié úgy tudja, üdére, de nem vá­lóok. Mit mond az ügyvéd? Adott esetben igen: előfor dúl, hogy válóok lehet, ha n bíróság körültekintő mérle­gelés után azt állapította meg. hogy a féltékenvség alapta­lan, mégis feldőltté teszi az együttélést. Kategorikusan te­hát semmiképpen nem lehet kijelenteni, hogy a féltékeny­ség válóok, de bizonyos ese­tekben azzá fajulhat. O A nyomozást végző rendőri szervek tapasz­talattárából vett példák saj­nos mindennél jobban bizo­nyítják, hogy a féltékenység) rohamoknak, áz idült lelki­kínzásoknak gyakran jóváte­hetetlen tragédia a vége. A férj vagy a feleség beleloval­hatja magát egy olyan ideg­állapotba, amikor már az emberöléstől sem riad vissza. A közvélemény és a bűnügyi krónika a jóvátehetetlen fél- tékenvségi drámák sokaságát tartják számon. A dohányzás ártalmairól, az alkohol káros hatásáról és még sok más családi érdeke­ket szem előtt tartó témáról előadások hangzanak el és cik­kek százai jelennek meg. de a féltékenység - káros követkéz- ménveivel kizárólag a rend­őrség foglalkozik. A dolog természetéből eredően oly képpen, hogy megállapítja a tényállást. Tehát elkésve. Ér­telemre ható. józanságra apel­láló, megelőző propaganda nincs. Mintha nem is tudnánk arról, hogy a féltékenység éppoly családbomlasztó és bűncselekményt előidéző té­nyező, mint akár az alkohol- izmus. Napjainkban sokkal inkább probléma ez, mint volt a múltban. Sőt, bonyolult prob­léma. Esetenként a férj és feleség között a társadalmi ranglétrákon túl, nagy kü­lönbségek jönnek létre, mű­veltség, beosztás, munkahely, ebből eredően környezet, íz­lés és társaság tekintetében. Mind-mind indok nélkül is alapot szolgáltathat a félté­kenykedésre. A férj értelmi­ségi, vezető beosztást tölt be. A feleség esetleg csupán hi­vatalsegéd vagy adminisztrá­tor. Elég gyakori ez a szituá­ció. Ennek a fordítottja úgy­szintén. A férj fizikai munkát végez, a feleség egészen más környezetben mozog, gépírónő. tisztviselőnő vagy előadó. Ki­alakulnak a féltékenységre okot adó súrlódási felületek, ha az egyik, vagy a másik fél nem rendelkezik kellő in­telligenciával. Aláhúzzuk, a minden alapot nélkülöző gya- núsítgatásokról van itt szó. A Aki amúgy is hajlamos **” a gyanakvásra, abban az emberben erősen hizlalja a gyanakvás ördögét az a kö­rülmény, ahogy ma már még a paraszti életben is megszűnt a körülhatárolt zártság. An­nak idején az egyéni gazda egész évben „szem előtt tart­íitiiiMiHiitiiimiiiiiiniiiiiiiiiiitimiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiui háttá” az asszonyát, de a fe­leség is a férjét. Mindig együtt dolgoztak. Ma egészen más a helyzet Általában kü­lön dolgoznak, több tehát az alkalom és a kísértés. Ez tu­lajdonképpen igaz, de még in­kább igaz az a megállapítás, hogy akinek olyan a vére. azt őrizhetik hét lakat alatt, akkor is megcsinálja, aki meg nem olyan, az akkor se csi­nálja, ha ezer alkalom kínál­kozik rá. Egy másik fiatalasszony el­mondja, boldogtalan, mert férje cseppet sem féltékeny rá. Mehet bárhová, a férj egy­szer sem kérdi meg tőle, hol járt, mit csinált. Az asszon v- ka nagyvonalúan bánik a fo­galmakkal: a féltést hiányolja, s ez megint más. A kettő nem ugyanaz. A féltés nemes em­beri tulajdonság, a féltékeny­ség emberkínzás. C Az ideggyógyásznőtől is megkérdeztem, mi a véleménye a féltékenységről? Nevezhetjük-e betegségnek? Elmondta, bizonyos esetekben igen. Velejárója lehet az ideg­betegség valamelyik megnyil­vánulásának. Ilyenkor termé­szetesen gyógyítható. Érdekes viszont, hogy hozzá még soha senki nem fordult panasszal, hogy betegesen féltékeny és gyógvíttatni szeretné a baját. Az orvosnő szerint ez termé­szetes, hiszen aki felismeri magán a tüneteket, az jósze­rivel már képes volna saját magát is gyógyítani. A dok­tornő egyébként hangsúlyoz­ta, hogy egyéni beállítottság­tól függ, s soha nem jellem­ző, legfeljebb kísérő az ideg­betegségeknél a féltékenység. Egy nőtlen fiatalember a témát ezekkel a szavakkal sommázta: A féltékenységben nincs semmi logika. Ha okom van rá, hogy féltékenykedjek. akkor nincs értelme félté- kenykedni. Akkor ugyanis mindegy. Ha meg nincs rá okom. akkor minek? Tessék ezt az okfejtést meg­értetni azokkal, akikkel meg kellene értetni. Könnyebb fel­építeni egy atomerőművet. Szekulity Péter A Kossuth Könyvkiadó terveiről Különösen gazdag esztendőt zárt a K.OSSUU1 Könyvkiadó 196? végén. Múlt évben 240 művet, összesen 8 100 000 pél­dányban — átlagpéldányszám 33 000 — adott ki. Jó a kép akkor is, ha a megjelent mű­veket tematikailag értékeljük. A kiadó számos, a part előtt álló legfontosabb feladat vég­rehajtását szolgáló művet je­lentetett meg. Többi között az új gazdasági mechanizmus­ról 11, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulója tiszteletére ugyancsak több mint tíz kiadványt adott ki. Továbbfejlesztette a népsze­rű sorozatokat (Univerzum­könyvek, népszerű történelem, a világ materialista szemmel stb-), s az oktatási anyagok is a korábbi évekhez képest korábban láttak napvilágot, színvonaluk, példányszámuk is emelkedett. Derekasan helyt­álltak a terjesztők, az ország­ban mintegy 36 millió forint értékben adták el a könyve­ket. Vígh Mihály, a Kossuth Könyvkiadó Nógrád megyei Kirendeltségének vezetője ugyancsak a múlt év eredmé­nyeivel kezdi a beszélgetést. — Hogyan zárult az év Nógrádiban? — A terjesztési munkában a vártnál jobb eredményt ér­tünk el. Ebben nyilván sze­repe volt a kilencedik kong­resszus után fellendült moz­galmi tevékenységnek, s az új mechanizmus előkészítésével kapcsolatos kérdések szaporo­dásának, amelyekről mind pártalapszervezeteink tagsága, mind a szélesebb olvasókö­zönség elsősorban a Kossuth- kiadványokból tájékozódott. Az új mechanizmussal kap­csolatos könyveink igen nagy példányszámban fogytak. Mind­ezen kívül növekedett az ér­deklődés az általános politi­kai kérdések, a tudományos szocializmus tárgykörébe tar­tozó irodalom, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójával foglalkozó könyvek iránt is. Múlt évi ter­jesztési tervünk 1966-hoz vi­szonyítva 80 ezer forinttal volt több, ezt mintegy 110 száza­lékra teljesítettük. — A terjesztésben a fo­lyamatos évi tevékenységen túl jelentős szerep jut a kampányoknak is- Voltak-e ilyenek a múlt évben? — Igen. Például a téli po­litikai könyvnapot januárban, februárban körülbelül 30 köz­ségben rendeztük meg. A bá­nyásznap alkalmából a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulója jegyében ren­deztünk könyvvásárt, ősszel a KISZ Nógrád megyei Bizott­sága, valamint a Nógrád me­gyei Tanács VB Művelődés- ügyi Osztálya segítségével di- ákkönvwásárokra került sor, amelyekbe eddig 36 úttörő- és KISZ-szervezet kapcsoló­dott be az iskolákban. E vá­sárok az idén is folytatódnak. Decemberben a megye üze­meiben. gyáraiban ugyancsak könyvvásárok voltak. Bár a terjesztési kampányok eredmé­nyét még nem összegeztük, már eddig is látiuk, hogy a terjesztésben különösen szén eredményt értek el a ZIM salgótarjáni üzemében, Ká- nyás-bányaüzemnél, a Zagyvái vontatásnál. Kistelek-aknán dolgozó aktíváink, a salgó­tarjáni Lovász József úti, a Csizmadia úti. a szécsriivi Rá­kóczi és a pilinyi általános iskolák. — Néhány szót az idei ter­vekről is hallhatnánk? — Mint említettem, folytat­juk az ifjúsági könyvvásáro­kat A téli falusi politikai könyvnapokat ez évben 45 községben szervezzük meg- Tervezzük az új gazdasági mechanizmusról szóló kiadvá­nyok differenciáltabb terjesz­tését. Továbbá szerepel éves tervünkben a falvakban folyó téli politikai oktatás irodalom­mal való ellátása, az 1968/69- es oktatási év tananyagellátá­sának megszervezése, a tava­szi, a bányásznapi, a kará­csonyi stb. könyvvásárok is­mételt megrendezése is. — Vannak-e gondok a tér« jesztésoen? — Jelenleg a megyében több, mint félezer aktívánk dolgozik. Ennek ellenére úgy vélem, nem minden község­ben s üzemi szervezetben kap még kellő helyet a politi­kai irodalom terjesztése. E pártszervezetek vagy nagyon szűk körben terjesztik köny­veinket, vagy éppen nem cél­tudatos a terjesztés. Ezen sze­retnénk javítani 1968-ban. — Végezetül, voltak-e si­kerkönyvek 1967-ben, s mire számíthatunk idén? — Voltak sikerkönyvek Nóg- rádban is. Mindenekelőtt Dr. Molnár — Dr. Nagy: Üj tör­vény a termelőszövetkezetek­ről, Földes Iván: Az új gazda­sági mechanizmus működésé­nek fontosabb szabályai című könyvei. „Sláger” volt a Nem­zetközi Almanach, s N. N. Jakovlev Pearl Harbor rejté­lye című könyve, hogy csak néhányat említsek Idei újdon­ságok? Talán a folyóiratokkal kezdeném. A Társadalmi Szemle és a Pártélet január 1-től gazdagabb tartalommal, átfogóbb tájékozódást nyújtva jelenik meg. igaz, egy forint­tal, illetve 50 fillérrel drágul, A regények, tarka könyvek közül Veres Péter, Hans Habe. Békés István könyvei, még az év eleién szakácskönyv, kézi­munkakönyv lát napvilágot A klasszikus művek közül foly­tatja a kiadó Marx, Engels, Lenin műveinek kiadását szá­mos újdonságot ígérnek a filo­zófia. a kibernetika stb. tárgykörből megjelenő k'advá- nyok és sorozatok is. A világ a materialista szemével cím­mel például múlt évben nép­szerű sorozat indult ebben több új könyv jelenik meg idén is. Természetesen, ez csak kis ízelítő abból a gazdag­nak ígérkező anyagból, ame­lyet „1968 Kossuth-könyvei” elnevezéssel foglalhatunk ösz- sze. (T. E.) 29. — Mit üzent nekem dr- Ri- bár? — kérdezte a kormányzó hirtelen, minden átmenet nél­kül. A horvát zavarba jött. Csak nehezen nyögte ki: — Engem az önök felkéré­sére küldtek, összekötőként. Partizánköztársaságunk elnö­kének egyelőre nincs közlen­dője. Mi leszünk, sőt már tulajdonképpen vagyunk is a győztesek, önök a legyőzöt- tek. Adja elő, kormányzó úr, mit óhajt? Én majd továbbí­tom ezt megbízóimnak. Ha jónak látják, válaszolnak ... A kormányzó meghökkent. Egészen más beszélgetésre szá­mított- Ő mégiscsak kormány­zó, ez az ember pedig vele szemben egyszerű, közeoes be­osztású tisztecske. Az illegális találkozón levő államfő azon­ban nem engedhette meg ma­gának hogy megsértődjék. Nyelt egyet, aztán visszatért az előbbi témára: — Nem is tudom megérteni miért ne élne egymás mellett békességben e hét kis nép ... Olvan jól megfértünk egymás mpile+t a monarchiában... A K.U.K- hadsereg egykori tisztiében a monarchia emlí­tése egészen más érzelmeket keltett. mint Horthyban. Nyugtalan, idegesített. — Meg kell mondanom, a monarchia ideje lejárt. Mi, forradalmárok annak idején szétzúztuk a monarchia kor­hadó, recsegő-ropogó épületét. És el vagyunk szánva arra is, hogy az egész régi, rot­hadt világot porig zúzzuk ... — A történelmi értékek . •. — próbálta közbevetni Horthy. A horvát azonban nem hagyta, hogy félbeszakítsák. — Közben nem kímélünk sem embert, sem mást — emelte fel a hangját, — Sem királyoknak, sem hercegeknek, sem burzsoáknak nem kegyel­mezünk! Mi. kommunisták, nagy áldozatokat hoztunk. És megköveteljük, hogy a volt uralkodóosztálvok tagjai leg­alább ilyen áldozatokat hoz­zanak. Ha legalább az életü­ket meg akarják menteni, egyetlen lehetőség marad szá­mukra: ha idejekorán a kom­munisták oldalára állnak ... Horthy dermedten hallgatta. Modercin ereként fejtegette ál­láspontját. Nem. ő nem ilyen beszélgetésre számított. Azért szánta el magát erre az il­legális találkozóra. mert űgv vélte- számíthat némi meg­értésre. A jugoszláv partizá­noknak kapcsolatuk van a nyugati hatalmakkal fegyvert 'októl és az amerikaiaktól fgv bizonyára arra is máááiV len­ne, hogy közvetítsenek közte s a nyugati hatalmak között. Dehát a partizánok küldötte egyáltalán nem úgy viselke­dett, mint aki igazolni akar­ná az ő elképzeléseit. Beszél, egyre inkább belemelegedve beszél. A háború utáni új világot emlegeti, azt, hogy mindenkinek dolgozni kell, s az embereket majd a szerint ítélik meg, hogy kinek meny­nyire kérges a tenyere. Aztán arról beszél, hogy mindenki­nek egyformán kell részesed­nie p javakból — Nem tűrjük tovább, hogy némelyek sonkán és kaviáron éljenek, másoknak pedig ká­sából is kevés jusson! — foly­tatta tovább. A kormányzó megborzon­gott. Csak nem azt képzelik, hogy 6 is csajkából kását fog enni a háború után? — Az ezeréves Magyaror­szág történelmi szokásai — vetette közbe. Ezzel a megjegyzésével azonban csak lovat adott Mo­dercin alá­— Hát éppen erről van szó. Az ezeréves és még ré­gebbi szokásokról. Ezeket a régi szokásokat akarjuk el­törölni. „A föld fog sarkából kidőlni.. Horthy, a veszett kommu­nistaellenes most életében elő­ször kénvtelen ilven vélemé­nyeket mégha'lenini Nem tet­te ezt Cattarónál, amikor ki­végeztette a lázadó matrózo­kat, nem tette ezt Szegeden, amikor a hadügyminiszter! tárcát, majd a íővezérséget elvállalta az ellenforradalmi kormányban. S nem ismerke­dett meg a kommunista ta­nokkal később sem, amikor különítményesei, . bíróságai százával, ezrével tették el láb alól a marxistákat. Bár­milyen furcsán is hangzik, az ellenforradalmi Magyarország fejének fogalma sem volt ar­ról, hogy milyenek a forra­dalmáról?;. Legfeljebb az új­ságokat átfutva tájékozódott a kommunisták szándékairől- S lám, éppen ilyennek kép­zelte a kommunistát, mint ez a vele szemben ülő Modercin. Ha most nem 1944 szeptem­berét. hanem 1944 februárját imának, azonnal letartóztat- tatná ezt az embert. Igv azon­ban kénytelen végighallgatni. Micsoda tragikomédiája a sorsnak, hogy ő és ez az ember, ez a világfelforgató most egyaránt kénytelen a Gestapótól rettegni. A kormányzó szerencséjé­re a horvát kissé kifulladt a szónoklatában Elhallgatott. — Azt el kell ismernünk — próbálta jobb belátásra bírni a másik tárgyalófelet a kormányzó —, hogy a ma­gyar nemzet mindig lovagias volt a szerb, a horvát, a dél­szláv népek iránt. S mivel Modercin nem szólt közbe, a kormányzó bátorsá­got merített, hogy előhozza a kényes témát. — Amióta úgy alakult a második világháború, hogy or­szágom kénvtelen volt részt venni Jugoszlávia egy részé­nek megszállásában katonáim az ősi magyar katonabecsület alantén végeztek ezt a ter­hes kötelességet­(Folytatjuk) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom